Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-07-06 / 54. szám

54. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgytírgyön a ref. kollégium épületé­ben, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők* Kiadó hivatal: ollák JAó r könyvnyomdája és könyv- kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmeutesen intézendők. Sepsi-Sxentgyörgy, 1879 Vasárnap Julius 6 IX. évfolyam. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: csütörtökön és va8ára*p ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . i fit 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. ÊS cl Előfizetési felliivás a IX. év folyamának II. felére-------~f„- -гг:тг=-----­El őfizetési feltételek : Julius - szeptember .... 1 f’|“t 50 kr Julius—december.................3 f rt — к Г "" Külföldre fél évre.................4 írt — kr Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó­hivatalának P о 1 1 á к Mór könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre kill der.dók Előfizetőinkéi szívesen kérjük előfizetéseikéi megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo- maltathatunk. A „Nemere“ kiadóhivatala. Bukurestböl. — Saját levelezőnktől. — líukurestj 2879. jun. 30. Tisztelt szerkesztő ur ! Valamint a nagy világban nem oly sűrűk a csendes, békA időben a napihirek és események ; úgy valami nevezetesebb politikai mozzanat Romá­niában sincs. Békés időben az államok saját bel ügyeikkel szoktak foglalkozni leginkább. A mik Bulgáriában a zuluk földjén, a kereszténység felszabadító orszá­gában Muszkaországban folynak, úgy ismeretesek Önök előtt — talán még jobban — mint előttem. Ezekről hallgassunk. — Nézzük meg mi történik Romániában ? Az országgyűlés folyik, melyben a pártok úgy alakultak, hogy a Rosetti-Bratianu párt győ­zött s e győzelmében az ellenzéki lapok heves ki- fakadásai, megtámadásai dacára is megmaradott a kormányon. A független államok sorába lépett or­szágnak nem mondhatjuk, hogy nincs sok megol­dani való kérdése. S talán jobb is, hogy azon kor­mány, mely alatt létrejött a függetlenség, végezze el, oldja meg a függetlenséghez kötött kérdéseket. Müve igy fog bevégzett egészet képezni, nzen fel­tételek közül egyik legnevezetesebb : a zsidó kérdés. Idők hosszú sora óta van ez már szőnyegen, a román sajtó folyton foglakozik vele. A consitu- tionak ide vonatkozó pontja felett heves vitatko­zások történtek már. Értem a 7. articulust, mely azt mondja: „hogy csak keresztény vallásu idege­nek kérhetik a honosítást“, (megjegyzendő oly meg­szorításokkal, miszerint azt hiszem, nagyon kevés állam van, hol oly nehesen lehetne polgárjogot nyerni, mint Romániában.) Ennek a 7. pontnak a berlini szerződés értel­mében most már változást kell szenvedni, annyiban, hogy a jog a nem keresztényeknek, zsidóknak is — meg kell hogy adassák. A sok javaslat közül csak egyet említek fel, melyet G. Maghern követ terjesztett elé. O a kérdést jól, a többi államok tetszésére, a zsidók elégtételére, a román nemzeti és g*azdasági érdekek megóvására következő feltéte­lek alatt ajánlja megoldatni. Román polgárjogot nyerhet az : 1) ki Romániában született és növekedett s csak provisorice sem élvezte valamely idegen állam protectioját ; 2) a ki szakadatlanul eleget tett a honiakra ruházott terheknek és személyes kirovásoknak. 3) ki eleget tett a katonaságnak sorozás ut­ján ; ugyanazon joguk van azoknak *is, kik az 1877 — 1878-iki keleti háborúban önkénytesen vet­tek részt a romár! hadseregben. Na annyit mondhatok,, hogy ha a honatyák e javaslatot elfogadnák, nagyon kevés zsidó nyerné meg a polgárjogot Szóval t. szerkesztő ur e kérdésről, most még csak annyit tudhatni bizonyost, hogy a törvény­hozó testületek által kiküldött bizottságok szor­galommal fáradoznak azon, hogy a constitucio 7-l'c pontnak megváltoztatása kérdésében projectet ké­szítsenek. Eddig csak hivatalos megkeresések foly­tak a kamara és Senátus megbízottjai között, a nélkül azonban, hogy teljes egyetértésre jutottak volna. A project megállapításáig még el fog telni nehány nap. Akkor majd tudatom önökkel. Addig isten velünk ! X. X. * В á r ó Kemény Gábor, földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter jul 4-én a reg­geli vonattal érkezett Kolozsvárra. A miniszter ur lejövetelének ideje b. Wenkheim betegsége miatt nem lévén bizonyos s a hivatalos értesítés ez iránt tegnap este csak akkor ézkezvén meg, mikor már a miniszter ur el is indult, a nagy közönségnek nem volt tudomása megérkezésének időpontjáról s nem jelenhetett meg oly tömegese/!, a mint a készülődések ez iránt az erdélyi születésű minisz­ter fogadására a közönségben önként tervezve vol­tak. Mindazon által a hirtelen éstesitett testületek képviselői ünnepi öltözetben szép számmal jelen­tek meg; ott voltak a megye, a város, az erdélyi gazdasági egylet, a kolozsvári iparkamara, az ipa­ros, az iparfejlesztő egylet, a törvényszék, jószág- igazgatóság, távirda, posta, az ev ref. igazgatóta­nács képviselői, kik gr. Eszterházi Kálmán veze­tése alatt mentek a vonat megjöttével a miniszter elé s harsány éljennel üdvözölték beléptekor. Gr. Eszterházy Kálmán röviden és szívélyesen fogad­ván a minisztert, a küldöttség nehány tagját mu­tatván be, a miniszter kocsiba szállott s a „Nem­zeti szállodádba a kocsik hosszú sora által kisérve hajtatott. Nehány perc múlva, külső pompálkodást nem kedvelő régi szokását követve, lejött az Or­bán kávéház cukrászatába reggelizni. Ez alatt a marhatenyésztés ügyében értekezletre összehívott erdélyi főispánok már össze voltak gyűlve szállá­sán, s a miniszter reggelijét végezve az értekezle­tet megnyitotta. A különböző testületek küldöttsé­gei azonban ez alatt sem hagyták nyugton, s a mellékszobába folytonos audentiákat volt kénytelen adni. Megjelentek az iparkamara, a'törvényszék, az erdélyi gazdasági stb. egylet képviselői tisztelkedni s kiki baját panaszolni. Hosszabb kihallgatáson volt a iparkamara küldöttsége, a melyhez az ipar fejlesztő egylet képviselője és a polgári iskola igaz­gatósága csatlakozott. Az iparkamara panaszko­dott, hogy az ipar támogatására csupán 30 ezer frt. fordittatik, mire nézve a miniszter ur is elis­merte, hogy bizony a még annál is kevesebb, mint a mennyit Budapest az élőfákra és kertekre költ s eléggé iparkodik ő is, hogy ez összeg nagyobb Adalékok a Háromszéken 1853|4-ik évben lefolyt Folytatás. ”™r-ÜgyhöZ. De úgy, a mint az ügy sorsa bekövetkezett, üldözéssel, félelemmel, denunciatiokkal, börtönnel, sőt kivégzésekkel is, természetesen a rendes szer­kesztési összeállításnak le kellett maradni. Árulás következett be ugyanis, az ügy állásának mind a menekülteknél külföldön véletlen fordulata, s ebből eredőleg, benn a hazában felmerült okok mi­att. A zaklatások között a leveleknek el kellett tűnni, mert azok lefoglalása esetében a kitörésre készen álló és szerepre vállalkozott igen sok jobb érzelmű előkelők, mü- és szakértők nagy számmal jöhetnek vala compromissioba, igy pedig csak az előkészítő eljárásokban mozgók s alig nehány szál lázadók és személyesen érintkezők jöttek napfé tyre. Az ügy szerencsés kimenetele esetére az intézkedő titkos körnél arra voltam kinevezve, hogy a leve­lekből, előkészítő eljárásodból, mis körülmények­ből és az események fejlődésének menetrendéből, a Váradi József részére kijelölt területről egy részletes történelmi szerkesztményt készitnek ki­egészítésül. — Nem mondom, hogy más tekintetből is Váradi reám ne számított volna, de hogy főleg azért voltam nekie ajánlva s megke resve, valóság. És igy mikor az eredmény meghiú­sult, a levelekből vett szükkörü jegyzeteim elég­ségesek az ügyben a csupa szándék és eljárások ismertetésére, ide számítva több intézkedik, jelöl­tek éi a comproruitáltak személyzetét is. E'.ért az intézkedési körnél személyemet eltitkolólag nevem vdt: „historicus iró.“ A mit mást közlök, azzal darab ideig at absolue uralom alatt tanácsosabb volt hallgatni, még az a nnestirozás után is. Hall­gattam még az alkotmányos időszakban is. Most is csak ismételt sürgetésekre adom közre, részint mert lapokban közölni több kellemetlenségek miatt nem szeretem ; részint mert hinni kell, hogy mint oukott ügy, igen sokaknál nem Ízlik, a felsőbb kö­rök legtöbbjénél pedig még csömörkő is. Közöl­tem, de történelmi igazságot ; s ezért félig-meddig a korszellemnek hála ! A mai viszonyok között beperelhető nem vagyok. Legyen a tisztelt szer­kesztőség kedves akaratja ! De ha az ügy akkor sikerül vala, igy is, mint a mis utoni alkotmányos­ság sikerültének, ép azon csömörlő félék vennék több hasznát. Azonban úgy veszem észre, hogy episodiára — mellék útra — tértem. Ez sem rósz ut, Csanádi Sándorként, de lépjünk át a vágásba. Hol vannak vagyis hol lehetnek azok a Váradi hagyatékból el­tűnt levelek? Tán jól emlékszem, hogy mátisfalvi Becő Miklós ur fogolytársam mondta volt nekem hogy azokat Váradi a befogatása előtti nipokban nála hagyván, egy feketeügy melléki ref. templom szószékében rejtettek volt el a pappal, mint bizo- dalmis emberével, a pap talpa alá, a hol prédi­kálva áll. Nem volt rósz ötlet. Ma hol van a cso­mag ? Ha előkerülne, jó szolgálatot tehetne lap­tárcába. Apróbb vegyes jegyzeteim peiig a követ­kezők. Kossuth kinevezte Mtkk ezredest 1851. jun. 24-én reorganizáló biztossá egész Mi'yarhonra nézve; Makk pedig kinevezte Váradit 1832 jul. 13-án Erdélyre nézve : amaz történt Kutáhiában, ez pedig Foksánban. A Váradit m ígbizó pontok : 1) Oltvolgyi népfelkelést rendezni. 2) Kétmillió p. frt magyar bankjegyet felvenni kölcsönnyugtik mellett. 3) Egész Érd'dyre néztfelkelési a i ministrati ét tartani közlekedésileg. 4) Közlekedik Pestig ki és Konstantin á- polyig be. 5) A ládát felbonthatja. 6) Az idegen népfajokat kibékíteni. Gál Sándor Dohait, Horváth Ignácot 1832 April 7-én kérte fel, amazt a szamosmenti, ezt a székelyföldi vezérségre ; Räuber Nándort a két Küküllő kör, Udvarhelyszék, Ebesfalva és Miklós- várszék előkészítésére. Rózsa Sándor ezredesnek Váradival egybekö - tése van, a mi egy 27 aranyas nyu »tából, melyben viszont kér tőle 50 aranyat, sőt a in ínnyit csak adhat, kitűnik. Kossuth Londonból küldi Gál Sándornak őt erdélyi szabadító parancsnokká kinevező oklevelét 1851. novemberben, keze alá rendelvén 30 ezer fegyvert és 40 ezer p. frtot­Gál Sándornak 1855 sept. 20 án volt 40 ezer főből álló toborzott tábora. Boros menekült Konstantinápolyban 30 ara­nyért gyilkolni akart. Bartalis Sándor hen/édfőhadaagy és Bogyos Sámuel hadnagy 1853. márc. 14 én futárságért vet­tek fel Váraditól 100 p. frtot. Váradinak az oláhokkal való közlekedése sem­mijó eredményt nem ígért, holott 1853. ápril i-ig kétszer szólította fel. Azonban biztosok által folyt a munkálat. Ágyúöntöde és golyóöntőde bármely percben is készen volt Fülében és M igyar-Hermányban. Guerilla csapatok rendezésére minden kerü­letbeli titkos biztosok mellett külön csapatbiztosok voltak rendelve, kik a gyalog és lovas egyéneket a kitörés percéig titkon készen tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents