Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-06-11 / 47. szám
— 186 — a konzer\ a^vek meggyőződtek e már, hogy e ka- tholikus egyház jogviszonyai nem szabályozhatók protestáns vagy atheista elméletek szerint?“ A választól, melyet a kormány e kérdésre adni fog, függ-— a dohánykerdés sorsa 1 A liáromszekmegyei közig, bizottság 1879. junius hó 10 en tartott ülésé. Sepsi-Sztgyőrtry, 1879. jun. 10. A közig bizottság mai ülésén az alispán jelentése vétetet első sorban tudomásul. Mindenek előtt bejele:.té az alispán miszerint a rögtönbirás- kodás egy évre engedélyeztetett Háromszékme- gyébe. Ezen rögtönitélö biróság, mint tudjuk a felsokasodott tüzesetek miatt állíttatott fel. Székhelye lesz a rögtönitélö b.-nak a kézdivásárhelyi kir. törvényszék, birákul ki vannak nevezve : K-vács Károly elnök, szavazó birák : Balog Izra. Mátéfi Károly, Szancsah Antal, Vájná Károly kovásznai járásbiró ; pótszavazónak Dobay János. Ezen rög- tönbiráskodási intézkedés f. hó 1. és 2 ik napjain kihirdettetett. Sajnos, hogy e kihirdetésnek foganatja nem vola mert Lisznyóban, Martonoson f. hó 4-én gyujtogatási esetek voltak, mindenik esetben elfogattak a gyanús egyének s most a törv. széki vizsgálat fogja kideríteni, ha a gyanúsok a rögtönbirósági eljárásra minősítve lesznek-e. Az alispáni jelentés második ágát ismét az ominosussá vált Cserey-muzeumügy képezte. Beláttuk ezen jelentésből, hogy a hírlapi utón gonosz informatiók született cikkezéseknek semmi alapjuk nincs, mert az alispán az átvételt illetőleg minden hivatalos intézkedéseket megtett s miután Vasadi muzeumőr kijelentette, hogy az átvételre nem szükség az alispánnak megjelennie, meg is kezdette a leköltöztetést. Ma már a költözés tényleg folyamatban van. Az e tárgyban Budapesten tartott (az agyagfalyi után első) „Székely nemzeti gyűlés“ mint fog intézkedni (?) nem tudjuk, de any- nyi áll, hogy a muzeum már nem sokára a megye tulajdona lesz. Különben a közig. biz. újból is utasította az alispánt, hogy ismételten kérje fel Cse- reyné ő nagyságát a muzeum hivatalos átadására. Antal Zsigmond árvaszéki elnök jelentése szerint a gyámolt létszám volt 8270 ; gondnokolt létszám 97; ügyforgalom 1164, árvapénztár 15562 frt. 93 krból áll. A kir. adófelügyelő jelenti, miszerint május havában 41351 frt egyenes adó folyt be. Eglmayer Adolf kir. mérnök bejelenti, miszerint a nmlg. minisztériumtól ez évben eszköz^ lendő helyreállítások céljából Eresztevény-Maksa közt szabályozott útszakaszra 814 frt. 2 kr, Nyújtód és Bereczk között kőátereszre 820 frt. 77 kr. Lemhény között egy védkőfal építésére 926 frt. 69 kr. s végre az ojtozi telep és Rákoci sánc közötti munkálatokra 279 frt. 73 кг. engedélyeztetett. Az idei kavicsszállitás a múlt évhez képest serényebben foly s múlt hó végéig 1169 halom szál- littatott. Dr. Antal Mihály megyei főorvosnak múlt hóról szóló jelentése szerint a lefolyt május hónapban egy pár toroklobbos eseten kívül járványos betegség nem mutatkozott s az egészségügy megzavarva nem volt. Örömmel említjük fel e helyen hogy derék főorvosunk a múlt hónapban is 5 igen szépen sikerült műtétet hajtott végre a helybeli „Ferencz József“ nevű kórházban. Megomlitjük még, hogy a főorvos urnák ez évben már i7op( ratioja volt a nevezett kórházban, melyek egyté egyig mind kitűnő eredményre vezettek. Vájná Sándor kir. tanfelügyelő jelentés következett ezután, melyben különösen megemlíti tendőnek tartjuk, hogy a különben gyenge felszea relésü felekezeti iskoláknál a r. kath. hitfelekeze sokkal több buzgóságot tanúsított a többieknél Valóban ha azon miseriákra gondolunk, melyeké ben a felekezeti oktatás a mi megyénkben tengő dik, nagyon kívánatos volna, hogy az egyházi fői) hatóságok valahára vegyék komolyan az iskolái juk felszerelését illetőleg hozzájuk intézett gyakor felszólításokat. Tutomásul vétetett ezután a kir. főügyész ér postahivatal jelentése. E 1 ő p a t a kon a fürdőbirtokosság a közcseno fentartása céljából külön szabályzattal nem intéz; kedett biztosról : ennélfogva az alispán felszólli tóttá az illető szolgabirót, hogy 2 frt napi dij meU lett a rendőri felügyeletet az idény tartama alati gyakorolja. Ezen kérdés hosszas és érdekes esz> mecserére adott alkalmat, ha vájjon lehet e a für. dőbirtokosságot kötelezni arra, hogy egy rendőr, közeget saját pénzéből tartson fenn, hosszas \i<, után a bizottság abban állapodott meg, hogy a . frt. ne a birtokosság, hanem a megye házi pénzi tára által fizettessék. A székelyföld a sz.-fehérvári kiállításon A „Kelet“ után. — A grófnő mereven, mozdulatlan nézett a halott arcára. Csak keble zihált, s kezei csukódtak össze görcsösen. Egyszerre oda borult a holt tetemre, s fuldokló zokogás közt kezdte csókolni az ifjú hideg, merev, arcát, ajkait. En kőszoborrá válva néztem e csodálatos jelenetet. Végre, gyöngéden megfogtam a grófnő kezét. Térjen magához, asszonyom. Minden pillanatban beléphet valaki. A grófnő hirtelen rám tekintett. A rémület, a szégyen, a fájdalom örületes kifejezése látszott arcán. Majd megragadta kezemet s el kezdé csókolni. Orvos, őn mindent kitalált. Legyen irgalommal egy boldogtalan nő iránt. — Nyugodjék meg asszonyom s hagyjuk el e helyet. Ellenállás nélkül követett. De két lépés után ismét megállt s visszatért a holttesthez s a szeretet és gyöngédség oly kifejezésével kezdte simogatni annak hideg arcát, a mint azt csak az édes anya képes. Aztán csendesen suttogá : — Egészen az atyja : E pillanatban belépett a boncterem szolgája- Intettem a grófnőnek, hogy uralkodjék magán. A szolga odajött hozzám. — Szép tetem, — monda jóakaró előzékeny- seggel. — Nagyon szép tetem. Ritkaság ! Aztán nézze orvos ur, minő ruganyosak még az izmai, senki sem mondaná, hogy már tegnap vették le az akasztófáról, A grófnő sikoltva rogyott karjaimba, ájultan emeltük a kocsiba a szolgával, a ki szörnyen megijedt szavai nem remélt hatásán, s morgolódva monda : — De hát mit keresnek az asszonyok a boncteremben ? ! Az a mozgalom, mely hazánkban a házi ipa- érdekében megindult, Székesfehérvárit már is örc vendetes eredményt mutat fel. Jagocsy Péterffl József a háziipar oktatás miniszteri biztosa büszk lehet a sikerre, a melyet több évi fáradozásává kivívott s az a nagy számú tanműhely, melyek ki állításukkal, uj iparcikkeikkel meglepik a közön séget, szép példái, hogy mit küzdhet ki az eg') szakmának való állandó, buzgó odaadás. Az erdélyi részekből a sepsi-sztgyörgyi szó vészeti tanműhely excellál első sorban igen érdé kés szép készítményeivel. A divatos törülköző kendők, szép asztalién tők, különböző szőnyegek:, szőtt báli belépők, ken dők, bujkák mind sokkal olcsóbbak, mint a hog;) nálunk a külföldi ilynemű cikkek áruitatnak csínyben kiállják amazokkal a versenyt. Egy hi ánya van csupán e készítményeknek, hogy t. i. . szentgyörgyi tanműhely még mind nincs azon helyzetben, hogy appreturával lássa el magát, mi pedig a külső tetszetősségnek egy kivánato- kelléke. Van e tanműhelynek két érdekes specialitás..-: is, melyekkel az oskola derék vezetője Binder La. jós tesz érdekes kísérleteket. Az egyik az ugynei vezett rongy- és a másik a faszőnyeg. Binder un ugyanis a papírgyártásra nálunk nem használ > kender és gyapjurongyokból a legcsinosabb sző nyegeket készítteti olyan formán, hogy e rongyo kát kimosatás után színeik szerint szortiroztatja azután egy e végre készített vágó készülékké szeletekre metélteti s a szövőszéken modern mini táju pompás futószőnye^eket készíttet belőle, melyek a közönséges gyapott és másféle szőnyegeknél sokkal erősebbek, mivel egy részt kenden bői és gyapjúból állanak, más részt pedig a rongyban ezen ariyagok erősre fel vannak szőve. E me! lett az ilyen szőnyegek szerfelett olcsók. A faszőnyegekhez pedig a csíkiak szolgáltán ják az anyagot. A csíki székelyek ugyanis nags mennyiségben hordják Brassóba a gyufakészitéshe szükséges, általuk már otthon kifaragott fenyőszá lakat. 540 drb. félméter hosszú ilyen fenyőszála rendszerint 5 krért árulnak Brassóban. E szála! egymás mellé rakva s erős kenderszállal egymáshoz erősítve pompás szőnyeget adnak ki s terméí szetesen hasonlókép nagyon olcsók. íme ilyen iparágak keletkezhetnek a háío ipartanmühelyekben. A szentgyörgyi pedig mini denesetre nem csak megérdemli a támogatást, han nem az erdélyi részeknek hazafias kötelessége nagyrahivatott tanműhelyt teljes erejével fentarr tani. Az erdélyrészi iparfejlesztő egyletnek a nyá. folytában Kolozsvárit megnyitandó ipar árucsaie nokában alkalma lesz a kolozsvári közönségnek z tanműhely készítményeivel megismerkedni s tettl©. is kimutathatja a hazai ipar iránti áldozatkésze ségét (Vége.) Albán-görög viszály, A görö.ök helyzete nehezebbé válik. Legbum góbb barátjok, a francia is kijelentené már, hog£ Janinának Görögországhoz csatolását mditványozis nem fogja, ha azonb-m valaki e kérdést fölvetne támogatni fogja, a nélkül, hogy egyébként hozza mereven ragaszkodnék. Ez nagyon sovány vigase. tál ás Éhez járult újabban, hogy az albánok erélyey tiltakozást intéznek az európai udvarokhoz, süli getve, hogy ne engedjék az albán területet megt csonkítani és Törökországhoz csatolni. Az albano emlékiratukban hangsúlyozzák, hogy a tölök ur< lommal eddig sem elégedetlenkedtek, főkép, ha ae újabb rendezés nem fog könnyíteni helyzetüköm épen nem kívánkoznak görög fenhatóság alá, mi t. tán eddigi tapasztalataik szerint a görögök sokkig méltánytalanabbak irányukban, mint a törökölfi Tehát találkozott vele ? — Hol? — Itt. Hat itt van? Vezessen engem hozzá azonnal. — De mit gondol, grófnő ? ■ - Ne kérdje mit gondolok, — viszonzá a grófnő, lázas izgatottsággal — teljesitse, a mit pa- raacsolok, ah, bocsásson meg', már azt se tudom mit beszélek, a mire kérem, a mire nagyon, nagyon kérem. — Grófnő nem tudja, mit kiván. — Elég, uram, menjünk. A kocsi előállott s én némán nyújtottam karomat a grófnőnek, ki egész testében reszketett Megállóit egy ház előtt. Oda fordultam ’ a grófnőhöz ; —Még egyszer kérem asszonyom ! — Menjünk ! — viszonzá száraz kemény hangon. J Beléptünk egy nagy tágas terembe. Hosszú asztalok voltak föláliitva benne, letakarva fekete lepellel. A grófnő megdöbbenve állt meg az ai tónál. & J — Még visszatérhetünk, grófnő. — Nem: — feleié határozottan. Sÿlàrd léptekkel követett a közepében álló asztal felé. Ott megálltunk. Még e :yszer rá tekintettem a grófnő arcára. Az hideg volt és mozdulatlan , mint a márLeemeitem a fekete leplet. , -SST szép fiatal ember holt teste feküdt azon arcan a fulladás jeleivel. De az arc azért nem volt eitorzulva. Szép nemes vonásaiban, összevont szemöldökeiben a bátor elszántság férfia kifele zésével. Csupasz két vállán ott látszotta két fehér himlőhely. — Íme asszonyom. Az orosz-tíu-ök szövetségről legutóbb isméi «úrim szállongott hirek mint már számtaianszoi most is a aptalonoknak bizonyulnak, ámbár Lóba nov hg. konstantinápolyi orosz nagykövet tagad hatatlanul igyekezett közeledést létrehozni a cá és a szultán között. Az orosz szavak és tettel között azonban oly nagy a különbség, hogy mé£ a rubelek segítségével sem lehet teljesen elkáp ráztatni a porta szemeit s a legutóbbi eseményei Kelfct-Ruméliában épen nem szolgáltak az orosí török barátság javára. A görög kérdés, londoni tudositások szerint a jövő héten végre mégis napirendre kerül kons- tatinápolyban. Fournier francia nagykövetet e hó 12-én várják a török fővárosba,, ső fogja a nagykövetek értekezletének előterjeszteni a görög török viszály kiegyenlítését célzó közvetítő javaslatot. Azt hiszik, hogy a francia javaslat egyhangúlag el fog fogadtatni, ami csak úgy lehetséges, ha Anglia és Francia ország közt már előre létre jött a megegyezés, hogy Janina átengedését a francia kabinet nem fogja indítványozni. Berlini tudósítások szerint Görögország nem számíthat a szentpétervári kabinet támogatására sem. — A görög királyné, ki már hosszabb idő óta az orosz udvarnál van látogatóban, hír szerint, nagy erőfeszítéseket tett, Ьоцу a cárt Görögország érdekében való beavatkozásra rábírja, a cár azonban ezt határozottaa megtagadta, s az orosz politikai körök épen nem barátságosán nydatkoznak a görögökről, kik az utóbbi időkben nem titkolták, hogy Oroszországtól idegenkednek, s hogy inkább hajlandók az orosz politika ellenségeihez csatlakozni. Olga királyné missziója ekként teljesen meghiúsult. Oroszországban folyton folynak a politikai perek s a Balkán-félszigetről hazatérő csapatok, úgy látszik, nagy gondot okoznak a kormánynak, mely attól fél, hogy a nihilista propraganda a külföldön volt hadseregben nagyon elharapózott. A hazatérő csapatok megérkezésük alkalmával a legszigorúbb motozás alá vétetnek s „egészség- ügyi ellenőrzés^ ürügye alatt szorgosan kutatják a katonáknál a lázitó könyveket és röpira- tokat. A Irancia kormány újabb engedményt tett a haladó republikánusoknak, törvényjavaslatot terjesztvén elő, mely a hadi szolgálatot három évre szállítja le és az egy évi önkéntesség intézményét eltörli. Éz utóbbi intézmény a demokratáknál mindig nagy ellenzéssel találkozott : kérdés azonban váljon a francia hadseregnek javára válnak e ez újítások. — Némi izgalmat okozott az algíri arab lázongás hire is, nem annyira a lázongás miatt — mert a mozgalom egy jelentéktelen hegyi törzsre szorítkozik, hanem mert a Grévy alatt legújabban életbe léptetett polgári kormányzat tüzpróbájául fog szolgálni. Az eddigi katonai gazdálkodás hívei felhasználják az alkalmat, hogy a ré^i katonai rendszer nélkülözhetetlenségét bizonyítgassák : az algíri kormányzó azonban erélyesen intézkedett a mozgalom elfojtása végett és újabb táviratok szerint ez rövid idő alatt sikerülni is fog. A német biradalmi gyűlés legközelebb folytatni fogja a vámjavaslatok tárgyalását s a „Nat. Ztg “ szerint kétségtelen, hogy úgy az ipari, mint a fóldmivelési védvámok elfogadtatnak. Nehézségek csak a dohányra vonatkozó javaslatnál várhatók s jellemző, hogy az ultramontán centrumpárt lapja most íölveti a kérdést, „váljon Bismarck herceg és
