Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-07-10 / 55. szám

— 219 — tisztelt tulajdonos egy más tagositott területéről is nem szólanék. A birtoktest másik része fekszik a község északi oldala felől a hegyen, nem messze a községtől. Területe 16 hold, mely nincs körül sán- colva, sem fával szegélyezve. Talaja könnyű anyag talaj. Be van osztva ez is 4 forgóra : 1) Zöld ugar fekete borsóval. (Közönséges bükköny) 2) Búza lóherrel. 3) Lóher. 4) Búza. Egy kissé mélyebben bocsátkozva a forgó tár­gyalásába, e helyen be van mutatva, hogy mily előnyösen lehet az ugart gyakorolni s mégis hasz­not venni róla azon évben. Ugyanis az ugarolandó terület kora tavasszal bevettetik bükkönynyel, mi a legszárazabb évben is julius első felében letaka- rittatik szénának, s megkapja igy is a három szán­tást Tavasszal egy a takarmány vetésekor ; leta- karitás után a forgató szántást, s kellő időben a vető szántást Hátha még kedvező tavaszi idő járás két három héttel hamarább engedi a betaka- ritást, akkor a közönséges ugarszántást is meg­kapja a föld s igy négyszeri ekemunkát kap. Bene József. (Folytatása köv) Kossuth, István nádorról. Érdekes episodot beszélt el Kossuth Verhovai- nak az 1848 iki nagy napok előestélyén egy, István nádor és közte történt találkozás alkal­mából. István nádorra akkor ugyanis az a küldetés hárult, menjen Jelassich táborába s vonja kérdőre a bánt. Mielőtt elutazott — mondá Kosuth •— ma­gához hivatott engemet s azon kérdést intézte hozzám : — „Mi lesz ebből s vájjon lehet-e még kibé­külésre fordítani a dolgot ?“ — „A felülről működésbe hozott eszközök és célok megítélése után a melyekkel egyenesen és feltétlenül Magyarország megsemmisítésére törek­szenek, bátran merem fenségednek mondani, hogy ebből más nem lehet, mint szakadás a nemzet és dynastia között.“ — „Nincs más segítség ?“ kérdezte folytató­lag nagy nyugtalanság között István főherceg* — „Van! fogadja el fenséged Magyarország koronáját, s a helyzet rohamosan megváltozik.“ —. „Hajlandó volna e erre az országgyűlés ?“ szólt ismét a kíváncsiság és habozás érzelemvegyi- tékével István főherceg. — „Biztosítom fenségedet, csak tegyen hatá­rozott Ígéretet, hogy Szent-István koronáját elfo­gadja s huszonnégy óra múlva az országgyűlés egy küldöttsége lesz itt, hogy a nemzet nevében hivatalosan felajánlja azt.“ István főherceg" sebes hosszú léptekkel járt le és fel, láthatólag meglepetve és izgatottan gon dolkozva. Majd Kossuth előtt megáit, s vontatot­tan kérdezé:-— „De hát a törvényes öröklési rend ?“ — Fenség, öröklési törvényeiben csak arra kötelezte magát az ország, hogy a Habsburg-Loth- ringeni ház tagját ismeri el királyául de nincs olyan törvény, mely reá kötelezné Magyarorszá­got, hogy egy ..... fogadjon el törvényes uralkodójául. — «Igaz. igaz !“ szólt pilanatnyilag felvidá- mulva, s a történt családi célzásnak nyilvános ér­telmét helyeselve István főherceg. Ismét járt fel és alá, gondolkozott. Egyszerre oda fordult Kosuthhoz : —‘„Nem lehet, nem szabad tennem. Atyám, a ki megőrizte az eseményeket, halálos ágyán eske­tett meg, hogy nem fogadom el a magyar koronát ha azt fel fogják ajánlani. Megtartom eskümet.“ — „Tisztelem fenséged érzelmeit, vetett véget Kosuth e beszélgetésnek, — annyit azonban megjegyzek, hogy erős elhatározással sok szeren­csétlenségnek vehette volna erejét. KÜLÖNFÉLÉK — Báró K e*m é n у Gábor miniszter ur ma vett értesülésünk szerint, körútja menetrendjét YVenckheim báró halála miatt nem változtatja meg s igy pénteken este csakugyan városunkba érke­zik. Ez alkalommal a megyei törvényhatóság és birtokosság városunkban ünnepélyesen fogadja a miniszter urat, megyénk főispánja pedig Brassóba fog elébe menni. — Br. Kemény Gábor földmiv., ipar és kereskedelmi miniszter ur ő nméltóságának Sepsi- Szentgyörgyre érkezése alkalmából ünnepélyes fo gadtatását illetőleg megállapittatott a város részé­ről a napirend. Közöljük azt azon megjegyzéssel, hogy báró Wenckheim miniszter ur halála miatt a tervbe vett fáklyászene elmarad. 1) ő nagy méltó­sága folyó hó 11-én, azaz pénteken délután 5 óra- kór megérkezik ; e célból a város területén levő testületek délután 4 órakor a városház előtti téren gyülekeznek. Délután fél 5 órakor a városi tanács, a városi képviselet, egyházi és iskolai hatóságok, tűzoltó testület, a kereskedő és Iparos társulatok lobogókkal testületileg kivonulnak a polgármester vezetése alatt a város Szemerja felőli vám sorompó­jához ő nagyméltósága megérkezését bevárandók. Megérkezvén ő excellenciájd, a város közönsége nevében Császár Bálint polgármester üdvözlő be­széddel fogadja. Innen ö nagyméltóságát szállására főispán ur ő méltósága lakásáig diszmenetben kö­veti a közönség. 3) Este 9 órakor fáklyásmenet ő excellenciája tiszteletére s üdvözlő beszéd. 4) Folyó hó 12-én délelőtt ix órakor a fentebbi testületek küldöttségei bemutatása. 5) Délután 2 órakor a vá­rosház nagytermében társas diszebéd, mely alka­lommal a karzat hölgyek számára nyitva áll. 6) Ő nagyméltósága itt idözése alatt a továbbiakról kü­lön éértesités adatik ki a közönség számára. — vSepsi-Szentgyörgy, 1879. julius 7. A városi tanács. —- Kossuth Fajos jóbarátai sok kellemetlenséget okoznak az öreg urnák. Garmada számra küldik neki a leveleket, sokan bérmentetle- nül, legtöbben azonban bérmentve, de úgy, hogy mint nálunk divattá lett, nem a cim felőli oldalra, hanem hátul a pecsétes oldalra ragasztják fel a postabélyegeket. Az olasz posta pedig az ily leve leket bélyegteleneknek tekinti s kétszeres vitelbért vesz értők az öreg uron. — Sokan meg különféle ajándékokkal kedveskednek s ezekre az olasz ha­táron pogányul magas vámokat vesznek úgy, hogy az öreg urnák sok haszontalanságot kell igy mé­reg drágán fizetni. — Nagy szerű ünnepély a franc i- áknak, vagy is az Arrogante hajó károsultjai javára van készülőben Sz -István napjára a Margitszigeten. Az ünnepélyt a Ráth Károly főpolgármester elnök­lete alatt működő bizottság rendezi, s lesz az: n regatta, tombola, kitűnő hangverseny, táncvigalom és tűzi játék szerepel a programmban. Az ünnepély egyik további pontja abból áll, hog'y száznál több zenész, (az összes budapesti katonai zenekarok) előadja a Massenet-féle hősi indulót. A hangverseny ben kitűnő művészi erők vesznek részt, e célra kü lön kis színpad állitatik fel. A belépti díj igen olcsó lesz, hogy az ünnepélyen nagyszámú közön­ség vehessen részt. — Csóka Sándor dráma-, népszinmü-és operette-társulata, minden előleges jelentés nélkül, a napokban Zilahra érkezett. E színtársulat 38 tag ból áll és saját zenekarral bir, s egyike a vidéki legjelesebb és legjobban szervezett társulatoknak, mit az is bizonyít, hogy ép a közelebbi hetekben Nyíregyházán, Szathmárt és Debrecenben Soldosné is vendégszerepeit e társulatnál. — Furcsa félreértés. Ásó-, kapa-, csá­kány- s több ily szerszámokkal várták közelebb­ről M — ő községében a követválasztási névjegy­zékeket kiigazító bizottságot. De ne tessenek meg­ijedni, — nem volt az lázadás, csak egy kis félre­értés. Ugyanis : a körjegyző azt izeni M—őbe, a főbírónak, hogy más napra be kell ám várni a kö­vet választást igazitó bizottságot, s legyen készen mindennel. Biró uram sokat törte a fejét, Írja a „Szilágy“ hogy ; micsoda követ válogató urak lehetnek az érkezendők ? Végre sok fejtörés után kitalálta, t. i. bizonyosan a megye kerestet követ a vicinális utakra — gondolá — úgy lesz bizonynyal. Előkészítvén tehát a szükséges eszky- zöket s oda rendelve a kellő munkaerőt, várták az urakat kik meg is érkeztek : de meg értvén az atyafiak az urak jövetele célját — ásó, kapa, csá­kány, biró uram nem kis boszankodására, tréfás megjegyzésekkel helyeztettek nyugalomra. — A székesfehérvári kiállítás­ból aligha volt valakinek akkora haszna, mint a kiállítási helyiségek vendéglősének, Vébernek, ki 800 frt bért fizetett s azért tetszése szerint srófol­ván az árakat, — a kiállítás bezártával körülbelől 12,000 frt haszonnal hagyja oda Székesfehérvárit Hogy miért szemelte ki a kiállítási bizottság épen Véber urat, kinek a sugár utón van vendéglője ezen előrelátható haszonnak ily csekély ellenszol­gáltatás melletti zsebretevésére s miért mellőzte a székesfehérvári magyar vendéglősöket, ezt csak a bizottság tudja. — Gyilkosság szerelemből. Nucz, nagypataki lakos elhagyta szeretőjét s egy más gazdag leányt vett nőül. A mézeshetek zavartala­nul teltek el, de csakhamar megjelent a férfi el­hagyott kedvese s egészen hatalmába kerítette őt s végül arra birta, tegye el láb alól feleségét. Nuc engedett neki s egy napon egy sürü csalitba csalta feleségét, hol szeretője már lesben állott. Itt földre terítették és megfojtották, majd naplementekor a Körösbe dobták. A habok nemsokára kimosták a partra a holtestett s a gyanúba esett férj elfo­gatott. A börtönben aztán töredelmes valomást tett mire szeretőjét is elfogták, ki némi tagadás után maga is bevallotta közreműködését. — A gonosz rokonok áldozata. A szegény jó Karvassy egyetemi tanárral esett meg az a história, hogy egyszer szokás ellenére olyan társaságba keveredett, a hol hölgyek voltak, a kik őt mint agglegényt legott körülfogták. -—Miért is nem nősül meg maga, kedves tanár ur kérdé tőle az egyik. Ha minél előbb körül nem néz, majd az­tán senkinek sem kell ! —- Igaza van nagysád mondá a tanár : annak egyedül a sok könyv az oka : 1 ássa, mindig" elfelejtem, hogy már eg'yszer meg kellene nősülnöm. Már százszor feltettem ma­gamban, ha szép leányt láttam és göböt kötöttem zsebkendőmre. Kell azonban valakinek lenni roko­naim közt, aki nem örömest látná, ha megházasod­nám és a ki gonoszságból mindanyiszvr kioldja a göböt. — Koporsó t rendelt magának. Mi­nap délután egy erőteljes, 28 éves fiatal ember a kerepesi utón levő egyik temetkezési vállalatnál a megállapított költség lefizetése mellett Krichmayer Nándor részére temetést rendelt. A temetkezési vállalat üzletvezetője a koporsó hosszúságának meghatározása végett a megjelölt király-utczai la­kásra men vén, a szobába beléptekor a temetést rendelő egyén épen agyon akarta magát lőni, de a temetést rendező közeg ebben meggátolta. — Tettei Nándor könyvkereskedé-e küldte be hozzánk a következő értesítést; Sebes­tyen Gyula világtörténete megszűnvén, elhatároz­tuk e mü vevőinek az eddig megjelent P. Szath- máry Károly féle emberi művelődés történetéből ugyananynyi füzetet cserébe megküldeni minden felülszámitás nélkül. Tisztelettel kérjük tehát a Se- bestyén-féle mü vevőit, kik a cserét óhajtják, (mely rájuk nézve semmi költséggel nem jár) az öt füzetet nekünk megküldeni s ezek fejében részünkről kéz- besitetjük a Szathmáry-féle mü ugyancsak öt fü­zetét. Tekintve a P. Szathmáry-féle mü rövid ter­jedelmét (25 füzet) a folytatás megszerzésének ára sem tetemes. T ettei Nándor könyvkereskedése Budapesten. Közönség köréből,*) Tjsztelt szerkesztő ur ! Az ön felelőssége mellett szerkesztett „Neme­re“ folyó évi 52. és 53. számában Pollák Aíór ki­adó aláírással nevemet sértő, mély gyanúsításo­kat tartalmazó két közlemény jelent meg. Magam tisztázása s e lapot olvasó közönség iránti tekintetből — a sajtótörvény alapján — tért kérek magam igazolhatására. Pollák Mór általánosságban és homályos ki­fejezésekben használt gyanúsításai közt két nevet és tényt hoz fel becsmérlésül. Egyik Bartha László elleni csalás, másik Berbek Mihály pénzeiről em­lékezik. Miután azt hiszem, hogy ropant haragjá­ban a legégbekiáltóbb eseteket hozta fel : álljon itt közvetlen magától a megnevezett féltől kiállí­tott nyilatkozat arra nézve, miből áll az a csalás : „Nyilatkozat. Alólirt Bartha László a valósághoz híven kinyilatkoztatom, miszerint ügy­véd Veres Gyula urnák ügyvédi közbenjárását több év óta gyakran vettem igénybe peres és peren kí­vüli ügyeim elintézésénél. Mindezen megbízatások­ban nevezett ügyvéd lelkiismeretes és ré­szemre előnyös eljárást tanusitott. Sem most, sem a múltban köztünk differencia fel nem merült. Ennélfogva alaptalannak nyilvánítom Pollák Mórnak a „Nemerében“ nevemmel kapcsolatba ho­zott insinuacióját. Veres Gyula urat jellem és meg­bízhatóság tekintetében kifog'ástalannak ismerve, Pollák urat vagy senki mást fel nem hatalmaztam nevemnek rágalmakra való felhasználására. Kiadtam az igazság érdekében. Kelt stb. Bartha László.“ Mi történt Berbek Mihály pénzeivel s minő összefüggésben állanak azok az igazságügyminisz­tertől elrendelt keresetekkel : előterjesztem magát a kir. törvényszék határozatát : „Sz. 1031. bf.—1879. Megszüntetési h a­tározat. A kézdivásárhelyi királyi törvényszék sikkasztással vádolt gyanúsított s.-sztgyörgyi Veres Gyula ellen befejezett elönyomozat felett hozta a következő határozatot : Az előnyomó- z a t a bprts. 197. §. x. p. értelmében meg s z ü n- t e t i k. Továbbá a sepsiszentgyörgyi kir. járás-, mint vizsgálóbiróság által gyanúsított ellen folyó évi március hó 26 ról 576. szám alatt hozott részletes vizsgálati határozat is egyszermind fel­öl da tik. — Ezen határozat stb. A kir. törvszek üléséből Kézdi-Vásárhelytt. — / láirva : elnök, jegyző stb.“ Itt tehát panasz tétetett, mert ki ellen ne le­hetne vádaskodni ; de a gyanúsítás még kere­set meginditásárase találtatván alkalmasnak, tár­gyi tényálla dé к hiányából lett meg - szüntetve. Ebből következtethetni, minő hitel ad­ható a gyanusitás többi részeinek is. Egyéb általánosságban tartott, de minden­esetre szándékos gyalázást magában foglaló insi- nuaciókra tárgynélküliségük miatt ezúttal nem fe­lelhetek, de tudtára hozom a közönségnek, hogy azokért sajtóbiróság és a bűnvádi eljárás rendén fogom a szerzőt felelősség alá vonni. D. Veres Gyula. nyilatkozat, Sz.-Ajta, 1879. jul 5-éri. Alólirt honfiúi kötelességemnek tartom hálás elismeréssel nyilatkozni e becses lapban : miszerint az „Első magyar általános biztosító-társaság,“ ez év május hó 18 án tűz által vallott káromat, a tűz után rövid idő alatt kifizette, melyért halás köszö- netemet nyilvánítom s egyszersmind jó lélekkel ajánlom e haza minden becsületes polgárának ezen lelkiismeretes és pontos társulatnál való biztosí­tást. — Nagy János, tanító. *) Ezen rovat alatt megjelent közleményekéit с >a -9 > a sajt 5 - hatósággal szemben vállal felelőséget a Szerk

Next

/
Thumbnails
Contents