Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-01-21 / 6. szám

vol ban borult lelkem elé egy szikrája a megvalósulás reményének. Megérem-e a teljesülés ünnepi napját ? vagy mint annyi nemes törekvés czélja, kivált ifjabb korunknak, ez óhajom is a légkörny párái között vész el — az ég tudja, de mindenesetre a székely nemzet magatartása határozza el.

Azonban mint indítványozó, nemzetemet corapro- missiótól megvédeni köteles vagyok. A megfogamzott eszme a székely névvel kapcsolatban már kiment a világba; ennek szégyent vallani nem szabad, ezt ápolni, fejleszteni, s egészen a megvalósulásig minden lehetőt megtenni minden jó honfinak s honleánynak kötelessége.

Ezért voltam bátor s erkölcsileg kötelezett a tisztelt szerkesztő urakhoz intézni e nyílt levelet, mely eddigi eljárásomról egyszersmind számadás is — buzgón kérve : vegyék erős karjaikra a még csecsemőt, fogadják rokon- szenvük éltető melegébe az életre méltó eszmét, szerezzenek annak minden körben, minden nemzet tudomány- kedvelő fiainál, minden osztály és felekezet kebelében áldozni kész sziveket s fáradságot nem sajnáló apostolokat.

Az én felfogásom szerint az indítvány tárgya sem nem mellék, sem nem politikai, hanem egy önmagában álló, tisztán tudományi czél, méltó arra, hogy elérésére első vonalban a székelység és magyarság egész értelmisége, sőt a tudományt kedvelő minden magyar állampolgár, nemzetiségre, osztályokra, pártokra való tekintet nélkül egyesüljön. Sőt úgy tetszik, hogy e kérdés, a mint már ma áll, egyenesen a székely nemzet becsület- kérdése, mit elejteni engedni nem szabad, hanem inkább szent kötelesség oda hatni minden jóakarat egyesítése által, hogy a nemzeti pályadíj-alap a nemzet méltóságának, és az általa elérendő magas tudományi czélnak megfelelő összegre növekedjék. S minél rövidebb idő alatt történik meg ez, s minél készebb szívvel s nagyobb számban járulnak hozzá hazánkfiai, annál fényesebb lesz az erkölcsi nyereség belőle. Meggyőződésem szerint éretlenséget vagy téves nemzeti politikakövetést tanusitna az, ha egy különben jó eszmét azért nem pártolna nemzetünk, mert ilyen vagv amolyan színezetű lapban jött arra nézve az első figyelmeztető szózat.

Ha pedig valaki azért vonná meg tőle pártolását, hogy egy magamféle kicsinyember egy könyvbuvár és levéltármoly merészelt ily nagy ügyben kezdeményező lenni, kérem tisztelettel büntessenek engem, ne az ügyet. En akár c perezben kész vagyok mindentől visszavonulni s a továbbiakat az eddigi áldozókból alakulandó egy intéző-választmánynak kezeire s lelkiismeretére bizni csak kettőt kérve magam részére, egyik az, hogy én is legalább titokban erezhessek iránta híven, fáradhassak buzgón, másik, hogy majd, majd a czél elérésekor örvendhessek az eredménynek szívből.

Tisztelettel kérem a tisztelt szerkesztő urat arra is, hogy mivel gyűjtő ivemen, gyűjtésre felkért barátaim és az eszme pártolói közt, minden politikai pártárnyalathoz tartozók vannak, engedje meg, hogy az ügy további haladásáról lapjában koronként értesíthessem, s részéről is a gyűlendő áldozatokat elfogadni s hozzám — azonnal gyümülcsöztetö elhelyezés végett beküldeni méltóztassék.

Az igen tisztelt szerkesztő urnák Kolozsvárt, jan. 14. 1873.

tisztelő honfitársa

Jakab Elek.

0 r s z á g g .у » I ó s.

A képvisel ő ház Illése jan. 12.

A mai ülésnek egyik érdekesb mozzanata azon interpellate, melyet Horn Ede a bankügyben intézett a pénzügyminiszterhez. Horn röviden összefoglalva előadta a bank által közzétett sürgönyök tartalmát s felvilágosítást kért a minisztertől, hogy a dolgok ily állapota közben mit szándékozik tenni! Ezután folytattatok a kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, mely számos apró kérdés megvitatása után szerencsésen befejeztetett. A hadsereg és honvédség ló- szükségletének fedezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásánál TISZA László, MADARÁSZ József és CSHvY Sándor szólott, miután a törvényjavaslat felett az általános tárgyalás befejeztetett.

A képviselőhöz ülése január 15-én.

A szélsőbal nevében HELFY Ignácz terjesztette elő azon határozati javaslatot, mely szerint a párt a költségvetést még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadja el. Utána MADARÁSZ József intézett kérdést a pénzügyminiszterhez a bankügyben. TISZA Kálmán az 1867. XII. t. czikkröl magyarázván, ez ellen HOLLÁN Ernő és a miniszterelnök szólaltak fel. A lószükséglet fedezéséről szóló törvényjavaslatból mindössze 8 szakasz intéztetek el.

A képviselőház ülése január 16-án.

A rozsnyói püspök irányában követendő eljárásra vonatkozólag kért LÜKO Géza a képviselöház mai ülésében a vallás- és közoktatási minisztertől felvilágosítást. VLDATS János a lánczhidon szedett vám megszüntetése iránt interpellálta a közlekedési minisztert, a mire a ház folytatta s lényegtelen eszmecsere után befejezte a hadsereg es honvédség lószükscglctcnek mozgósítás esetén fedezéséről szóló törvényjavaslatot. Hasonlóképen befejeztetett végre a telepitvényesekröl szóló törvényjavaslat tárgyalása is a függőben maradt szakaszok elintézésével. BOER Antal és LÁZÁR Ádám terjesztettek elő módositványokat ; a BOER-é elfogadtatott a LÁZÁR-é azonban mellüztettek. Az ülés végén a jövő ülések napirendjére nézve történt megállapodás. A költségvetés tárgyalása pedig szombaton fog megkezdetni.

A képviselőház ülése január 17-én.

Daczára annyi felszólalásnak, a képviselöház üléseit pontosan megkezdeni nem lehet. Tiz órakor alig van még valaki a házban, s ma tizenegy óra körül is oly üres volt az, hogy a baloldal a szélsőballal egyesülve, a hadsereg és honvédség lószükségletének fedezéséről szóló törvényjavaslat végmegszavazása alkalmával névszerinti szavazást kívánt, mely alkalommal két- százharminezhat képviselő távolléte constatât tat ott. Az elnök MADARÁSZ felszóllalására megígérte, hogy jövőre catalogust fog olvastatni, ha az üléseket a képviselők csekély száma miatt pontosan megkezdeni nem lehet. Egyébként az ülés rövid volt s csupán a kérvényi és gazdasági bizottság jelentései tárgyaltattak.

A képviselőház ülése január 19-én.

Ma vette kezdetét a költségvetés felett az általános tárgyalás.

Először az előadó Széli Kálmán szólott, másfél óráig tartó beszédben terjesztvén elő annak lényégét, a mit a pénzügyi bizottság jelentése tartalmaz.

Utána szót emelt Kerkapoly.

Beszéde első részében azt igyekezett bizonyítani a pénzügyminiszter, hogy a rendes budgetben a rendes kiadásokban nincsen deficzit, nincsen baj, sőt ellenkezőleg, van folytonos emelkedés, mely mintegy 5 milliót tesz átlag évenkint, az elért többlet négy év alatt, 1863—1872-ig összesen 21 milliót tevén.

Hiány csupán a rendkívüli kiadások osztályában van, 44 millió, miből ha a bevételi többletet levonjuk, a valóságos hiány 23 millióra száll alá.

Az 1872 év első 11 hónapja alatt, t. i. november végéig befolyt 165 millió, a mi deczember végéig remélhetőleg 180 millióra fog növekedni s miután ugyanazon évre a jövedelem 186 millióra volt előirányozva, a hiány csak 6 milliót tenne, s ha a határőrvidékből remélt s még nem constatált jövedelmet 4 millióval számba veszi, csak 2 millió -írt. hiány maradna.

Végül áttér Ghyozy vádjainak czáfolatára, melyeket az a kölcsön tárgyában tartott beszédében emelt ellene. — Neun áll, mintha a kormány az országot a pénzügyi helyzetre nézve ámította volna, mert hiszen kétszer oly magasra irányozta elő a hiány latot, mint a menynyire az valósággal rúgott. A mi pedig a túlköltekezést illeti a közmunkákra e részben is tisztán áll a kormány, mert miután megmondta mennyi jövedelemre számíthatunk, ha a képviselöház ezt tudva mégis elrendelte a közmunkákat, ezért nem lehet csak a kormányra hárítani a felelősséget. E közmunkák befejezésére még mintegy 30 m. fog kelleni. О nem tanácsolja ugyan, hogy megálljunk a befektetésekben, de igenis jé lesz kissé megpihennünk. Azután azt iparkodott mutogatni, hogy a 30 milliónyi kölcsönből más cszélra fordított 7 milliót jogosan vehette kölcsön amaz alapból.

Beszéde folyamában megígérte a pénzügyminiszter, hogy uj nyugdíj törvényi fog előterjeszteni, a magán társulatoknál létező rendszert véve mintául. Anriálinkább tartja ezt szükségesnek, mert a nyugdijak évről évre emelkedni fognak. Most még csak 23% jét teszik a tiszti fizetéseknek, Ausztriában ellenben 40%-et.

ígérte továbbá, hogy a cataster revisiójára vonatkozó törvényjavaslatot is még e hónapban fogja újra benyújtani.

T a ti ii g y.

A „M. Polgár,“ f. évi 5-ik számában egy „taniigy- barát“ az erdélyrészi tanfelügyelőkre kimondja az ítéletet, hogy semmit sem érnek, mert semmit sem tettek.

Erre Réthi Lajos Felsö-Fehérmegye, Brassó és 1 ogarasvidéke tanfelügyelője a „M. Polgár“ 13-ik számában kimutatja, hogy a ,,M. Polgár“ írója a tanügy terén még a legáltalánosabb adatokat sem ismeri, s az egészről fogalommal se bir.

A népnevelés állásáról Réthi által közölt adatok a következők :

Brassóvídéken és Felsö-Fehérmegyében be van rendezve és működésben 1 állami felső nép és 19 községi-népiskola. Ezekben alkalmazva^van öszszesen 44 tanító.

Látogatja ezen iskolát jelenleg pontosan 4198 tanuló. Ezek közül :

felső népiskolát 32. ismétlő iskolát 1096. mindennapi iskolát 3070.

Berendezés alatt van jelenleg a fentebbieken kivid 8 községi iskola úgy, hogy egv^ részeknek már az építési pénz kezükben van, mint O.-Bogátnak 700, Hévíznek 2000 frt.

Ezek mindamellett még nincsenek beszámítva a községi iskolák közé.

A más működésben lévő községi-iskolák részére : megszereztetett — 3 kész épület, építtetett — 7 egészen uj.

Utóbbiak közt az árapataki községi iskola került 5000 a zajzoni 6000, a bodolai 11000, a krizbai 10000 forintba. Mindeniknél egy részt az állam, mást az illető község fedezett p. o. Krizbának ajándékba adott az allain oOOO, busz évi kamattalan kölcsönként hasonló- kép 50(H) irtot, 6000-et a község rovatai utján szedett föl polgáraitól.

Jöjj en el „tanügybarát,“ mert ilyen népiskolát a magyar birodalom területén még nem sokat látott. A már átalakított községi iskolák közül épitkezósben vannak jelenleg:

Barcza-Ujfalu, mely az államtól 4000,

Mikó-Újfalu, telepitvényes község, mely az államtól — 5600 segélyt nyert az építésre.

A többi községi iskolát részint az illető felckezc- tektül, részint a polgári községektől átvett és a szükség szerint alkalmassá tett épületekbe helyeztük el.

Es ezen átalakulás folytonosan tart, úgy hogy egykét hét alatt uj meg uj adatok járulhatnak az eddigiekhez.

Ez csak a községi iskolák állítása körül, két törvényhatóságban történt !

Eogarasvidék is hozzám tartozik ; ott sem alszunk, sőt a viszonyokhoz mérve, jelentékeny a haladás; de minthogy annak községeit a másod tanfelügyelő látogatja én itt részletesen nem szólok azok felöl.

Ha pedig a „tanügybarát“ számba veszi, hogy ugyanazon tanfelügyolöség a felekezeti iskolák körül is minden lehetőt megtesz, még pedig olyan eredménynyel, hogy számos uj építés történt, a törvényszerű tantárgyak a legtöbben rendesen taníttatnak — inig idejöttemkor egy sem tanitotta mindeniket; —diogy Felső-Fejérben már a múlt tanévben az iskola kötelesek 67%-a látogatta az iskolákat s még a román Eogarasvidék is nagyon sok magyar törvényhatóságnak előtte áll a miniszteri kimutatáson : be fogja látni „tanügybarát,“ hogy azon fedelet, a melyet isten és valódi tanügybarát segítségével építettünk, nyugodt lélekkel mutathatjuk fel nemzetünknek.

ítéljenek önök a meglévő helyzet felett akármim) keményen ; de a létező és szemmel -látható tényeket ne tagadják cl oly merészen : mert az sem nem tisztességes, sem nem hasznos a tanügynek. „Kelet.“

A román lapokról

írja a „Kelet“ :

A román hírlapok múlt évi magoktartását azt hisszük, hogy a lapokban közleni szokott szemlénkből a t. olvasó közönség eléggé kiösmerhette. Nem tartjuk azonban feleslegesnek, egy pár sorban rövid elmefuttatást tartani még egyszer, bogy körvonalozzuk azon helyzetet, a melyet azok elfoglaltak volt, s a mely a tartalmakra irányadóul szolgált, és pedig annál is inkább, mert mint mindenütt, úgy itt is a hírlapok egy- egy pártnak élő közlönyei, a melyek híven és pontossággal tüntetik fel azon állapotokat, a melyben a párt volt és azon alakulásokat s küzdelmeket, a melyeken a párt átment.

Minket e részben a román hírlapirodalomból négy és illetőleg csak is három román nyelven szerkesztett lap érdekel. A Brassóban megjelenő „Gazetta Tran- silvaniei“, a Pesten megjelenő „Federatiunea“ s a Nagy- Szebenben megjelenő „TelegrafuluRomanu.“ Az „ Albina“, mely szinten Pesten lát napvilágot, nem bir érdekkel azért, mert állása a „Federatiunea“-val nagyon megegyezik és mint tulajdonképpeni pártközlöny, nem is szerepel, miután inkább csak is a Mocsonyi család által támogattatik és tartatik fel.

Első helyet foglal mindenesetre a „Gazetta Tran- silvaniei“ a mely jelenben már a 35-ik évfolyamot járja