Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-04-01 / 26. szám
100 ruiatt kiadatni kért. К kérelem helytelenségét azonban igen alaposan kimutatván Matol а у Etele s miután hasonló értelemben nyilatkoztak még В art ha Miklós, Lázár Ádám, Csernátony, Almásy Sándor és Csiky Sándor — ellenben a mentelmi bizottságnak a kiadatást tanácsló jelentése mellett csakis ezen bizottság előadója Iíódossy Imre és elnöke Hoffmann I Pál kardoskodtak — a ház nagy többsége a kiadatást megtagadta. A harmadik tárgyat az egyházi és iskolai alapok és alapítványok kérdése képezte. Melyre nézve Ghyczy Kálmán indítványozta, hogy azok jogi természetének megvizsgálására bizottság küldessék ki, egyszersmind pedig a miniszter utasittassék, hogy az altala kezelt ezen alapok es alapítványok hovafoiditasi tételeit az országos költségvetésbe foglalja. Ide ment ki Csik.y Sándor indítványa is, mig ellenben Hoffmann Pál csakis a bizottság megválasztását kívánta. Ezen indítványokhoz legelőbb is Tr éfort szólott, ajánlva a Hoffmann határozati javaslatának elfogadását. Utána szót emelt Ghyczy Kálmán kifejtve indítványát. Következtek Hoffmann Pál és Csiky Sándor ínin- denik saját javaslatát indokolván. Legtüzetesebben igyekeztek czáfolni Ghyczyt: Bartal György ésSomssich Pál arra hivatkozván, hogy valamint a protestánsok szabadon kezelhetik a magok alapítványait, úgy a viszonyosság elvénél fogva a katholikusok alapítványainak kezelésébé sem folyhat be a nem kathoiíkus jelle gii országgyűlés. Ez érvelésre Gullner Gyula és végül újra Ghyczy K. azt válaszolták, hogy mintán az 1848. III. t. ez. ezen alapok kezelését is a minisztériumra ruházta által, s egyúttal ennek felelősségét mondta ki, nem lehet hogy ezen alapok kezelése ki legyen véve a törvényhozás ellenőrzése alól. A többség Hoffmann Pál határozati javaslatát fogadta el. A képviselőház ülése márczius 28-án. A képviselöház mai ülésén mindenekelőtt a közp. bizottság nyújtotta be jelentéséta különböző javaslatokra nézve, melyek nagy részben meg az ünnepek előtt in- tézendök el. A ház holnapra tűzte ki ezek tárgyalását, s hogy gyorsabban haladhasson a holnapi napirendről törölte a kérvényeket. Azután Irányinak az Ausztriával kötött vám és kereskedelmi szerződés revisiójára vonatkozó javaslata került tárgyalás alá. A miniszter nyilatkozata után, mely szerint arra nézve, szükséges-e a re- visió, a minisztérium szándékozik tanulmányokat tenni, Deák Ferencz külön indítványt adott be, mely a minisztériumot erre utasítja. Irányi indítványa, mely e őzéiből bizottság kiküldését akarta, mellőztetett. Elhatározta ezután a ház — nagy zaj és türelmetlenség közt, mert 2 óra után — Molnár Aladár a néptanítók nyugdíjazására vonatkozó javaslatának az osztályokhoz utasítását, valamint névszerinti szavazás után, 29 többséggel az osztályokhoz utasította Luksics- nak a képviselők napidijainak megkétszerezését ezélzó indítványát is. A főrendiház is tartott 2 óra után rövid ülést, melynek főtárgyát a képviselöház üzeneteinek átvétele képezte. A képviselőház ülése márczius 29-én. A költségvetési törvénynél Ghyczy K. elmondta, hogy ő és barátjai megszavazták ugyan a költségvetést az országnak, de a jelen kormánynak, mely tettei és mulasztásai miatt bizalmat nem érdemel megtagadják azt. Utána Irányi Daniel kijelentette, hogy ő nemcsak azért nem szavazza meg a költségvetési törvényt, mivel a mostani kormány iránt bizalommal nem viseltetik, hanem mert az oly tételeket foglal magában, melyeket semmifele kormánynak sem szavazna meg. Névszerinti szavazást kérvén húsz képviselő, a törvényi avaslat 167 szóval 100 ellen a részletes vita alapjául elfogadtatott, mit azután az egyes szakaszok elfogadása is követett. ! Az osztrák reichsrath urakháza is elfogadta a vál. reformról szóló törvényjavaslatot, és ezzel a nagy parlamenti reform befejezett ténynyé lön. Melegen kívánjuk, hogy a reform Ausztria alkotmányos consolidá- lása tekintetében teljesítse mindazon reményeket, melyeket az alkotmány barátai hozzá fűznek ! — A franczia kamara a Vendôme szobrot újra fel- állittatni kívánja. Az e czélból választott bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy az oszlopot minden tekintetben úgy kell felépíteni, a mint az ledöntése előtt volt, azaz reá I. Napoleon szobra visszahelyezendő. A kormány azonban Napóleon szobrát Francziaország szobrával akarja helyettesíteni, de hirszerint a többség épen j nem hajlandó e nézetét elfogadni. Granville a spanyol köztársaságot azért nem akarja elismerni, mert nincs még neki rendszeres közege a külfölddeli közlekedésre. Az angol kormány fenntartja tiltakozását a Suez- vám emelése ellen s kijelenti, hogy az innen származó kárért a porta felelős. Az alsóházban kinyilatkoztatá Enfield, hogy Angolország a spanyol köztársaságot a constituante határozatáig csak mint ideiglenesei ismerheti el. A car listáknak való fegyvereladásra nézve azt mondja, hogy az nem volt törvényellenes tény. A spanyo1 miniszterek abban állapodtak meg, hogy Castelar és Acosta lelépését nem engedik meg. A portoriccoi rabszolgaság megszüntetéséről szóló törvényt a spanyol cortes a napokban nagy lelkesedéssel szavazta meg. A madridi „Imperiale“ jelenti, hogy Don Carlos fia Alfonz javára lemondott. Hir szerint Cobreraval újabb kibékülés történt, ki a carlista-fölkelés vezetésé vei bízatnék meg. Az oncerosi föld népeâ fellázadt, és a birtokok felosztását követeli. Olaszországban némi aggodalmat kelt a franczia terület fölszabadítása, azt vélik, hogy a francziák ismét az olaszok ellen fogják fegyvereiket fordítani. A román kamara 52 szóval 23 ellen megszavazta az államjószágok eladása által fedezendő 10 '/„ millió frank kölcsönt. A román kamra 49 szóval 15 ellen megszavazta az 1874. költségvetést. A bevételek 87, a kiadások 89 és fél milliót tesznek s igy a deficit két millió franknál nagyobb. A kamra ülésszakát valószínűleg meghosszabbítják. A román kamra elfogadta a török vasutaknak Rustschuknál cpitendö csatlakozását. A görög ellenzéki töredékek egyesültek. A sajtó a vezéreket üdvözli ez eredményért s a minisztérium bukását jósolja. Átalában azon vélemény van elterjedve, hogy a király inkább a kamrát fogja feloszlatni, hogy sem a minisztériumot elbocsássa. A 1 e m b e r g i helytartósági elnök az itteni emi- grans-védő egylethez egy felhívást intézett, melyben az egylet feloszlatását követeli, miután annak feladata már eddigelé megoldva van. A svéd király legközelebb megszüntette azon 1860. October 26-án kelt rendeletét, mely szerint a zsidók, még ha jogot nyertek is az ország területén valu tartózkodásra, csak Játokholm, Göteborg, Norrküpink és Karlskrona városokban vehetnek állandó lakhelyet. Most ez a korlát megszűnik s idegen zsidók is szabadon telepedhetnek le Svédország minden részében. Vidé к. Udvarhely, márcz. 30. Társadalmi életünk a lefolyt héten két irányban mutatott némi lendületet; egyik vonatkozik a helybeli ügyvéd-egylet, a másik a zálog-intézet működésére. Az udvarhelyi ügyvédegylet márczius 24-ikén al- kotá meg alapszabályait, melyekből megemlitendöknek vélem a következő részleteket: Az egylet tagjai rendes bel-, rendes kül- és tiszteleti tagok. A rendes bel-ta- gok az udvarhelyi kir. törvényszék területen laknak és 6 frt. évidijat fizetnek ; a rendes kültagok ezen területen kívül a magyar birodalom bármely helyén lakhatnak, és 3 frtot fizetnek; a tiszteleti tagok a jogértő férfiak közöl a közgyűlés által titkos szavazással választatnak, tagdijat nem fizetnek, de csak tanácskozó szavazattal bírnak ; a többi tagok a gyűléseken megjelenvén teljes szavazati jogot élveznek. Az alapszabályok értelmében a tisztviselőkhöz még pénztárnok is szükségeltetvén, ezen állomásra megválasztatott Pálfi Ferencz. Az alapszabályok miniszteri megerősítése után újabb közgyűlés fog tartatni, mely alkalommal több tiszteleti tag választása is napirenden lesz. Most térjünk át a zálogintézetre. Az udvarhelyi záiogintézet f. é. január 8-án nyittatott meg, és alig háromhavi fenállása alatt már 9378 frt. kiadás és 9594 frt. bevételt tud felmutatni, és igy két hónap alatt mintegy 220 frt. jövedelem mutatkozik; a harmadik hónap kiadásai természetesen csak a negyedik és további hónapokban fognak jövedelmezni. Midőn ez intézet a részvényeseknek szép hasznot igér, egyszersmind a pénzzavarban levőknek nagy jótéteményt nyújt; mert pl. az iparos nem kénytelen áru- czikkeit féláron eladni, hanem kap rájok */а vagy 2/з árának megfelelő előleget, és zálogát annak idején kiváltván, egész áron, sőt néha még emelkedett áron is ; eladhatja. Mégis teltek az intézet helyiségei már zálo- I gokkal úgy, hogy a rakhelyek bővítéséről kell gondoskodni. Azt sem mondhatja valaki, hogy a zálogház a könnyelmű pénzköltést szaporítja, mert — dicséretére polgárságunknak — a lefolyt három hónap alatt egyetlenegy eset sem fordult elő, hogy valaki lejárt zálogát ki nem váltotta, illetőleg át nem íratta volna. Ezen lendület további elősegítése végett tartatott ma rendkívüli közgyűlés, melyben elhatároztatott, hogy az egyes részvények hátralevő 40 százaléka félhavi részletekben, legfolebb május hó végéig fizettessék be, mely alkalommal a kész részvények az ideiglenes nyugtákért kiszolgáltatni fognak. Ezen intézkedés által az intézet pénztára újabban 4000 írttal fog gyarapodni, melynek segélyével a zálog üzlet jelentékenyen emelkedhetik. Ha igy az intézet alaptőkéje már tízezer forintból álland, ekkor lesz ideje a takaréktári vagy népbanki üzlet megnyitásáról is gondoskodni. Ez utóbbi kérdés megvitatása ez alkalommal tehát elhalasztatott. Az igazgató választmányban megüresedett helyek a mai közgyűlésen betöltetvén, az intézet vezetését most a következő urak intézik (ingyen:) elnök és pénztárnok Nenovics Szilárd; választmányi tagok: Derzsi János, Gergely Ferencz, Gyarmathy Ferencz, Lengyel Péter, Lukácsi! Kristóf, Rápolti Domokos (egyszersmind ellenőr) és Szombathy Ignácz. A számadást és ügykezelést vizsgáló bizottság tagjai: Bodrogi Ferencz, Zakariás Ignácz és Gyertyánfi Albert. Az intézet ád kölcsönöket személyes hitelre is, ha a kéelmezö két fizető kezest állit és a választmány két tagja által is ajánltatik, mely esetben e két tag felelősséget vállal magára. Mindenesetre legkönnyebben lehet kölcsönt kapni ingó zálogra: értékpapírok, arany ezüst tárgyak, ékszerek, ipar-készítmények, ezentúl még gabona és más piaczi áruezikkekre is. V egye s. (A magyar kereskedelmi! és leszámítoló bankról az összes bécsi lapok czikkeznek. Majdnem valamennyi lap kiemeli, hogy az intézet terve elleni izgatás nem volt indokolt; hogy látra szóló pénztári utalványokat egyéb vállalatok is kibocsátanak, s hogy az intézet használhat ugyan Magyarországnak, de Ausztriának bi- zonnyára nem árthat. Abban is egyetért valamennyi lap, hogy az izgatást de Pretis pénzügyminiszter kezdeményezte, kit azonban miniszter társai nem támogattak és nem is támogathattak. Megjegyzendő még az is, hogy de Pretis miniszter lemondásáról szóló hirt a bécsi börse átalános árfolyam-emelkedéssel üdvözlé. (Az erdélyi gazdasági) egylet igazgató választmányának határozata nyomán, szőlészeti vándortanár Fekete Pál ur a jelen idény alatt a mezöségi borvidék marosi kerületében fog működni. (Az erdély részi) tanügy megint érzékeny veszteséget szenvedett, Jancsó József, n nagyenyedi rcf. főtanoda természettudományi tanára, alig pár hóval előre- ment tanártársa, Kasza Dániel után jobb létre szen- derült. — (Az erdély i képviselőknek) márcz. 28-án a „Köztelek“ nagy termében tartott értekezlete a miniszterelnök, illetőleg igazságügyminiszterhez intézendő memorandumokat állapította meg, melyek az erdélyi részek még függőben álló úrbéri kérdéseinek igazságos megoldását sürgetik, az erdélyi birtokrendezési, illetőleg úrbéri peres eljárás némely nehézkes intézkedéseinek czélszerü módosításait hozzák javaslatba, s a rendőri kihágásos ügyek ellátását visszahelyeztetni kérik a közigazgatási hatóságok illetőségi körébe. (Az országgy űlés) mindkét háza ápril 1-jétöl kezdve szünetelni fog. A felsőház ugyanis nem veszi most tárgyalás alá a köRségkivető törvényt, hanem bizottsághoz utasítja, a melynek jelentése csak a húsvéti ünnepek után kerül napirendre. A delegaczió tehát zavartalanul folytathatja működését ápril havában. Májusban az országgyűlés az 1874-ik évi költségvetést és a kataszter-törvényt készül elintézni. A téli ülésszak a válasz- tó-törvénynyel és a felsőház reformjával fog első sorban foglalkozni. (A kolozsvári egyetem) beléletére nézve egy magánlevélből a következő érdekes sorokat vesszük át a ,,Hon“-ból: A mi a tanuló ifjúságnak idehozott képzetségét illeti, azt kimondani valóban kinosan lesújtó. Itt igen sok a székely, ki szorgalmas természetű, s még is kinosan tapasztaljuk, hogy legszorgalmasabb ifjaink nagy része rendkívül csekély képzettséggel kerül ki az erdélyi fő-tanodákból ; jegyezni épen nem tudnak, mert csak az tud jól jegyezni, a ki tud gondolkodni, s hirtelen ki tudja venni a tárgy velejét, de ezek jobbára csak szót jegyeznek, s még 4—5 év kell, a mig olyan tanulóink lesznek, a kik nem csak bámulnak a tudományos előadáson, hanem azt gondolkodva fel is tudják dolgozni. Úgy látszik, hogy minden egyebet tudnak a
