Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-05-01 / 35. szám
140 — 6 len, 6 gyapott törülközőt saját számlával küldeni s egyúttal értesíteni, hogy az esetben, ha itt valamelyik kereskedő nagyobb menynyiségben szándékoznék bevásárlásokat tenni s azon házi ipar cikkekből raktárt állítani, minő kelmékből tehetné s melyek vannak nagyobb mennyiségben ? Egyebekben fogadja őszinte tiszteletem kifejezését, maradván alázatos szolgája Szikszai Lajos, országos képviselő. Tarcali Endre titkári jelentőse (Folytatás) Ez biztos alapja egy nemzet megmaradásának, ez kölcsönzi a nemzetek concertjében egy nemzetnek a nimbust, melyet az irigy kaján szemmel, a gyenge tisztelettel néz és bámul. Ezek együttes fejlesztése tesz egy nemzetet benn szilárddá és nagygyá, künn pádig tiszteltté és hatalmassá. S hol e téren a gyakorlat az eszmélettel párosulva halad, ott nem félthetjük az önsúly alatti összeroskadástól. Tekintsünk Angliára, hol kezdődik nagysága nem-e ezen három foglalkozási sarkponton. Nézzük meg a tüzpróbát kiállott franciát, mit tett a me^- próbállatás nagy napja után nemzetének felvirágoztatására és régi fényének visszaszerzésére. Semmit egyebet mint fennebb említett tényezők biztos fejlesztését. Sokan ez ellen felhozhatnák : igen de azon nemzeteknek más földrajzi fekvése és mások egyéb körülményei. Erre csak azt felelhetni, hogy lassan kezdették és fejlesztették s mit egyesek nem érhettek volna el : elérték társulás utján és államoknak segedelmezésével. S hogy ez igy van, nemcsak a megpróbáltatás után, de ezelőtt 3 századdal : bizonyítja Démrecter Armand bárónak „a francia nemzet közjóléte mint a nevelés eredménye“ cizmü müve, melyet az osztrák ipxir művészeti muzeum igazgatóságának megbízásából személyes tapasztalatok és kutatások alapján történeti kútfők után irt. Említett műben a középkortól egészen máig vezeti le szerző ezen az iparra irányult törekvéseket melyek nagyrészint az uralkodóktól és környezőiktől indultak s fejlesztettek. Egy nagy szakasz van említett műben Colbertnck szentelve, melyben neki pénzügyi forradalmi és törvényhozó tevékenysége mellett az ipar fejlesztése éideliében tett intézkedései magaslanak ki. Dumreicher után Colbert az ipar emelés érdekében, közvetlenül és teremtőleg nyúlt az iparos életbe, uj iparágakat teremtett, a hanyatlókat támogatta ; törekvő vállalkozókat megrendelések, segély pénzekkel, előlegekkel, jutalmakkal és elismerésekkel támogatott. Egyes ágak emelése va,y uj irányok meghonosítása érdekében mintaszerű állammühelyeket és gyárakat teremtett ; a munka napokat szapori tóttá 17 ünnepet megszüntetvén, eddig nem űzött iparokat, művészeti és ipari eljárásokat meghonosított. Rendszeres oktatás által az iparosok Ízlését fejlesztette. Igaza van, midőn mondja: „hogy mig francia nyelven írnak és jogot szolgáltatnak, mig Francia műhelyben az ülő megrendül és a takács vetélője fut , mig francia hajóorom a hullámokat szeli, mig Franciaországban szobrok állanak és festmények ragyognak, addig Colbert nevét hangoztatni fogják.“ Ezeknek köszönheti Franciaország jelen ipara fejlődését, mely hogy mily hatalmas és minő jóllétet biztositott^az azzal foglalkozó iparosoknak: álljon itt szerző nyilatkozata a francia-porosz háború lezajlása utáni tüneményről: „Midőn Franciaország, úgymond, a háború és forradalom irtózatos pusztításait, az emberélet pénz, a vagyon és terület veszteségeit várakozáson felül elviselni képes volt és csorbítatlan hitellel és meç nem tört bátorsággal rendes tevékenység után fogott, a kortársakra az mély hatást gyakorolt. De mennyire fokozódott még a hatás, midőn nemsokára reá egy borzasztó közgazdasági kár a többi nyugati iparos államokat kivétel nélkül megszállotta, mig a francia nemzet a sors csapásaiból ismét kivergődött ! Franciaország e csapásokat és veszteséget oly módon viselte el, mint azt a száraz föld egyik állama sem tehetné. E meggyőződésben osztozkodik egész Európában vox populi et consensus gentium, úgy hogy mindenütt felkeltetett az érdek a nemzeti erők okainak tanulmánya iránt. A mint bizonyos, hogy ebben egynél több ok működött közre, úgy az is bizonyos, hogy köztük a legjelentékenyebb a nemzetnek több évszázadon át vesztett iparos iskoláztatása ! Ily irányban indult hazafias kormányunk is újabb időben iparunk emelése érdekében, áldja meg az isten érette ! Az ezüstmenyegzöi ünnepélyek vidéken, Kézdi-Vásárkeljtt 1879. ápr. 25. Tekintetes szerkesztő ur ! A felséges uralkodó pár 25 éves jubileumát városunk is megünnepelte. Folyó hó 23-án estefelé kidoboltatott hogy a következő napi ünnepély miatt az üzletek zárva maradjanak s a hurcolkodás szün- neteljen. A város érdemes dobosa tudtára adta a közönségnek, hogy a ünnepély miatt „Szentgyörgy napja ápril 24-ikéről zj-ikére tétetik át“ Estve a város ki volt világítva : a piac közepén egy nagy négy oldalú transparent volt fellúlitva az ünnepélyre vonatkozó alkalmi feliratokkal, ezen kívül csinos transparenteket láttunk a honvéd kaszárnyán is. Hogy tarack lövések sem hiányoztak, azt mondanom is felesleges. Következő d. e. xo órakor a város kebelében lévő hivatálos és iparos testületek, a tanitói kar, a tüzóltói egylet stb. ünnepélyes menetben levonul ta’c a kantai ro t ai katholikus templomba hálais teni tiszteletre honnét ugyan oly rendben a tüzóltó egylet zenéje mellett a ref. templomba ment a kö zönség, onnét pedig a városház elé, hol a polgár- mester egy rövid alkalmi beszédet tartott ; mire a közönség szétoszlott. Délben két banquette is volt egyik; a Kolonie-, másik a Cseiey féle vendéglőben. Az előbbin részt vett a város értelmiségének nagy része,- az utóbbi pedig kizárólag a tüzóltó egylet által ren deztetett. A pohár köszöntések sorát Szőts József polgármester nyitotta meg О Felségeikre mondott toaszttal. Felköszöntettek még József főherceg ő fensége, Andrássy, a magyar minisztérium, Tisza Kálmán kormány elnök stb. Mindkét banquette-en kedélyes és vidám hangulat uralkodott. Nem hagyhatom említés nélkül hogy e banquette-en Tüzkövy pénzügyi aligazgató Szebenből, ki mint vendég szintén részt vett, azt inditványozá hogy Pataki nevű kézdi-vásárhelyi városszolga számára, ki a megelőző estvén az üdvlövések alkalmával vigyázatlan- sá gkövetkeztében egyik szemét elvesztette, a jelenlevők könyör adományokkal járuljanak. Az indítvány tetszéssel fogadtatván, a gyűjtés azonnal megtörtént és a begyült összeg (mennyi nem tudom) Hegyesi gazdatanácsosnak átadatott, hogy a szerencsétlenül járt város-szolgának kézbesítse. Úgy hírlik, hogy a szerencsétlent király ö Felségének némi kegydijra fogják ajánlani. — Általában az egész ünnepély csinosan és rendben folyt le. Érdekes volt végig tekinteni az egyik templomból a másikba vonuló nagy tömegen. Azt mondják mostanában nem volt reá eset, hogy a templomok annyira megteltek volna. A lelkesült- séget nem kevéssé fofiozá a ref. kántor, midőn isteni tisztelet végén rázendítő az orgonával : „Hazádnak rendületlenül stb. “ A viszontlátásig ! Pattantyús. Nagy Pácon 1879. ápril 24. Tekintetes szerkesztő ur ! Egy kis helyet kérek becses lapjában, hogy elmondhassam olvasó közönsége előtt, N.-Bacon községünkben 0 felség'e, apostoli királyunk és felséges neje, Erzsébet király-asszonyunk tiszteletére ezüstmenyegzőjüket miként ünnepeltük meg. Szeretve tisztelt lelkészünk, ínár a húsvéti ünnepek alkalmával felhívta híveit s f. hó 20-án ismételve kihirdette a szószékről, miszerint közeledik a nap, melyen 25-ik éve telik be az uralkodópár házassági szövetségének, s ezt a napot országszerte hála isteni tisztelettel üli meg az osztrák-magyar birodalom minden ajkú és hitfelekezetü népe. A község egész ünnepélyes szint öltött magára. Az egyház tornyának ablakáról és a község házáról nemzeti lobogót lenget e pillanatban is (midőn e sorokat irom) a szél, pontban 9 órakor megkondultak a harangok, a templomba sietők hosszú sora tölté be az utcákat, majd az iskola növendékei vonultak fel a tanítók vezetése alatt, utánnok jött a község képviselő testületé és az egyházközség'presbiteriuma testületileg. A templomban megzendült az orgona és a „Száljon áldás rád az égből“ hynxnus eléneklése után lelkészünk felmegy a szószékre ; tart lelkesült, buzgó, szép imát. Ima után utalva О felségeik magasztos életpéldájára, melyen a 25 évet, népeik fokozódott szeretetében, s a legbensőbb családi élet boldogsága között töltötték le, utalva arra a határtalan bőkezűség és szivjóságra, mely a koronák gyémántjai fölött, örökfénynyel ragyog, s melylyel a nemzetet eltéphetlen szoros kötelékkel fűzik trónjuk .zsámolyához ; utalva úgy az uralkodó pár, mint a nemzet részéről arra a szeretetre, mely hosszú tűrő, mindeneket elfedező, hivő, reménylő és soha el nem fogyó erejével ád népeket a királyoknak és tartja fenn a királyokat századok hosszú során, a királyi székekben ; utalva Ö felségeiknek azon áldozat készségére, melylyel országaik népeit, s ezek között legközelebbről Szeged veszedelmében hazánkat ért nagy csapást királyilag igyekezett enyhíteni ; utalva О felségeik azon magas elhatáro- záseára : miszerint az ezüstmenyegző ünnepélyesbbé tételére szánt költségeket a szerencsétlen vizká- rosultak javára óhajtják fordittatni : felhívja egy- házhiveit és a község képviselő testületét az adakozásra, melyre nézve a képviselő testület egy bizottságot fog kinevezni s a mai naptól fogva, a községházánál egy aláírási iv tétetik ki, az ajánlatok feljegyzésére, melyeknek lefizetési véghatár idejéül f. évi szeptember vége tűzetik ki. Ezzel az isteni tisztelet egy rövid imával befejeztetett, s a képviselő testület és nagyszámú birtokosság zsúfolásig megtölté a község házát, a hol is a község képviselő testületé jegyzőkönyvileg örökítette meg a mai nap ünnepét, s fejezte ki a ielséges uralkodó pár iránti tántoríthatatlan hűség e, ragaszkodása és hódoló tiszteletét sokszor éljenekben törvén ki a jegyzőkönyv felolvasása és aláírásakor. Nem kevésbé lélekemelő az is, a mi itt következik. Szeretve tisztelt lelkészünk felhívja a képviselő testületet, a szegedi árvízkárosultak részére gyűjtést eszközlendő bizottság megválasztására és egy aláírási Ívnek azonnal leendő megnyitására. A bizottság egyhangúlag Révay Pál, Zsigmond Bé- niám, Keresztes László, Boc Péter, Keresztes J. Sámuel, Nagy Sz. Sámuel, Nagy István, Nagy Ferenc és Bardoc Sándor személyében megalakult; az aláirási iv kitétetetc, melyen a község 50 írttal nyitotta meg az adakozást, ugyan itt a helyszínén a képviselő tagok és egyes birtokosok ajánlatával eddig 100 frton felül Íratott alá, és ehez még nehány hektó gabona. A gyüjtőbízottság utasítva lett, hogy a mai naptól fogva, legjobb belátással és buzgósággal járjon elhivatásában, a gazdagok forintját, a szegény asszony fi léreit, f. évi September végéig hordja össze és igyekezzék megmutatni, hogy N. Bacon községe a „nagy“ jelzőre érdemes, hogy megértette a királyi szót, s hogy a keresztényi szeretet élő megtestesült alakot öltött benne. Sok ily községet s ezekhez hasonló irányyal jóra törekvő elöljáróságot adj istenem a hazának 1 liocz Péter, községi tanító. Jagócsy Pôterfïy Józseí értesitöse a házi iparról. Ha nem volna a 1 gmüveltebb körökben oly sok eltérő vélemény a felett : vájjon van e hazánk nak egy általában iparb' szüksége ? vájjon lehet-e a földmivelő állam egyszersmind iparos állam is ? úgy a fennebb előadottakból mindenki egyszerűen kimagyarázhatná magának azt, hogy mik lennének az azutáni teendők az eredmények fokozásának céljából. De mert mint emlitém a főkérdés felett már megoszlik a vélemény, s igy ez kihat azon kérdésre is, mely a főkérdésnek t. i. az általános iparkérdésnok alapja, — tehát a házi iparra, — szükségesnek tartom elmondani azt, hogy mik a teendők a házziipar emelése céljából. Az, a mit mondandó vagyok, egyéni nézet ugyan, de a gyakorlati életből merített tapasztalatokra van alapítva : mert ha valaki éveken át szakadatlanul utazza az ország minden vidékit, melyeket különben is behatóan ösmert ; tanulmányozza a nép életét, a társadalmi szokásokat minden osztály különbség nélkül, ösmeri ezek előnyeit és hátrányait, azt hiszem, hogy illetékes alapos véleményt fog mondani. A házi ipart úgy mint eddig, ezentúl is a társadalom által kell leginkább ápoltatni. Oly nagy terjedelmű dolog ez, hogy az esetben, ha az állam venné kezeibe, nagy apparatus és aránytalan nagy költség szükségeltetnék hozzá. De amennyiben a háziipar terjesztésére meg- kivántató költségeket társadalmi utón még sem lehet egész mérvben megszerezni, s még pedig nem azért, mintha nem volna meg a pénz, hanem mivel társadalmi hibáink egyike az,hogy mindent az államtól várunk, hogy vannak oly mániáink, melyekre szívesebben adunk tiz forintot, mint a házi iparra egyet, hogy a háziipar kérdésével tüzetesen nem foglalkoztunk ; — szükséges, hogy az állam minden kitelhető anyagi és (erkölcsi eszközökkel támogassa a társadalmi működést, mely támogatás tartsa meg azingerentiát, s ezt főleg azért, hogy ne eszközöltessék itt vagy ott oly eljárás, mely gyakorlati érzék hiányában többet árthat az ügynek mint használna. Továbbá, a háziipar fejlesztése az általános nagy érdek, s eredménye kihat úgy az államra mint az egész társadalomra, mégis mint a közva- gyonosodás és közmivelődés nagy tényezője első sorban a nép érdeke, ez veszi első sorban hasz£ nát, illő is tehát, méltányos és szükséges, hogy a nép maga is támogassa segélyezze az ügyet. Ámde a nép önkényt nem adakozik. Meg szokta adni és adni mindanyiszor, a hányszor megrendelik, önkényt nem : mert az önsegélyről távolról sincs íogalma, mert a müveit osztályhoz bizalma nincs, mert egészben véve még nem tud gondolkodni. -> Ezért — és mert meg szokott dolog., hogy a x közigazgatási hatóságok befolyása mindenben kikérésük, felhasználtassék, ezeknek kell módot engedni arra, hogy a néposztály a házi ipar támogatásában részeltethessék. Könnyű ezt eszközölni. Nem kell hozzá uj törvény, elég a kir. belügyi minisztériumnak egy szabályrendelete, mely kimondja azt, hogy a házi ipar segélyezése czéljából jogában áll minden törvényhatóságnak, — ha ezt a közgyűlés elhatározza akár az egyenes adók ‘|t vagy 1 százalékáig magát megadóztatni. Nem volna ez egyéb, m ut azon adó, melyet a községek a jegyzői nyugdíj alapra, az egészség ügyre, toloncozásokra és isten tudja mire még fizetnek. Alig lesz oly törvényhatóság e hazában, mely ha szükségét látja a háziipar fejlesztésének megyéje
