Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-06-15 / 48. szám

48 szám.

szerkesztőségi iroda

Sepsi-Szentgy.'irgyön a ref. kollégium épületében, hová

a lrp szellemi részét illető közlemények küldendőkKiadó hivatal:

j^OLLÁK JA Ó R.

könyvnyomdája es könyvkereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendök.

Sepii-S/entgvflrgv, 1870 Vasárnap juniii- 15

IX. évfolyam.

Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap.

Megjelenik ezen lap heten kint kétszer:

csütörtökön és vasűr -p :

ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postáz küldve

Egész évre 6 frt — kr.

Fél évre 3 frt — kr

NegveHévre . r fit 50 kr.

Hirdetmények dija :

3 hasabo- petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélvegdij külön 30 kr. Myiitter sora 15 kr.

és 3 rí,sepsí-szen:tgjfGPgy/i tfrafeéntes tizoMé-egykt'3 tetv/afeafis kfizEftroje.

Az iparosság kérdéséhez.

Sepsi-Szt^yörgy, junius 14.

III.

Azon örvendetes mozgalom, mely az ipar- fejlesztés és az iparos tanoncok oktatása tárgyában épen a legfelső körökben megindult, kell, hogy mindenkinek lelkében a legszebb reményt ébressze fel iparunk jövőjére nézve. Hanem aztán kár lenne, ha itt is mint sok más dolognál csak a diet iáknál, vagy a hírlapi vélemény nyilvánításoknál maradnánk. Még szomorúbb dolog lenne, ha az ipari szakiskolák felállításánál a kormány elhamarkodná a dolgot, mint tette több rendii és rangú iskolák felállításánál s a végén be kellene látni, hogy a kiadot£/tőke korántsem hozza be azt a kamatot, melyre előre számítottak Iskolák felálli lábánál a kormánynak uzsorásnak kell lenni, mennél nagyobb kamatot kell követeln e, mert célját csak ekkor érheti el.

A közelebbről összehívott enquete tanácskozásaira nézve csak nem minden lap megtette észrevételeit. Látszik, hogy sem egyik, sem a másik nem ismeri az iparos életet, vagy ha igen is, azt a fővárosi iparosok után Ítéli meg. Elhiszem, hogy az enquete tagjai között voltak iparosok is, de mindenesetre olyanok, a kik egy vidéki mesterember viszonyait ép oly kevéssé ismerik, mint azon tanfárfiak, kik az iskolai életen kívül egyebet ismerni nem akarnak. Mikor az állami népiskolák tantervét meg- készitették, akkor is azon gondolatban voltak a tanterv készítő urak, hogy minden kis, föld- miveléssel foglalkozó falu Budapest, hol a gyermekek négy éves koruktól elkezdve különböző mesterek felügyelete alatt szakadatlanul tanulással foglalkoznak : készítettek azután egy

olyan tantervet, melyet a tanitó a kiszabott terjedelemben vagy nem taníthat el, vagy ha el is, de csak felületesen, a szegény tanuló pedig egészen beleszédül. Ebből következik aztán az, hogy ha gyrrmasiumba kerül vagy egy közülük, rendesen unják a tanulást és nem ritkán a felekezed iskolák növendékei mögött maradnak.

Ügyelnie kell tehát a kormánynak az ipari szakiskolák felállításánál arra, hogy előbb oly tanerőket képeztessen a kik képesek lesznek az elébök szabott feladatot megoldani, azután oly tantervét készítem!, mely felölelje а к s városi iparosok érdekeit is, és az minden izében keresztül vih tő legyen Ha azok, a kik e nemzeti ügy keresztül vitelén munkálkodnak elhamarkodják a dolgot, számot nem vetve sem az ország pénzügyi helyzetével sem az egyesek érdekeivel : oly bűnt követnek el, a melyet megbocsátani sohá sem lehet.

Fölmerült az enqueten azon kérdésis, hogy a felállítandó ipari szakiskolák költségeit ki hordozná A vélemények oda irányultak, hogy első sorban a községek és maguk az iparosok azután a kormány fadeznék a kiadásokat Ha az isko!aügy igy vitetnék keresztül az soha eredményre legalább a mostani viszonyok között nem vezetne, és a kormánynak elébb utóbb az igy fenntartott iskolákat be kellene zárni

Részemről nem is találom célra vezetőnek sok iparos iskola feáliiiását. Lgaiább oly alak ban nem, mint azt az enqueten beterjesztett programm kívánná. És nem is csodálkozom egy* ielőí azon, hogy az iparosok naponként két- három órára nem eresztik tanoncaikat iskolába másfelől nem értek egyet a ,.Nemzeti Hírlap4, azon véleményével, hogy a tanoncok 12—15 éves korú kig iskolába járjanak több órán át, bírmenyire szivemen fekszik is a nevelésügy.

Rég kimondott iga>s*g az, hogy két urnák szolgálni nem lehet Va jón mit gondolnak az intéző urak, hogy milyen iparos lesz abból suszter, lakatos vagy asztalos, a ki a mostani ipartörvény korszakában a helyett, hogy a műhelyben munka után látna, iskolába jár magyar nyelvtant, vagy német gramatikát tanulni. Vájjon milyen mezei gazda lenne az, a ki a helyett, hogy a mezőn ülne s végezné gyakorlatilag a szántást, beülne egy tanterembe hogy ott neki magyarázzák azt, hogy a gazdának most kellene szántani igy meg igy, vagy cseléd conventiót készíteni

A múlt számban kimondott nézeteimet a ta - noncok oktatására nézve most is fenntartom, s midőn elébb az ipari iskolákra nézve megjegyzéseimet megtettem, korántsem azt akartam azzal mondani, hogy én azoknak nagy mennyiségben való felállítását pártolnám. Elvben egyetértek az enquet tagjaival, de a kivitel módozatait, ismerve a viszonyokat, nem helyeselhetem.

Hajtsa végre a kormány azon törvényt a melyet az iparos tanoncokra hozott. Ügyeltessen arra, hogy egy mester se fogadjon fel oly tanon- cot, a ki a törvényszabta iskolákat el nem végezte Ha nincs elég' erélye ezt végrehajtani, akkor épen úgy nem fog, vagy msg kevésbbé boldogulni a célba vett szakiskolák törvényének végrehajtásával, a mennyiben ez a mestertől több áldozatot kiván, a tanoncnaÉ pedig több alkalmat nyújt arra, hogy a műhelyt kerülje.

Nézetem, ismételve a már mondottakat oda- irányul, hogy a tanonc végezzen felső népiskolát, de annak tanterve módosítassék, faluhelyeken a népiskola 6 osztályának bevégzése is elég lenne a többit majd a tanonc társadalmi utón kipótolná. A hol alkalom nyilik a 4 algym.iasialis osztály bevégzése után lépjen az iparos térre, mint teszik is már sokan. Állítson az állam azután két, vagy három oly magasabb iparos tanintézetet, a melyben az ipar különböző ágaira tekintettel, tanműhelyek legyenek berendezve. Ha a tanoc az inasi évek lejárta után még három évig valamely műhelybe dolgozott, lépjen ezen felsőbb tanintézetbe, a kinek erre módja nem volna, az mint jeleztem két évig legalább menjen külföldre, vagy honi mesterek műhelyébe do'gozni, a többit azátán pótolja társadalmi utón. Ezt pedig úgy érné el, ha az ipartestületek erkölcsileg kényszeritenék magukat hetenként legalább kétszer összegyűlni s szak- avatott felolvasások után ismereteiket bővíteni.

Ezen tárgyra egyébbiráut még vissza fogunk térni.

rzn.

* Az adók befizetése or<zí;() 1, — mint

a „Frdblvnak jelentik — oly kedvezően alakul, hogy május havában a bevétel 800.000 frtcal meghaladta az előirányzatot és junius havában is 100 000 frtnyi bevételi többlet várható. Az állam- pénztár kedvező helyzete folytán és mivel a pénzügyminiszter szükségletei decemberig fedezve vannak, az aranyjáradék konzorcium, mely különben is már csak csekély készlet felett rendelkezik, felfüggesztette műveleteit és azok az év vége előtt aligha fognak ismét megindittatni.

* József főherceg, Graff adlatus, báró Nyári kamarás, Pakor alezredes s még egy pár honvéd tiszt kíséretében e hó g-én érkezett Mtros Vásárhelyre. Az indóháznál Bauer altábornagy, Ghycy és Henneberg honvéd tábornokok, Mangesius ezredes, Janki őrnagy fogadták Ő Fenségét a katonaság részéről, mig a város nevében a polgármester üdvözölte a magas vendéget, ki három napot szándékozik tölteni a városban. Az isteni gondviselés áldja meg ő Fensége lépteit !

Aleko basa és a porta közt még mindig folynak a magyarázgatások. A Kelet Rumélia kor. mányzója igyekszik magát tiztázni a szitán tekintélyén elkövetett sértés miatt, A porta főleg a zászlókérdést veszi komolyan. Aleko basa pedig azzal mentegetőzik, hogy a nemzetközi bizottság határozta volt 1 szótöbbséggel a török zászló kitűzésének elhagyását, hogy eként a bolgárok izgalma lecsöndesüljön. Konstantinápolyban azonban tagadják a nemzetközi bizottság jo^át, hogy ily fontos elvi kérdést egyszerű többséggel döntsön el, miután a nagyhatalmai már e őre megállapi tották, hogy ily kérdéseknél a szavazatok egyhangúsága szükséges. Anglia és Ausztria-Magyar- ország, melyeknek képviselői e szavazásnál kisebbségben maradtak, a porta felfogását támogatják. — A kelet-ruméliai kormány tagjait illetőleg Aleko basa „sajnálkozását“ fejezte ki, hojjy a porta megütközött azon, hogy a kormány tagjai csupa bol-® gárok : Aleko basa bizonyítgatja, hogy a főbb állomásokra csak a bolgárok közt talált alkalmas egyéneket, de a vidéki állomások betöltésénél figyelemmel lesz a többi nemzetiségekre is, sőt már ki is nevezett három mohamedán kerületi főnököt. A porta egyelőre kénytelen lesz beérni e magyarázatokkal s a helyzettel, melyet számára Oroszország teremtett.

A görög kérdés megoldásáról még mindig csak beszélnek, „eszméket cserélnek,“ a nélkül, hogy komolyan hozzá fognának. A tervezett tárgyalások vezetéséről a török részről Eszad bej neveztetett ki s párisi tudósítások szerint Wad- dington még mindig reméli, —• hogy a nagykövetek bizalmas értekezlete sikerre vezet, sőt Jani- nát is megszerzi a görögöknek. De azon körülmény hogy az értekezlet nem lesz tulajdonképen hivatalos jellegű, hanem inkább csak jó tanácsot fog adni a vitatkozó feleknek, lényegesen csökkenti a veszélyt a portára nézve : illetékes körökben meg vannak győződve, hogy Janina megmarad Törökországnak.

Oroszországban az ostromállapotot mindig újabb meg újabb kerületekre terjesztik ki, de an nak kevés nyoma mutatkozik hogy a katona uralommal mást, mint pillanatnyi csendet elérni tudnának. Mily nagymérvű a félelem a felsőbb körökben, eléggé kitűnik a „Poll. Corr.“ egy fél- hivatalos közleményéből, mely szerint „az orosz sajtó a fmforgó viszonyok közt kénytelen ellhal- gatni minden, az udvarra vonatkozó hireket, mert a rosszakaratú elemek tagadhatatlanul még mindig létezvén, hazafias kötelesség titokban tartani előttük a cár úti terveit. Ez okból történt, hogy az orosz sajtó semmit sem tudót a cár berlini utjának elmaradásáról, valamint arról sem, hogy a cár junius 9-én Livádiából visszatér Zarszkoje-Sze- loba.“ — Ez valóban megható viszony az uralkodó és nép közt. Nem kevésbbé jellemző, hogy az orosz nép mind tömegesebben kezd kivándorolni, s nemcsak egyes családok, hanem egész községek elköltöznek messze keletre, az Ural vadonaiba, hol kevésbbé vannak kitéve a kormány atyáskodó felügyeletének — Hogy azonban a kormánypolitikája általában nem fog változni, annak elég bizonysága a cár legújabb rendelete, mely szerint a most fölvett 300 millió rubelnyi kölcsönből 200 millió a hadsereg újabb felszerelésére fordit- tandó.

Sgy újabb lépes a székely házi ipar erdeiedben.

Hogy a székelység életrevalóságát, munkásságát és szorgalmát dicsérni és becsülni is tudták mindenhol, ez már régi érdemünk, de hogy most az ipar különböző ágaiban is fejlődésnek akar indulni, ez egy oly kizárólagos érdemünk, melyet ha mi magunk nem kezdettünk volna ébreszteni és áldozattal is eredményre juttatni, nem beszélhetne senki oly dicsérőleg a székesfehérvári kiállításon bemutatott cikkeinkről, melyet hallanunk oly jól esik nekünk.

És itt is bebizonyult a társulási, az egyesületi eszmének életrevalósága mely egyedül képes az „összetett erők“ alapján sokat, gyakran nagyot teremteni.

Ilyen társulat Háromszéken a „házi iparegy* let“ ilyen a „székelymüvelődési és közgazdasági egylet“ az egész székelységre nézve, mely csekély anyagi erejével, de a központi választmány buzgó intézőivel élükön folyton munkálódik székelysé- günk jóllétének fejlesztésén.

E^y ilyen lépés jelenben is a központi választmánynak egész terjedelmében alább közölt leirata