Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-03-25 / 24. szám
Rendszabás a halászáéi jog gyakorlását illetőleg Brassói vidéke határán. (Folytatás.) 1° §. A halászatra jogosultaknak és a felügyeleti személyzetnek szabad vidrákat, halászgémeket és a halaknak ártalmas más állatokat elejteni. П §• A halászás éjjel egy órával naplemente után és egy órával napkelte előtt tilos. 12 §. Halvizekbe való bevezetése vagy bevetése olyan anyagoknak, melyek a halakban vagy teljes pusztítást vagy tetemes kárt okoznak, tilos. Azonban a gazdászat vagy iparnak tulsulylyal biró érdekében ilyen anyagok bevezetése vagy bevetése alkalmas — a halakban történhető kárt a legkisebb mértékre szorító — rendszabályok használata mellett a vidéki hatóságoktól megengedtethetik. Az erre szükséges védeszközök költségeit az illető intézet tulajdonosa viseli, ha a kár csupán iparüzleté- böl származik és a költségek a gazdászati vagy iparüzlet jövedelmeivel nem arányosak. Ellenkező esetben a költségeket a halászatra jogosultnak vagy egészen, vagy részben kell viselnie. Ha az érdekeltek ezen költségek felosztása iránt nem tudnak megegyezni, ezen esetben szakértők meghallgatása mellett a vidéki hatóság határoz. 13 §. A len és kender beáztatása folyó vizekbe általában tilos. Ezen tilalom alóli kivételeket a vidéki hatóság megengedhet oly községek számára, hol a helyiség nem alkalmas czélszerü áztató helyek berendezésére és a folyó vizek használása a len és kender készítésre nélkülözhetetlen. (Vége következik.) Vidék. Tátráiig, márczius 17. 1873. Ma Brassóban vidék-képviseleti gyűlés vala. A szétküldött programm több mint 40 féle tárgyat mutatott és sejttette, hogy az ülés két nap is fog tartani. Délelőtt 10 ya órakor nagy nehezen kitelt a ha tározatképes létszám, s megnyittatott az ülés. Több hivatalos jelentések és törvény kihirdetések után Zaminer Ede számolt be hármuk nevében az universitásbani műveleteikről. E beszámolás inkább volt polemizáló fejtegetés, inkább volt védbeszéd az universités műveleteire nézve, mint beszámolás. Az elnök figyelmeztette is Zaminer urat eziránt és kívánta hogy ragaszkodjék a tárgyhoz; de a többség mégis az eredeti szerkezet szerinti előadást óhajtotta hallani. Volt a beszámítás hát a szász többség kívánalma szerint. Megtudtuk belőle azt, hogy az utó évben a nemzeti vagyon kamataiból 80,000 frt. adatott iskolai czé- lokra. Előadó emelkedett hangulattal említé, hogy az universités mily nagy méltányossággal járt el az iskolák dotatiójára nézve a Királyföldet lakó többi nemzetekkel szemben; hisz a 80,00 forintból a brassói román gymnasium is kapott 5000 forintot, épen annyit, mint a szász gymnasium ottan ; a szászvárosi reformátusoké pedig 3000 frtot. Ezek szerint tehát kapta a románság a 80,000 frt. yi6-át, a magyarság 1/27-dét. Végül szólt ama hires XII. pontról. Es miután előadásában a jogegyenlőség és méltányosságot oly furcsa színben láttuk visszatükröződni : német rithmusok ban megdicsérte a szabadságot, melynek győzni, tért foglalni kell. Bizony szép dolog is az a szabadság; no de! ha a jogegyenlőség és méltányosság dicsőítésére ok nem adatott, meg kellett dicsérni legalább a szabadságot; kellett valami csattanóst mondani, hogy a „Hoch“ megszülessék. A beszámolás után Dück Jósef indítványozta, hogy a XH. pontot a vidéki képviselet magáévá tévén : egy folyamodványban kérje mind a minisztériumot, mind az országgyűlést annak felkarolására. És mi több! a folyamodványt rögtön elő is húzta zsebéből, felolvasta, s dictum factum el is fogadtatott. E folyamodványnyal szemben ügyvéd Puscariu nemzetfelei nevében ellenvéleményt jelentett be, mely hosszabb eszmecserére adott alkalmat. Trausehenfels Eugen, hogy Puscariut a szász törekvésekkel szemben megnyugtassa egy tekintélyre hivatkozott; ernlité ugyanis: hogy szavaival élve — ama hires román nagy hazafi Sterka Sulutz is nemcsak hogy elvben pártolta a szász nemzeti egyetemnek, mint ; olyannak jogkörét és szükségességét, de óhajtását fejezte ki több ízben életében, hogy bár a románság is bírna ! olyannal. Látjuk Trauschenfels Eugen nyilatkozatából, hogy mennyire tartja szivén elvrokonaival együtt a magyar állam consolidátióját. De hisz ez nem újság, miért is említsem hát?! Isten velünk! Bércztövi. S -Szt.-György, 1873. márcz. 20-án. JELENTÉS. A sepsi-szent-györgyi műkedvelő- egylet által folyó év márczius 15-ikén a helybeli református tanoda javára rendezett hangverseny ösz- szes jövedelme, az ugyan akkor rendezett sorsolás jövedelmével együtt: ......................... 383 frt. 70 kr., és 2 drb. cs. k. arany. Ezen összes jövedelemből több, nagyobb és kisebb költségekre elkölt: 64 frt. 70 kr. és igy tiszta jövedelemképpen megmaradt: .............................................319 frt. — — és 2 drb. cs. k. arany. Hogy ezen tiszta jövedelmet — egyletünk megbízásából — a meghívónkban is kitűzött czél előmozdítására épitési pénztárnok T. Antal Zsigmond urnák átadtuk: kívánunk minden érdeklődőt az alábbi nyugta által megnyugtatni. NYUGTA: „Melyszerént alólirt elismerem, hogy e folyó hó 15-én estvére rendezett hangverseny és szini előadásból bejött összegböli tiszta jövedelmet a mellékelt kimutatásnál fogva 319 frt. o. é. bankjegyben — és 2 drb. cs. kir aranyat, az uj tanoda épitési pénztárába Bede Dániel és László Lukács megbízott tanító uraktól átS.-Szt.-Györgyön 1849. június 4. vívott csatában elvérzett honvédek sirja fölé szobrot emeltetett, és azt 1871 junius 4-én mint a csata évfordulati napján •— fölszenteltette. Sepsi-Szt.-György város közönsége is, a szent ügy iránti áldozatkészségben nem engedvén magát mások által megelőztetni, azon évben meghatározta, hogy a főtéren fölállítandó szobor talapzata költségeit — a szoborbizottságot részletes terv és költségvetés beadására utasítván — utalványozni fogja. A szoborbizottság, midőn teendőiben ennyire gyá- molittatott, — 1872 ápril 6 án tartott gyűlésében, a s.- szt.-györgyi főtérre tervezett szobrot Gerendái műterméből — Pesten helyben elkészítve — 2664 forinton megrendelte; az elesettek nevei följegyzését — annak költségessége miatt ez úttal nem foganatosíttathatván — elhalasztotta, és a háromszéki, úgy a 4 kebli városi or- SZÍ^ggyűlési képviselő urakat fölkérte, hogy a bizottságot a szobor ügyében gyámolitván, hassanak oda: hogy a szobor — a szerződés pontos megtartásával — czél- nak megfelelőleg oly módon készíttessék el vállalkozó által, hogy mentői hamarabb leleplezhető legyen. Azóta lefolyt egy év, és az igen tisztelt* országgyűlési képviselőink közelismerésre méltó fáradhatlan tevékenységüknek sikerült a szobor ügyét odaterelni, hogy a már elkészítettnek béjelentett szobor a napokban leérkezik és leleplezése is pár hó múlva — mely idő a talapzat elkészítésére igényeltetik — végbevihető lesz. — Minthogy ezek szerént a már elkészítve lévő szobor leleplezése csak idő kérdése lehet: alkalomszerűnek tartom, az eddig e czélra gyűlt pénzekröli számadást, a mennyiben ezek térszüke miatt röviden közölhetők lesznek, az alábbiakban megtenni: B é V é t e 1 : vettem. S.-Szt.-Györgyön 1873. márcz. 19-én. ANTAL ZSIGMOND, épitési pénztárnok. A fenn említett tiszta jövedelembe következő felül fizetések olvadtak: Tiszteletes Révay Lajosné úrasszonytól 3 jegyért 1 drb. cs. kir. arany; tekintetes Antal Zsigmondné úrasszonytól 1 drb. cs. kir. arany; kereskedő tek T. Szőke József úrtól 2 frt; Szilágyi kapi- tányné úrasszonytól 1 frt.; Barducz Andrásné urasz- szonytól 1 frt. ; töx'vényszéki elnök mlgs Vájná Tamás úrtól 5 frt. A szép jövedelem feletti örömünkben igen kedves kötelességünknek tartjuk — egyletünk megbízásából — megköszönni a szives pártfogást a n. é. közönségnek; valamint lelkes honleányaink szives adakozását. — Megjegyzés : Építési pénztárnok, T. Antal Zsigmond ur, a jövő iránti szép reményében a jövedelem átvételekor 5000 drb. téglát Ígért az épülendő tanodához szállíttatni. — Vajha a szép példa követésre találna! — 1. Az 1871-ik év ápril hava 15-én elfogadott számadás szerént kamatozó tőke 2. Ennek azótai 2 évi kamatja 3. Háromszék törvényhatóságától, a megyéktől küldött ................................... 4 . Hat darab cs. arany à 5 fr. 20 kr. . 5. Cseh Sándor volt honvéd alezredes ur által e czélra gyűjtött és átadott . 6. Ügyvéd Nagy Károly ur névnapja alkalmával gyűjtött.............................. 7 . 1872. sept. 2-án tartott bál jövedelme Henter Károly úrtól......................... 8 . Id. Gidófalvi János ur által ajándékozott 100 frt. érd. urb. kötvény, pénzértékben ............................................. 9 . Munkács városa által küldött . 10. Szepesmegye alispánjától . . . . 1403 fr. 87 kr. 178 „ 8 „ 810 „ 77 „ 31 „ 20 „ 22 n 77 70 77 34 77 75 10 1 77 77 77 Összesen: 2776 fr. 13 kr. Kiad á s. 1. Gerendainak tervkészítésért . . . . 21 fr. 25 kr. 2. Gerendainak első részlet fizetésül posta díjjal.................................................. 889 „ 30 n 3. Ugyan annak második részlet fizetésül posta-díjjal................................... 889 „ 20 „ S.Szt.-György 1873. márcz. 20. LÁSZLÓ LUKÁCS. BEDE DÁNIEL. Értesítés a háromszéki honvéd szobor ügyről. S.-Szt.-Györgyön' 1873. márczius 20-án. Háromszék törvényhatósági tisztikara által 1868. évben kezdeményeztetett : az 1848/9-diki szabadságharcz alatt Háromszéken és Háromszékről elvérzett honvédek emlékét egy az elesettek emlékéhez méltó szobornak S.-Szt.-György városa főterén, és egy kisebbnek a S.-Szt.-Györgyön 1849. junius4-én vívott csata alkalmával elvérzettek sirja fölé leendő felállításával megörökíteni. Ezen elhatározás végrehajtásának a Rikán belöli honvéd-egylet és Háromszék törvényhatósági tisztikara kebeléből alakult bizottmány bízatott meg; melynek tevékenysége akkor, a kitűzött czél elérésére kibocsátott hazafias felhívásai folytán keletkezett gyűjtések, és jótékony czélu tánczvigalmak tartásában nyilvánult. Az ezek következtében bégyült pénzek itten bármikori visszafizetés kötelezettsége mellett, 6% kamat fizetéssel tőkésittetni határoztalak, mig az oly összegre növekedik, hogy a S.-Szt.-Györgyi főtéren fölállítandó szoborra tervezett érczlapra a szabadságharczunk alatt Háromszéken, úgy a Háromszéki, de bárhol elvérzett honvédek nevei maradandólag béj egyeztethetők lesznek. Sepsi Szent-György város tanácsa — melynek soraiban 1848/9-diki szabadságbarezosok diszlenek — egykori bajtársaik szent emléke iránti kegyeletből, s mert a szobor ügyét minden áldozattal előmozdítani igyekezett, 1871. évben, — figyelembe vévén, hogy a bizottság rendelkezése alá gyűlt pénzből még a város főterére tervezett szobor költségei is alig fedezhetők : a Összesen: 1799 „ 75 „ Éhez hozzá adatik a Gerendainak teljesitendö harmadik részlet fizetés . . 888 „ — „ és igy a kiadás teszen ......................... 2687 „ 75 „ m ely a bévételböl................................... 2776 „ 13 „ levonatván, — marad leszállítási és itteni felállitási költségekre.........................88 „ 36 „ me lyek azonban ebből nem fedeztethetvén, — a mutatkozó hiány : a leleplezéskor tartandó bál jövedelméből fog fedeztetni. Miről a tisztelt közönséget addig is — mig a szobor leleplezési ünnepély részletei a bizottság által köz- zététetnének — értesiteni hazafi kötelmemnek ismerem. SÉRA TAMÁS. szoborbizottsági jegyző. külföld. Elsass s Lotliringiában a franczia időből az államszolgálatban maradt valamennyi bírósági hivatalnok [összesen 53-an] a német császárnak a hűség és engedelmesség esküjét letették. A franczia kormány Spanyolország fölszólalnia* sa következtében megújította az 1872-ki rendeletet, melynek értelmében don Carlos a franczia területről ki van utasítva; a franczia kormány is intézett Spanyolországhoz fölszólamlást a lázadók által franczia alattvalókon elkövetett erőszakoskodások miatt. A spanyol radikálisok a cortes elnök választásnál győztek, miután sikerült nekik Salmeront 191 szavazattal Orense köztársasági 183 szavazata ellenében megválasztani. Az olasz kamrában a hadügyminiszter kijelenti, hogy az előirányzott 165 millió s a rendkívüli kiadás
