Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-01-16 / 5. szám

20 L O T T O H ü Z Л S. Budapesten január ír-én kihúzattak a kö­vetkező számok : 51, 27, 35, GO, 9. piaci Arak Búza (tiszta) I legszebb . közepes . I gyöngébb Búza (vegyes) Rozs Árpa Zab 1 legszebb J közepes í legszebb j közepes legszebb közepes pi fcß о Й Törökbuza Kása . . . Borsó . . Lencse . . Fuszulyka Lenmag . Burgunya Marhahús Disznóhus Juhhus . . Faggyú friss S.-Szt.- i György ; jan. 13! Brassó, jan. 10. frt. kr| frM kr 6 1 —j 0 1 40 5 80! 5 1 80 4 60 5 — — —1 4 50 4 — 4 10 3 80 3 80 3 60 4 20 3 4° 3 80 2 20 2 20 I 70 2 10 3 80 3 80 9 —I 5 30 4 50 5 10 — ____1 l 10 5 0 4 4 — — 11 70 I 50 I 80 — 32 — 40 — 44 — 40 — H — 33 — 02 — 42 egyetemben a folyó 1879. év áprilhó 24-ikétól kezdve egymásután következő három évre ha­szonbérbe adandó. Az erre vonatkozó feliételek K ii n 1 e J ó- zsef ügyvédi irodájában Sepsi-Szentgyörgyön megtekinthetők. 3 - 3 MBBHHBK'. и • • Egy jó háztól való fiú a Ivras- sowsky-féle divat ü/lelbcii Brassó­ban mint felvétetik. <í>----e Hi rdet méi ív. «/ jál carban lévő teljes Érték- és váltó ■ dr jót у am a bécsi es kir nyilvános tőzsdén január 14. 83-75 szabad kézből jutányos áron eladó Ertekczlutni e lapok kiadó-hiva­talánál . kincstári utalványok I. kibocsátás г n ti. keleti vasút IL kibocs. államkötv. „ „ 1876. évi államkötv vasúti kölcsön kötvény . . földtehermentesitési kötvény . aranyjáradék hitelintézeti Magyar hitelbank Ezüst .... Cs. kir. arany . 117.50 74.— 66.— 100.65 80.25 75-50 74-— 84-75 81.75 61.85 63-35 74.20 110.— 790.— 222.40 100.— 5-53 9-34 54-65 116.55- w Az arcszin fiiatal üdessöge ! Felülmulhatlan és nélkülözhetlen szap­pannak bizonyult be és általánosan elismerte­tett hölgyek és urak által a kitűnő párisi Dr. LEJOSSE-féle SAVON RA VISANTE ez a legjobb és leghirnevesebb mosdószappan a világon ; a ki egyszer megkísértette, az so­ha többé nem használ más szappant. A hatás biztosíttat ik. — Egy darab ára 50 kr. — Felelős szerkesztő: Múlik József. Kiadótulajdonos: Polliik Mór.-мяимивиииии Hirdetmény, 1-2 Deák László körjegyző. Vendpufoiradó Szerkesztői posta. «Egy atya» Brassó. Ön panaszolkodik s meglehetős kemény hangon rá ir a szerkesztő?égre, hogy miért nem közöltük nuit évi dec. 14-én beküldött levelét. Pedig, ha csakugyan <,nem valami ifjonc s minden áron Írni vágyó ember» ön, a mint magá­ról tetszett mondani, akkor tudnia kell azt is, hogy névtelenül be­küldött cikkeket egyetlen szerkesztőség sem szokott figyelembe venni. Ha a nyilvánosság előtt elrejtőzik is valaki, a szerkesztő­ségnek akkor is tudnii kell : kivel van dolga. Kérjük a cikket még egyszer beküldeni s velünk Devét is tudatni; akkor minden n ,111 e 1 le?z. & és korcsma-regale. Bikszádon a Tusnád és LLik felé közleke­dő út mentén levő, a zabolai gróf MIKES BE NEDEK utódai tulajdonát képező vendégfoga­dó az egész éven át tartó korcsmaregalejoggaj Felülmulhatlan bőrszépitö szernek lett a hölgyvilág által általánosan elismerve a hiva­talosan megvizsgált, kitűnő ártalmatlan valód1 Ha vissante Dr. LEJOSSE-tól Parisban. Ezen világhírű bőrtisz- titó szer valamennyi szé­pítő szer között leghire- sekk leghatásosabbnak bizonyult szeplők,napégés -DRtírfá rezesség, sárga foltok, va- , lamint minden bőrtisztát lanság biztos eltávolitá­&аГл RAVISSANTE az arcszinnek feltűnően szép halvány rózsaszínű, bár- sonyszerü fiatal üdességet ad, a bőrt és kezeket va­kító fehérségűvé és gyön­géddé teszi, hiisitő és fel- %c^üditöleg hat s gyöngéd Щ? bőrt szerez, a legkésőbbi öregségig. Budapesten valódi minőségben kapható ; Török József gyógyszerész urnál^ királyutcza 7. szám. Sepsi-Syentgyörgyön Otves IMI és Betegh Bálint urak gyógyszertárában. Központi szétküldési raktár : Schwarc Henrik­nél, (Budapest, muzeum-körut 41. sz.) 27—50 Nyomatott Fóliák Mórnál Sepsi-Szentgyörgyön. Tizenegyedik közlemény a Boszniában meg- | sebesült harcosok és az elesettek családjai részere begyült kegyadományokról ; Pethő István szolga- biró által beküldetett: márkosfalvi Barabás Ger- gely gyűjtése io frt. 53 kr. Szőcs Józseí Kezdi- a- sárhely város polgármestere által beküldetett, 26 ^ frt. 17 kr. Sepsi-Szentgyörgyön 1879 január 15-én Botsa József főispán. — A kézdi vásá' helyi olvasó-egylet zártkörű bálja f. év febr. hó i-én lesz. A bálanyai tisztet ы a minden nemes iránt fogékony, a közművelődés terén áldozatkész ügybuzgalmáról ismeretes, finom érzékű Feil Edéné urhölgy szíveskedett elfogadni. — Kettős hulálitélet. Győrből irja a „N H.“ levelezője: Múlt szerdán tartatott Győrött a vég­tárgyalás azon embertelen kettős gyilkosság ügyé­ben, melyet mult dec. i-én virradóan Takács Já­nos és Gedc Bál peéri illetőségűek két mosony- megyei, neudorfi asszonyon elkövettek. A törvény- széki terem zsúfolásig telve volt közönséggel, mely nagy kitartást is tanúsított a tárgyalás végighall- gatásában, bár ez reggeli g-től délután i-igésd. u. 3-tól esti 6 óráig tartott. — A tárgyalást vezette Kriszt, törvényszéki elnök, birák voltak, Brinkmann és Pázmán. A bűnösök, mind a kettő 24 —25 éves, nőtlen, kath., vallomásaikban egész töredelmesek voltak, a melyben minden részletet előadtak, de egyszersmind embertől nem várható hidegvérüsé- get tanúsítottak. A bűneset, röviden ismételve, ab­ból áll, hogy a két bűnös, miután a két neudorfi asszonnyal a peéri csárdában beszélgettek, s tőlük kituoták, hogy Győrbe szándékoznak kocsijukon, azon sejtelemben, hogy náluk nagyobb mennyisé­gű pénzösszeg lehet, elhatározta, hogy kirabolja, meggyilkolja őket. Az éj sötétében utolérvén az asszonyok kocsiját, felkéredzettek, egyik az előlülő, másik a hátulülő asszony mellé. Bizonyos jeladásra — melyet mindegyik a másikra fog — mindegyik megtámadta áldozatát, s a kocsiról lehúzva, a fői dön kezdték őket késelni, és pedig oly kegyetlen- séggel hogy a két nőn összesen 52 szúrás és vá­gás találtatott. Sőt az egyik, miután a magáét tel­jesen kivégezte, segítségül hivatván a másik által, még annak is megadta az utolsó döféseket. Az egész gyilkolás mintegy 7—8 percig tartott, s az­tán a két holttestet lábaiknál fogva félrehúzták az országutról egy kis tó mellé, hol mindjárt meg is mosakodtak a vértől. Mindazáltal ügyes kutatás után már harmadnap elfogattak, mint a legna­gyobb valószínűség szerinti gyilkosok. — Magától érthető, hogy ily cselekedet után — annyival in kább mert mind két bűnös többszörösen megbé­lyegzett múltú — az ítélet, csak „kötél általi ha­lálra“ szólhatott. A védő ügyvédek elég ügyesen beszéltek, ezen épen nem védhető ügyben, de sem a bírákat, sem a közönséget meg nem nyer­hették. A gyilkosok az ítéletet a legközömbösebben hallgatták végig, s úgy arra a kérdésre : „megér­tették-e?“ mint arra : „felebbeznek-e“ „igennel“ vá­laszoltak, ámbár elfogatásukkori első vallatásuk alkalmával úgy nyilatkoztak: „Csak akasszanak föl, nem kell nekünk más!“ Rózsa Sándor mint német színigazgató. A szabadságharcban történt. Rózsa Sándor sza­bad csapata élén kalandozott Érsekújvár vidékén. Egyszer egy német vándorszínész csapatot ért utói a banda Az éltes férfiak, asszonyok és gyermekek rimánkodásra vették a dolgot, hogy adjanak nekik a csikós urak egy kis kenyeret, mert bizony sze­gények már régen nem ettek. Rózsa Sándor kérdi a reszkető direktortól, hogy hova megy? Ez pa­naszkodik, hogy a publikum nem jár színházba. „Nem-e! Hát mért nem? Muszáj neki! mikor én azt mondom, hogy muszáj, akkor muszáj. Add ide az embereidet, elvezetem őket, aztán majd megmu­tatom én, hogy eljönnek a komédiába!“ Dictum faktum — előre mentek, s be a legközelebbi falu­ba. A régi kastélyban felállították a színpadot, s azután Rózsa Sándor a tisztelt publikumot legényei­vel „meginvitáltatta“ (persze az ö módjok szerint) az előadásra. Maga ült a pénztárhoz, s szedte be, a mit a „meghívott“ és „kísérettel“ érkező közön­ség hozott. Szép csomó pénz és elemózsia gyűlt össze. A terem zsúfolva volt s Rózsa Sándor és legényei kacagtak a német komédián. A publikum­nak azonban nem nagy volt a kedve ; ezen is tud­tak segíteni Rózsa Sándor legényei — s most az egyszer valóban sírva kacagott a közönség. Rózsa .Sándor még egy előadást rendeztetett, s azután kiosztotta a színészek közt a begyült kossuth-ban- kókat és elemózsiát s kergette őket odébb, mert közeledett a magyar hadsereg. A színészek örül­tek, hogy megszabadulhattak a furcsa direktortól, ki pedig csak jót tett velők. így volt Rózsa Sán­dor német színész igazgató. Az említett trupp igaz­gatója : Söld, ki később Bem tbnok fürdetője lett, maga beszélte el e kalandot a „Pressb. Ztg.“ tár­caírójának. пт I ————пттатагип ■ ■ ninr-~­-----------

Next

/
Thumbnails
Contents