Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-03-28 / 25. szám

Brassó, 1813.

Péntek, márczius 28.

Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer, kedden és pénteken.

Ára:

Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr.

A szerkesztő irodája: Klastromutcza 564 szám.

Kiadó-hivatal ugyanott.

Harmati évi folyam 23. szánt.

Politikai, közgazdászati és társadalmi lap.

Hirdetési díj:

4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr.^- Na gy óbb hirdetéseim étalkír' ^ ■''*

szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél.

Előfizetési felhívás

cziniü politikai, közgazdászati és társadalmi lap III. — 1873. évfolyamára.

Jövő számunkkal kezdődik a III. évfolyam

2. évnegyede, melyben a „Nemere“ meg fogja tartani eddigi irányát, képviselvén a Székelyföld érdekeit és a királyföldi magyarság ügyeit. Azáltal, bogy a pártolás hiánya miatt megszűnt „Udvarhely“ müködéskörét is elvállalta, növekedtek kötelességei, de gyarapodtak anyagi és erkölcsi erői is. Midőn tehát törekszik kettős feladatot teljesíteni, olvasóinak ezzel összekötött kettős előnyt fog egyszerre nyújthatni.

Kérjük tehát a t. ez. közönséget, szíveskedjék az előfizetéseket minél hamarabb megtenni illetőleg megujitaui. Több részrőli óhajnak eleget teendők, ezután a „Nemeré“-t megjelenése napján fogjuk postára tenni, hogy vidéki olvasóink szerdán [mikor nem kapnak pesti lapokat] és szombaton olvashassák. Városi előfizetőinket kérjük, szállásaikat kiadó hivatalunknál pontosan feljegyeztetni, mivel a jövő évnegyedben a lapokat minden díj nélkül házhoz fogjuk küldeni.

Előfizetési árak:

Április—deczember . 4 frt. 50 kr.

Április—szeptember . 3 „ — „

Április—juni . . . 1 „ 50 „

Egy hóra „ 50 „

A „Nemere“ egész tiszta jövedelme a „székely nemzeti történet“ megírása jutalomdijára van szánva.

A „Nemere“ szerkesztősége.

A bankháboru.

Mióta a kiegyezést 67-ben megkötöttük, olyan ingerült hangulat çem uralkodott még a pesti és bécsi politikai körök közt, mint épen a legközelebbi napokban. Az ingerültség mindkét részről fenyegetésre változott és háttérbe szorított minden más kérdést.

Csak röviden ismételjük a lefolyt eseményeket azon olvasóink kedvéért, a kik tán kezdetben nem figyeltek eléggé az ügy fej lésére.

Kerkápoly pénzügyminiszter tervet készitett egy magyar leszámítoló és hitelbank állítására. Ilyen bankot állíthat akárki, hiszen a Werzár Gergelyé is leszámítol és hitelez a maga módja szerint.

Kerkápoly terve azonban szeget ütött a bécsiek fejébe a miatt, hogy azon banknak egyéb üzletek közt szabadságában állott volna látra szóló váltókat állítani ki, s azokat az állampénz- j tárak elfogadták volna.

A bécsiek úgy tekintették e terv létesültét, mint kezdeményt egy önálló magyar jegybank ; állítására; és iszonyú izgatást támasztottak annak létesülése ellen.

Az osztrák nemzeti bank volt mindenek felett érdekelve, mely aztán az osztrák pénzügy- ; minisztert is megnyervén, kényszeritették a bécsi Bank-Verein-t, hogy Kerkápolyval a magyar leszámítoló bank létrehozása iránt kötött szerződést felbontsa.

Ez az ügy kivonatos előadása a lehető röviden.

A bécsi lapok roppant szemtelen lármát csaptak, hogy Magyarország nem egyébre törekszik, ínint Ausztriától külön szakadásra.

Nem akarták számba venni, bogy a tervezett leszámítoló bank távolról sem elégséges Magyarország bankjegy-szükségletét fedezni; tellát az osztrák nemzeti bank tovább is uralkodni fog még érdekeink felett.

О О

S nem akarták tekintetbe venni, hogy Magyarországnak ép oly joga van saját bankjegy szükségletéről intézkedni, mint akármely országnak a világon.

Hogy ezen osztrák eljárás mennyire keserítette Magyarország minden pártját, az kitűnik Tisza Kálmán alábbi beszédéből, melylyel a f. hó 24-iki országos ülésben interpellatiót n) ujtott be, s mely egyértelmű helyesléssel találkozott minden oldalon.

Tisza Kálmán: T. ház! A kérdés, a melyet a pénzügyminiszterhez akarok intézni az úgynevezett escompte-bank ügyére, vagy a mint hallom, hogy hivatalos czime lenne: „a magyar kereskedelmi s leszámítoló bank“ ügyére vonatkozik. — Minden félreértés elkerülése czéljából megjegyzem, hogy én ezen bankot, ha a legjobb alakban is jöhet létre, a magyar jegybank helyettesítőjéül nem tekintem.

Most fel kívánok szólalni az ezen bank ^létesítési szándéka folytán felmerült körülmények tekintetéből. Elterjedt azon hir és meg nem czáfoltatott, hogy egyike azon pénzintézeteknek, a mely ez irányban a magyar kormánynyal szerződési viszonyba lépett, aláírásának visz- szavonása iránt lépéseket tett. Hasonlólag elterjedt azon hir, hogy ezen visszavonás indoka abban rejlik, mert az osztrák császári pénzügyminiszter azon pénzintézetet a „bécsi bank-egylet“-et megfenyegette, hogy ha Magyarországon segédkezet nyújt ily escompte - bank felállításához, részvényei a bécsi börzéről ki fognak til- tatni és az escomptebank részvényeinek a tőzsdén leendő jegyzése sem fog megengedtetni. Nem lehet ezen hirt, minthogy megczáfolva nincs ingnorálni, sőt annyival több hitelt kell neki tulajdonitni, mert ismerve a szóban levő pénzintézetnek szolidságát, fél sem is tehető, hogy aláírásának visszavonásával, vagy visszavonni akarásával saját hitelén nagy sérelmet akarjon elkövetni, hacsak arra külső és igen erős nyomás nem kényszeríti.

En t. ház, azt, midőn egy miniszter lép fel ily ellenségesen egy más állam érdekeivel szemben, oly dolognak tekintem, a mely oly államok között, a melyek között nem létezik azon kapocs, a mely fejedelmünk közösségénél fogva létezik közöttünk, a legélesebb jegyzékváltásokra, legalább is diplomatiai, de meglehet, még másféle harezra is vezethet.

A mi viszonyaink között pedig oly eljárásnak tartom azt, lia az előttünk ismeretes kapcsolatban lévő államok egyikének minisztere mint ilyen ellenségesen lép fel a másik állam érdekeivel szemben, a mely vétséget tartalmaz magában nemcsak a másik állam, de maga a közös fejedelem ellen is: mert nem lehet egyéb eredménye, mint a trón legbiztosabb támaszának: az az alatt élő nemzetek egymás iránti rokonszenvének és jóindulatának ellenséges indulattá változtatása.

Ily körülmények közt, t. ház, azt tartom, hogy a kormánynak és a törvényhozásnak egyiránt erélyes, határozott állást kell elfoglalnia.

Oly fontosnak tartom a dolgot, hogy részemről nem hiszem, hogy legyen e házban, vagy a házon kívül e hazában valaki, a ki, ha a kormány e tekintetben erélyesen, az ország méltóságának és jogainak megfelelöleg jár el, bármi legyen is véleménye más tettei irányában, ezen irányában a kormányt a legerélyesebben támogatni kész ne volna; de viszont nem hiszem, bogy lehessen e házban és a hazában ember, a ki pnagát a jó hazafi nevére érdemesnek tartja, a ki ha a kormány ezen irányban nem tudna eléggé erélyes és határozott tenni, kötelességének ne ismerné az ország érdekeit és méltóságát compromittáló kormány irányában a legerélyesebben fellépni

Ugyan az nap a magyar pénzügyminiszter és miniszterelnök Bécsben voltak, Ő Felsége meghivásából, ugyan ez ügy elintézésére.

Onnan táviratilag úgy értesítik a lapokat, hogy a német sógor kezdi behúzni a vitorlákat s a magyar leszámitolóbank csakugyan létesül. Bizonyost azonban most még nem tudunk.

Tizedik közlemény a székely történeti pályadíj-alapról.

Nem kezdhetem találóbban közlésemet, mintha a IV-ik keresztény század egy híressé vált egyház történeti mozzanatát idézem, midőn egyházi vitás kérdésekben a püspökök meg nem egyezhetvén, hivatkoztak 1 a pápára s a vitázókat ennek döntö szavával nyug- j tatták meg. Koma locuta est — a római pápa itéle- I tét kimondotta, Róma eldöntötte a kérdést — e volt a jelszó !

Háromszék megszólalt, Háromszék a Székely nemzet Története megírása ügyét eldöntötte nagyszerű áldozata, s áldozatának erdélyi hatása által.

Semmi kétség többé, bogy a székely nemzeti lelkese- j dés a pálya-díjat kiteremti. Mikor százak meg százak, mikor a nép kezd munkához, ez olyan mint a férgetek hó sivataga: apró pelyhekböl alig sejthetöleg hó hegy emelkedik. Űrügyet kereshet az áldozni nem akarás, kérdezheti: ha vájjon életre való-e az eszme?

: de agyon hallgatni, mellőzni többé földi hatalom nem : képes. Lássuk ' csak a háromszéki gyűjtések eredményét.

Lázár Mihály ö nagyméltósága, mint két székely város főispánja, tekintélyes állásának fontosságát a fennforgó tudományi ügy irányában felfogván, s hivatali befolyását mint buzgó lelkű, tettszomjas és áldozatkész hazafi ismert erélye egész mértékével érvényesítvén, az eszme iránt oly közlelkesedést és áldozatkészséget költött fel föispánsága egész területén, hogy a már eddig Sz.- Udvarhelyről, Csik-Szeredából és Oláhfaluból bejött s még bevárandó közel 300 forinthoz adva a mai nap beérkezett 305 frt. s 37 krt. — a székely nemzet Története megírására szükséges pályadíj-alap már kész, egy harmadrészéért lett iránta hálakötelezett a történetirodalom, székely nemzetünk, s mi kolozsváriak, a kik ezt nemzeti becsületügynek tekintjük.

Márczius 19-ki közlésemben jelzett ígérete szerint, a tisztelt főispán ur meleg szavakkal irt levél mellett, bekiildvén az alábbi tetemes pénzösszeget, megköszöni Székely-Udvarhely, Oláhfalu kiváltságos város, Csik-Szereda, S.-Szt,-György és Kézdi-Vásárhely derék polgárainak és tisztviselőinek ez ügyben való fáradozásait és áldozatkészségét, kiemelve főként kézdi-vásár- ' helyi esküdt képviselő és volt honvédszázados Tóth I Sámuel ur lankadni nem tudó nemes ügybuzgalmát, a kinek nagy részben tulaj donitható a ma városban történt gyűjtés fényes eredménye. Gábor Áron hazájáról elmondhatná nemzeti lelkesedés szabadságszeretet dolgában, a mit Martialis Róma városáról mondott : Terrarum Deo, gentiumque Romáé, Cui par est nihil, et ; nihil Secundum. Az adatokból igy tűnik elé az áldotok hosszú és tiszteletre méltó névsora:

Lázár Mihály főispán ur -adott 40 frtot, Lázár ! Mihályné úrnő 10 frtot, Lázár Etelka 1 aranyat, Lázár László 4 frt., Gál Zsigmond 5 frt., Gáli József 1 frt., Borbát Pál dálnoki ev. ref, pap 1 frt.. Lázár Samu 1 frt., Bartha László 1 frt., Fiilöp Dénes 1 frt., Veres Elek 1 frt., Dimény Péter 1 frt., Lörincs János 1 frt., Kuthy Károly 1 frt., Lázár András 1 frt. ifjb. Kováts János 1 frt., Miklós Lajos 1 frt., Miklós András 50 kr., ifjb. Miklós Péter 1 frt., Miklós Ferencz 50 kr., Péter Zsigmond 50 kr., Teleky Jánosné Dálnokon 50 kr., Teleky Mózes 50 kr., Gidófalvi Adolf 50 kr., Dezső Kelemen 10 kr., Bakcsi Gergely 1 frt., Biró Sándor 12 kr., Veres János 50 kr., Веке György 50 kr., Veres Károly 50 kr., Veres Mózes 50 kr., Hadnagy János 1 frt., Kovács Károly 1 frt., Dálnok községe 5 frt., — az aranyat 5 frt. 10 krba számítva, együtt 90 frt. 32 kr.

Úgy a főispán ur beküldötte Sepsi-Szent-György város főjegyzője Molnár Sámuel ur kővetkező gyűjteményét: Molnár Sámuel 1 frt., Gyárfás Samu 1 frt., Kovács Bálint 1 írt., Koréh Lajos 50 kr., Mihály Fe-