Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-01-21 / 6. szám

vol ban borult lelkem elé egy szikrája a megvalósulás reményének. Megérem-e a teljesülés ünnepi napját ? vagy mint annyi nemes törekvés czélja, kivált ifjabb korunknak, ez óhajom is a légkörny párái között vész el — az ég tudja, de mindenesetre a székely nemzet magatartása határozza el. Azonban mint indítványozó, nemzetemet corapro- missiótól megvédeni köteles vagyok. A megfogamzott eszme a székely névvel kapcsolatban már kiment a vi­lágba; ennek szégyent vallani nem szabad, ezt ápolni, fejleszteni, s egészen a megvalósulásig minden lehetőt megtenni minden jó honfinak s honleánynak kötelessége. Ezért voltam bátor s erkölcsileg kötelezett a tisztelt szerkesztő urakhoz intézni e nyílt levelet, mely eddigi eljárásomról egyszersmind számadás is — buzgón kérve : vegyék erős karjaikra a még csecsemőt, fogadják rokon- szenvük éltető melegébe az életre méltó eszmét, szerezze­nek annak minden körben, minden nemzet tudomány- kedvelő fiainál, minden osztály és felekezet kebelében ál­dozni kész sziveket s fáradságot nem sajnáló apostolokat. Az én felfogásom szerint az indítvány tárgya sem nem mellék, sem nem politikai, hanem egy önmagában álló, tisztán tudományi czél, méltó arra, hogy elérésére első vonalban a székelység és magyarság egész értelmi­sége, sőt a tudományt kedvelő minden magyar állam­polgár, nemzetiségre, osztályokra, pártokra való tekintet nélkül egyesüljön. Sőt úgy tetszik, hogy e kérdés, a mint már ma áll, egyenesen a székely nemzet becsület- kérdése, mit elejteni engedni nem szabad, hanem inkább szent kötelesség oda hatni minden jóakarat egyesítése által, hogy a nemzeti pályadíj-alap a nemzet méltóságának, és az általa elérendő magas tudományi czélnak megfelelő összegre növekedjék. S minél rövidebb idő alatt történik meg ez, s minél készebb szívvel s nagyobb számban járul­nak hozzá hazánkfiai, annál fényesebb lesz az erkölcsi nyereség belőle. Meggyőződésem szerint éretlenséget vagy téves nemzeti politikakövetést tanusitna az, ha egy különben jó eszmét azért nem pártolna nemzetünk, mert ilyen vagv amolyan színezetű lapban jött arra nézve az első figyelmeztető szózat. Ha pedig valaki azért vonná meg tőle pártolását, hogy egy magamféle kicsinyember egy könyvbuvár és levéltármoly merészelt ily nagy ügyben kezdeményező lenni, kérem tisztelettel büntessenek engem, ne az ügyet. En akár c perezben kész vagyok mindentől visszavo­nulni s a továbbiakat az eddigi áldozókból alakulandó egy intéző-választmánynak kezeire s lelkiismeretére bizni csak kettőt kérve magam részére, egyik az, hogy én is legalább titokban erezhessek iránta híven, fáradhassak buzgón, másik, hogy majd, majd a czél elérésekor ör­vendhessek az eredménynek szívből. Tisztelettel kérem a tisztelt szerkesztő urat arra is, hogy mivel gyűjtő ivemen, gyűjtésre felkért barátaim és az eszme pártolói közt, minden politikai pártárnya­lathoz tartozók vannak, engedje meg, hogy az ügy to­vábbi haladásáról lapjában koronként értesíthessem, s részéről is a gyűlendő áldozatokat elfogadni s hozzám — azonnal gyümülcsöztetö elhelyezés végett beküldeni méltóztassék. Az igen tisztelt szerkesztő urnák Kolozsvárt, jan. 14. 1873. tisztelő honfitársa Jakab Elek. 0 r s z á g g .у » I ó s. A képvisel ő ház Illése jan. 12. A mai ülésnek egyik érdekesb mozzanata azon interpellate, melyet Horn Ede a bankügyben intézett a pénzügyminiszterhez. Horn röviden összefoglalva előadta a bank által közzétett sürgönyök tartalmát s felvilágo­sítást kért a minisztertől, hogy a dolgok ily állapota közben mit szándékozik tenni! Ezután folytattatok a kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, mely számos apró kérdés megvitatása után szerencsésen befejeztetett. A hadsereg és honvédség ló- szükségletének fedezéséről szóló törvényjavaslat általá­nos tárgyalásánál TISZA László, MADARÁSZ József és CSHvY Sándor szólott, miután a törvényjavaslat fe­lett az általános tárgyalás befejeztetett. A képviselőhöz ülése január 15-én. A szélsőbal nevében HELFY Ignácz terjesztette elő azon határozati javaslatot, mely szerint a párt a költségvetést még a részletes tárgyalás alapjául sem fo­gadja el. Utána MADARÁSZ József intézett kérdést a pénzügyminiszterhez a bankügyben. TISZA Kálmán az 1867. XII. t. czikkröl magyarázván, ez ellen HOLLÁN Ernő és a miniszterelnök szólaltak fel. A lószükséglet fedezéséről szóló törvényjavaslatból mindössze 8 szakasz intéztetek el. A képviselőház ülése január 16-án. A rozsnyói püspök irányában követendő eljárásra vonatkozólag kért LÜKO Géza a képviselöház mai ülésében a vallás- és közoktatási minisztertől felvilágo­sítást. VLDATS János a lánczhidon szedett vám meg­szüntetése iránt interpellálta a közlekedési minisztert, a mire a ház folytatta s lényegtelen eszmecsere után befejezte a hadsereg es honvédség lószükscglctcnek moz­gósítás esetén fedezéséről szóló törvényjavaslatot. Ha­sonlóképen befejeztetett végre a telepitvényesekröl szóló törvényjavaslat tárgyalása is a függőben maradt szaka­szok elintézésével. BOER Antal és LÁZÁR Ádám ter­jesztettek elő módositványokat ; a BOER-é elfogadtatott a LÁZÁR-é azonban mellüztettek. Az ülés végén a jövő ülések napirendjére nézve történt megállapodás. A költségvetés tárgyalása pedig szombaton fog megkez­detni. A képviselőház ülése január 17-én. Daczára annyi felszólalásnak, a képviselöház ülé­seit pontosan megkezdeni nem lehet. Tiz órakor alig van még valaki a házban, s ma tizenegy óra körül is oly üres volt az, hogy a baloldal a szélsőballal egye­sülve, a hadsereg és honvédség lószükségletének fede­zéséről szóló törvényjavaslat végmegszavazása alkalmá­val névszerinti szavazást kívánt, mely alkalommal két- százharminezhat képviselő távolléte consta­tât tat ott. Az elnök MADARÁSZ felszóllalására meg­ígérte, hogy jövőre catalogust fog olvastatni, ha az ülé­seket a képviselők csekély száma miatt pontosan meg­kezdeni nem lehet. Egyébként az ülés rövid volt s csupán a kérvényi és gazdasági bizottság jelentései tár­gyaltattak. A képviselőház ülése január 19-én. Ma vette kezdetét a költségvetés felett az általános tárgyalás. Először az előadó Széli Kálmán szólott, másfél óráig tartó beszédben terjesztvén elő annak lényégét, a mit a pénzügyi bizottság jelentése tartalmaz. Utána szót emelt Kerkapoly. Beszéde első részében azt igyekezett bizonyítani a pénzügyminiszter, hogy a rendes budgetben a rendes kiadásokban nincsen deficzit, nincsen baj, sőt ellenke­zőleg, van folytonos emelkedés, mely mintegy 5 milliót tesz átlag évenkint, az elért többlet négy év alatt, 1863—1872-ig összesen 21 milliót tevén. Hiány csupán a rendkívüli kiadások osztályában van, 44 millió, miből ha a bevételi többletet levonjuk, a valóságos hiány 23 millióra száll alá. Az 1872 év első 11 hónapja alatt, t. i. november végéig befolyt 165 millió, a mi deczember végéig re­mélhetőleg 180 millióra fog növekedni s miután ugyan­azon évre a jövedelem 186 millióra volt előirányozva, a hiány csak 6 milliót tenne, s ha a határőrvidékből remélt s még nem constatált jövedelmet 4 millióval számba veszi, csak 2 millió -írt. hiány maradna. Végül áttér Ghyozy vádjainak czáfolatára, melyeket az a kölcsön tárgyában tartott beszédében emelt ellene. — Neun áll, mintha a kormány az országot a pénzügyi helyzetre nézve ámította volna, mert hiszen kétszer oly magasra irányozta elő a hiány latot, mint a meny­nyire az valósággal rúgott. A mi pedig a túlköltekezést illeti a közmunkákra e részben is tisztán áll a kormány, mert miután megmondta mennyi jövedelemre számítha­tunk, ha a képviselöház ezt tudva mégis elrendelte a közmunkákat, ezért nem lehet csak a kormányra hárí­tani a felelősséget. E közmunkák befejezésére még mint­egy 30 m. fog kelleni. О nem tanácsolja ugyan, hogy megálljunk a befektetésekben, de igenis jé lesz kissé megpihennünk. Azután azt iparkodott mutogatni, hogy a 30 milliónyi kölcsönből más cszélra fordított 7 milliót jogosan vehette kölcsön amaz alapból. Beszéde folyamában megígérte a pénzügyminiszter, hogy uj nyugdíj törvényi fog előterjeszteni, a magán tár­sulatoknál létező rendszert véve mintául. Anriálinkább tartja ezt szükségesnek, mert a nyugdijak évről évre emelkedni fognak. Most még csak 23% jét teszik a tiszti fizetéseknek, Ausztriában ellenben 40%-et. ígérte továbbá, hogy a cataster revisiójára vonat­kozó törvényjavaslatot is még e hónapban fogja újra benyújtani. T a ti ii g y. A „M. Polgár,“ f. évi 5-ik számában egy „taniigy- barát“ az erdélyrészi tanfelügyelőkre kimondja az íté­letet, hogy semmit sem érnek, mert semmit sem tettek. Erre Réthi Lajos Felsö-Fehérmegye, Brassó és 1 ogarasvidéke tanfelügyelője a „M. Polgár“ 13-ik szá­mában kimutatja, hogy a ,,M. Polgár“ írója a tanügy terén még a legáltalánosabb adatokat sem ismeri, s az egészről fogalommal se bir. A népnevelés állásáról Réthi által közölt adatok a következők : Brassóvídéken és Felsö-Fehérmegyében be van rendezve és működésben 1 állami felső nép és 19 köz­ségi-népiskola. Ezekben alkalmazva^van öszszesen 44 tanító. Látogatja ezen iskolát jelenleg pontosan 4198 ta­nuló. Ezek közül : felső népiskolát 32. ismétlő iskolát 1096. mindennapi iskolát 3070. Berendezés alatt van jelenleg a fentebbieken kivid 8 községi iskola úgy, hogy egv^ részeknek már az épí­tési pénz kezükben van, mint O.-Bogátnak 700, Hévíz­nek 2000 frt. Ezek mindamellett még nincsenek beszámítva a községi iskolák közé. A más működésben lévő községi-iskolák részére : megszereztetett — 3 kész épület, építtetett — 7 egészen uj. Utóbbiak közt az árapataki községi iskola került 5000 a zajzoni 6000, a bodolai 11000, a krizbai 10000 forintba. Mindeniknél egy részt az állam, mást az illető község fedezett p. o. Krizbának ajándékba adott az allain oOOO, busz évi kamattalan kölcsönként hasonló- kép 50(H) irtot, 6000-et a község rovatai utján szedett föl polgáraitól. Jöjj en el „tanügybarát,“ mert ilyen népiskolát a magyar birodalom területén még nem sokat látott. A már átalakított községi iskolák közül épitkezósben van­nak jelenleg: Barcza-Ujfalu, mely az államtól 4000, Mikó-Újfalu, telepitvényes község, mely az állam­tól — 5600 segélyt nyert az építésre. A többi községi iskolát részint az illető felckezc- tektül, részint a polgári községektől átvett és a szükség szerint alkalmassá tett épületekbe helyeztük el. Es ezen átalakulás folytonosan tart, úgy hogy egy­két hét alatt uj meg uj adatok járulhatnak az eddi­giekhez. Ez csak a községi iskolák állítása körül, két tör­vényhatóságban történt ! Eogarasvidék is hozzám tartozik ; ott sem alszunk, sőt a viszonyokhoz mérve, jelentékeny a haladás; de minthogy annak községeit a másod tanfelügyelő látogatja én itt részletesen nem szólok azok felöl. Ha pedig a „tanügybarát“ számba veszi, hogy ugyanazon tanfelügyolöség a felekezeti iskolák körül is minden lehetőt megtesz, még pedig olyan eredménynyel, hogy számos uj építés történt, a törvényszerű tantárgyak a legtöbben rendesen taníttatnak — inig idejöttemkor egy sem tanitotta mindeniket; —diogy Felső-Fejérben már a múlt tanévben az iskola kötelesek 67%-a láto­gatta az iskolákat s még a román Eogarasvidék is na­gyon sok magyar törvényhatóságnak előtte áll a minisz­teri kimutatáson : be fogja látni „tanügybarát,“ hogy azon fedelet, a melyet isten és valódi tanügybarát segít­ségével építettünk, nyugodt lélekkel mutathatjuk fel nemzetünknek. ítéljenek önök a meglévő helyzet felett akármim) keményen ; de a létező és szemmel -látható tényeket ne tagadják cl oly merészen : mert az sem nem tisztessé­ges, sem nem hasznos a tanügynek. „Kelet.“ A román lapokról írja a „Kelet“ : A román hírlapok múlt évi magoktartását azt hisszük, hogy a lapokban közleni szokott szemlénkből a t. olvasó közönség eléggé kiösmerhette. Nem tartjuk azonban feleslegesnek, egy pár sorban rövid elmefutta­tást tartani még egyszer, bogy körvonalozzuk azon helyzetet, a melyet azok elfoglaltak volt, s a mely a tartalmakra irányadóul szolgált, és pedig annál is in­kább, mert mint mindenütt, úgy itt is a hírlapok egy- egy pártnak élő közlönyei, a melyek híven és pontos­sággal tüntetik fel azon állapotokat, a melyben a párt volt és azon alakulásokat s küzdelmeket, a melyeken a párt átment. Minket e részben a román hírlapirodalomból négy és illetőleg csak is három román nyelven szerkesztett lap érdekel. A Brassóban megjelenő „Gazetta Tran- silvaniei“, a Pesten megjelenő „Federatiunea“ s a Nagy- Szebenben megjelenő „TelegrafuluRomanu.“ Az „ Albina“, mely szinten Pesten lát napvilágot, nem bir érdekkel azért, mert állása a „Federatiunea“-val nagyon meg­egyezik és mint tulajdonképpeni pártközlöny, nem is szerepel, miután inkább csak is a Mocsonyi család által támogattatik és tartatik fel. Első helyet foglal mindenesetre a „Gazetta Tran- silvaniei“ a mely jelenben már a 35-ik évfolyamot járja

Next

/
Thumbnails
Contents