Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-02-28 / 17. szám

— 66

latba vetnie. S e tételnél bátor vagyok megjegyezni, hogy a politika iránti érdeklődés korántsem vonja el a hivatalnokot teendői pontos végzésétől, szemben egy igen tisztelt orszgy. szónok s magas államhivatalnok ezzel ellenkező állításával, mert én őt buzgó és jeles párf- férfiunak, valamint pontos hivatalnoknak is ismerem egyszerre s kinél örömmel kellett tetteiben szavait megczáíolva látnom. Szeretem azonban hinni, hogy az igen t. szónok ur szavai a féktelen agitátorokra vonatkoztak, mely esetben igazat szólt. Fontolóra véve e mondottakat az érdekeltek átlátandják, hogy a szándékolt lépés, azaz a nyugdíjazásnak az állam tutorsága alól való kivétele, a magyar államhivatalnoki kar nagykorusitását képezendi.

Nem szólok a tárgyhoz részletesen, de nem mulaszthatom el, hogy még egy pár megjegyzést ne koczkáztassak a „nyugdíj“ kérdés érdekében. — Kívánom ugyanis; hogy az illető teljes felelősséget vállaló bank „magyar“ legyen, úgy hiszem nem szükséges indokolnom miért; hogy a nyugdíjalap átadása s további kezelése egy, minden rangú s minél több a közbizalmat biró hivatalnokokból alakítandó választmány által szigorúan és lelkiismeretesen ellenőriztessék. Továbbá hogy a biztosítási feltételek minél mél- tányosabbak legyenek, mert nem az üzérkedés diadalra juttatása a czél; és ez okokból minden érdeklődő s arra hivatott, a köz és saját érdeke iránti buzgalomból igyekezzék hasznos nézeteit a sajtó utján nyilvánosságra hozni.

Végül megemlítendő még, hogy a nyugdíj kérdés mielőbbi sikeres megoldásától függ az államhivatalnokok helyzetén való javitás, tehát a fizetésemelés eszközölhetése is ; mert épen a nyugdíj miatt nem adhat az állam hivatalnokainak nagyobb mérvű fizetést, mint a milyenben a magántársulati tisztviselők nyugdíjra jogosulatlanságuknál fogva részesülnek. Fontosabb azonban a szándékolt lépés erkölcsi horderejű, mely megérdemli, hogy minden államhivatalnok őszintén érdeklődjék iránta. V. L.

0 r s z á g g y ft I é s.

A képviselőház ülése február 24-én.

Miután Prileszky Tádé kérdést intézett a vallás és közoktatási miniszterhez az iránt, mit szándékozik tenni a kormány a kath. autonómia tárgyában még 1871-ben kidolgozott szervezési munkálattal és a föld- mivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter költségvetésének hátralevő része tárgyaltat ott, következett a vallásos közoktatási minisztérium költségvetése.

A miniszter igazolván az egyes költségfelemeléseket a közoktatásnál, felsőbb tanügyünk emelése érdekében külföldi tanárok bekivatását tartja szükségesnek, azon tudományok számára, melyekben hazai tanerők hiányzanak, kik az egyes tudományok részére felállítandó seminariumoknak fognának alkalmaztatni. Továbbá, minthogy lérfi-tanitók szűkében vagyunk, véleménye szerint más országok példájára nőtanitókat is kell használni az elemi oktatásra. Végre jelezte még azon szándékát is, mely szerint, ha majd lehet, 10—12 millió forintnyi kölcsön köttetnék a közoktatás előmozdítására.

Utána Oláh Gyula s Tarnóczy Gusztáv beszéltek, mire Gliyczy Kálmán tett határozati javaslatot, hogy ezentúl az alapok és alapítványok előirányzatát is vegye fel a miniszter a költségvetésbe.

Végre Körmendy Sándor fejtegette a népnevelési törvény hiányait.

A képviselőház ülése február 25-én.

Kondorosy emelt szót a szerb egyház szervezése érdekében, melyet Trefort ur, mint általában^az egész egész egyházi ügyet tegnapi beszédében meg sem érintett. — Azután szólott Schwarcz Gyula kévéséivé a közoktatásra szánt összegeket s bírálva a 68-ki népoktatási törvényt, melyet revideáltatni óhajt. A pénzügyi bizottság ellen a törlések miatt Schwarcz Gyula által intézett megrovásokat az előadó Kautz Gyula iparkodott megczáfolni. Erre Molnár Aladár taglalta különösen a népnevelés akadályait, csak nehány észrevételt téve a közép-, főleg pedig a szaktanodákra. Irányi Daniel beszéde után Csengery Antal leginkább az elemi oktatás ügyét tárgyalta állításait sok tanulságos külföldi adattal támogatván.

A királyföld rendezéséről

szóló törvényjavaslat, a mint az a belügyminiszter által a minisztertanácsnak előterjesztetett, igy j hangzik:

A királyföldi törvényhatóságok rendezéséről.

1. fejezet. 1. §. A királyfóldön jelenleg létező és törvényhatósági jogot gyakorló székek és vidékek, név- szerint Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Segesvár, Szász- Sebes, Szászváros, Szeben, Szerdahely és Ujegyház székek, Besztercze és Brassó vidékek jelenlegi kiterjedésükben ezentúl is önálló törvényhatóságot képeznek.

2. §. A királyföldön létező szabad kir. városok, névszerint Besztercze, Brassó, Medgyes, Nagyszeben, Segesvár, Szászsebes és Szászváros jövőre is azon székkel vagy vidékkel képeznek egy törvényhatóságot, melynek területén fekszenek.

3. §. Mindegyik királyföldi törvényhatóság élén a szászispán áll, ki minden törvényhatóságban az 1870. NLII. törvényczikkben körülirt föispáni jogokat gyakorolja.

A szászispán mellé kellő számú segédszemélyzet adandó.

4. §. A királyföldi székek £ vidékekre a köztür- vényhatóságok rendezéséről szóló 1870. XLII. törvény- czikk következő módosításokkal terjesztetik ki :

5. §. A törvényhatóságot képviselő, a most einli- tett törvényczikk 19-ik §. szerint alakítandó bizottság összes tagjainak száma oly módon állapítandó meg, hogy rendszerint minden ötszáz lakosra egy bizottsági tag essék ; a bizottság összes tagjainak száma azonban negyvennél kevesebb és százhúsznál több nem lehet.

6. §. A törvényhatósági bizottsági tagok a városok és a törvényhatóságok többi részei közt következőleg osztatnak fel: Szeben székben, Nagyszeben, Brassó szabad királyi városokra esik a bizottság összes tagjai- nak fele ;

Medgyes, Segesvár, Szászsebes és Szászváros székekben, valamint Besztercze vidékben a hasonnevű szabad királyi városok mindegyikére a bizottság összes tagjainak két ötödé ;

Kőhalom, Nagysink, Szerdahely és Ujegyház szé kékben a hasonnevű városok mindegyikére a bizottság összes tagjainak egy ötödé,

A bizottság többi tagjai a tvhatóság egyéb részei közt osztandók fel.

7. §. Mindenik törvényhatóság a központi árvaszék tagjainak számát, valamint 1870. XLII-ik törvényczikk iV-ik fejezetében elősorolt tisztviselőknek megfelelő közegeket, azok létszámát, hatáskörét az idézett tvezikk 91-ik §-ában megszabott módon alkotandó szabályrendelettel határozza meg.

A törvényhatóság első tisztviselőjének azonban az alispánéval egyenlő hatáskör adandó.

8. §. A királyföldön létező szabad királyi városok az 1871. XVIII. törvény-czikknek a rendezett tanácsú városokra vonatkozó határozatai szerint rendez- tetnek.

Az idézett tvezikk 24., 25., 26. és 65. §§-ban, úgyszintén a VILI. fejezetben szabál}Tzott ügyekre nézve azonban e kir. városok, az illető szék — vagy vidék hatósága alól kivétetvén, közvetlen a belügyminiszter hatósága alá helyeztetnek.

9. §. A királyföldi sz. kir. városok az illető székkel — vagy vidékkel, melybe be vannak keblezve, egyidejűleg szervezendők.

10. §. Mig a királyföld újjászervezése be nem fejeztetett, az 1. §-ban érintett törvényhatóságok közül többen egy törvényhatósággá egyesülhetnek a belügyminiszter jóváhagyása mellett, ki az egyesülést az országgyűlésnek utólag bejelenti.

A szervezés befejezte után azonban a törvényhatóságok területén változás csak tvhozás utján történhetik.

12. §. A szász nemzeti egyetem elnöke a szász

ispán.

Alelnököt az egyetem öntagjaiból választ.

13. §. A szász nemzeti egyetem évenként egy rendes gyűlést tart, melyet a szászispán hiv egybe, ki hat törvényhatóság kivánatára az egyetemet rendkívüli gyűlésre összehívni köteles.

14. §. A nemzeti egyetem hatáskörébe tartoznak:

a) az ügyrend megállapítása;

b) a királyföld törvényhatóságait illető, s eddig is a nemzeti egyetem által kezelt vagyon igazgatása, és az a feletti rendelkezés ;

c) az ezen vagyont terhelő kölcsönvételek ;

d) törzsvagyon szerzése és elidegenítése;

e) a költségvetés évenkénti megállapitása, és a zárszámadás megvizsgálása ;

f) az egyetem tisztviselői számának és szervezetének, valamint az elnök és a tisztviselők fizetésének megállapitása;

g) az egyetem tisztviselőinek választása ellenőrzése, felelősség alóli felmentése, a hivataltól való felfüggesztése, s a tiszti vizsgálat elrendelése ;

h) a felügyelete és igazgatása alatt álló pénztáraknak ellenőrzése ;

i) a kezelése alatti vagyonból tett alapítványokra való felügyelet.

15. §. Csak a belügyminiszter jóváhagyása után hajtathatik végre oly határozat, mely

a) a vagyon feletti rendelkezésre ;

b) a költségvetés megállapítására;

c) ingatlan vagyon elidegenítésére ;

d) kölcsönvételekre ;

e) a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötésére vagy felbontására;

f) uj hivatalok rendszeresítésére vagy a fennállók megszüntetésére vonatkozik.

Ha a belügyminiszter a felterjesztéstől számítandó negyven nap alatt cgyátalán nem nyilatkozik, a felterjesztett határozatok helyben hagyottaknak tekintetnek és végrehajthatók.

16. §. A királyföld összes törvényhatóságainak tulajdonát képező vagyon kezelése és hováforditása iránt a szász nemzeti egyetem összes tagjai, azon vagyonnak kezelése és hováforditása iránt pedig, mely csak bizonyos törvényhatóságok tulajdona, a szász nemzeti egyetemnek csak azon tagjai rendelkezhetnek, kik a tulajdonos törvényhatóságok által választattak.

17. §. Az egyetem jegyzőkönyveinek hiteles másolatai a belügyminiszterhez az ülésszak bevégzésétől számított harmincz nap alatt, egyes jegyzőkönyvek pedig egyik vagy másik miniszter kivánatára azonnal fel- terjesztendök.

18. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminiszter bizatik meg. (Hozzászólunk.)

II. Fejezet. A szász nemzeti egyetem szervezetéről és hatásköréről.

Brassó, 1873 február 26-án.

Nem hizelgés, ha azt mondjuk, hogy a magyar nem maradt ki a kultur-tömegböl ; a teremtő ész fenn lobogó lángjának fényében ma neki sem vakulnak meg szemei.

Haladunk! ez az édes meggyőződés többet ér ezer kül- s millió belellenségnél. Haladunk, s a ki az ellenkezőt hiszi, legyen meggyőződve, hogy csak egyedül ő marad. A haladás zászlója, mint mondám, fenn lobog s ismeretes az lefelé is úgy mint felfelé. A lobogón „szabadság, egyenlőség, testvériség“ leng. Ragyogó, bol- ; dogitó szók a higgadtnak ; de megvakitja mind a vallási mind a politikai rajongót! . . .

Brassóban is haladunk.

Midőn a rongyszedö botjával a szemét-dombot turkálja a rongydarabokért s aranyra talál, kétség kívül örvend ; — az titok marad nála, hogy isten-e vagy a sors adta; de az öröm való! En boldogabb vagyok a rongy- szedőnél; mert nem a szemét-dombon, hanem az iskola- épületben keresgéltem, s nem aranyat, hanem drága gyémántot találtam. S aztán még az a boldogság is hozzá járul, hogy tudom, kinek kell köszönni a brilli11. §. A szász nemzeti egyetem áll harminezhárom tagból, kiket a királyföldi törvényhatóságok és az azokban bekeblezett királyi városok bizottságai (egy évre a következő arány szerint választanak.

Jelesen: úgy Szebenszék, mint Brassó megye küld egyenkint hármat; a többi királyföldi törvényhatóságok mindegyike kettőt; Brassó s Szeben királyi városok mindegyike kettőt; Besztercze, Medgyes, Segesvár, Szászsebes és Szászváros városok mindegyike egyet.

Ha ezen törvény 10-ik §-a értelmében több ki- j rályfoldi törvényhatóság egyesülne : az egyesülés folytán I keletkezett törvényhatóság annyi tagot választ, a hány tag a fentebbiek szerint az egyesült törvényhatóságokra j esett.

ántos lelki örömet.

— Szép napok valának azok : bizonyságai annak, hogy nem szendergünk a tunyaság lágy ölén, hanem az ! ész dicső világában szellemi kincseket gyűjtünk. 1873 február hó 22-ik napját, mint sok másoknál jelesebbet jegyeztem föl naplómba. Elismerést szavaztam benne a magas kormánynak, megdicsértem benne nagyságos Réthi Lajos tanfelügyelő urat, hálámat fejeztem ki a brassói felnőttek oktatóinak s szeretettel öleltem át hazám, városom szorgalmaskodó polgárait és polgárnőit. És méltán! — A február 22-iki felnőttek vizsgája arról győzött meg engem, s hiszem a többi jelen volt urakat is, hogy honatyáink akkor, midőn a szellemileg elmaradottakért vagy haladni akarókért a felnőttek oktatását