Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-03-30 / 26. szám

26. szám

Sopsi-Szentgyörgy, 1879. Vasárnap márc/us, 30

IX. évfolyam

Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap.

„Háifipir-egífttt“ is a „sepsi-szentgjőrgyi önkétiytes tiizatfcá-egylet11

Nregjelenik ezee lap heten kint kétszer:

Csütörtökön és тазйгаср

Előfizetési feltételek:

Helyben Lázhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Kél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . i frt 5* kr.

Hirdetmények dije:

3 hasábos petit-sorért, Yagy annak helyéért á> kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttir sor*. 15 kr.

к htrtmszéki

Szerkesztőségi i»od*: ;

j Fipiae, Csulnk-féle ház, h«vá a lap azellemi részét illeti közlemények küldendők.

Kiedd hi ratal :

Pollik Mór könyvnyomdája, kává a hirdetések ás előfizetési pénzek I bérmentesen intésendők.

Előfizetési felhívás

IX. évfolyamának II. negyedére.

Előfizetési teltételek :

Ápr.—junius.............................1 frt 50 kr.

Kü

lföldre egész évre .... 8 frt — kr

At előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadóhivatalának P о 1 1 á к Mór könyvnyomdájába 8epsi-Szentgyörgyre kiildei dő'k

Előfizetőinkéi szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo- muttathaiunk.

A „Nemere“ kiadóhivatala.

À képviselőházbói

A berlini szerződés fölötti vita még sem juthatott befejezésre. Az ellenzék, úgy látszik, megbánta kezdetleges jó szándékát és jobbnak látta a drága időt tovább is pazarolni. Ezzel nem akarunk vádat emelni oly képviseiők ellen, mint Hodossy Imre, ki uj oldalról szólt a tárgyhoz. — De azok a tisztelt ellenzéki urak, a kiK csak a korábbi szónokok hulladékaiból élósködtek, bátran elállhatnak vala, a nélkül, hogy azért az ország legkisebb kárt szenvedett volna. Nyolc szónokot állított ki az ellenzék a síkra, a kiknek mindegyike csak azt bizonyította be, hogy még az előtte szóló sem volt a legfölöslegesebb, mert akadt utána kinek még kevesebb indoka lett volna beszélni Hodossy Imre tárgyilagos, habár hibás felfogásból kiinduló beszéde után Jókai Mór a legszerencsésebb humorral ecsetelte azon politika ab- surditását, melyet az ellenzék zászlajára irt. — Mocsáry Lajos azt igyekezett kimutatni, hogy a magyar az országgyűlésnek ép azért kell a monarchia külső akcioképességét megbénítani, mert úgyis nehézkesebb és bonyolultabb, mint bármely más államé. — Hegedűs László tudós beszédet tartott, mely azonban csak az unal- masság tekintetében felelt meg e qualifikáció- nak. — Csanády szokott stylusát gyakorolta és minden tőle telhetőt elkövetett arra nézve, hogy az elnök a szót tőle ismét elvonja. A többség higgadtsága s az elnök tapintata nem szerezte meg neki «zt az elégtételt, a mi által egyébiránt beszéde egészen elvesztette egyetlen érdekét, mert inig máskor csak korábbi eXpektorációit szokta reprodukálni, ma ugyanazon egy beszédében is ismételte magát, úgy, hogy még körmönfontabb szitkozódásai se költöttek megbotránkozást vagy nevetséget, hanem csak unalmat. - Midőn Simonyi Ernőre s Mednyánszky báróra került a sor, már annyira kimerült a ház figyelme, hogy tartalmasabb be szédet sem kisért volna figyelemmel. Uj élénkséget öntött a vitába Polyt Mihály, ki diplomáciánk keleti szereplésének kisebbítésében teljesen ugyanegy hajóban evezett az ellenzéknek minden árnyalataival, de annyiban legalább őszintébb volt mint az ellenzék, hogy elismerte, miszerint e politika határozottan pánszláv- és muszka-ellenes ; és így ép az ellenkező okból vetette el a szerződést, mint amaz ellenzék, a melynek annyi tekintetben szövetségese gyanánt mutatta be magát.

olyt Mihály : lerjedelmesen kifejti, hogy Magyarország fajkülönbség nélkül kárhoztatja a követett keleti politikát, de különösen a szlávok mert az okkupátió szlávellenes. Bár a berlini szerződés Bulgáriát két részre szakította, szóló azon meggyőződésben van, hogy Bulgária még is úgy fog egyesülni, a mint dacára a párisi szerződésnek Moldva és Oláhország Romániával egyesült. Majd Andrássy politikáját birálgatja, s azt mondja, hogy ha Ausztria nagyszabású keleti politikát akar űzni egyet kell érteni Oroszországgal s akkor támo gatni kell itt lent a szlávokat. Meglehet, hogy akkor az egész monarchia belszervezete megváltozik. Elhiszi, hogy az addig, mig Andrássy a külügyminiszter meg nem történik, de szóló Andrássy állását olyannak találja, melyre alkalmazni lehet e német mondatot ; „Er glaubt zu schieben, und wird geschoben.“ Ausztriának nincs nemzeti politikája, hanem a körülményekhez alkalmazkodik s igy meg van győződve, hogy Ausztria egykor szláv politikát fog űzni. Most szlávellenest üz, occupált, mit szóló nem helyesel s igy e szerződést már csak azért is, mert a kormány iránt bizalommal nem vi-: seltetik, nem fogadja el. — (Felkiáltások jobbról Jól van.)

A többi szónokok szerencsére birtak annyi belátással, hogy elálltak a szótól ; szintúgy elállt a központi bizottság előadója is s igy az indítványozókra került a so.r Ezek elseje Eötvös Károly minden igyekezetét arra fordította, hogy elutasítsa magától a veszélyes szövetségest, Polyt Mihályt, kinek az ellenzékkel sok tekintetben megegyező eljárása olyannyira jellemzi az ellenzék politikáját. De bár mennyire is érezte Eötvös Károly a védelem szükségét s bármily nagy igyekezetét fejtett ki e szere- csen-mosdatásban, csak arról győzhette meg az elfogulatlan hallgatót, mennyire igaz az a régi közmondás : qui s’excuse s’accuse Már maga a védelem szüksége bizonyította az ellenzék helyzetének félszeg voltát. Eötvös beszéde végeztével Szilágyi Dezsőt illette a szó. Ha a tisztelt képviselő rövidre vonja beszédét — pedig egy hosszú szónoklatot talán alig lehetett most már indokolni — úgy a ház megejthette volna a szavazást. De Szilágyi ur mást gondolt, s kérte a házat, hogy másnap engedje öt szólnii. A ház, ismerve az ellenzék természetét, belenyugodott e halasztásba, mert tudta, hogy ellenkező esetben az ellenzék még s elfecsérli az időt és afölött perórái egy óráig, hogy ma vagy holnap beszéljen-e Szilágyi ur. A többség engedékenysége ép azért annyira kihozta sod- ráb 1 a tisztelt szónokot, hogy egy sottise-val hálálta meg. pártunknak azt, hogy kérését méltányosnak tartotta teljesireni. Roppant szeren csétlen ügynek kell annak lennie, melynek védelmében ily eszközökhöz kénytelenek fordulni ennek legtehetségesebb szószólói.

* Az igazságügyinlnÍ8zter, mint az „Ellenőr“ értesül, felhívta a felsőbb bíróságokat, hogy a közjegyzői törvény leviziójára nézve terjesztenék be április végéig ide vonatkozó véleményüket. A kir. tábla e tárgyban már intézkedik is, a mennyiben a jövő héten valamennyi tanácsa összeülve, külön- külön meg fogja beszélni ez ügyet s véleményét a a tábla elnöke utján beterjeszti az igazságügyi miniszternek. Az igazságügyminiszteriumban megkezdődnek a közjegyzői törvény revíziójára vonatkozó tárgyalások, mely alkalommal valamint a táblánál is, főleg a telekkönyvi kényszer kérdése körül fog forogni a vita.

A diplomáciai tárgyalások a berlini szerződés végrehajtása ügyében folyton tartanak s újabb tudósítások szerint főleg Kelet-Rumelia megszállása körül forognak. A szentpétervári „Journal de St. Petersb.“ keserűen panaszkodik azon bizalmatlanság miatt, melylyel Európa Oroszország „loyalis“ szándékait kiséri, holott az orosz kormány csapatai hazaszállítása által világos bizonyságát adja a berlini szerződés iránti tiszteletének. Az orosz hivatalos nyilatkozatok és az orosz végrehajtó közegek eljárása közti különbség azonban a legújabb angol kékkönyv áltál sokkal kirivóbb megvilágitast nyer, hogysem a szentpétervári kabinet nyilatkozatai többé sulylyal birnának ; az angol sajtó leplezetlenül ki is fejezi megbotránkozását, a cyni- kus játék szerint azt akarják elhitetni, hogy a cár békét akar, de miniszterei nem engedelmeskednek, viszont a miniszterek esküdöznek hogy békére törekednek, de alárendelt közeg'eik mindig újabb bonyodalmakat támasztanak stb. E játék pedig, mint újabban jelentik, még továbi fog folyni ; az orosz kormány valóban ki akarja vonni csapatait Kelet- Rumeliából, de egyszerűen azon okból, mert mig az orosz hadsereg ott van, Oroszország el nem háríthatja a felelősséget a kitörendő bonyodalmakért. Mihelyt azonban az oroszok elvonultak, a jól felfegyverzett bolgárság meg fogja mutatni, hogy „Bulgária és Kelet-Rumélia elválasztása lehetetlen“. E terv azonban sokkal ügyetlenebb, hogysem a hatalmak, át ne látnák, s a tárgyalások hir szerint a körül forognak, hogy török csapatok száll- ják-e meg Kelet Ruméliát, vagy vegyes okkupá- ció legyen, vagy végre valamely semleges hatalom bizassék e meg a beavatkozással ? Az angol kormány, hir szerint, a vegyes okkupáció terve felé hajlik. Az angol-orosz közeledésről és a Becs és London közti nézetkülönbségekről terjesztett hirek alaptalansága mindimkább bebizonyul ; mint Berlinből jelentik, orosz részről valóban történt kísérlet, hogy Anglia elválaszt?.ssék Ausztria-Magyar- országtól, — de e kisérlei teljesen meghiúsult s a bécsi és londoni kabinetek a kelet-ruméliai kérdésben teljesen egyetértenek. — Ezt megerősíti a bécsi hivatalos lapban megjelent következő közlemény is :

„Suvalov gróf jelenléte Szentpétervárit, mely egy időre esik Dufferin lord angol nagykövet oda érkezésével, Oroszországban oly reményeket látszik ébreszteni, a melyek aligha fognak teljesülni. A nevezett két diplomata békülékeny hajlama kétségkívül jelentékeny befolyással lehet a két nagyhatalom közti jó viszony megszilárdítására, de csodálatos csalódásnak engedik át magukat, ha azt hiszik, hogy a keleten oly helyzet volna teremthető, mely ha nyíltan nem is sértené meg a berlini szerződést, mégis veszélyeztetné jövőre a kongresszus némely fontos határozatait. A miről a szentpétervári sajtó álmadozik, azt jelentené, hogy a kelet rumeliai keresztyének sorsának biztosítása vétetvén ürügyül, a valóságban élesztessék a Bulgáriával lenndő egyesülés reménye s megsemmisit- tessék a szultán souverainitása. Ezt Anglia bizonynyal soha sem fogja megengedni.“

A képviselőhöz pénzügyi bizottsága 25-én d. után 5 órakor az 1879. évi államköltségröl szóló törvényjavaslatot tárgyalta és azt részletes felülvizsgálat után nehány kevésbé fontos észrevétel mellett elfogadta. Az erről szóló jelentés hitelesítését akkorra halasztotta, mikor a delegáció határozatai megerősitve lesznek. — Ezután a mezőtúr- szarvasi II. rendű vasút kiépítéséről szóló törvény- javaslat tárgy altatott. A kérdéses vasút garanciáját az érdekelt Szarvas város vállalja el ; e vonal az állam terheltetése nélkül építtetik ki s igen fontos összeköttetést létesít a tiszai vasúttal. A közlekedési bizottság elfogadásra ajánlja. Rövid tárgyalás után a pénzügyi bizottság is elfogadja a törv. javaslatot, annál is inkább, mert ha e vasút kiépi- tése a tavaszszal megkezdetik, a Szeged és vidéke árvízkárosultjai jelentékeny munkához jutnak s csupán az engedélyokmányon tett a köziek, bizottság javaslata alapján nehány lényegtelen irályi módosítást.

A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása iránt érdekelt országgyűlési képviselők II. értekezlete

25-én délután 5 órakor tartatott meg a képviselőház társalgó termében. Lónyay Menyhért gr elnök az ülést megnyitván, bejelenti, hogy a 7-os bizottság küldetésében eljárt s a pénzügyminiszternél megjelenvén, ott az értekezlet megállapodását tolmácsolta. A pénzügyminiszter a küldöttségnek kijelenté, hogy maga is belátja szükségét annak, — hogy a szabályozási társulatok által felveendő és állami garanciával biztosított kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat az országgyűlés elé terjesztessék. — Határozottan megígérte a bizottságnak, hogy úgy neki, mint a kormánynak az a szándéka, hogy e törvényjavaslat még április havában előterjesztessék, úgy hogy az májusban törvényerőre emelhető legyen. Az értekezlet elnök jelentését örvendetes tudomásul vette. Ezután hosszabb eszmecsere fejlődött ki a további teendők iránt, melynek ezúttal csak azon megállapodását említjük meg, hogy az elnök indítványára a 7-es bizottság