Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-04-03 / 27. szám

— ÍOG — pusztulás fészkét, még azok is elhagynak puszta fé'elemből, a kb.nek hónuk ? Én egykor Szeged népét nemzetem büsz­keségének neveztem a szorougattatások nehéz napjaiban E címet megérdemlette akkoron a honmentó harcok idején ; megérdemlette későb­ben, я mint csüggedetlenül ápo'ta tűzhelyén s városában a megtorhetlen magyaros szívósság, s a hazafias hit remén)'' örőktüzét, a féktelen erőszak idegen szagu évein át ; megérdemelte a közelebb időben, a mint önerejével bámula­tosan emelkedett és emelkedése közben annyi fogékonysággal alkalmazkodott a haladó kor kulturális igényeihez, hogy reá, mint a magyar faj plasticitásának személyesitőjére hivatkozha­tunk ; megérdemlette legújabban, az irtózatos megpróbáltatás nyomása közben, a mint erről a miniszterelnök a nemzet képviselői előtt ta­núságot tőn. Hát ne csökkenjen az erély, ne csügged­jen az önbizalom most az ujjáalkotás hivatásá­nál, Szeged népére olyan dicsőség vár, mint a minővel egykoron Augustus Caesar dicsekedett A vályog'áros helyébe kővárost kell építenie, mely Magyarország második, a magyar faj első városának cimére minden tekintetben érdemes legyen. Ez a nemzedék, mely megküzdótt a pusztulással, méltó e dicsőség kivivására Mu­tassa meg, hogy azt ki is vivja magának. — Nöljön erélye, mint a pálmafa nő a teher alatt. — Mutassa meg, hogy mire képes a szegedi magyar. Kossuth. * Ghyczy Kálmán urnák, a képviselőház el­nökének visszalépéséről már réggeben merültek fel hirek a lapokban. Most ismét beszélnek az él­nek ur visszalépési szándékáról ; s ezúttal — mint a „N. H.“ irja — nem is alaptalanul, mert Ghyczynek csakugyan komoly akarata a teljes elnöki tiszttből már a legközelebbi időben megvál­ni. A hirek mindjárt gondoskodnak a lemondó el­nök utódjáról is; s az elnöki székbe Péchy Tamás közlekedési miniszter, ennek helyébe Zichy Vik­tort ültetik, a kinek államtitkári helyét viszont Lu­kács György miniszteri tanácsos foglalná el. Tud­tunkra mind e combinátiók merőben alaptalanok; illetékes körökben nincs szó arról hogy a közle­kedési min'szter ur tárczáját az elnöki székkel cse­rélné fel. A képviselőházi többségnek ez idő sze­rint nem lehet jelöltje az elnöki székre; az illem is tiltana minden ily kijelölést mindaddig, mig azon kiváló férfiú, ki az elnöki hatalmat ez idő szerint ■■■.. im и I___________.j-.li.— El is temeti a halottakat ; A bölcső ottan úszik egyedül. S a gyermek alszik benne csendesen, Az óriás ár dajkája neki ; Hulló romból nem bántá semmi sem, A hullám szive rajta megesett ; Eelvette karjára s rengeti. Ur Isten, a ki minket sujtolál, Talán mert nagyon bűnösök vagyunk, Mert nem szerettük e hazát talán Es benne egymást, mint parancsolád, Hogy vétkeinkért versz, meghajolunk. De a bölcső, kit őrze angyalod, S ennek lakója még nem vétkezett. Családja, háza, városa halott: Ha megtartád, veszni nem hagyhatod, Hanem kiterjeszted felé kezed. Ott leng e csónak a hullám felett, Nyugtabban, mint a gálya horgonyán ; Halld uram : a gyermek fölébredett ! Szavát Te érted ; ő beszél veled, Azt kérdi Tőled : „hol van jó anyám?“ Leheld reá az égből válaszul : „Ki mindent elvett, mindent vissza ád. Nem lészsz te árva, ime él az Ur ! Kiben apát, anyát nyerj vigaszúl : Ad néked egy boldog magyar hazát. Ad néked, a ki ápoljon tovább, Fiaihoz örökhü nemzetet. Anyád lesz, édes az, nem mostohád, Nem árva az, ki szivéhez talált. Az meg van áldva, az el nem veszett Jön boldogabb kor, örökséged ez ! A rombúi uj város emelkedik. Régi fájdalmat uj öröm fedez !“ — A gyermeksirás Hozzád zengedez, Uram ! hagyd szállni magas egedig ! kezeiben tartja, hivatalosan és visszavonhatlanul ki nem jelenti lemondási szándékát. Ám ha ez eset bekövetkezik, nem kételkedünk benne, hogy a több­ség fog kebelében oly jelöltet találni, kinél az el­nöki hatalom a legméltóbb kezekben lesz letéve. — A kelet-rnméliai kérdés teljese» előtérbe lépett, s minden oldalról megerősitik, hogy e ve­gyes okupáció elvben már el van fo^ adva, sőt már a porta is beleegyezett, nehogy a bekövetkez­hető bonyodalmakért reá háruljon a felelősség. Hogy Oroszország, mely a kongresszuson és azóta is ma­kacsul ellenezte a vegyes okkupációt most egyszi r- re buzgón pártolja, többfelé gyanút kelt ugyan, s a „Rép. Française,, hevesen ellenzi is a tervet, mely szerint valami uj orosz cselt rejteget magá­ban ; más oldalról azonban hangsúlyozzák hogy az okkupáció céljai szigorúan a berlini szerződés ke­retén belől tűzetnek ki, a kongresszus határozata­inak életbeléptethetése végett. Mily sürgős az in­tézkedés, eléggé mutatják a Philippopoliszból ér kező tudósítások, melyek a mostani ideiglenes kor­mányzat teljes bomlásával fenyegetnek. Távirata­ink jelezték már hozy Schmidt pénzű yi igazgató az ellenállás folytán melylyel az oroszok által föliz­gatott bolgárság részéről találkozott, beadta le­mondását. Megállapodás jött létre a hatalmak között, a ru- méliai bizottság hatóságának meghosszabbítása és a vegyes occupátiója iránt. A vegyes megszálló csapat a török kormányzó rendelkezése alá bocsát - tatik. Az ocsupátióban Olaszország részt vesz, de Erancziaország nem. A porta az occupátió ellen az utolsó perezben vetett fel akadályokat, hasonlóan cselekedett Oroszország is. A porta lemondott az albánok lefegyverzé­séről. A románok Dobrudsában. Bukurestből Írják e hó 25-ről: A képviselőház tegnapi ülésében egy képviselő azt kérdé a miniszterelnöktől, hogy tu­lajdonkép hogy állnak az ügyek Dobrudsában? mert ott nem veszik tekintetbe a román ércpénz törvényes árfolyamát, а г о m á n papírpénzt eine mfogadják és oly katonai őrség tarta tik lenn, mely ama román tartomány viszonyaival nem áll arányban, mert pl. Küsztendsében 4500 ember van elhelyezve. Br atianó miniszterelnök erre a következő jellemző feleletet adta : „ A kor­mány e sértések miatt ép úgy aggódik, mint a képviselő urak. A kérdezőnek azonban azt vá'a szolom, hogy, ha m jd egyszer a Dobrudsának tel jesen urai leszünk, a kamaráknak jelentést fogunk tenni azon tartomány helyzetéről, mert mi is sokat akarunk tenni azon területért. Ma azonban nem tehetünk egyebet, minthogy küzdünk, hogy ott mi legyünk az urak, és ha e z t ki v i v j u k, akkor arról biztosíthatom önt hogy az oroszok vissza fognak vonulni.,, Á képviselöház e nyilatkozatot tetszéssel fogadta. — Franczia országban a Gambetta által jó­solt nehézségek ugyancsak sűrűén merülnek fel. A parlament visszahelyezése Párisba a szenátusban nem talált nagy pártolásra, bár a kormány a bi­zottságban az indítvány mellett nyilatkozott. Páris városa'közsé. tanácsában határoza'a a hazatérő kom­munisták érdekében igen rossz hatást szült a sze­nátorok között s még nem lehet biztosan előre mondani, mit fog a szenátus plénuma határozni. — Ezalatt a „kurturharc“ is javában kitört az uj ok­tatásügyi törvényjavaslat következtében. A grenob- lei püspök körlevelet adott ki egyházmegyéje híve­ihez, melyben egyebek közt kijelenti, hogy a kon­kordátum keretén kívül hozott törvények az egy­házat nem kötelezik. Erre Lepére miniszter Len erélyes választ intézett a püspökhez, melyben ke­reken kijelenti, hogy az állam ïzengede lm essé- g e t nem mint passzív toleranciát, hanem mint kötelességet tekinti a kath. egyház papjai­nál és híveinél. Az angersi püspök viszont e y „óriási kérvényfogalmat“ indított meg, miben a kath. lapok nagy buzgalommal támogatják, jvzzel szemben a radikálisok törvényjavaslatot készül­nek benyújtani , hogy minden törvényesen el nem ismert szerzet, minő a jezsuita, dominikánus, fran- ciskánus, három hó alatt tartozék törvényes elis­mertetését kieszközölni ; e határidő letelte után az el nem ismert kongregációk tagjai rendőrileg kiutasitandók az országból. — Az orosz kormány ismét ingadozik s a but- getvitában csak a Cairoh frakció indítványainak elfogadása által nyerhet többséget. Római tudósí­tások szerint az ellenzék baloldali frakció megfog­ják szavazni a költségvetést, de rögtön azután kö­vetkeznek épen olyan interpelléciok, minők Cairo li kabinetjét megbuktatták ; az újabban elharapó­zott republikánus mozgalom ügyében. Valószínű, l ojy ha Depretis meg is marad a kormányon, részleges miniszterváltozás által fognak igyekezni kimenekülni a mostani tarthatatlan helyzetből. Háromszókmegye rendkívüli köz­gyűlése lö79. március 29. es 30-an. Főispán ur a szép számmal összegyűlt köz­gyűlésbe a szokásos módon meghivatott és rövi­den előadva a rendkívüli közgyűlés főtárgyát, t. i. ő Felségeiknek áprilhó 24-én bekövetkező ezüst menyegZ'jök megünneplése célját, igen szépen je- lezé azt, hogy ezen országos ünnepet egy orszá­gos gyász előzé meg, melynek enyhítésében kí­vánja a királyi atyai részvét az iránta érzett ra­gaszkodás kifejezését megtalálni. Ez után az alispáni jelentés következett, me­lyet pár igénytelen megjegyzéssel a közgyűlés tu­domásul vett, — mig az árvaszéki elnök jelentése kapcsában Veres Gyula által azon interpelláció tétetett, hogy van-e tudomása a-ról, hogy az árvái összesített pénztár kölcsönkérőinek az utalványo zások kiadatnak anélkül, hogy gondoskodva lenne a szükséges összegnek készletben tartásáról is ? — Úgy az interpelláló, mint a közgyűlés is tudomá­sul vette az árvaszéki elnöknek erre adott vála­szát, hogy az utalványozások azon jogos remény­ben adattak ki, miszerint a künn levő áivupénzek is azoknak megfelelőleg fognának befolyni, s mi után ez nem történt, gondoskodni fog az ár vas? ék hogy ilyszerü megtorlódások jövőben ne történ­hessenek. Főispán urnák m-yanezen ügyre vonat­kozólag azon nyilatkozatát, hogy felügyeleti jogá­nál fogva erre vonatkozólag már intézkedett is, a gyűlés megnyugvása jeléül éljenzéssel fogadta. Ezután következett az állandó választmány javaslata az ezüst menyegző ünnepélyének ó Fel­sége a király óhajtásának tekintetbe vételével le­endő megünneplése tárgyában, mit a közgyűlés elfogadván, mejhatározta : 1) Hojy külön-külön üdvözlő felirat küldes­sék úgy a király, mint a királyné ő Felségeikhez, még pedig egy müintézetben külön készítendő leül alakban. (A feliratok szövegét jövő számunk hozza) 2) Hogy úgy a városok, községek, testületek, mint szintén a polgárok is a szerencsétlen vizkáro- sultak íelsegélésére adakozásra szólittassanak fel. 3) Hogy az ünnepély napján minden hitfele- kezetek istenitiszteletet tartsanak. 4) A megyének — mint ilyennek, nem lévén semmi külön jövedelme és mégis hogy a királyi szózat felhívásának a közgyűlés testületileg is meg­felelhessen, egy azonnal kibocsátott aláírási ivén begyült összeg, mint Háromszókmegye adománya, küldessék fel, fele részben a szegedi vizkárosultak részére. Ezután következett báró Kemény Gábornak földművelés, ipar- és kereskedelmi miniszterré lett kinevezése alkalmával a törvényhatóságokhoz in­tézett nagyfontosságu körirata, melyben fejteget­vén a tárcája körébe tartozó állapotoknak orszá- g-os állását, — hogy azoknak fejlesztését, javítását eszközölhesse, támogatásra hívja fel a törvén ha­tóságokat. Ezen leirat örvendetes tudomásul véte­tett s hogy a megye e felhívásra a megye viszo­nyainak számba vételével kimeritőleg felelhessen, illetőleg véleményt adjon : egy több tagból álló bizottságot nevezett ki az alispán elnöklete alatt, azon utasítássá', hogy munkálatát rövid időn adja be. Ugyanezen bizottsághoz utasittatott'Udvarhely megyének szabá’yrendelete a községi és birtokos- sági vagyon kezeléséről. A közlekedésügyi minister azon leiratát, hogy útjaink ezen évben 3000 írttal segélyeztetnek, mint szintén ho. y a nyén-bodzai útnak kiépítésére 7000 frtot adományozott tudomásul vette. Ugyanezzel kapcsolatosan bemutattatott a me­gyei közmunkaköltségelőirányzat, mely szerint az összes bevétel 15000 és nehány száz forint, a ki­adás ugyanannyi ; s miután e szerint az év végé­vel e s e m m i felesleg nem marad, előregon- doskodásból meghatároztatott, hogy a jelen évre a hidak kiépítésére bízott összegeket be fogja szedni. Ezután következett a kézdi-vásárhelyi gyógy­szertárak ügye és a megye névszerinti szavazással kimondta, hogy egy harmadik gyógyszertár felál­lításával a meglevőknek is me :élhetése veszélyez­tetik. Nagyobb vitát keltett még a sepsi-sztgyörgyi piaci vámtariffa, melynek némely tételein módosít­tatni kívánt a közgyűlés. Ennyiből állott aá fontosabb ügyek sorozata. A többiek községi költségvetések és számadások voltak, melyek közül fontos volt a polyáni vagyon- állás ügye ; ennek megvizsgálására külön bizott­ság küldetett ki 8 egyszersmind az elöljáróság fel. függesztetett. Ezen szegény községet lelkiismeretlen emberek oly bajokba vitték bele, hogy a közgyű­lés egy sarkalatos kötelességét teljesité, midőn an­nak megmenthetése céljából maga vette kezébe ügyét. VIDÉKI ÉLET. Ilsicsfalu, 1879. március 27. A bácsfalusi magyar harangok három nap óta szüntelenül siratják a nemes székely nemzet an­gyalszép, szelid és müveit 17 éves leánya : Domo­kos Julának négy heti kinos szenvedés utáni el­hunyták Minden orvosi segély, anyai és testvéri ápolás és forró ima sem mentheté meg a tavasz bájaival viruló kedves életet. Tengermély az édes özvegy anya, több testvérek és számos úri roko. nők szívfájdalma, de még mélyebb lehetett az e^

Next

/
Thumbnails
Contents