Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-02-18 / 14. szám
Brassó, 1873. Harmad évi folyam 14. szám. Kedd, február 18. Megjelenik ez a lap heten- liint kétszer, kedden és pénteken. Ära: Egész évre . . 6 ft- — lir- Félévre . ... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Klastromuteza 564 szám. Lakása :Bolgárszeg 1425sz. ОГЭ Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos gariuond sorért, vagy annak helyéért 4 kr (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. „жшшжшш", czimü politikai, közgazdászati és társadalmi lap Hl. — 1873. évfolyamára. Előfizetési árak: Februar— cieczember 5 frt. 50 kr. Februarszeptember 4 V n Februar— juni . . 2 „ 50 У) Februar— márczius . 1 n V) Egy hóra • • • • „ 50 Г) A „Nemere“ egész tiszta jövedelme a „székely nemzeti történet“ megírása jutalomdijára van szánva. A „ Nemere “ szerkesztősége. A brassévidéki románok és magyarok óvástétele a szász egyetem hírhedt VI pontja ellen. Mélyen tisztelt képviselőházi Az úgynevezett szászegyetemnek múlt évről úgy a maga rendeltetésével valamint a kor kívánalmával ellenkező állásában kiadott és a m. kir. kormány elébe juttatott, onnan a tisztelt képviselőház elébe is bizonyosan terjesztett ismeretes 12 pontból álló szervezkedési munkálatával, mint a századoktól fogva velők egyenlő- sitett nemzetek érdekével ellenkező tülekedésekkel mi is Brassó vidékében élő öszvesen 82,752 főből álló lakósság nagyobb része magyarok és románok 70,000 főt meghaladókig mély tisztelettel nyilvánítjuk meg nem elégedésünket, óvásunkat és ellennyilatkozaí,unkát az érdekelt 12 pout ellen s egyszersmind bátiok vagyunk hódoló tisztelettel és alázattal óvásunk törvényes okait a következendőkben magas méltánylás és tekintetbe vétel végett előterjeszteni. a) Bár a szász vendégek Il-ik Endre királyunknak 1224-ben kelt szabadság levelében a Szászvárostól Barothig terjedő föld területen a többi népekkel elődeinkkel egyenjogosittattak, tehát nálunknál több jogok élvezetére fel nem hatalmaztattak, hosszas időkön keresztül eszélyes és nem mindig szabatos eljárásaikkal minket azon tőidnek és Erdélynek ős népeit, minden jogainkból kifosztottak, egyeduralmat gyakoroltak és kevés kivétellel ma is azt folytatják, a román és magyar többség 1848-ik általánosan adót és közterhet fizetett és hordozott csak, s azután is kevés részben részesül egyéb javadalmakban. b) Brassó vidéke népességének többsége magyarság 25.000 és románságot 50,000, lélekben megbaladólag a kik a törcsvári végországos vár és az ország azon részérőb szélek, vár és egyéb őrzési szolgálatokra voltunk rendelve, a kiket Ulászló király az 1500-ik esztendőben kiadott szabadság levelével a Brassó vidéki és minden más szász szabad polgárok jogaival és szabadságaival élőkképpen olvasztott bé Brassó vidékéhez e szókban: „de medio regnicolarum illarum partium regni nostri Transilvaniae e spéciale gratia nostra perpetuo duximus eximendos et exonorandos imo eximimus, exonoramus et supportamus per vigorem. Decernentes ut ipsi deinceps ut antea tam in solvenda con- tributione sive taxa nostra regia quam etiam in exercitando in medio saxon urn nostrorum con- nuinerari, et cum ipsis saxonibus nostris etiam exercitari, et omnia ea facéré debeant, quae alii saxones nostri facéré tenentur“ a kik felett az apr. const. 3-ik része 82-ik czimében előirt alkalommal is az országos rendek csak a végvári és katonai szolgálatra alkalmazhatólag erősítettek és hagytak meg Brassó vidékével egyesülten, — a szászatyafiak és polgártársak nemcsak jobbágyi teljesitendőkre szorítottak, hanem a dicsőségesen uralkodott magyar királyoktól és szabad elődeinktől öröklött fekvő birtokaink nagy részétől elmozdítottak, kifosztottak. , c) Bár 1778-ik február 18-ki 200 nd. v. szám alatti legmagasabb kir. rendeletben kimondatott e szókban : „ut quam nec antiqua nec recentiora adessent urbaria, ex quibus sive conditio querulantium sive species et mensura ser- vitutis elucerent“ hogy mi Brassóvidéki magyarok és románok úrbéri szolgálatokra és kötelezettségekre képesített eredetűek nem vagyunk, még is az 1848-ik évig s azután is szabad községeinket illető malom, korcsoma és más minden községi jövedelmeket, mint a nép nevelési alap egyedüli sarkkövét elfoglalták és mais bírják, jövedelmeit húzzák s minket az egész vidék és úgynevezett Királyföld népességének 3/4 részben birtokos lakosait szabálytalanul elsajátított minden közjövedelmekből és javadalmakból kiszorítottak és oda juttattak, hogy gyermekeinket is kül- és országos segedelem nélkül nem neveltethetjük. d) 1848-ban a magyar birtokos nemesség és minden főbbjei elismerve a kor és idők igényeit önkéntesen feláldozák szabadalmaikat, meg- oszták az addig minden jogból kirekesztett néppel birtokaikat, mindennemű egyéb jogaikat, — az együtttanácskozás és törvényhozás részesévé tették, egyszóval minket magokhoz felemeltek egyenlősitettek, — a szász nemzet mely azelőtt batszázaddal kötelezte magát közünkbe jöttekor, velünk egyenlő jogokat és szabadalmakat élvezni, nemcsak hogy 1848-ig nem teljesité kötelezettségét, de sőt azután is e mai napig privilégiumot, szabadalmat tart fenn, az idők és kor kívánalmaival szembe a király- az ország köztulajdon földén az egyenlőséget lábbal tiporja. e) Az 1868-ki 43-ik t. ez. 10 §-a kimondta tÁmmü. A természettudomány mint a közlekedés elő- mozditója. Képek és vázlatok az életből. Deák Gerötöl. (Folytatás.) A közönséges életben gőz alatt csak a légalakban levő vizet értik; de ezzel ellentétben még sokféle más gőz is van. Epen azért gőznek nevezünk minden olyan testet, mely légnemű, egészen tiszta állapotban van s ebben mindenfelé egyenlően igyekszik szétterjedni és a mely a melegség elenyésztetése vagy erős nyomás által ismét folyós vagy szilárd állapotúvá képes változni. így nemcsak a viz, bor, szesz s más folyóságok gőzeit ismerjük, hanem a szilárd testekét is, pl. a kénkő, a faggyúét satb. Sőt igen nagy melegben nemcsak a folyóságok, hanem valamennyi szilárd testek is lég- nemüvó azaz gőzzé változnak; valamint másfelől még csaknem a gázok — éleny, köneny, légeny — azok, melyeket semmiféle mesterséges vagy természeti hideg vagy erős nyomás által sikerült folyós vagy szilárd állapotba hozni. Hogy a gőz a gépészetnél oly nevezetes szerepet játszik, a gőzzé vált testek azon tulajdonságának lehet köszönni, mely szerint egyik állapotból a másikba köny- nyen áivihetök. A víz, melyből az általunk vizsgálandó gőz eléállott, légnemű állapotában 1700-on nagyobb helyet foglal és hogy terjedése akadályait legyőzhesse, tömérdek erőt fejt ki. Hogy ezt megmérhessük és felfoghassuk, vizsgáljuk röviden egy physikus kísérleteit : Ha egy üveg fózőpalaczkba tiszta vizet töltünk i s ebbe nehány szem fürészport és magát az edényt egy | szeszlámpa felibé hegyezzük : mihelyt a víz melegedni | kezd, sajátságos mozgási jeleneteket észlelhetünk. A fürészpor segélyével látjuk, hogy áramlatok állnak elé j a vízben, a mennyiben a megmelegedett rétegek, mivel ' kiterjeszkednek s tehát könnyebbé válnak, fölfelé emelkednek , a hidegek pedig az edény fenekére szállnak. Ez addig tart,, mig az egész víztömeg egyenlően megmelegszik. Ez alatt az üveg falait mindenütt kicsiny buborékok fedik el, melyek aztán fölemelkednek. Ama buborékok maga a levegő, mit minden viz lekötve tart, mely a viznek friss és elevenítő izt ad és melyet most a meleg kikerget belőle. Lassanként mind nagyobbak lesznek e buborékok, fölszálinak az edény fenekéről s aztán a viz közepében ismét eltűnnek; ezek már gőzbuborékok, melyeket a kevésbé meleg viz ismét megsürit. Az azokba zárt gőznek nincs még akkora ereje, hogy a mindenfelől környező viznek nyomását legyőzze és a szétpattanása ezen gőzhólyagcsáknak épen a hangos buzogást idézi elő, mely a víz fővését meg szokta előzni. A buborékok aztán akadálytalan szállnak felfelé és a fővés javában folyik. Most a figyelmes szemlélőnek az tűnik fel, hogy a kis palaczk felső része a hová t. i. nem öntöttünk volt vizet, egészen üresnék látszik, s csak az üveg nyílásánál szállnak fel fehér teliegek. De ez utóbbiak már nem gőz többé, | hanem a külső levegőtől ismét meghütött és abban úszkáló vizrészecskék. A valódi vizgöz teljesen színtelen, tehát láthatlan. A nyitott edényben csak addig tart a gözképző- dés, meddig viz van benne. Ha ezen kísérletet ezután egy légmentesen elzárt edényben ismételjük, egészen más észleletet fogunk tapasztalni. Ezt az edényt szintén üvegből kell gondolnunk, de úgy berendezve, hogy egy föl és alájáró lombik által tetszés szerént nagyíthassuk vagy kisebbíthessük és egy szelep által ki tudjuk üritni. Ha a mérsékletet emeljük azaz ha mind jobban-jobban főzzük a vizet, akkora gözmejinyiség áll elő, mely a lombikot fölemeli; és ha tovább is növeljük a meleget, annyira, hogy az egesz víztömeg gőzzé változik : akkor ez oly magasra emeli fel a lombikot, hogy a gőz most 1700-szor nagyobb helyet foglal, *aint mikor viz volt. De ha az edényt ismét meghütjük, akkor a gőz újból vízzé sürüdik s tehát üres hely áll elé, melynek elfoglalásáról a külső levegő gondoskodik. Kezdetben a gőzgépeknél felváltva a gőz és levegő nyomását használták fel a végre, hogy a gőznek kifolyása által üressé vált hely betöltessék. Most azonban csak a gőz erejét hésználják. A gőz niganyosságának vagy feszerejének nagyságát a légköri levegő nyomásának mértéke szerint számították ki s nyomását ennek szerint a külső levegőnek megfelelően határozták meg, azaz: kiszámították, hogy a gőz mennyivel erősebb, mint a levegő. A szerint, a mint a gőz feszereje inkább vagy kevésbé múlja felül a levegő nyomását, megkülönböztetnek nagy és kicsiny lökerőü gépeket s viszont: a szerint, a mint hatalmasabb vagy gyengébb, de folytonosan és egyenlően működő erőre van szükség, nagy és kis lökerőü gépeket alkalmaznak. De a gőzgépek munkaképességét általában „lóerők“ szerint határozzák meg; egy lóerő alatt pedig akkora erőt értenek, mely 100 font terhet egy másodpercz alatt 5 láb magasra képes fölemelni; e szerint tehát pl. egy tiz lóeröü gőzgép minden mázsát 50 lábra tud emelni másodperczenként. (Folytatása következik.)
