Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-02-07 / 11. szám

41 frt. 50 kr. Ezen csinosan kiállított gyűjteményben 52 mü van, köztök több teljes erdélyi és buda-pesti Írótól. Általában ezen album egyike a legjobban összeállítottak­nak a maga nemében s olvasóink elöleges figyelmét is felhívjuk reá. A közönség köréből. Egy kérdés Nemes Felső-Fehér megye egyik szolga bírája, Csiky József úrhoz. Mohán. A „Magyar Polgár“ idei 20-iк számában, a saját járásabeli körjegyzői állomások betöltését illetőleg megjelent pályázatban, többek között az mondatik: „Pályázni kívánok felhivatnak, sajátkezüleg irt „folyamodványaikat a törvényben megszabott kellékeken „kívül, nms. Felsö-Fehérmegye e végre kiküldött szak- bizottságának a jegyzői hivatal ellátására képesítő bi- „zonyitványával felszerelve, sat.“ Tekintve, hogy a magy. kir. nagyméltóságu bel­ügyminisztériumnak múlt évi szeptember 25-én 29,626 szám alatt kelt szabályrendelete szerint, az 1871-ik évi XVIII-ik törvény-czik 74 és 75-ik §-aiban előirt köz és körjegyzői vizsga tárgya — a Királyföldet kivéve — Szent-István-birodalma területén minden megyében egy | és ugyan az. Tekintve továbbá, hogy az ebbéli szigorló bizott­ságok is, a fenn érintet szabályrendelet alapján mindenhol szakférfiakból alakulvák, és végre: Tekintve, miszerint kétség alá vonni nem lehet azon tényt, hogy minden megyének (beleértve a széke­ket és vidékeket is) vannak kellő számú szakférfiúi; a már körjegyzőnek minősített egyének tájékozhatása ér­dekében, szerencsém van a t. tisztelt szolgabiró urat tisz­telettel felkérni, méltóztassék bármelyik hírlap utján kinyilvánítani, hogy azok, kik nem épen azon nemes- hanem más megye vagy Székelyszék-beli szak, s illető­leg szigorló bizottságtól nyertek képességű bizonyítványt, az uraságod által pályázat alá bocsátott körjegyzői ál lomásokért pályázhatnak-e ? S.-Szt.-Györgyön 1873 február 3-án. SÉRA TAMÁS, árvaszéki jegyző. Közgazdaság. Mi lesz gyermekeinkből Rikán belől? (Folytatás.) Márcziusra be volt irva a borsóvetés is; már a hónap elején sürgette a vetést. Komáromban milyen időjárás volt, azt nem tudhattam, de azt tudtam, hogy márczius elein még: szánuton mentünk Brassóba. Na de, midőn idöteltivel kiment a füld fagya, elve- ; tettem én a borsót az „agyagosba s mivel kemény bőrű' lett: a volt az oka, hogy nem akkor vetődött, mikor a komáromi kalendárium megrendelte. Ezért szenvedtem sokat! de utoljára már falra hányta feleségem a borsót- számba se vettem, mivel a tapaszta- j lásból tudtam, hogy agyagos földbe ha deczemberbeu ve­tettem is volna — mégis kemény bőrű borsó termett volna. Látjátok, édes gyermekeim, mennyiféle akadással küzdöttem kiskörű gazdaságomban minden baszou nélkül a tagosítás nem léte miatt. Ne csudáljátok, hogy kevésre mentem! Fáradtam én eleget, tűnődtem, okoskodtam még többet. Minden fárad­ságom, igyekezetem, okoskodásom semmivé tette a tagosítás nem léte. E miatt nem volt jövedelmem sem földmivelés, sem állattenyésztésből. Mi kevés szántóföldem a három határba elszórva volt, az ide s tova járással elvesztettem csaknem annyi időt, mennyit felhasználtam a munkára. A törökbuza-szedés az egész határon egyszerre szabadult fel. Több darabokban levőket — a napszám maga idejében nem kaphatása miatt — félében kellett adnom. A szedést, hordást egyedül kel­lőleg fel nem ügyelhettem. Pálinkát, gyümölcsöt, dohányt, pipát áruló kofák az én törökbuzámból gazdagodtak A kárt, a visszaélést láttam, de meg nem akadályozhattam. Búza és zab kalangyáimból nem egyet loptak el, széna és sarju petreuezeimböl még többet Egy egy barázda földem elszántása miatt szomszé­daimmal örökös birtokháboritási perem volt. Marhát soha tarthattam elegendőt, mivel kaszálóm nagyon kevés volt; ugaras gazdálkodás mellett takarmányt az ugarban nem termeszthettem. Takarmányom nem lévén: nyári istálózást fel nem állíthattam. Marháim a közös csordába járván: nyári trágyájukat elvesztettem, és igy mivel elegendő trágyám nem lévén : földem nem trágyáz­hattam. Már pedig a földmivelésnél minden igyekezet, minden fáradság füstbe megy trágya nélkül. Trágyát pedig nyári istálózás nélkül — kevés marha után — előállítani nem lehet. A nyári istálózásra nyári takarmány kell, e pedig csak tagosítás után termeszthető. íla a tagosítás meg nem születik : jobb napokat ti se értek. Fáradhattok, okoskodhattok, költségeskedhettek ele­get, de jövedelmetek, valamint nekem se volt, úgy nektek se lesz, sem földmivelés, sem állattenyésztésből. Ezért aggodalmas nekem a halál! Mi lesz belőletek? miből éltek meg? / En, édes gyermekeim, már az utolsót járom ; rajta­tok nem segíthetek, magatok kell, hogy segítsetek ma­gatokam A magas kormány már rég átlátta, hogy az elapró­zott birtokból a szántó-vető nép nem élhet, gyermekeit nem nevelheti, adóját nem fizetheti. Ezen segíteni kívánván ez előtti éveken is intézkedett az elaprózott földek öszvesi- téséről. A legközelebb múlt országgyűlésen is a honatyák e tárgyra vonatkozó üdvös törvényeket hoztak, melyeket felséges királyunk szentesített is: §. 18. A tagosítás eszközlendő , ha a tagosítást kívánók birtoka a tagositandó határnak egy harmadát teszi. — §. 19. Ezen harmadrész kiszámításánál a községi vagyonhoz tartozó földek, úgy a közintézeteknek és köz­társulatoknak birtoka a tagosítást kivánók birtokához szá­mítandó. §. 23. Az uj kiosztásnál mindegyik tulajdonos já­randósága lehetőleg egy tagba, vagy a határ fekvéséhez képest minél kevesebb részletekbe hasittassék ki; a ki­osztott uj birtok a birtokos előbbi birtokával egy értékű legyen. (Folytatása következik.)- V r. ;, ■ , Becsi tőzsde es pénzek Brassóban íeb. 6. Pén* Osztr. nemzeti adósság ezüstben .............................................. 72 80 « » » papírban............................................68^80 1 860-ki sorsj. kölcsön 100 frt................................................. 103 70 iV emzeti bank részvény . . •............................................ 870 _ H itelintézeti „ ...................... ...........................333 05 b ondon....................................................................................... 108 90 Ezüst............................................................................................. 107 75 г Ф Napoleond’or ....................................................................... 8 67'/ cs . k. arany.........................................................................................— __ L ira ............................................................................................. 9 90 Magyar földteherm....................................... 79 __ B ánáti .............................................................................................. 76 75 E rdélyi . 77 — Porosz taller ....................................................................... 1 62 Ikosár............................................................................................. 1 63 Bábel............................................................................................. 1 62 Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: НвГГшаиП Aillai. bß S3 -и СО О Sh N С а 1 * ГО ' N со Г"5з ж ® Е £>■ СО t——i > ^ О ^ N СО •о ND ч hr ^3 a a 30 N пр О Ь£н '3 N ® со н * 30 <1 > 4 АА .CD Чн bß (X) и*-» bß о 'О CS3 о м-о гО К. 73 £ bß'ce g « ­Г— д О "с 5 *2 С ю .> ^ :о § Й Ьн CS т •—I f-H d й G Sh G G ^ G N со gO O SJ нф “ —I SJ Ä N O Z/j .S Gh S* CD * ÊF GÍ O “ со A4 G~ CD ce G DG G XD XD AA G-O-S С/Э ° ^ A4 CD S3 bß c Ьч G 3 W bß > 03 ю I* a 8 8 a i à r u -1 ô z s <1 e február Búza, tiszta 64 kupás köble 9. • Î? V » elegy 7.10 Rozs erdélyi . 6.20 „ romániai 5.10 Kukuricza . . 3.65 Árpa . . . 4.— Zab, fekete 2.40 „ fehér . 2.45 Haricska . . 5.60 Lenmag . . 10.50 Borsó fehér 13.— ,, fekete . 3.60 Lencse . 14,— Fuszujka . . 6.60 Kendermag 4.50 Mák .... Dió .... 6.60 Szilva, aszalt . 8,— Köles . . 4,— Pityóka, sárga 2.60 „ kék . Kásák. 3.—. Gyöngykása mázsa . 10.50 Árpakása ,, 9.40 Sárga kása „ risztek. 7.40 Zsemlekása 13 50 Montliszt 00 . 14.50 „ 0 . 13.50 я 1 • 12.50 „ 2 . 11.50 Q 10.50 Я 4 . 9.50 Y) *0 8.50 Kukuricznliszt. 5.60 Haricskaliszt . 5.60 Korpa . . . 2,— SznIona ó —.— „ 'fi • 32,— „ paprikás . 36.— „ füstölt. . 38,— Sorika csont nélkül . 40.— „ csontos 38,— Szalámi . , 60— frt 9 50 7.20 6.30 4.10 5.50 2.50 2.55 11.— ' 13.50, 14. - 6.80 4.60 7.— 6.80 . 4.20 ! „Táró ó vedre .... J » uj • • - • • „Sajt....................................................................... J Orda ...................................... „ Kaskavál oka ...................... „ jSóstej dézsája 14—20 okás Vaj olvasztott teh. kúp. . „ juh „ frt. 3.40 frt. 3.60ig 3.20-.80 5.40 1.30 1.— 3.30 „ L- - я 5.60 „ 1.40 „ 1.05 „ 24.-, 12.--, 7.50, 13.80 Hájzsir kúp. Lenmagolaj kúp. Lábzsir ,, Tej, bivalj „ . . . . „ tehén „ . . . Gyapjú ezurkán okája . „ „ fehér . „ „ szürke „ „ vör. fék. „ sztógos fehér „ ,, szürke . ,, bárány mezöségi ,, ,, havasi „ „ fekete . . „ ,, szürkés . . ,, czigája, fehér „ ,, natúr vörös, „j „ „ tépett fehér „I ,, kalapos mezöségi . „ „ „ havasi ” Kecskeször, fehér . . . „ szürke . . . ” Marhaször............................ —.80 1.— . -.90 . —.84 . —.24 -.16 —.58 —.90 —.65 — .50 1 — 1.20 1,— --.80 1.10 1.35 1,— 1,— 2.— —.36 —.30 —.20 —.86-.80 . Nyersbőrük. ^ I .. V Okörbör párja......................28.— „jTehén ................................20— ■ „'bili „......................2,— • „ iBerbécs ..................................2.60 „ j ,, czigája, párja . . 2.60 „ Kecske és czáp párja . . 3.20 JGidó bőr...........................—.— — .55 1.05 1.25 1.05 1.30 ! 1.40, 1.15 2.10 —.40,’ —.35 —.25 ,’ 32.— ,, 24,-, 2.30, 3.- , 3.10, 5.— , Brassai készülné Posztó, szederjes 8/< . . 6/ 11 11 /4 „ mellértes ®/4 . . ,, szürke szederjesssel ,, szederjes veressel . „ szürke .... „ buzavirágkék s/4 . „ kék % . ,, 3pecsétes szed. s/4 6/ 11 11 11 /4 ,, vörös mellértes 8/4 „ „ „ szürke ,, natúr-vörös Abaposztók Nr. 1 0 ,, ,, л „ il 3 „ „ 4 keresztényfalvi rozsnyói . bráni .... Moldon .... Szederjes kék flanel „ mellértes szürke . „ vörösmellértes „ kék csíkos . . . ,, fehér .... „ rozsnyói fehér „ „ kék . . „ ,, csíkos . „ „ vörösmell „ „ szürkekékkel Halinaposztó fehér . . „ fekete . . ,, nat. kávészin „ fest. ,, „ szürke Babavári fehér . . ,, sötétszürke „ fekete . . „ kávészin „ világos szürke Csuklya, kötése . . nyék. 1.95 1.60 2,— 2._ 2 .— 1.60 1.50 1.50 2.25 2,_ 2 .30 2.10 1.90 —.52 —.56 —.66 —.70 2.-ig 1.65 „ 2-— „fehér 2.-„ Csergék. tarka, dar. Nr. 3 4 frt. —.— —.— Kalapok : Kossuth Nr. Nr. 2. _ 1.8 0 ” 1.60 „ 1.60 „ 2.30 „ 2.10„ 2.60 „ 2.30 „ 2.05 „ —./o ,. 32— 34 kr 33- 34 „ 36—38 ,, 52—62 „ 48—76 „ 48-72 „ 50—70 „ 48—66 „ 48—66 „ 42-43 „ Klapka frt. Nr. 1.10 í 1 — .80 3 szürke frt. — Nr.__3_ f rt. frt. 4.— 6.— 6,­egyszerü fehér drb. Nr. 3 4 7.— 5 frt. —.— szürke drb. Nr. 3 frt. —. Gyapjú pokrócz Ord. Bánáti „ 2,- 5.-ig -.80 1.30-.80 1.— 1.80 1.10 1.-------.90 vidéki 20 kr. alább, bojtos Nr. 4 5 6 frt. 1.20 borzas tetejű Nr. 1 80 60 kr. 2 3 frt. 1,30 1.10 1.10 kerületi 20 kr olcsóbb Moldovai magyar hosszú dar. 1 írtig „ félmagas Szőttes kék vörössel 7/g singe 18—19 kr. ,, közepes......................16 —17 ,, „ forgácsos 8/4 ... 33—35 ,, Alsó rekli Nr. 0 12 3 dezt. frt. 32.— 35.- Gyermekharisnya Nr. 1 S 44.­3 50— 4 5 dezt. frt. 3,—3.40 4.— 5,—6.50 Női harisnya kies. dezt. . . frt. 12.— „ „ nagy „ . . . „ 13.50 Férfi „ „ . . . „ 7.— ,, ,, ord. ,, . . . ,. 4. Kötélverő munkák. 42—43 ,, jSzebeni nagy 1000 csomó . . frt. 45 44 26—27 28—30 30-31 31 26—26.50 48—58 50—56 50—58 60 42—48 25.-26. I „ kicsiny Hámistrang hosszú 100 drb. „ kurta „ „ . Kötöfék dufla „ „ . ,. egyszerű „ „ . Hosszú kötél okája . . . Kulacs 3 kupás ,, 2 ,, „ 1'/. „ „ 1 ,, „ V» „ XU 58.— 53.— 40.44 15.16 76.80 78,— —.67 —.90 —.60 —.54 —.28 —.25 —.21 ,, ónas darabja 40 kr, fennebb. ,, felszerelve darabja 20 kr. fennebb. Hordócsap tiszafa 100db. frt. 8.— 9.—ig „ szilvafa „ „ 7.— 7.50 „ „ fehér ónas „ 9.— 12.50,, ! Szesz 34—36 fokos Fotogen I. mázsa „ II. „ • Ligroin „ . Repczeolaj ,, Firnisz „ Eezet vedre . . ,, szesz 64% Viasz mázsa Méz ,, Gubics ,, . . Szkumpia ,, Szattyán „ Kordován kötés . Harnuzsir Sóshal, pozsár, egy lóteher 56.— „ harcsa és viza Kender mázsa Len köve Tűzifa öle . Cserhaj mázsa Gyertya „ ., takarék mázsa Szappan sárga „ ,, szurok ,, „ tarka „ Fagyu juh olvaszt. „ » „ nyers „ Marhahús fontja Disznóhus ,, Berbécshus ,, Háj friss „ ó 90 kr. 16 '/2kr. 13— „ 17.50 15 12.50 13.— 17.— 31.50 —,— 38,— 40,— _.48 — — .80 — 85.— 90,— 90.— 95,— 8.— 9,— 6.— 6.40 70,— 75.— 20,— 26 — 13,—13.50 80.— 22.— 1.45 9.50 75.- 16.- 1.40 8.50 9.-------.-„ 28.— 28.50,, 30.— 31.— „ 20,— 21.— „ 20.-----— „ 2 0.-------._ „ 2 8.— 29.— ,, 20.-- 21.— „ 18—20 kr. 20-24 „ 38—40 ” Piaczunk valamint gabonatáraink törökbuzával és egyéb gabonával el vannak látva.

Next

/
Thumbnails
Contents