Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-12-09 / 74. szám

lünk, de szükségesnek tartjuk ezen dolgokat egy kissé szellőztetni, bolygatni. A magyar kaszinó külsőleg, anyagilag na­gyon jól áll jelenleg. Helyiségei — bár kissé szorultak — egész újból csinosan és nagy ké­nyelemmel vannak berendezve. Könyvtára dús választékát mutatja a legérdekesebb és jelesebb müveknek, és vidéki tagoknak is nagyon ked­vező teltételek mellett sok élvezetet nyújthat. Olvasó szobájában minden jelentékeny és helyi érdekű magyar lap mellett nevezetes német la­pok állnak rendelkezésére a tagoknak, kik az 5 ftnyi évi tagsági díjhoz képest csakugyan elég előnyökben í-észesülnek. Ebben tehát semmi baj. De a szellem, mely a magyar kaszinóban kezd mutatkozni, nem a legörvendetesebb. A szabadelvüség kezd tért veszteni, az intézkedé­sekben bizonyos szűkkeblű clique-nek nyomai látszanak, a dolgok lanyhán mennek, a tagok szépszáma mellett kevés az érdeklődés, a részvét az egylet ügyei iránt, nincs elég élénk­ség, mozgalom parlamentam életében. Általában pedig kezdi veszíteni befolyását a brassói ma­gyarságra, annyival is inkább, mivel kevésbül hatása magyarságunk ügyeinek, szellemi és anyagi érdekeinek elómozditására. A kaszinó keveset törődik társadalmunk bajaival, iskoláink, iparunk, közművelődésünk ügyeivel. Tagjai üsz- szejönnek olvasnak, s kivált játszanak s ezzel különben teljesen eleget is tesznek a társalgó névnek. Nem is vád vagy szemrehányásként hozzuk fel ezeket, — mit félreértések és tévma- gyarázatok kikerülése végett ismételve s nyo­matékosan hangsúlyozva megjegyezni kivánunk, kijelentve, hogy mi a magyar kaszinót határozot­tan pártoljuk — csak ki akarjuk mutatni sziiksé gességét oly egyesületnek, mely kötelességének vallja társadalmi életünk érdekében teljesíteni mindazt, mi a magyar kaszinó feladatán kívül esik. Kell egy más egylet, gyakorlati és szük­ségeinknek megfelelő alapokra fektetve, mely közvetlenül, hivatalosan, együttesen felfogja s magáévá teszi mindennemű érdekeinket, külö­nösön azokat, melyek helyi magyarságunk azon részét illetik, mely eddig a magyar kaszi­nóban egyáltalában nem, vagy mégis kevésbé volt képviselve. Ily czélu és feladatú egyletnek tervezték és megtenni. Ha tehát ez minden egyes egyénnek társas lény minőségénél fogva kötelessége, nem lehet az ily kötelességBzerii eselekvényekért az állam egyik tagját is érdemkeresztezni. — Mennyivel inkább áll e tétel a katonai érdemekre nézve! A katonaság, mely a jelen constellátiók mellett millió-számra élődilj az állam testén — improductiv tömeg mely folytonosan emészt, productiv hasznot a netalán megnyert győzelmen kivül melynek hátrányai a nyereség mellett annak előnyeit százszorosán haladják túl, nem hajt. Érdemdijazni a katonát azért,. hogy ö rombolás Istenasszonyának szolgált, — érdemdijazni, hogy segédkezet nyújtott addig virágzó államok, városok szétrombolására, s em­bertársait azon hibáján kivül mesterséges módon le­gyilkolva, s egyes népeket, melyek a nagyobb tömeg, s fejlettebb harczi-eszközök mellett ellentálni nem tudtak — századokra lökött vissza, s ez által az em­berinem haladását természetes menetében meggátolni igyekezett: nemde illusoriusnak tűnik fel ? ! Sokan a háborút a világ — az emberi-nem ko­ronként felüdülése tekintetéből szükségesnek tartják. Haszontalon feltevés ! Kétségtelen, hogy azon cselek- vények, melyek az emberi nem haladásával homlok- egyenest ellenkeznek, semmiképen sem folyhatnak a felüdülés tehát az élőbb-haladásra kedvezőleg be. —- A természet saját maga orvosa, mely a rendszeres folyamát, menetét meggátló eseményeket, behatásolta önmaga távolítja magától el. A pestis, döghalál az élet kérlelhetlen ellenségei az emberi-nem sorait, ha netalán tulsürü lenne, borzasztólag gyomlálják meg. (Vége következik.) Figyelő. szervezték f. év tavaszán derék 6 magyar tanító­ink a brassói magyar polgári kört, mely eddig teljesen megfelelt a hozzá csatolt várakozások­nak s melyet mi is elismerünk azon testület gya­nánt, mely hivatva van a magyar kaszinót kie­gészítve magyar kösügyeinket közvetlen, hiva­talosan müködéskörének elfogadni és első sor­ban segédkezet nyújtani és tért szolgáltatni az általunk javasolt magyar szövetség terveinek ér­vényesítésére. Azért is helyesnek látom behatóbban meg­ismerkedni keletkezésével, állapotával és felada­tával a brassói magyar polgári körnek. Vidék. Székely-Udvarhely 1873. decz. 1-én. A „Hét székely városok“ képviselő gyűlései el­nökük főispán Lázár Mihály ur indítványára egyhan­gúlag és nagy lelkesültséggel fogadták el a jubileum alkalmából ö felségéhez intézendő együttes üdvözlő feliratot, mely ma országos képviselőik utján el is kül­detett. A felirat tartalma a következő: Első Ferencz József, ausztriai császár, apostoli magyar király ő felségének dicsőséges országlása hu­szonötödik évfordulóját a hét székely városok polgár­sága és tisztviselőkara alattvalói hódolattal, hazafi hű­séggel és legmélyebb tisztelettel üdvözöljük, szeren­cséltetjük és legmagasztosabbb örömünknek adunk ki­fejezést, midőn a Gondviselés megadta, hogy Felséged 1873. év deczemberhó 2-án negyedszázados uralkodá­sának nagy napját, az összes birodalom és Magyar- ország népei szeretetének és szívből fakadt tisztele­tének teljében mint alkotmányos Császár és apostoli Király fényesen és dicsőségesen ünnepelheti. E ma­gasztos ünnephez sietünk csatlakozni azon őszinte ki- vánatunkkal, hogy Felséged hosszú évek során szeren­csésen és boldogul éljen! De Felséged Urunk Királyunk személyével Nem­zetünk még egy drága kincset szerencsés bírni — s ez 0 Felsége a Császárné-Királyné, Népek védangyala, imádva szeretett Fejedelem-Asszonyunk, kinek életére, nevére a paloták fényes urai és a kunyhók szegényes lakói a kegyelet, tisztelet áhítatával esedeznek áldá­sért az egek urához. E drága kincset a legmagasabb Fejedelmi Csa­lád tagjaival, jövőnk nagyreményű Fiával a Korona- herczeg ő Fenségével, a Birodalom és Hazánk boldo- gitására Felséged örömére, hogy a Nagy Isten számos évek során jóllétben, fényben, dicsőségben tartsa meg, legszentebb óhajtásuk. — 1873-ik évben Deczember hava 1-én. Aláirva a Hét székely városok főispánja és egyen­ként a törvényhatósági joggal biró 7 székely város, úgymint: Sepsi-Szt.-György, Kézdi-Vásárhely, Illyefalva, Székely-Udvarhely, Bereczk, Csik-Szereda és Oláhfalu polgársága és tisztviselői által. A jeles tartalmú felirat, mely a Pollák és Herr­mann által Brassóban újonnan nyitott nyomdában ké­szülvén, díszes, pompás és Ízléses kiállítása által az említett — teljes elismerést és pártolást érdemlő — nyomdaintézetnek becsületére válik, fényesen és mél­tóan tüntette ki a hét székely városok polgárainak- ösi hűségét, honpolgári hódolatát a koronás király iránt. r r Éljen a király! Éljen a hét székely város és kedves főispánja! C s i k - S o m 1 y ó, 1873. decz. 4-én. Van áldozat, a melynek a köztudomás és nyil­vánosság tere elöl elrejtezni nem szabad, van elragadó erényes példa, melynek tüzét nem lehet a völgyek magányaiban megsemmisülve hagyni, hanem kell a hegyek ormain meggyujtani, hogy' messzire kiható fényét ezerek látva méltó követésre buzdittassanak. Ugyanazért nem tehetem, hogy hálát ne szavazzak azon nagylelkű székely eredetű magyar honfiaknak, a kik jelenleg Bukurestben megtelepülve, szülőföldjükről eltávozva, nem csak pusztán, de tényleg is emlékét küldik a távolból annak, hogy ott Í3 melegen tudnak érzeni fendobogó szívókban, kik ugyanis Csik-Gyergyó- Kászon centrumán létező annyi történeti eseményekkel s vallásos ténykedésekkel s különösön az ősatyáktól öröklött székely nemzeti búcsúkkal összekötött csik- somlyói, Páduai Szt. Antal kápolnája romlásnak indult oltár s szt. mise öltönyeinek kijavítására 120 frankot kegyeskedtek küldeni, és pedig név szerint: Pater Feliczián rom. kath. lelkész 20 frankot, Tek. Nagy István és Szabó Albert urak 40 frankot, mint a kik buzgolkodásának köszönhetem a szép összeget; hozzájok sorakoztak: Ábráhám István, Göttné asszony, Rancz János, Vizi Dénes, rom. kath. kántor, Boga Tamás, Silló Antal, Bencze János, Furcsó Ferencz, Szennyes Miklós, Krizbai József, Dávid Antal, Jani Zsigmond, Csáky Balázs. Isten! ki még a szegény asszony per­selybe tett fillérét, s az adott pohár vizet sem hagyta jutalom nélkül dús áldással fizesse nagylelkű külde­ményüket ! P. Orbán Bertalan s'k. szt. Ferencz rendi áldozár és szt. Antal társulati elnök. Országos ügyek. A Széli Kálmánnal folytatott tanácskoz- mányok, semmi eredményre sem vezettek. Decz. 6-án volt az utolsó értekezés Szlávy miniszterelnök és Széli Kálmán között, és ez alkalommal constatáltatott annak lehetetlenségu, hogy Széli Kálmán a pénzügyminiszteri tárczát átvegye. Királyunk decz. 5-én Pester érkezette azonnal fogadta Szlávyt, ki jelentést tett a helyzetről. Szlávy a pénzügyi tárcza betöltése iránt ismét alkudozásokat kezdett, s csak ezek meghiúsulása esetén adja be le­mondását. Szlávy miniszterelnök hir szerint decz. 6-án be­adja lemondását, miután törekvése egy pénzügymi­niszter szerzésére, hajótörést szenvedett. Ghyczy-párt alakulása és a balközéptöl el­szakadása már legközelebb várható. Egyelőre Ghyczy hívei csak arra szoritkoznak, hogy a balközépböl tobor- zanak aláírásokat. Ghyczy Kálmánt decz. 6-án egyhangúlag meg­választották Komáromban képviselőnek. — Válasz­tóihoz a megyeház nagytermében beszédet intézett, mely ecsetelvén a haza válságos helyzetét, abból való menekvést a jelenleg létező pártok állása és elveiknek továbbra is merev fenntartása mellett kivihetőnek nem tartja. Hanem szükségesnek véli, hogy a létező pár­tok egyesüljenek közös czél; — a haza megmentésére. Az általános takarékosság elvének kitűzése és fenn­tartása mellett elhalasztassanak a nélkülözhető kia­dások: és igazságszolgáltatás, megyei közigazgatás terén czélszerü rendezések és megtakarítások tétes­senek; az állami jövedelmek és kiadásoknál az ellen­őrzés javíttassák; a honvédséget mindenesetre fentar- tandónak véli ugyan, de keresztülvitelét lassitandónak mondja; a felállított takarékossági elv megtartását a delegatiotól is megkívánja nem úgy, mint a közel­múltban, midőn a szomszéd delegatio kivánta törlé­sekbe nem egyezett. Lemondásával alkalmat kívánt nyújtani választóinak arra nézve, vájjon nézetei helyes­lésre találnak-e, és most újból történt megválasztása után kijelenti, hogy törekvése „a létező pártok egye­sülésének kivitelére fog irányulni.“ Az eddig Kolozsvárt elhelyezve volt erdélyi országos levéltár Budapestre felszállittatván, e levéltár hivatalos működését ezután Budapesten fogja a bel­ügyminiszter közvetlen felügyelete alatt folytatni. A pénzügyi bizottság a kereskedelmi s köz­lekedési minisztérium budgetét revideálta és sok törlést tön, valamint a honvédelmi minisztérium költségveté­sében is. Országgyűlés. A képviselőház decz. 3. ülésén elnök benyúj­totta Felső-Fehérmegye kérvényét, melyen az állam és egyház közti viszonyoknak Deák Ferencz elvei alapján leendő rendezését kéri. Ezután Bencze Antal kiadatásának ügye is tárgyalás alá került. A gyergyó- szent-miklósi törvényszék ugyanis kiadatni kérte, mert mint vallató biró megveretett egy leányt. A mentelmi bizottság a kiadatás mellett nyilatkozott, a baloldal pedig harczolt a kiadatás ellen. A harcz a képviselői immunitás kérdése körül forgott. A baloldal szónokai eleinte általánosságban védték a képviselők sérthetetlenségét. Csemegh a kép­viselő aérthetlenségét csak politikai szempont alá vehe­tőnek declarálta, a baloldal a kérdésnek politikai szint adott s kimondotta, hogy Becze Antal kiadatásának ügye „politikai zaklatás.“ Oláh Gyula megtámadta tör­vénykezésünket átalában, mint olyat, a mely nem az igazság, banem pártszempontok által vezettetik; s ennek következése gyanánt tüntette fel a jelen esetet is, mely­nek súlypontja — szerinte — nem az, hogy : Becze

Next

/
Thumbnails
Contents