Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-04-03 / 27. szám
— ÍOG — pusztulás fészkét, még azok is elhagynak puszta fé'elemből, a kb.nek hónuk ? Én egykor Szeged népét nemzetem büszkeségének neveztem a szorougattatások nehéz napjaiban E címet megérdemlette akkoron a honmentó harcok idején ; megérdemlette későbben, я mint csüggedetlenül ápo'ta tűzhelyén s városában a megtorhetlen magyaros szívósság, s a hazafias hit remén)'' örőktüzét, a féktelen erőszak idegen szagu évein át ; megérdemelte a közelebb időben, a mint önerejével bámulatosan emelkedett és emelkedése közben annyi fogékonysággal alkalmazkodott a haladó kor kulturális igényeihez, hogy reá, mint a magyar faj plasticitásának személyesitőjére hivatkozhatunk ; megérdemlette legújabban, az irtózatos megpróbáltatás nyomása közben, a mint erről a miniszterelnök a nemzet képviselői előtt tanúságot tőn. Hát ne csökkenjen az erély, ne csüggedjen az önbizalom most az ujjáalkotás hivatásánál, Szeged népére olyan dicsőség vár, mint a minővel egykoron Augustus Caesar dicsekedett A vályog'áros helyébe kővárost kell építenie, mely Magyarország második, a magyar faj első városának cimére minden tekintetben érdemes legyen. Ez a nemzedék, mely megküzdótt a pusztulással, méltó e dicsőség kivivására Mutassa meg, hogy azt ki is vivja magának. — Nöljön erélye, mint a pálmafa nő a teher alatt. — Mutassa meg, hogy mire képes a szegedi magyar. Kossuth. * Ghyczy Kálmán urnák, a képviselőház elnökének visszalépéséről már réggeben merültek fel hirek a lapokban. Most ismét beszélnek az élnek ur visszalépési szándékáról ; s ezúttal — mint a „N. H.“ irja — nem is alaptalanul, mert Ghyczynek csakugyan komoly akarata a teljes elnöki tiszttből már a legközelebbi időben megválni. A hirek mindjárt gondoskodnak a lemondó elnök utódjáról is; s az elnöki székbe Péchy Tamás közlekedési miniszter, ennek helyébe Zichy Viktort ültetik, a kinek államtitkári helyét viszont Lukács György miniszteri tanácsos foglalná el. Tudtunkra mind e combinátiók merőben alaptalanok; illetékes körökben nincs szó arról hogy a közlekedési min'szter ur tárczáját az elnöki székkel cserélné fel. A képviselőházi többségnek ez idő szerint nem lehet jelöltje az elnöki székre; az illem is tiltana minden ily kijelölést mindaddig, mig azon kiváló férfiú, ki az elnöki hatalmat ez idő szerint ■■■.. im и I___________.j-.li.— El is temeti a halottakat ; A bölcső ottan úszik egyedül. S a gyermek alszik benne csendesen, Az óriás ár dajkája neki ; Hulló romból nem bántá semmi sem, A hullám szive rajta megesett ; Eelvette karjára s rengeti. Ur Isten, a ki minket sujtolál, Talán mert nagyon bűnösök vagyunk, Mert nem szerettük e hazát talán Es benne egymást, mint parancsolád, Hogy vétkeinkért versz, meghajolunk. De a bölcső, kit őrze angyalod, S ennek lakója még nem vétkezett. Családja, háza, városa halott: Ha megtartád, veszni nem hagyhatod, Hanem kiterjeszted felé kezed. Ott leng e csónak a hullám felett, Nyugtabban, mint a gálya horgonyán ; Halld uram : a gyermek fölébredett ! Szavát Te érted ; ő beszél veled, Azt kérdi Tőled : „hol van jó anyám?“ Leheld reá az égből válaszul : „Ki mindent elvett, mindent vissza ád. Nem lészsz te árva, ime él az Ur ! Kiben apát, anyát nyerj vigaszúl : Ad néked egy boldog magyar hazát. Ad néked, a ki ápoljon tovább, Fiaihoz örökhü nemzetet. Anyád lesz, édes az, nem mostohád, Nem árva az, ki szivéhez talált. Az meg van áldva, az el nem veszett Jön boldogabb kor, örökséged ez ! A rombúi uj város emelkedik. Régi fájdalmat uj öröm fedez !“ — A gyermeksirás Hozzád zengedez, Uram ! hagyd szállni magas egedig ! kezeiben tartja, hivatalosan és visszavonhatlanul ki nem jelenti lemondási szándékát. Ám ha ez eset bekövetkezik, nem kételkedünk benne, hogy a többség fog kebelében oly jelöltet találni, kinél az elnöki hatalom a legméltóbb kezekben lesz letéve. — A kelet-rnméliai kérdés teljese» előtérbe lépett, s minden oldalról megerősitik, hogy e vegyes okupáció elvben már el van fo^ adva, sőt már a porta is beleegyezett, nehogy a bekövetkezhető bonyodalmakért reá háruljon a felelősség. Hogy Oroszország, mely a kongresszuson és azóta is makacsul ellenezte a vegyes okkupációt most egyszi r- re buzgón pártolja, többfelé gyanút kelt ugyan, s a „Rép. Française,, hevesen ellenzi is a tervet, mely szerint valami uj orosz cselt rejteget magában ; más oldalról azonban hangsúlyozzák hogy az okkupáció céljai szigorúan a berlini szerződés keretén belől tűzetnek ki, a kongresszus határozatainak életbeléptethetése végett. Mily sürgős az intézkedés, eléggé mutatják a Philippopoliszból ér kező tudósítások, melyek a mostani ideiglenes kormányzat teljes bomlásával fenyegetnek. Távirataink jelezték már hozy Schmidt pénzű yi igazgató az ellenállás folytán melylyel az oroszok által fölizgatott bolgárság részéről találkozott, beadta lemondását. Megállapodás jött létre a hatalmak között, a ru- méliai bizottság hatóságának meghosszabbítása és a vegyes occupátiója iránt. A vegyes megszálló csapat a török kormányzó rendelkezése alá bocsát - tatik. Az ocsupátióban Olaszország részt vesz, de Erancziaország nem. A porta az occupátió ellen az utolsó perezben vetett fel akadályokat, hasonlóan cselekedett Oroszország is. A porta lemondott az albánok lefegyverzéséről. A románok Dobrudsában. Bukurestből Írják e hó 25-ről: A képviselőház tegnapi ülésében egy képviselő azt kérdé a miniszterelnöktől, hogy tulajdonkép hogy állnak az ügyek Dobrudsában? mert ott nem veszik tekintetbe a román ércpénz törvényes árfolyamát, а г о m á n papírpénzt eine mfogadják és oly katonai őrség tarta tik lenn, mely ama román tartomány viszonyaival nem áll arányban, mert pl. Küsztendsében 4500 ember van elhelyezve. Br atianó miniszterelnök erre a következő jellemző feleletet adta : „ A kormány e sértések miatt ép úgy aggódik, mint a képviselő urak. A kérdezőnek azonban azt vá'a szolom, hogy, ha m jd egyszer a Dobrudsának tel jesen urai leszünk, a kamaráknak jelentést fogunk tenni azon tartomány helyzetéről, mert mi is sokat akarunk tenni azon területért. Ma azonban nem tehetünk egyebet, minthogy küzdünk, hogy ott mi legyünk az urak, és ha e z t ki v i v j u k, akkor arról biztosíthatom önt hogy az oroszok vissza fognak vonulni.,, Á képviselöház e nyilatkozatot tetszéssel fogadta. — Franczia országban a Gambetta által jósolt nehézségek ugyancsak sűrűén merülnek fel. A parlament visszahelyezése Párisba a szenátusban nem talált nagy pártolásra, bár a kormány a bizottságban az indítvány mellett nyilatkozott. Páris városa'közsé. tanácsában határoza'a a hazatérő kommunisták érdekében igen rossz hatást szült a szenátorok között s még nem lehet biztosan előre mondani, mit fog a szenátus plénuma határozni. — Ezalatt a „kurturharc“ is javában kitört az uj oktatásügyi törvényjavaslat következtében. A grenob- lei püspök körlevelet adott ki egyházmegyéje híveihez, melyben egyebek közt kijelenti, hogy a konkordátum keretén kívül hozott törvények az egyházat nem kötelezik. Erre Lepére miniszter Len erélyes választ intézett a püspökhez, melyben kereken kijelenti, hogy az állam ïzengede lm essé- g e t nem mint passzív toleranciát, hanem mint kötelességet tekinti a kath. egyház papjainál és híveinél. Az angersi püspök viszont e y „óriási kérvényfogalmat“ indított meg, miben a kath. lapok nagy buzgalommal támogatják, jvzzel szemben a radikálisok törvényjavaslatot készülnek benyújtani , hogy minden törvényesen el nem ismert szerzet, minő a jezsuita, dominikánus, fran- ciskánus, három hó alatt tartozék törvényes elismertetését kieszközölni ; e határidő letelte után az el nem ismert kongregációk tagjai rendőrileg kiutasitandók az országból. — Az orosz kormány ismét ingadozik s a but- getvitában csak a Cairoh frakció indítványainak elfogadása által nyerhet többséget. Római tudósítások szerint az ellenzék baloldali frakció megfogják szavazni a költségvetést, de rögtön azután következnek épen olyan interpelléciok, minők Cairo li kabinetjét megbuktatták ; az újabban elharapózott republikánus mozgalom ügyében. Valószínű, l ojy ha Depretis meg is marad a kormányon, részleges miniszterváltozás által fognak igyekezni kimenekülni a mostani tarthatatlan helyzetből. Háromszókmegye rendkívüli közgyűlése lö79. március 29. es 30-an. Főispán ur a szép számmal összegyűlt közgyűlésbe a szokásos módon meghivatott és röviden előadva a rendkívüli közgyűlés főtárgyát, t. i. ő Felségeiknek áprilhó 24-én bekövetkező ezüst menyegZ'jök megünneplése célját, igen szépen je- lezé azt, hogy ezen országos ünnepet egy országos gyász előzé meg, melynek enyhítésében kívánja a királyi atyai részvét az iránta érzett ragaszkodás kifejezését megtalálni. Ez után az alispáni jelentés következett, melyet pár igénytelen megjegyzéssel a közgyűlés tudomásul vett, — mig az árvaszéki elnök jelentése kapcsában Veres Gyula által azon interpelláció tétetett, hogy van-e tudomása a-ról, hogy az árvái összesített pénztár kölcsönkérőinek az utalványo zások kiadatnak anélkül, hogy gondoskodva lenne a szükséges összegnek készletben tartásáról is ? — Úgy az interpelláló, mint a közgyűlés is tudomásul vette az árvaszéki elnöknek erre adott válaszát, hogy az utalványozások azon jogos reményben adattak ki, miszerint a künn levő áivupénzek is azoknak megfelelőleg fognának befolyni, s mi után ez nem történt, gondoskodni fog az ár vas? ék hogy ilyszerü megtorlódások jövőben ne történhessenek. Főispán urnák m-yanezen ügyre vonatkozólag azon nyilatkozatát, hogy felügyeleti jogánál fogva erre vonatkozólag már intézkedett is, a gyűlés megnyugvása jeléül éljenzéssel fogadta. Ezután következett az állandó választmány javaslata az ezüst menyegző ünnepélyének ó Felsége a király óhajtásának tekintetbe vételével leendő megünneplése tárgyában, mit a közgyűlés elfogadván, mejhatározta : 1) Hojy külön-külön üdvözlő felirat küldessék úgy a király, mint a királyné ő Felségeikhez, még pedig egy müintézetben külön készítendő leül alakban. (A feliratok szövegét jövő számunk hozza) 2) Hogy úgy a városok, községek, testületek, mint szintén a polgárok is a szerencsétlen vizkáro- sultak íelsegélésére adakozásra szólittassanak fel. 3) Hogy az ünnepély napján minden hitfele- kezetek istenitiszteletet tartsanak. 4) A megyének — mint ilyennek, nem lévén semmi külön jövedelme és mégis hogy a királyi szózat felhívásának a közgyűlés testületileg is megfelelhessen, egy azonnal kibocsátott aláírási ivén begyült összeg, mint Háromszókmegye adománya, küldessék fel, fele részben a szegedi vizkárosultak részére. Ezután következett báró Kemény Gábornak földművelés, ipar- és kereskedelmi miniszterré lett kinevezése alkalmával a törvényhatóságokhoz intézett nagyfontosságu körirata, melyben fejtegetvén a tárcája körébe tartozó állapotoknak orszá- g-os állását, — hogy azoknak fejlesztését, javítását eszközölhesse, támogatásra hívja fel a törvén hatóságokat. Ezen leirat örvendetes tudomásul vétetett s hogy a megye e felhívásra a megye viszonyainak számba vételével kimeritőleg felelhessen, illetőleg véleményt adjon : egy több tagból álló bizottságot nevezett ki az alispán elnöklete alatt, azon utasítássá', hogy munkálatát rövid időn adja be. Ugyanezen bizottsághoz utasittatott'Udvarhely megyének szabá’yrendelete a községi és birtokos- sági vagyon kezeléséről. A közlekedésügyi minister azon leiratát, hogy útjaink ezen évben 3000 írttal segélyeztetnek, mint szintén ho. y a nyén-bodzai útnak kiépítésére 7000 frtot adományozott tudomásul vette. Ugyanezzel kapcsolatosan bemutattatott a megyei közmunkaköltségelőirányzat, mely szerint az összes bevétel 15000 és nehány száz forint, a kiadás ugyanannyi ; s miután e szerint az év végével e s e m m i felesleg nem marad, előregon- doskodásból meghatároztatott, hogy a jelen évre a hidak kiépítésére bízott összegeket be fogja szedni. Ezután következett a kézdi-vásárhelyi gyógyszertárak ügye és a megye névszerinti szavazással kimondta, hogy egy harmadik gyógyszertár felállításával a meglevőknek is me :élhetése veszélyeztetik. Nagyobb vitát keltett még a sepsi-sztgyörgyi piaci vámtariffa, melynek némely tételein módosíttatni kívánt a közgyűlés. Ennyiből állott aá fontosabb ügyek sorozata. A többiek községi költségvetések és számadások voltak, melyek közül fontos volt a polyáni vagyon- állás ügye ; ennek megvizsgálására külön bizottság küldetett ki 8 egyszersmind az elöljáróság fel. függesztetett. Ezen szegény községet lelkiismeretlen emberek oly bajokba vitték bele, hogy a közgyűlés egy sarkalatos kötelességét teljesité, midőn annak megmenthetése céljából maga vette kezébe ügyét. VIDÉKI ÉLET. Ilsicsfalu, 1879. március 27. A bácsfalusi magyar harangok három nap óta szüntelenül siratják a nemes székely nemzet angyalszép, szelid és müveit 17 éves leánya : Domokos Julának négy heti kinos szenvedés utáni elhunyták Minden orvosi segély, anyai és testvéri ápolás és forró ima sem mentheté meg a tavasz bájaival viruló kedves életet. Tengermély az édes özvegy anya, több testvérek és számos úri roko. nők szívfájdalma, de még mélyebb lehetett az e^
