Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-11-18 / 68. szám

és mert csak úgy vélünk a bajon sogithetni, fájdalom­mal bár, de határozottan kimondjuk, hogy mostanság az emberekben a jogérzet, mások tulajdonának becsü­letének, vagyonának és szabadságának tiszteletben tartása naptól napra csökken, azaz erkölesileg siilye- dünk ... és kimondjuk határozottan minden habozás nélkül, hogy erre nagy mértékben befolynak erély­telen, lassú, gyakran részrehajló igazság szolgáltatási viszonyaink. — Ezen állításunkat — nehogy valaki rósz akarattal vádoljon — azonnal az életből a min­dennapi tényekből fogjuk bebizonyíthatni. Az 1868. L1V. t. ez. 368. §-a szerint a lefoglalt és összeirt javak bírói zár alatt levőknek tekintendők, melyeknek elidegenítése vagy szándékos rongálása mint sikkasztási bűntény fenyittetik. Ez igy van meg irva és ezen törvény a mellett szentesítve is van; de mindamellett nem egy esetet tudnánk felhozni hol a le­foglalt és összeirt ingóságok a végrehajtást szenvedő által elidegenítettek, vagy elhasználtattak clrongáltattak, úgy hogy a végrehajtató daczára annak, hogy már törvé­nyes záloggai birt, kielégítést nem nyert. S mindezen sikkasztások oka miért történnek ezek? azért, mert a sikkasztó semmi büntetésben nem részesül. A bíróság az ilyen sikkasztások elkövetőit kérdőre sem vonja holott ezen bűntény elkövetésének megtorlását az idézett t. czikk élteimében ex offo kellene eszközölnie. De ha a bűnös a törvény megszegését teljesen büntetlenül követheti el, csoda he akkor napirenden van az ily es bűntények elkövetése? Nem vezete a biróságnak ezen indolens eljárása arra, hogy a kevésbbé müveit embe­rek sem a törvény, sem annak végrehajtó közegei iránt kellő tisztelettel ne viseltessenek, nem vezet-é e^en erélytelen eljárás arra a mint mai napság mind­egyre történik, hogy az emberek nagy része legkisebb lelkiismeret sem csinál abból, ha másokat becsületé, ben, vagyonában lépten nyomán megbánt, károsit; nem vezeté ez végeredményében erkölcsi sülyedésre. Sőt többet mondunk; tudunk esetet, hol a birói zár alá vett tárgyak egy főur, s a mellett másképen is miveit ember buzdítására és érdekében a zár alól feltörettek, elvitettek és az illetékes bíróság még kér­dőre sem merte vonni — a megtörtént panasz után is az illető bünszerzőt — nem hogy hivatalból, gondos­kodott volna annak megbüntetésén. Nem erkölcsi sü- lyedést jeleznek-e az ilyes események? S nem az igazságszolgáltatás erélytelenségében, a törvényekgyáva végrehajtásában keresendő s mindezek alapja, rugója. Lenne csak erélyes, részrehajlatlan szigorú az igazságszolgáltatás úgy az ur mint a koldus irányában, meg vagyunk győződve, hogy efélék nem történnének megj; s akkor erkölcsileg sem siilyednénk mélyebben. Jó volna, ha ezeket az illető bíróságok meggon­dolnák s jövőben legalább több lelkiismeretet csinál­nának a törvények erélyes, részrehajlatlan végrehajtá­sából. — Ezáltal nem csak anyagi, hanem követve erkölcsi életünket is megoltalmaznák a tökéletes meg­bomlástól. *r- A. Vidék. S.-Szt.-György, nov. 14. Háromszék bizottmányának f. hó 12-én S.-Szent- györgyön tartott évnegyedes gyűlésén az alispáni je­lentésben az eddigi szokás ellenére nem lévén emlí­tés a személy és vagyonbatonságról, G. J. interpel­lálta az alispánt ez ügyben, s egyszersmiut megkér­dezte, van-e tudomása Szentiványi G.-nak f. év okt. 21. történt meggyilkoltatásáról, s ha van minő intézkedé­sek tétettek a közigazgatás részéről a gyilkos kézre- keritése iránt. Az alispán azon feleletével, miszerint a gyilkosság történte alkalmával nem volt honn, s hogy a törvényszék úgy is átvette az ügyet. G. J. meg­elégedését nyilvánította, kötelesnek tartván a köz- igazgatást is a gyilkos gyors .felfedezésére erélyesen közreműködni, mit az alispán honn nem létében he­lyettese tehetett volna. Az Interpellate nagyon is helyesnek találjuk, úgy lévén meggyőződve, hogy valamint az egész ál­lamban úgy annak egyes megyéében a személy- és vagyonbiztonság fő-alapját képezi a társadalmi rend fennállásának, s erre szorosan felügyelni s az azt ve­szélyeztetőt ártalmatlanná tenni a közigazgatás tő köte­lességei közé számítjuk, s nem tudjuk magunknak megfejteni, mi okból maradott ki ez a jelentések so­rából most, midőn mind eddig ezen tárgy a jelentés csaknem első pontjai közt volt említve. Nem árt Három­széken a személy és vagyonbiztonság fölött szigorán őrködni. Országgyűlés. Budapest, nov. 12-én. Elnök Bittó István, alelnökök: Szeniczey, Huszár, Beöthy. A miniszterek közül jelen vannak: Szende Tre- fort, Pauler, Tisza. Szeniczey Ödön olvassa a mult ülés jegyzőköny­vét, mely észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök; szomorú kötelességet teljesítek, midőn a városkapitány s az illetőnek családjától vett érte­sülés nyomán jelentem Vidacs János képviselőtársunk halálát: a ház jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét. Bemutatja ezután a következő kérvényeket; 1 est városa két kérvényét az önnálló magyar nemz. bank felállítása iránt és kéri, hogy Segesvár vaios és Szék közönségének a képviselőházhoz inté­zett kérvénye a magyar állami nyelv megszüntetése végett visszautasittassék; Újvidék sz. kir. város felira­tút az 1868. évi, a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 44 törvényezikk revisiója tárgyában; Pestváros kérvé­nyét a Királyföld rendezése iránt: a nagy kikindai keiület kérvényét a tankerületi iskolatanács felállítását meghagyó közoktatásügyi miniszteri rendelet végre­hajtásának feloldása iránt; Segesvár város kérvényét országos tüzkármentesitési intézmény létesítése iránt; végre Újvidék sz. kir. város közönségének föliratát egy önnálló országos bank felállítása iránt. Madarász József Fehérmegye Felső Egres közsé­gének kérvényét nyújtja be önnálló magyar bank iránt. Nikolics Sándor hat javaslatot nyújt be, a mely az adóbehajtásáról szóló törvény azon pontjára vonat­kozik, mely azt rendeli, hogy a föld művelésére szük­séges eszközök“ le nem foglalhatók. Minthogy értésére esett, hogy a pénzügyi közegek nem sorolják ezen „szükséges eszközök“ közé a vetőmagot, indítványozza, hogy ez értelemben a képviselöház intézkedjék. Kinyomatik s a ház legközelebb határoz fölvé­tele iránt. Bakcsi Ferencz Három- és Miklós várszék, Lázár Adám Udvarhelyszék székelykereszturi járásának kérvényét nyújtja be, önnálló magyar jegybank felál­lítása iránt. (Helyeslés). A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Szende Béla benyújtja a következő törvény- csikkeket. A horvátországi végvidék polgárosítása folytán szükségessé vált honvédzászlóaljak szaporítása tárgyában: ugyanezen szempontból a horvát határőr­vidék polgárosítása folytán a magyar korona országa­ira eső hadjutalék megállapitását illető 1872, évi 30 ik törvényezikk módosításáról, a magyar sorhadi csapatok és hadi tengerészeihez 1874-ik évben megállapítandó póttartalék jutalék megajánlása tárgyában, végre a ház határozata folytán az erdélyi katonai kórházak utáni költségek megtérítésének fedezésére szükséges póthitelre. Az első három az osztályokhoz, az utóbbi a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Széli Kálmán mint az osztályok előadóiból ala­kult központi bizottság előadója jelenti, hogy a k. bt a horváth szlavon-dalmát kiegyezés revíziójáról szóló törvényt egyhangúlag elfogadta. A szombati ülés tárgyalására tűzetik ki. Elnök jelenti, hogy a közalapítványok megvizs­gálására kiküldött bizottságba Ghyczi Kálmán lemon­dása folytán uj választás lesz szükséges. Szombatra tűzetik ki. Következik a napirend a p. ü. bizottságba a leköszönt Tisza Kálmán helyébe uj tag választása. A pártok jelöltje tudvalevőleg Móricz Pál. A szélsőbal üres alapokkal szavaz. A szavazás befejezése után elnök jelenti, hogy a szavazatok eredménye a leg,közelebbi ülésben, mely szombaton lesz, fog kihirdettetni. Most az osztályok a kataszteri fölmérésről s a földadó szabályozásáról szóló törvényt veszik tárgyalás alá. Tisza Kálmán: Az elnöki enuntiatióval szemben megjegyzi, hogy a földadó szabályozásáról szóló javas­lat még nem lett az osztályhoz utasítva. Mivel pedig Kerkápoly erre vonatkozó észrevételei csak ma osz­tattak szét, méltányos volna a képviselőknek a tanul­mányozásra időt engedni, kén tehát, hogy e javaslat csak szombaton kerüljön az osztályok elé. Ezt a ház elfogadja akként, hngy a szombati ülés után, melynek napirendj e a horvát-szlavon egyez­mény, a Nikolicsféle javaslat s a közalapítványokra kiküldött bizottságba való választás lesz, fognak az osztályok e tárgyban intézkedni. Ezzel az ülés 11 óra után véget ért. — 271 — A háromszéki leányárvaház javára tett gyűjtések folytatása. T Székely Jánosné úrasszony gyűjte­ménye! Báró Bánffy Dánielné 5 frt. Tkts. Csia Albert ur Czófalvi közjegyző ur ivén: Mirese Ferencz 2 frt, Miskolczi László 2 frt, Csia Károly 30 kr, Vitályos Andrásné 1 frt, Czó- falva közönsége 2 frt, 8 kr. Dénes Polixenia gyüj tt emény e: Dénes Polixenia 4 frt, Sárosi Ferenczné 1 frt, Bo.ng Jstváuné 2 frt, Pál Zsigmondné 50 kr, Böjté Józsefné 1 frt, Zsigmond Dénesné 1 frt, Sigmond István 40 kr, Ilarkó Józsefné 20 kr, idb. Zoltáni Zsigmond 20 kr, Csiszár Gáborné 1 frt, Konya Dánielné 1 frt, Benedek Áron 20 kr, Csiszár Ágnes 1 frt, Pünkösti Ferenczné 1 frt, Jáni József 1 frt, Bodó Károlyné 5 frt, 18723/,, tar tott műkedvelői előadás tiszta jövedelme 177 frt 82 kr, 18738/j rartott tánczvigalomból tiszta jövedelem 320 frtj (187374 Nagy Mihály színigazgató által ren dezett szinelőadásból 32 frt, 80 frt, 1873°/, szintén Nagy Mihály ur által rendezett szinelőadásból 15 frt, 91 kr,) 1873 September 7—11-én rendezett tárlat tiszta jövedelme, a concerttel együtt 1132 frt, 45 kr, Jákó Lászlóné gyűjteménye: Jákó Lász Ióné 25 frt alapítvány, Bardocz Andrásné 2 frt, Koré Andrásné 25 frt alapítvány, Gyárfás Domokosné 10 frt, Kovács Bálintné 1 frt, Pál Miklósné 1 frt, Klüng- steinné 1 frt, Wanfslendorné 1 frt, Szotyori Lajos 20 kr, Prásmár Simon 20 kr, fi: Do. 1 frt, Damó Sáu- dorné 1 frt, Kese György 1 frt, Csia Mihályné 1 frt, Csia Sándorné 1 frt, Jáni Ferenczné 20 kr, Kerekes Józsefné 20 kr, Dárna Györgyné 1 frt, Jákó Ágnes 1 frt, Kosa Julcsa: Kovács Albert 1 frt, Berki 1 frt, Salatia Andrásné 1 frt, Kese Vilma 50 kr, özv: Kese Pálné 50 kr, Wellsureiter Lotti 1 frt, Kiéber Gáspár 1 frt, Duray hadnagy 1 frt, Sebestény Sándorné alapítvány: 50 frt, Tarczali Bandi 5 frt, B. Gy. 60 D. M. 1 frt, Kosa Julcsa 1 irt, Gyárfás Lajos 1 írt, ifj. Császár Bálint 60 kr, Kosztyán Győző 1 frt, Séra Tamásné 2 frt, Balog Lázárné 50 frt alapítvány; Kiss Sándor 1 frt, Antalfi Lajosné gyűjteménye: Antalfi Lajosné 10 frt, Gyárfás Domokosné 5 frt, Mihály Já­nosné 5 frt, Merkel Mihályné 50 kr, Lécz Józsefné 40 kr, Bálint Károlyné 2 frt, Váncsa Györgyné 1 frt, Einlederné 5 frt, Donáth Pálné 50 frt alapítvány, Nagy Gyáláné 10 frt, Beke Zsiga 1 frt, Fula Dénes 1 (rt, Horváth Dani 50 kr, Keresztes Lajos 1 frt Bartha Béniámine 2 frt, Kis Áronné 10 frt, Szabó Jánosáé 5 frt, Barabás Józsefné 5 frt, Zsigmond Bé- niámné 5 frt, Bartha Demeterné 2 frt, Dénes Barabásnó 1 frt, Tóth Istvánná lakatosné 3 frt, Bora Sándorné 50 kr, Demes Péterné 50 kr, Demes Sámuelné 20 kr Bartha Sámuelné 1 frt, Farkas Ágostonná 40 kr, Bede Mihályné 10 kr, Bara Dánielné 1 frt, Barabás Albertné 10 frt, Gáli István 1 írt, Fejes Károlyné 1 frt, Serestély Lászlóné 10 kr, Imreh Zsigáné 10 frt, Imreh Domokos 4 frt, Szőcsei Józsefné 4 frt, Hatházi Károlyné 30 kr, Kiss Lajosné 5 frt, Séra Lajosné 10 frt, Séra Albert 1 frt, Séra Zsigmondné 10 frt, Apor Albertné 10 frt, Temesvári 30 frt, Werzár Gergelynó 5 frt. Bogdán Istvánná és Andrásné gyűjte­ménye: Bogdán Istvánná 50 frt alapítvány, Bogdán Andrásné 50 frt alapítvány, Bara Agnes 10 frt, Bora Zsófi 10 frt, Újvárosi Ferenczné 50 frt alapítvány, Bora Elekné 50 frt alapítvány, Fejér Manó 2 frt, Dénes István 2 írt, Ferenozi Ferenczné 2 frt, Bogdán Flora 50 frt, alapítvány, Wellenreiter Jánosné 20 frt, Visiák Antalné 50 frt alapitvány, Benkö Elekné 50' frt, alapitvány Csutak Péter 2 frt, Eötves Pálné 50 frt, alapitvány, Mélik Krisófné 50 frt, alapitvány, Csá­szár Sándorné 10 frt, Barthos, Domokos 2 írt, Csutak Jánosné 50 frt, alapitvány, Brust Vilma 5 frt, Turóczi Andrásné 2 frt, Bene Istvánná 2 frt, Imreh Juliánná 50 frt alapítvány. Molnár Sándor 2 frt, Kiss Dénesné 2 frt, Potofsky Antalné 2 frt, Demanotsky Uyésné 2 frt, Gyárfás Lotti 2 frt, Téglás Gáborné 2 frt, Ku- licska Ernőné 5 frt. Lász Ignáczné 2 frt‘ Zsigmond Károlyné 2 frt, Febderné 2 frt, Andrási Józsefné 2 frt, Bikíalvi Ferenozné 2 frt, Nagy Károlyné 2 frt, Lédé Sándorné 2 frt, Szekveni Gáspárné 1 frt, Sa­latia Andrásné 1 frt. (Foljt. következik.) Közgazdaság. A sertéshús kezelése. Azon hely, mely a füstölésre kinézetett, távol essen a sütő- vagy főzökemenczéktől; különben a hús csepeg, meglágyul, s végre megbüdösedik.

Next

/
Thumbnails
Contents