Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-12-26 / 79. szám
— 310 — mízni. Részletesebben kifejezve: egyesítsük két egyletünk mindenuemü vagyonát és ezt fundus instructusnak felvéve szervezzünk egy általános magyar egyletet, szerezzünk számára alapitó tagokat, kik bizonyos alapítványt lefizetnek vagy magukat több évekre valamely meghatározott összeg fizetésére kötelezik; gyüjtsünk részvényes tagokat, rendezzünk általános gyűjtéseket és e czélra jövedelmező felolvasásokat, mulatságokat sat. szóval bocsássunk minden öszszeget, mely Brassóban magyar társadalmi és közczélokra, magyar mulatós-szórakozásra van szánva — ezen ügynek rendelkezésére. Es nemsokára bizonyára kezünknél lesz egy jelentékeny összeg, melylyel például a maga kedvező idejében vásárolhatnánk egy czélszerii telket, építhetnénk reá alkalmas kaszinói stb. helyiségeket, rendezhetnénk be vonzó mulatókertet — — egyesitenőnk ide minden egylet1 és társadalmi ügyeinket, szóval teremtenénk az összes magyar közérdekeknek alapot és központot. Ne rettentsenek meg kedvezőtlen viszonyaink, ne riadjunk vissza nehézségek és akadályoktól. Ily nagy és nemes ügy bizonyára számos honfitársunkat fog pártolásra lelkesíteni; a kivitel nem nehéz és a nagyszerű eredmény bizonyára bőven jutalmaz fáradozásaink, áldozatainkért. Egyesült erővel, összesített törekvéssel kiküzdjük a sikert, mely korszakalkató lesz magyarságunk cultur történetében. És ha talán nem is volna kilátásunk ai,raj hogy mi magunk élvezzük e nagy vetésünk ratásá t, utódaink áldani fogják emiatt emlékünket s a haza nem fogja megtagadni elismerését tőlünk mostoha-fiaitól, de rendületlen hi veitől ! Telekkönyvi jegyzőkönyvek közzététele Erdélyben. A fogarasi kir törvényszék hasonnevű járásbíróságához ; a iuorosvásárhelyi kir. törvényszék hason nevű járásbíróságához; a hátszegi kir. tőrvényszék- puji járásbíróságához tartozó minden községben, Bor- bátviz község kivételével; a segesvári kir. törvényszék kőhalmi és nagysinki járásbíróságaihoz tartozó minden községben, ezen utóbbi járásbiróság területébe zése ellen, kik jóformán nem is közlekedhetnek egymással és mégis élnek, sőt folyvást nagyobb és nagyobb terület uraivá lesznek. És ezen nem is lehet csodálkoznunk, ha tekni- tetbe vesszük, hogy az egész törzs által helyesnek felismert elveket, minden egyes a legszigorúbban követi. Egész életük az egyszerűség példányképe; testük befődésében teljesen mellőznek minden czifrasá- got, öltönyük egyöntetű, a mint azt a természet kiszabta (állítják, hogy még ollót som használt hozzá) és emellett elegáns, czélszerü és csinos. Lakásuk nélkülöz minden feleslegest, többi közt az ablakot is ; innen van, hogy légvonat nem lévén, náthát nem igen kapnak. Politikai tekintetben végre, egymásközt a leg- egyetértőbb kommunisták ; közös előttük mindaz a mi saját és mások hatalmában van s kapható; mindig békésen osztoznak meg, csalhatlan mértékül az egyesek gyomor-szükségletét vevén. Mielőtt e sorokat befejezném, nem mulaszthatom el honfitársaim figyelmét államháztartásuk főtitkára felhívni: ez a törhetlen szorgalom a munkában (némelyek még fogaikkal is keresik élelmüket,) a jó táplálkozás és a szaporodás, melyek szoros összefüggésben vannak egymással, mert munka által szerzik a tápanyagokat és ezek adják a szükséges erőt kicsinyeik gondos felnevelésének fáradságos és nem ritkán kimerítő munkájához, molyét hiteles kutforrások szerint (lásd Gyuriba s Juczi-néne észleleteit) lankad- hatlan türelemmel végeznek, rendkivül csökkentve ezáltal az apró nemzedék halandóságát, miáltal a faj lehető gyors növekedése igen egyszerű utón és nagy mértékben segittetik elő. Kövessük e jó példát! Munkálkodjunk, táplálkozzunk, szaporodjunk s hazánk léte és jólléte biztosítva lesz, Tseweghi T. Gyula. eső Brulya község kivételével, a brassói kir. törvényszék hasonnevű járásbíróságához ; a medgyesi kir. törvényszék hasonnevű járásbíróságához ; a székelyudvar- belyi kir. törvényszék székelykereszturi és székelyud- varhelyi járásbíróságaihoz; a nagyszebeni kir. törvényszék szászsebesi járásbíróságához tartozó minden községben, ezen járásbiróság területébe eső Lámke- rék, Péterfalva és Sngág községek kivételével; végre a kolozsvári kir. törvényszék hasonnevű járásbíróságához tartozó, tagosítás miatt eddig elmaradt Gyerő- Vásárhely községben elkészült telekkönyvi munkálatok, illetőleg telekkönyvi jegyzőkönyvek közzététele iránt. Az 1874. január 1-én kezdődő, s a fent említett törvéyszékeknél teljesítendő ügyletek és hivatalos cselekvényekre vonatkozólag a következő felszólítások és rendelkezések bocsáttatnak ki. 1) Mindazon személyek, kik már a telekjegyzőkönyveknek kitelesitésekor létezett, vagy legalább még ő 1874. évi január elsője előtt szerzett tulajdon-, zálog_ birtoklási vagy haszonbéri jognál fogva, akár a fek. vöségek megjelelése vagy a bejegyzett birtokviszonyok kinyomozása tekintetében, s telekjegyzőkönyvekbnn valamely igazítást, kiegészítést, lejegyzést, hozzájegyzézt vagy átjegyzést igényelhetni vélnek, ezzennel felszó- littatnak, miszerint ebbeli igényeiket 1874. augusztus 31-ig bezárólag annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben ezen igények oly harmadik személyek kárára, kik 1874. január 1 - töl fogva a telekjegyzö- könyvekben foglalt b ejegyzések alapján, további nyíl vánkönyvi jogokat jóhiszemmel szereznek, többé nem érvényesíthetők. Ezen bejelentésnek minden, a telekjegyzőkönyvek ben még be nem jegyzett birtokjogok ra ki kell tér jednie,nem tevén különbséget, vájjon azok a már hasz nálaton kívül tett régi, vagy a jelenleg még vezetett bevallási, telek vagy más könyvekben, lapokban és lajstromokban előfordulnak-e vagy sem, s akár nyuj_ tott légyen valamely általa szerzett fekvöség tekinte. tében bűtök átjegyzési kérvényt be és akár van ezen kérvény elintézve, akár sem. A bejelentésre köteleztetnek különösen tehát mindazon személyek, kiknek birtokjogaik, e hely- szinelési bizottmánynál sem önmaguk által, sem pedig az ezen bizottmánytól kirendelt képviselők által nem érvényesíttettek; vagy kik állítólag erösb, vagy közös birtokjogukat, a bizottmányilag kitudott és a telek jegyzőkönyvekbe bejegyzett tettleges földbirtokos ellen a kelyszinelési szabályok által kijelelt módon igazoln; képesek nem voltak, állítólagos igényük akár van a. telekjegyzőlcönyben, vagy az általános tárgyalási jegyzőkönyvben feljegyezve, akár sem. 2) Továbbá mindazon szamélyek, kik: a) a telekjegyzökönyvekbe bajegyzett fekvőségek re az 1853. május 29-én kelt legfelsőbb ősiség i rende let határozataihoz képest ősiségi vagy zálogvisszavál tási jogokat, vagy más jog czimből tulajdoni igényeket már érvényesítettek; vagy kiket b) az említett ősiségi rendelet határozataihoz ké. pest a zálogvisszaváltási jog érvényesítésére még hosz- szabb határidő illet; ezennel felszólittatnak, miszerint ezen igényeiket a fönnebbi első pontban kijelelt jogkövetkezmény elkerülése mellett, legfölebb 1874. au- guztus 31-ig bezárólag jelentsék be, s az a) alatt említett esetben a még folyamatban levő jogügyet, annak a telekjegyzőkönyvbei följegyzése végett, vagy a ne- kiek már jogérvényesen oda ítélt jogot az abbai át- keblezés végett; a b) aliat említett esetben pedig az őket illető zálogvisszaváltási jogot, a telekjegyzőköny- vekbei följegyzés végett, okiratokkal tanúsítva, igazolják. 3) Úgyszintén mindazon személyek, kik a telekjegyzőkönyvekben bejegyzett fekvőségekre elsőbbségi zálog, szolgalmi vagy más jogokat betáblázások bejegyzések, fölnyertek, vagy pedig 1874. január 1-ig netalán még nyerendenek, — ezennel fckzólittatnak, miszerint ezen jogokat a telekkönyvi jószágtestek teher- állapotába leendő átkebelezésük végett, legfölebb 1874. évi deczember 31-ig bezárólag annál bizonyosabban jelentsékbe, minthogy különben ezen joguknak korában nyert elsőbbségeit elvesztik; holott bejelentés mellett ezen jogoknak 1874. évi január 1-ig nyert elsőbbsége, az ezen telekkönyvi jószágtestekre a most említett naptól fogva tulajdoni vagy zálogjogot nyert uj szerzők vagy jelzálogos hitelezők irányában is fön- marad. 4) Azon igények, melyek a volt úrbéri kapcsolat és azzal rokon viszonyok tárgyában, az Erdélyt illető 1854. évi junius 24 én kibocsátott (bírod. törv. lap LV. darab és 151. sz.) nyilt parancs határozatai szerint szábályoztatnak, akár jegyeztettek légyen azok fel a helyszinelési jegyzőkönyvekbe, akár sem a bejelentésre vagy igazolásijai folszólitásokb^l, s az ezen hirdetmény folytán tartandó tárgyalásokból kizárvák 5) A megelőző pontokban kiszabott hirdetmény határidők ellen sem meghosszabbításnak, sem pedig igazolásnak vagy perújításnak nincs helye. 6) A közzétett telek)'egyzökönyvek 1874. évi január 1-től fogva az át. polgári törvénykönyv 321. §. értelmében telekkönyvekkép tekintendők, s vezeten- dők; s ehez képest a most említett naptól fogva az azokba bejegyzőit fekvőségekre uj tulajdon — jelzálog — vagy más dologbani jogok, csak az azokbai törvény- szerű bejegyzés által, s esak az ezen fekvőségekre nézve korában létezett, és a hirdetvényi határidő al- latt bejelentett és igazolt igények sérelme rélkül szereztethetnek, s ruháztathatnak át más személgyekre, vagy szüntethetnek meg. 7) Azon szabályok, melgyekhez a felek és bíróságok magukat az ezen hirdetményben kijelelt ügyletek és hivatalos cselekvények teljesítésénél és foganatosításánál alkalmazni kötelesek, az 1870. évi február 5-én kelt igazságügymiziszteri rendelettel kibocsátott erdélyi telekkönyvi rendtartásban (Rendeletek tára 1870. évi I. és II. füzet) foglalvák. 8) Azon hitelezők, a kik valamely átkebelezés által saját átkebelezett vagy átkebelezendő követelésük elsőbbsége tekintetében hátrányt szenvednének lefogásaikat harmadik személyek irányában is a fentebbi 3-vk pontban kiszabott határidő lefolyta után még hat hénapig és igy 1875. junius hó végéig érvényesíthetik, vonatkozzanak bár kifogásaik a követelés valódiságára megszűntére vagy elsőbbségére. Ezen határidő lefolyta után harmadik személyek irányában ebbeli kifogásaik többé nem érvényesíthetők. 9) A I. pont alatt felsorolt kir. törvényszékek és telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságok eljárásukban szokott hivatalos pecsétjüket fogják használni. Kolozsvárit, 1873 november hó 21-én, Az erdélyi m. kir. telekkönyvi igazgatóság A kormányválság megoldása. A hivatalos lap a következő királyi kéziratokat hozza: I. Kedves Kerkápolyi! Midőn önt saját kérelme folytán a magyar pénzügyminiszteri állástól kegyelmesen felmentem : egyszersmind önnek, a közpályán több év óta különböző minőségben, a korona és az ország érdekében általában, különösen pedig a honvédségi intézmény életbeléptetése, valamint a határőrvidék polgárosításának ép oly fontos mint szövevényes ügyei körül kifejtett, fáradhatatlan buzgalma és kitűnő szolgálatai elismeréséül Lipót-rendem nagykeresztjét, s egyszersmind a belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozom. Kelt Gödöllőn, 1873. évi decz. hó 19-én. Ferencz József, s. k. Szlávy József, s. k. II. Kedves Szlávy! Előterjesztése folytán megbízom önt, miniszterelnöki állásának megtartása mellett, magyar pénzügyminisztériumom vezetésével. Kelt Gödöllőn, 1873. évi decz. hó 19-én. Ferencz József, s. k. Szlávy József, s. k. III. Kedves Tisza! Midőn önt saját kérelme foly tán a. magyar közmunka- és közlekedési miniszter állástól kogyelmesen felmentem : egyszersmind önnek fáradhatatlan buzgolammol teljesített hű szolgálataiéi- Lipót-rendem nagykeresztjét, s egyszersmind a belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozom. Kelt Gödöllőn, 1873. évi decz. hó 19-én. Ferencz J ó s s e t, s. k. Szlávy József, s. k. IV. Kedves gróf Zichy! Magyar miniszterelnököm előterjesztése folytán önt, jelenlegi tározójának megtartása mellett, magyar közmunka- és közlekedési minisztériumom vezetésével megbízom. Kelt Gödöllőn, 1873. évi decz. hó 19-én. Ferencz József, s. k. Szlávy József, s. k.
