Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-02-25 / 16. szám
munkát, Dávid Tita 1 divánpárnára való hímzést; Snepf Anna 1 gyöngy függő kosarat; özv. Molnár Sá- muelné 1 házi sapkát; Boriszák István 1 bepecsételt csomagot; Szotyori Gáborné 1 pár székely pogácsát; Balogh Jánosné 1 himzett képet; Nagy Lajos (asztalos) Don Quixotte kalandjait; Barabás Mari 1 pohár alá való tálczát ; Benkő Amália 1 pohár alá való tálczát; Kovács Vilma (Izráé) 1 képet; Nagy Mari 1 pár hárász j narancsot; Fejér Tóni 1 bepecsételt skatulát; Pethő! Mari 1 képet; Henter Józsefné 1 képet; Csorna Ká-1 relyné 1 képet ; A zágoni nő-egylet 6 horgolt butorvéd- ! kendőt, 2 könyvjegyzőt, 2 forgácsasztali kosarat, 2 há- j rász lámpatálczát, 2 pár fülbevalót és 1 melltüt; Kovácsi Ida 1 varrott képet; ifj. Dávid Istvánné 1 álbu- mot; dr. Sinkovics Ignáczné 1 eleven virág bokrétát. A következő számú 144 sorsjegy nyert: 1. 2. 7. 10. 33. 35. 45. 48. 51. 52. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 65. 67. 68. 69. 70. 71. 73. 74. 77. 82. 83. 84. 86. 92. 93. 102. 105. 108. 110. 115. 119. 120. 121. 125. 126. 130. 135. 139. 141. 146. 148. 149. 157. 159. j 160. 164. 171. 172. 173. 180. 181. 182. 184. 185. 187. j 188. 171. 194. 197. 199. 200. 209. 210. 212. 214. 220. 222. 223. 224. 225. 230. 232. 237. 238. 240. 244. 247. 250. 151. 254. 255. 256. 257. 260. 261. 263. 254. 265. 266. 274. 277. 279. 280. 282. 288. 293. 296. 300. 304. 209. 310. 322. 324. 325. 327. 331. 322. 335. 336. 337. 345. 354. 355. 357. 360. 361. 363. 367. 373. 376. 378. 369. 380. 382. 383. 386. 387. 389. 390. 396. 402. 403. j 406. 407. 422. 480. 481. 487. Mindazon sorsjegyek, melyek a kibocsátott 560-ból j el nem keltek, megsemmisittettek, úgy hogy az egylet részére egyetlen nyeremény is vissza nem tartathatott, j Az árvaház javára adakozók névsora, mely az 5 számban megkezdetett volt, a tisztelt szerkesztő ur szi-, vés engedelmével folytattatni fog. NAGY GÁBOR, ideiglenes jegyző. Külföld. Castelar spanyol külügyminiszternek a külföldön levő spanyol képviselőkhöz intézett körlevelében | ezeket mondja : A souverain cortes a köztársasagot mint végleges kormányformát fogadta el. Ezen elhatározás nem a zavar eredménye, hanem a cortes jól megfontolt meggyőződése volt, mely azt gondola, hogy a már rég előrelátott körülmények közt ez a nemzeti érzület kifejezése. A körlevél elismeréssel nyilatkozik Amadeus király loyalitásáról és alkotmányos érzületéről; azonban a király nem vala képes egy méltóságteljes és büszke nemzetnek ellenszenvét leküzdeni mindaz iránt, miről, azt hivé, hogy függetlenségét csorbíthatná. A király a viszályt nemesen és hazafiasán, lemondása által oldá meg; mire a cortes a közvéleménynek a köztársaság kikiáltásával adott kifejezést. A körlevél constatálja, hogy a nép nyugodt ; a hadsereg meghódolt; a hatóságok rendesen végzik teen-j dóikét. A köztársaság kikiáltatott, a kormány megvá- lasztatott a nélkül, hogy bármely nyomás gyakoroltatott volna. A köztársaság a nemzeti akaratot képviseli, és kezességet nyújt a köznyugalom iránt. Garibáldi a spanyol republikánásoktól meghi- , vást kapott, hogy menne el Madridba. Tudvalevőleg Garibáldi már évek óta Castelarral baráti viszonyban 1 áll, ki hosszabb időt töltőt Caprera szigetén; nemkülönben Figueras s Orense a szabadsághősnek meghitt barátai. Garibaldi a meghívásnak aligha fog eleget tenni, mert régi baja miatt gyakran gyengélkedik. Konstantinápolyban ismét miniszterválság j volt. A Midhat pasa helyére kinevezett Mehemed Rusdi pasa nagyvezér, ki a szultán pazarlásának mindenkor szabad kezet engedett, ennek daczára legközelebb mégis megbukott, s helyét Essad pasa hadügyminiszter foglalta el, kinek állása Hustein Arni pasa tengerészetügyi miniszter kezébe került; és utóbbi minisztérium betöltetlen marad. Az orosz lapok örömmel üdvözlik a spanyol köztársaságot. így a „Prirz, Vied.“ örömmel számítja hány millióval haladja most már meg a franczia és spanyol köztársaságok népesség a Germania lakosainak számát. Nézete szerint a spanyol felforgatás szerfelett fontos Francziaországra nézve, mely eddig a diplomatikus utón hiába keresett szövetségeseket, s talált most ilyent a testvér spanyol nemzetben. Az egyensúly a nyugati Európában helyre fog állani. Ha Spanyolországban meghonosul az állandó szilárd köztársaság, akkor a nyugateurópai államok egymáshozi viszonyai jelentékeny változáson mehetnek keresztül. A bukuresti kamara elfogadta a szeszadóról szóló törvényjavaslatot. A porosz képviselőházban kijelenté a pénzügy-j miniszter, hogy a múlt évi többlet 20 millióra rug, ! melyből 12 millió adósság fizetésére fog fordittatni. A genfi nagy tanács febr. 19-iki ülésén a pap-' ságnak a nép általi választásáról szóló törvényjavaslat 16 szavazattal 8 ellenében végleg elfogadtatott. A dán alsóház többsége nem az értelmi osztály- j ból, hanem a nép alsó rétegeiből vannak képviselve. A képviselők legnagvobb része a műhelyekből s az eke szarvától került a házba, s e kitüntetést csak annak köszönhetik, hogy megígérték a social demokrata elveket követni. Japanban elhatároztatott a parlament alakitá sa. Az első kamrába jcsak a legfőbb ranguak fognak helyet foglalni. — 63 — Vég y e s. (A Dl. Cliria) legfőbb itélöszéki osztályához rendes : biróvá Dózsa Daniel marosvásárhelyi kir. táblai bíró, a n.-szebeni törvényszék elnökévé báró Fillenbaum Fe- rencz legfőbb itélöszéki tanácsjegyző, a dévai kir. törvényszékhez irodaigazgatóvá Káin Frigyes gyulafehérvári törvényszéki irodatiszt neveztetett ki. (A magyar pénzügyminiszternél) egyetértve elrendelte az osztr. pénzügyminiszter, hogy mindazon átalá- nos államadóssági kötvények és garantirozottt vasúti papírok, melyek a magyarországi hatóságok által cautió gyanánt elfogadtatnak a cs. kir. hatóságok és hivatalok által is napi árfolyamon — mindazonáltal a parin felül nem — a még kibocsátandó magyar értékpapírokkal együtt cautió gyanánt elfogadhatók. (Emlékezzünk régiekről.) Az 1850. évi brassói szász naptár 62 lapján be van irva az 1848 és 1849. évi magyar forradalom. Ritka kincs ez a magyar történetírókra nézve! Mennyire értnek jó sógoraink az elfogulatlan történetíráshoz, s minő circumspectus politikával hintik el jövendő nemzedékük szivében a gyü- löltség magvát minden ellen, a mi magyar: óriásilag í üt ki minden sorocskából. Többek közt igy jajdul fel j dogmaszagu Írónk: „Még most is megfejthetetlen talány j előttem, szerencse csillagunk hogyan borulhatott el oly ; hirtelen Szebennek elestével, holott Bem mindenütt! megveretett s neked drága Saxonia mégis buknod kellett.“ Tovább: „Az unió czélja a volt, hogy a szászok az országból vagy kiutasittassanak vagy vagyonúikból és szabadságaiktól megfosztassanak“ satb. — Nem csuda, ha némely szászfeleségü brassói magyar hős neje krinolinja alatt hasonló kotyvadékot fozöget a „Kronstädter“ olvasói számára. (A kouköly Kl'izbáll) sem teremhet búzát. Az erdélyi szász egyházi felekezet hatósága szolgálati évek fokozatával kötötte Össze a papi állomások kisebb-na- gyobb jövedelmeinek elnyerhetését. Ennélfogva a can- didátióból Ivrizbára kizártak oly egyént, ki képes is, kedves és magyarszellemü is, de nincsenek elég szolgálati évei. Ezért roppant nagy a szegény magyar falusiak közt a méltó felháborodás. — Es e félszeg intézkedés onnan származik, hogy a brassói egyházi gyűléseken szászul és nemeiül folyván az értekezések a falusi magyar követek elalusznak, a magyar papok meg- ! hunyászkodnak vagy ha felszólalnak is, mindig kisebb- ! ségben maradnak. (A bnkuresti) osztrák-magyar consul fölkérte Pest- j városa hatóságát, küldjön neki valamiféle magyar-német szótárt ad usum consulati, — mert nincs ott eddig- elé még egy ragra való magyar szó sem — s kezdik érezni, hogy ha nem is a paritás kedvéért, de a gyakorlati kényszerűség miatt, jó volna, ha volna. A városi hatóság aztán lerendelt egy complet magyar német Ballagit Bukurestbe s ez lesz most ottan a magyar birodalom királyi consula, ki által a magyar alattvalók érintkezhetnek, ha tudnak, az osztrák-magyar cs. és kir. consulátussal. (A brassói adóhivatalból) betörés utján 4000 írton felüli lopás történt febr. 25-ikére virradólag. (Jókainak) feb. 19. volt 48-ik születésnapja. Egy berlini társaság, mely nagyrészt elsőrendű Írókból állt, ez alkalomból üdvözlő táviratot intézet hozzá. (Táborszky és Parsdl) urak zenemükereskedésé- ben megjelent: „Tánczok és indulók“ zongorára Far- bach Fülöptől 80-ik és 81-ik mü, egyenkint ára 50 krajezár. A közönség köréből. Brassó városa községtanácsához. BRASSÓ, 1873. február 22-én. Nem mulaszthatom el, mint e város egyes polgára felhívni a községtanács figyelmét a következőkre. Tudjaé a községtanács azon viszzaélóeeket, melyek a város takarításával történnek. Folyó hó 21-ikén estve 10 óra után épen dolgaim végzéséről hazafelé menvén utam úgy vettem, hogy a Szent-János utczán keresztül a fekete utczába jöjjek szállásomra. De minő megütközéssel kelle látnom, hogy a város takaritatója a nagy- utczán lefolyó, hólével telt nagypatakot kicsapatta az utcza közepére, s mellette 12 emberrel a jeget és sárt söpürtette bele. Ezeket látva jöttem reá, hogy a patak nem megdugulás miatt, hanem akaratos megzárás mián jött ki a medréből. így én e sorok Lója kénytelen valók ezen a folyón szárközépig a vizen átmenni. Gon dolja bárki ily helyzetben vajon nem méltó-é boszan- kodni? nem elég hogy az ember téli időn átgázoljon egy ily patakon, lábbelije vízzel megtelik, de még kellemetlen szagat is kell éreznie annak, mit éjjel kihordanak. Hogy ez a födött patakba öntés után is mily rósz, ezt tudja minden e városban lakó ember, de hát midőn ezt szabadon az utczára hordva ebbe öntik. Nem akarom a rendőrfőnököt ezért kárhoztatni, mert tudom hogy becsületes úri ember és estve 10 óra után nem szokott kijárni az utczára; sem a városkapitány urat, ámbár hogy ily időtájt szokott haza menni, s még későbben is a Rapporttól; de minek utána nem kellett a nagy utczán lefolyó patakon átmennie, nem vehette észre, annál is inkább, mivel ösmerjük, hogy az ily dolgoknál rövidlátó ; ámbár a patak lármáson folyt, valamint a szeinétseprök is hangosan felpálinkázva tolták a sárt és jeget a patakba. Már most kérem engedelmökkel, vajon egy rendezett városban, mint Brassónak kéne lennie, hogy képes ezen megfertőzött büdös patakot egészségi szempontból is megszenvedni, másodszor gazdasági szempontból egész éjszakán keresztül a kövezeten folyó patak nem kiásztatja-é a köveket, a fövényt elhordva magával helyéből? nem elég rosz-e a kövezetünk nyaktörésig az utczán? nem a múlt nyáron kellett-e a város költségén a nagyuteza kövezetét kavicscsal kitölteni? Ezek mind oly kérdések, hogy ha a képviselő testületben csak bármily kevés egyének léteznek, a kik talán a közjóért és tisztaságért egy kis érzést viselnek szivükön, nem szenvedhetik meg az ily gyalázatos eljárást. Ha a rendőrfőnök öreg s ha a városkapitány rövidlátó, ezen esetben jó volna egy fiatalabbat és élesebb- látót megbízni, hogy ezek a fölügyeletet átvegyék és az alájok rendelteknek keményen megparancsolják, hogy ily esetben rögtön jelentést tegyenek. Itt azonban nem menthetők azon hivatkozások, melyek a rendőrségtől folyton Mvettetnek, hogy nincs elegendő szolgai személyzet; mert itt a nagyutezában is, midőn történt a patak kicsapása, ott valának az utczaőrök, de talán a parfümtől elkábitva, szunyadoztak. Azon reményben, hogy az illető községtanács ezt fontolóra veszi, és az ily eljárásokat jövőre felelősség terhe alatt eltiltja, maradok alázatossággal a község tanácsnak „ . Egy polgár. Közgazdaság. Mi lesz gyermekeinkből Rikán belől? (Folytatás.) § 26. A birtok-rendezés költségeit mindegyik közbirtokos a neki jutott birtok vagy illetmény arányához képest viseli. Vegyes községekben a közbirtokok arányasitása vagy elosztása esetében a volt földes ur viseli saját volt jobbágyainak birtoka után ezen költségeket. A lelkészeket és ta-uitókat, mint ilyeneket, a birtok- rendezés költségei nem terhelik, hanem helyettük az érdekelt egyházok hordozzák. g. 29. A birtok-rendezési eljárásért és birtokfelosztásért bélyeg és kincstári illeték nem fizettetik, a mennyiben az jelen törvény hatályba léptétől számítandó három év alatt megindittatott. Ezen pontok azok, édes gyermekeim, melyek titeket s hozzátok hasonló kisebb birtokosokat a végpusztulástól megmenthetnek. Ki lesz már most az oka, ha a tagosítás meg nem születik? Kit okozhattok, ha a szántás - vetésből s ezzel szoros összeköttetésben levő állat tenyésztésből minden költséges szorgalmatok, fáradságtok mellett nem lesz jövedelmetek ? Ha atyai kormányunk ezen bölcs intézkedéseit három év alatt fel nem használjátok: el vagytok veszve, nem 3 évre de örökre,! Halljátok tehát atyai tanácsom ! Mivel a három határban több darabokra szaggatott 6 — 9 holdas birtokból mostani földmivelési rendszer mellett tovább nem élhettek — végpusztulás nélkül: minden erő teket, befolyástokat arra használjátok, hogy mostani atyai kormányunk ezen reánk kisebb birtokosokra nézt nagyon is előnyös intézkedései mentői hamarabb életbe léphessenek. Most még hozzá szólhattok ezen reátok nézt nagyon is kedvező intézkedéshez. Most még a ti beleegyezésiekkel történhetik a birtok-rendezés, most még a ti előnyetekre végrehajtható. De három év múlva épen ellenkezőleg fog kiütni! meg fogjátok látni. Most nem csak a ti, de gyermekeitek jövendője is kezetekben van. A hogy vettek, úgy arattok. A mostani kedvező alkalom előfordul-e valaha vagy soha! azt kérdezzétek okosabb embertől.
