Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-06-19 / 49. szám
— 190 — Hü Magyarországunk és Társországai Zászlósainak, egyházi és világi Időrendéinek és Képviselőinek, kik az általunk 1878- évi október 17-ére Budapest fővárosunkba összehivott országgyűlésen egybegyűltek, királyi üdvözletünket. Kedvelt Hiveink ! Midőn az általunk 1878. évi október hó 20-án megnyitott országgyűlés első ülésszakát ezennel berekesztjük, egyszersmind a második ülésszakot a folyó év október 2 ik napjára összehivottnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel ál. landóan hajlandók maradunk. Kelt Bécsben. 1879 junius 12 én. Ferenc József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Battenberg herceg vége felé jár európai kőrútjának s már készül Konstantinápolyba utazni. — A ■ porta tudvalevőleg fölajánlott egy török hadigőzöst a fejedelemnek, de ezt Szófiában az ideiglenes kormány nem fogadta el ; e helyett egy orosz hadigőzös várja Brindisiben a bolgár fejedelmet, ki Konstantinápolyban is nem a szultán, hanem Lobanov orosz nagykövet vendége lesz. Ez apróságok jellemzők az irányra nézve, melyet a bolgár fejedelem és kormánya követnek. A görög- török konjfl, ügyében a rég hirdetett nagyköveti értekezlet Konstantinápolyban állitólag már legközelebb végre.mégis csak létrejő s Fournier francia nagykövet hir szerint azt fogja javasolni, hogy az uj határ Theodorátál Pargaig vonassék. A római „Fanfulla“ szerint gr. Corti konstantinápolyi olasz nagykövet utasítást kapott intse a portái a legnagyobb óvatosságra és arra, hogy ne engedjen Görögországnak többet, mint a mennyi múlhatatlanul szükséges. Ha e hir alapos, ■akkor a görögök kilátásai nagyon kedvezőtlenek s à ‘ nagyköveti értekezleten az angol felfogás, mély a portának kedvez, előreláthatólag többsén get nyer. A portának pedig különben sem sok biztatás kell arra, hogy — ne engedjen. Az angol alsóház legutóbbi ülésében a kormány két érdekes nyilatkozatot tett. Sir George Campbell kérdezé, váljon a porta tett-e lépéseket a berlini szerződés . 23-ik cikkének végrehajtása iránt, azaz készül-e a krétia és keletruméliai intézményekhez hasonló helyi reformokat életbeléptetni azon tartományokban, melyekről a kongresszus nem gondoskodott tüzetesen ? Boarke külügyi államtitkár erre igy felelt; ' „A királyné ő Felsége kormányának előterjesztései folytán a porta értesítette sir H. Layar dot, hogy á berlini szerződésben tüzetesen meg nem. említett tartományok szervezésének kérdését külön bizottság elé. szándékozik terjeszteni. A porta most tanulmányozza a KelePRűmélia számára készített szervezeti ’átattítumot, hagy aztán a többi tartományokban is életbe léptethesse.“ Ugyanezen ülésben kérdést intéztek a kormányhoz a zulu háború ügyében is, vajon igaz-e hogy Cetivajó király békét ajánlt. Hicks Beach gyarmatügyi miniszter kijelenté, hogy Cetivajó királytól követek érkeztek Crealock tábornokhoz azon kijelentéssel, hogy Cetivajó békét , óhajt. De mivel e követnek nem volt meghatalmazásuk a királytól vagy a nagytanácstól arra, hogy békeföl- tét.eleket ajánljanak, nem is bírtak az erre szükséges magas ranggal, lord Chelmsford utasította Crealock tábornokot, adja tudtára a zulu követeknek hogy lord Chelmsford hajlandó Cetivajotól követséget elfogadni, de a követségnek a parlamentar- . .lobogóval Woods ëzredès táborába kelL menni, még pedig nem üres szavakkal, hanem kellő biztosítékok; Kiajánlásával. Ez üzenetre Cetivajó még nem felelt. A sepsisztgyörgyi polgári leányiskola. . I. A sepsisztgyörgyi polg. leányiskola évi közvizsgái f. hó 16-án és 17-én folytak le. Kedves olvasol Feledd el kissé az ország- világ bajait; vesd ki a fejedből Boszniát, Nihiliát. Bizd ezeket Andrássyra; Gorcsakovra. Sőt többet mondok : feledd el nehány percre saját anyagi ügyes-bajaidat, vesd.ki fejedből, hogy üres a tárcád, üres a hombárod, hogy rosszul megy a gazdaság, még roszabbul megy az ipar ; gondolj kissé- a jövőre! . Múltadban nines öröm ; de a „j övödben — tán van reményj ?“ A jövő szép reményvirágaira irányzóm kedves olvasóm figyelmét! A változott időviszonyokhoz képest gyerme- - keinknek, ha megakarjuk menteni őket az erkölcsi és anyagi bukástól a kor igényei által követelt, a kor színvonalán, álló nevelést kellene adnunk. hiú gyermekeink kiképzésére, különböző, ez idő .szerint kielégítő szakiskoláink vannak a népiskolák fölött : hová módunk s gyermekeink hajlamához képest biztosan helyezhetjük el gyermekeinket. Az elemi népiskolákból felnövekedet leány gyermekeink számára, hogy a közönséges népies családi nevelés betetőzésére valamivel magasabb kiképzést adhassunk — mint a mennyit az alsó népiskolák és családi kör adhatnak: egész Háromszéken sőt a szomszédos megyékben is — kivéve a szászok brassói felső leány-népiskoláját — egyetlen egy a sepsisztgyörgyi polgári leányiskola. Pedig hány olyan derék családapa és családanya van Háromszéken ; kik örömest áldoznának tehetségükhöz képest mindent, csakhogy serdülő növendék leányaiknak illő nevelést adhassanak ! ? Mi az oka még is, bogy a sepsisztgyörgyi polgári iskolának, melynek a vallás tanítókon kívül 3 rendes és 3 szaktanítója volt ez évben is — csak az I. osztályban 21, II 14, Ш. 12, IV. 9 és igy összesen ötvenhat növendéke volt a lefolyt tanévben. Mi az oka, hogy a vidékről csupán 8 növendéke volt ez iskolának s ezeknek is nagyob része oly szegény szülők gyermeke, kik azzal a helyes céllal adták ezen iskolába gyermekeiket, hogy innen majd a tanítónő képezdébe vagy más kenyér keresésre képesítő felsőbb tanintézetbe fogják küldeni. Hol vannak, hol tanulnak a számos — tán százakra menő módosabb családok szépreményü leányai. Egy része sehol. Nehány családnál e«y egy külföldről importált gouvernant ad ferde egy oldalú nevelést, egy kis felületes divatos majmolását a külföldi műveltségnek. Egy rész oly zugiskolákban tanul, melyeket úgy törvényeink, mint a nemzeti közművelődésünk érdekében minden habozás nélkül minden órában be lehetne zárni.. Miért vonják el a szülők ezen élet-szükséget pótló intézettőf gyermekeiket? Tán itten nem részesülnek kellő oktatásban tán erkölcsi nevelés szempontjából vannak aggodalmaik ? Vagy tán modern nevelési igényeiknek nem felel meg ezen intézet ? Lássuk rendre ezen aggodalmakat ; sa meny nyiben alaposak volnának, gondoskodjunk ez aggodalmak eloszlatásáról, a hiányok pótlásáról. E sorok Írója nem csak a lefolyt közvizsgák alkalmával ismerkedett meg a volt felső népiskola — mostan polgári iskola — növendékeivel, nevelőivel, az oktatási és nevelési rendszerrel és az előmenetellel. Nem mondom, hogy nem voltak és jelenleg is nincsenek nagy hiányok még most is az intézetnél, a mily híven igyekszem fényoldalait felmutatni, oly híven fogom az-intézet élén állókat a hiányokra is figyelmeztetni. A mi illeti az ok ta t á s t, az egyes, ha igy nevezhetjük tudományszakokban való előhala- dást, a szakértő a mostan lefolyó évi zárvizsgák alkalmával is örömmel győződhetett meg, hogy ezen iskola növendékei, derék szakképzett tanítók vezetése alatt egyes-ismeretszakokból, pl. anyanyelv, történelem,, számtan, természettan stb. mily szép eredményt tanúsítottak több ilyen; őszinte birá latot hallottam illetékes ajkakról : „bizony mi első éves philosophas korunkban sem tudtunk többet ezen tantárgyakból, mint ezen kedves leánykák tudnak most.“ ' " Tán ha hibát akarnánk keresni, azt hibáztathatnék, hogy némely tantárg-y^kat igen nagy terjedelemben tanítanak, igen elhalmozzák a növendéket elméleti ismeretekkel. Es e pontnál a bökkenőhöz értünk. E téren a szülők nézete általában eltér az országos törvény által előirt tanrendszertől. A szülők általában sokkal kevesebb ismeretet kívánnak pl. magyarnyelvbő), természettanból sfb., de. óhajtanák, hogy a női munkákra a modern élő nyelvekre és szépészeti tárgyakra (ének, zene) több idő és gond forditas.sék. Ezért adják néha nagy áldozattal és költséggel gyermekeiket nemzetellenes zugiskolákba. Nem akarjuk vitatni, hogy mennyire helyes és életrevaló a miniszteri tanterv tananyag és órabeosztás. Csak annyit jegyzőnk meg, hogy mig egyfelől az iskoláknak nevelő intézeteknek hivatása hogy úgy a családi, mint az egész társadalmi életnek a nemzeti közművelődésnek irányt adjanak, más felől áll az az .igazság is, hogy az iskolák legyenek a gyakorlati élet követelményeinek kifolyásai. Minden vidéknek, minden nemzetnek, minden kornak fejlettségéhez s más körülményekhez képest más meg más igényei vannak. —y. Válasz A brassói „G. Transilvaniei“ május 29-én kelt 39-ik számában megjelent (hazafiasságot negélye- ző) vezércikkére, á br. Eötvös József szobra leleplezésére vonatkozólag illő lesz nem hanyagolni el a következő megjegyzéseket : Azt mondja, hogy mikor a m. tud. akadémia ünnepli az Eötvös emlékét, akkor a képviselőház megdönti az ő egész rendszerét. - Egész rendszerét megdönti ? Minő meggondolatlan túlhajtott felfogás! Itt a br. miniszter rendszere sehogy sincs megdöntve: úgy áll,az ma is, mint törvénynyé fejlődött volt ; hanem jelenleg hozzá van adva a magyarnyelv köteles betanulása, a jelen kedvező időben és körülmények között, a mit br üötvös, Széchenyi keresztül nem vihettek az akkori viszonyok között, de a mihez még Szent István korában erélyesen hozzányúlni nem ártott volna, mert úgy ma az odiosus nemzetiségi viszályok nem léteznének, hanem már állana azon erős és virágzó Magyarország, melyet Széchenyi megjósolt. A mim most a nemzetiségeknek nem Ízlik, utódaik abban találandják fel jóllétüket. Mégis tarkán maradjunk és erötelenül ? vagy a románok olvasszanak be ■> magukba minden elemet, s minket is valaki segélyével ? csak számítsák, ha képesek mily nehéz európai kérdés lehetne ez ! Kifejezzük, hogy országunk Magyarország, s a gyeplő a mi kezünket illeti, minthogy az alkotmányosságra, s még egyebekre is, magunkat első rendben képesnek érezzük, a A mi most történt, ha látná Eötvös, rámon- -f daná : jól van kedves nemzetem, és épp igy van n jól ! ennek csak üdvös következményei lehetnek ! ! Aztán tudni kell, hogy a magyar nemzetnek ma több barátja, elismeröje van,mint csak az Eötvös korában is ; hanem hogy több van, mint a ro • mánok egy oly — nem elismeröje hanem szines barátja, a kinek vele is, mint többekkel szemben, ,1 jelszava ez : úgy szeretlek, majd meg eszlek ! Minő ő boldog hit a rövidlátás ! — Szabad téren mozoghatniok megengedhető, da- r cos téren pedig nem elfogadható. Csak hogy az éretlenség hasonló a szabadságra vágyó gyermekhez, . a ki nemjérti, m lehet nekie javára., I y n ^e; m ík- kel van nekünk dolgunk olyannal is, aki a román- ( nal érettebb. — A kérdéses uj törvény nem kikelés, nem kihívás a román püspökökkel szemben, hanem ők keresztelik annak hierarchiai csökönyös féltékeny szuf- lával rövidlátólag számítva nemzetök jövőjét s valahová még félre is gondolva, a hova nam kellenne. — Végre csak tessék megérteni a románoknak, pi hogy itt nem veszteni valojokróvan szó, hanem barátságról. Enélkül sorsuk továbbra is csak sinlés, duzzogás és üres ármány leend. Elég szerencsétlen és érvénytelen Separatismus! Jó volna ezt felismerni! Itt az idő ! ütött az óra ! Máskép mérni az időt hazug óra után, mi lehet egyéb, mint politikai bolond szerelem ! ! — F é n i к s z. Az ercsi! ünnepély. Az előkészületek után, a miket br Eötvös k« síremlékének leleplezési ünnepélyére tettek, várni h lehetett Ercsibe vagy 10:000 embert. Fehérmegye minden községéből volt kilátás megjelenőkre : a szigetségből 38 csónakkal jöttek volna. Az emlék-bizottság gondoskodott is a kellő elszállásolási helyekről s a remélt tömeges látogatáshoz képest az emlék környékét is oly módon rendezte, hogy ezrek kényelmesen lehettek volna ; tanúi a leleplezésnek. A síremlék Ercsitől fölfelé kis távolságra, közvetlenül a Dunaparton egy eddig névtelen magaslaton : mától kezdve azonban az Eötvös-halmon áll. A halom alatt a Dunaparton régi kegyeletes bu- csujáró hely, egy szent kút van. E szent leüt vonzotta nehány előkelő családját Fehérmegyének, , hogy ott sírboltot és sirkápolnát építsen Ide о temették kívánsága szerint br. Eötvö-i Józsefet is, p s a kápolna mögé állították az emléket, melyet 1 fölséges nézni a Dunáról, a mint büszkén magaslik a terraserozott halmon. A sirszobor, mint tudjuk, obsliszk, sóskút li kőből, Ybl terve szerint. Rajta e fölirat : „Báró óEötVös Józsefnek közadakozásból emeltetett 1879.“ előrészén, mely a Dunára néz, Szász Gyulától a a nagy államférfi relief arcképe van helyezve carra- -в rai márványból. A sirszobor közvetlen környéke a notabilité • à soknak volt fen tartva ; az alsóbb tarasse a meghi- и vott vendégeknek. Cserkoszorukkal és zászlókkal ír volt diszitve az ünnepély szintere, a síremléken az Eötvös szoborról elhozott koszorúk és Fehérmegye ■ közönségének uj koszorúja „a népoktatási törvény alkotójának“ és a fehérvári zsidó hitközségé „a szabadság úttörőjének.“ Az ünnepély szép programmját némileg fel- - leforgatta s a látogatottságot igen kis közönségre* т szállította le a roppant zápor, mely reggel korán r megeredt s egész délelőtt tartott. A vidéki közön- ni ség elmaradt : csak b. Eötvös özvegye, Loránd fiai- és Mari leánya, továbbá Tassy, Sárközi, Jura szék., fehérmegyei orsz. képviselők és Dánits Béla tórv.., széki elnök : a járási szolgabiró, azután Fehérvár ; város küldöttsége Schey R., Szűcs S., Tóth J. esté Kövesy F.. Venosz címzetes püspök és Pellet ka n; nonok a fehérvári káptalan képviselői jelenteké meg s a budapesti hajóval jöttek : Szögyényi Ma- - - rihh László a főrendi ház, Szlávy József, Puler li-- vadar, Wbrmann Mór a képviselőház, Gregus A., < / Gyulay Pál a Kisfaludi társaság, Eszaky Károly у К a Petőfi társaság, Pulszky F. áz akadémia, Ger- lócy Károly, Ballagi Mór stb. főváros képviseletében, aztán Kenessy Albert s mások. A hajónál a rendező bizottság s némi közönség éljenei közt Kereskényi Gyula érdi plébános- üdvözli az 50—60 tagú vendégcsoportot, nagyobb dd szabású beszédben Eötvös érdemeit dicsőítve. Erre Szlávy felelt a küldöttségek nevében röviden, mire hosszú kocsisor vitte a vendégeket a kastélyba s - onnan ki a sirszoborhoz, hol az ünnepély első pont- -jf ját Kereskényi plébános miséje képezte a kápol- - nában. Az idő hüs és esős volta miatt a többi is a a kápolnában ment végbe.
