Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-05-25 / 42. szám
42 szám. Szerliesztü-sígi iroda Fepsi Szçntgyôrgyôn a ref. kollégium épületében, imv.i a lep szellemi részét illet kfizl emé nvek külileliclűk ő Kiadó hivatal : jJOLLÁK JAÓ R ! könyvnyomdája es könyv- kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek b énné n lesen intézendő k. Sepsi-Szentgvörgy, 1870 .Vasárnap május 25 IX. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: csütörtökön és vaaür. : Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. EK atn El. OK1ZLTV.F1 l'M.'l Helyben házhoz hordva vidékre postán kübl Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . t fit 50 kr. Hirdet in én y ok dija: 3 hasábos petit-si 1 ért, vagy auuak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Ä „Háromszéki ttáziípar-egyiet81 és a „sepsí-szeotgförgyt önkéntes tOnltt-egylet“ hívatalas közlönye. Kelet-Kumélia. Már csakis kevés idő van hátra s elmondhatjuk nemsokára — Írja a ,Hon* — hogy a berlini szerződés teljesen életbelépett s minden pontjában végre van haj;va, Különösen a mi Kelet; Ruméi iát illeti, melyben beláthatlan végű bonyodalmak és zavarok kezdtek lábra kapni, melyek a keleti kérdést újra napi rendre tűzni fenyegetőztek, szép haladást tett a berlini szerződés végrehajtásának ügye. Mint a táviró jelenti, a szultán jóváhag) ta a nemzetközi bizottság által Kelet-Rumélia számára kidolgozott statútumot; a kormányzóvá kinevezett Aleko pasa, kinek ez állásra történt kineveztetéséhez a hatalmak is már beleegyezésüket adták, jövő szombaton foglalja el állását a tartományi székvárosban, Philippopolban; a szultán kinevezte már a ruméliai milicia és csendőrség főnökét is Vitalis ezredes személyében. Stolypin tábornok kivonul Phidppopolból s a muszka tisztviselőket bensziilöttekkel helye- lesiti, hogy mire Aleko pasa megérkezik a tartományba, ne találjon a közigazgatás különböző p-'Icáin muszka elemeket ; a muszka csapatok serényen folytatják utjokat Oroszország felé s Kelet-Rumélia bolgárai a cár ukáza és proklamációja, meg magának Dondukoff hgnek önmagát demen'irozó azon újabb nyilatkozata által, hogy „a cár most békét akar,« teljesen meg vannak puhítva s mert jobbat nem tehetnek, hagyják megvirradni az uj aerát. Tehát nyomról-n}ómra mindenütt és mindegyre hátrál Európa keletén az, a mi muszka és tért enged annak, a mi európai határozati és nemzetközi megállapodás Mind az, a mi most Kelet-Ruméliában készülőben van, rövid szavakkal annyit jelent, hogy most kerül vissza Kelet Rumélia a szultán fen- halósága alá, bár az előbbihez képest változott formájú viszonyban, de lényegileg mégis oda vissza kerül. Ez egyik legnagyobb vívmánya a berlini szerződésnek. Volt idő, mikor, látva a muszka intrigákal, izgatásukat s a kitört lázadásokat, kételkedtünk a berlini szerződés ide vonatkozó határozatainak keresztülvitelében, de most már Andrássy gr. erőfeszítései és éréi y e folytán el- г. ondhatjuk, hogy ebben is győzött a berlini szerződés a muszka vellehások fölött. Még pedig fényesen. Beaconsfieid lord szavaira náiunk bizonyára mindenki pártkülönbség nélkül nagy súlyt fektet, elannylra, hogy pl. a magyar ellenzék, ha kormányunk, vagy'- Andrássy gr. mondaná ugyan azt, mit az angol kormányelnök mond, nem venné úgy figyelembe. Tehát hallgassa meg, mit mondott Beaconsfieid lord az angol felsőházban tartott beszédében Kelet-Ruméliáról : „A berlini szerződés ádal a szultán katonai és politikai tekintélye megszilárdiitatott Kelet-Ruméliában ; nem csak joga van a Balkán-hegyláncot megtartani s a Fekete tengernek egy nevezetes kikötőjét megszállni, de bár Ruméliának autonómiája lesz аI. Összes politikai és katonai hatóság biztosítva lett a szultán számára az által, hogy a katona tiszteket s a rendőrség tisztjeit a szultán nevezi ki s azok neki fogadnak hűséget “ Nem magyar kormány s nem Andrássy gr. tünteti fel igy a berlini szerződés ide vágó határozatait, hanem az angol kormányelnök sigy tán más színben fogják látni ellenzéki lapjaink a berlini szerződés által alkotott uj helyzetet mint nézték eddig Miután itt hivatkozánk Beaconsfieid beszédére nem tehetjük, hogy egyúttal ne reflektáljunk egyik habarék lap azon neki vadult vádjaira, hogy Andrássy gróf koncessiót tett a muszkának, mert beleegyezett abba, hogy az orosz csapatok Ivelct-Ruméliából aug. 3-ikáig vonuljanak ! i, holott pedig a habarék lap oktalan okoskodása szerint már május 3-án véget kellett volna érni az orosz okkupáciönak. íme mit. mondott erre nézve a felsöházban tartott szónoklatában Beaconsfieid lord, ki tán elég authentikus tekintély lesz a habarék lap előtt: Én a berlini szerződés 22. cikkelyét épen abban az érteimben magyarázom, mint az orosz kormány s én és nemes barátom, Salis- buri lord, kik részt vettünk eme tárgyalásokban, soha sem tértünk el nézeteinkben egymástól, kivéve ezt az egyetlen pontot. Miután az okkupációra nézve 9 hónap engedtetett, én ezt úgy fogtam fel. hogy a kivonulásnak a 9 hó végén kell kezdődnie. Ha az lett volna cél, hogy a kivonulás a 9 hónap letelte előtt vegye kezdetét, akkor az oklui- pació időtartama aránylag megszorittatott volna. A mint most a dolgok állanak, a kivonulás május 3-án kellett hogy kezdetét vegye." És hogy csakugyan május 3-án vette kezdetét az orosz csapatok kivonulása, hogy lehetővé tétetett még most Alekó pasának kine- vezletése és állásának elfoglalása: ebben az érdem oroszlánrésze bizonyosan Andrássy grófot i leti meg. Hanem hát a habarék lap elég gonosz vagy buta az hirdetni még’s, hogy Au- drássy concessiót tett Oroszországnak az okku- páció időtartama tekintetében ; az az Andiássy ki a berlini szerződés idevonatkozó cikkének magyarázatában sokkal szigorúbb volt és sokkal tovább ment mint maga az ellenzékünknél is, különben méltán oly nagy tekintélynek örvendő angol kormányelnök Elég az hozzá, hogy most már a dolgok uj rendje meghonosul KeletRuméliában is; niég csak pár bét s az egész európai kelet magára fogja ölteni azt az alakot, melyet nem Oroszország, hanem nyugoii Európa akart és állapított meg. * Tisza Kálmán miniszterelnök, Péchy közlekedési és br. Kemény kereskedelmi miniszterek a zágrábi és bródi kereskedelmi kamaráknak több tagból álló küldöttségégét 21-én fogadták, mely a bródi vaspálya-hidépitkezés tárgyában jelent meg. A küldöttség egy emíékiratott nyújtott át, melyben panaszolják, hogy Horvátország kereskedelmi ügyei elhanyagoltainak és hogy a bródi Száva hid alacsony volta miatt a közlekedés telyesen fennakadt. A miniszterek kijelentették, hogy ők tudomást nyerve az ügyről, már korábban fontosságához mérten megfelelően méltatták e kérdést, s nem fogják elmulasztani beható vizsgálat után a kellő lépéseket megtenni. A küldöttség innen Bécsbe megy, hogy a közös hadügyminiszternél, s végül ő Felségénél is kihallgatást nyerjen. A képviselőházi véderő bizottság máj. 19-én tartott ülésében tárgyalás alá vette a sorkatonaságnak, tengerészeinek éz honvédségnek beszállásolásából keletkező teher arányosabb felosztása céljából a megyék által kivethető pótadóról szóló tvjavaslatot. A bizottság rövid eszmecsere után a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta és a részletekben tett némi módosítások után azt teljesen befejezte. Márkus István előadó a jelentés elkészítésével megbizatván, az ülés, melyen a kormány részéről Tisza Kálmán miniszterelnök és Szende Béla honv. miniszter voltak jelen, esti 8 órakor véget ért. A dunai hajózás és a berlini béke. Az osztrák és magyar kormányok közt a magyar miniszterek legközelebbi bécsi időzése alkalmával tanácskozások fognak tartatni az iránt, minő utasítások adassanak a monarchia képviselőinek, a Duna bizottságban. Az 1865. nov. 2-ki hajózási szerződés (Actepublic relativ à la navigation des emboucurs et de Danube) revideálásáról van szó. A folyamrendőrséget ugyanis irja a „N. Fr. Presse,“ — a tengertől egészen Galacigaz európai bizottság veszi át, mely az egészségügyi felügyeletet is gyakorolja. Ez utóbbinak költségeit ez ideitr Törökország viselte. Minthogy azonban Törökország nem határos többé a Dunával az a kérdés merült fel, hogy a költségeket mikép fogják- fedezni. A gáláétól a vaskapuig való hajózásra azonkívül külön hajózási szabályrendeletről és folyam rendőrségről kell gondoskodni. A berlini szerződés 55. cikke ugyanis a következőket mondja : „Galactól a vaskapuig terjedő vonalon való hajózásra, a folyamrendőrségre és a felügyeletre vonatkozó rendszabályok a parti államok képviselőiből álló európai bizottság által fognak kidolgoztatni és összhang- zatba hozatni azon szabályokkal, melyek a Gala- con alól terjedő vonalon érvényesek “ E határozat szerint az európai bizottság kidolgozhatja ugyan a szabályokat, de a hajózásra való főfelügyeletet nem gyakorolhatja. Ez nem is volna kívánatos, hanem igenis az — jegyzi meg a nevezett lap — hogy Ausztria-Magyarország, a szomszédos államok közreműködésével gyakorolja a felügyeletet. Úgyis a mi monarchiánk uralkodik nagy kereskedelmi hajórajával a Dunán és viseli majd a Vaskapu szabályozásának költségeit. Egy Ruscsukban székelő külön bizottságot kellene alakítani, mely a vaskapu-galaci vonalon a felügyeletet gyakorolná. E bizottságban Ausztria-Magyarország elnökölne és részére szavazattöbbség volna biztosítandó. Ezen Duna bizottság esetleg azáltal lenne összeköttetésben az európai bizottsággal, hogy Ausztria-Magyarország képviselője az európai bizottságban, egyszersmind a külön Duna-bizottságnak is tagja volna. Ausztria-Magyarországnak épen a Duna ezen részén vannak fontos érdekei s csak természetes volna, hogy azoknak megóvásáról maga gondoskodnék. Konstantinápolyból jelentik május 20-áról. A szultán már három nap óta vonakodik elfogadni Kheireddin nagyvezirt é> Karatheodory basa belügyminisztert. Határozottan állítják, hogy a szultán maga mindent elkövet egy ó-török minisztérium alakítása érdekében, mely esetben az orosz befolyás biztosítva volna. A balkán-szorosok ruméliai lejtőiről az oroszok már majdnem teljesen elvonultak. — A kelet ruméliai milíciát Aleko basa, hir szerint, föléleszti a szultán iránti hűségre. Az albán mozgalomról érkező hírek szerint a prizrendi liga két zászlót és óooo. db. hátultöltő puskát küldött az epirusi albánoknak, hogy a görögök elleni harcra készen legyenek. A kelet rumélUi kormányzat átadására kitűzött nap — mint annyi más határnap — elmúlt anélkül, hogy az átadás megtörtént volna. Konstantinápolyi táviratok ma újabban erősitgetik ugyan hogy Aleko basa már a legközelebbi napokban elindul Philippopoliszba, s az a hir, mintha nem ő maga venné át a kormányt, hanem előbb egy titkár megkísértené „a tér egyengetést“, alaptalan. Mi okoza mégis a késedelmet, arról semmi tudósítás sem érkezik, s a késedelem annál feltűnőbb mert a kompromisszum, mely London és Szentpétervár közt legutóbb létre jött, s melyet a lapokban már előbb közölt jegyzék váltás ismertetett, legalább egyelőre azt helyezte kilátásba, hogy Oroszország nem fog nehézségeket támasztani. Hogy egyébiránt az orosz politika ma is a régi nyomokon halad, kitűnik a „Times“ egy tudósításából, mely szerint Stolypin tbk, ki Aleko basával Kelet Rumélia kormányzatának átadása iránt értekezett maga is beismerte, hogy a legnagyobb nehézséget a bolgár milicia lógja támasztani ; Sto- lypyn tbk beismerte, hogy ő fegyverezte fel a bolgárságot, — de csak azért, úgymond, hogy nagyobb bajokat elhárítson, mert most az oroszok igy szólhatnak a bolgárokhoz: „Európa kénysze- ritett, hogy egyelőre elválaszszunk titeket a bolgár fejedelemségtől, de biztosítottunk számotokra oly helyzetet, hogy ha egyesülni akartok testvéreitekkel, megtehetitetik majd minden vérontás nélkül : addig is képesekké tettünk, hogy megvéd- jétek jogaitokat.“ — Az ily nyilatkozatok vajmi kevéssé egyeznek ama loyális biztosításokkal, melyeket lord Dufferin alig nehány nappal ezelőtt
