Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-11-07 / 65. szám
— 258 — szüksége, s már rég ráveté szemeit a hétfalusiak gyönyörű erdőségeire, s lesve leste az alkalmat, hogy azoű módon, a mint azon szegény népet jobbágyává tette, közigazgatásilag, már erdőségeit elfoglalja. Ezen mesterkedés már Törcsvár kézrekapása után azonnal kezdetét vette, 1658-ban a brassói esküdt közönség felszólította a tanácsot, hogy valami kép- pen módot találjon arra, hogy a hétfalusiak által a tanács szükségletére fát hordasson. A tanács megpróbálta erre rászorítani, de ez nem sikerülvén, kéréssel s rábeszéléssel birta rá a héttagúikat, hogy kalákába (ajándékképpen) a tanácsház fűtésére fát vittek; ezen ajándékfa a későbbi úgynevezett karácsonfa, ürügy és alap lett arra, hogy Brassó a Hétfalu minden erdőségeit lefoglalja, mit csak 1848 után foganatosított, mert 1722-ben, midőn b. Jósika Dániel, Székoly Zsigmond és Schiller Márton conscri- bálja az erdőket: \) a birtok jogra nézve azon megjegyzés tétetett Erdő plus quam satis, erdő és havasi legelés kevés taxa mellett a népé,“ Van még 1750-ről is adatunk arra, hogy a hétfalusiak kizárólagos birtokában voltak erdőségeiknek, az ottlévő kaszálók, legelők és vizeknek, melyekre fűrészeket, malmokat szabadon építhetnek. Az 1750-ki conscriptióbau azok még mint hétfalusi birtokok vannak béjegyezve; de az 1755-ki comcriptióba a Brassó által megvesztegetett írnokok minden ellenmoudás daczára a hétfalusiak előnyére való bejegyzést mellőzték, a mint kitetszik a hétfalusiaknak 1758-ban beadott panaszából. E panaszban eléadják, hogy 1750-ben a conscriptió alkalmával minden havasaikat, szántóikat, szénafüveiket, malmaikat hívem feladták consciptor uraméknak; de ezen előbbejegyzés daczára az 1755-ki conscrip- tióba nem mint mieink ingrediáltatának, hanem kiha- gyattának, в a brassói magistrátustól egyszer, hol másszor elfoglaltattak, úgy annyira, hogy tulajdon havasainkról és széna réteinkről 110 írt. készpénz árendát fizetünk, kérjük azoknak mint szent tulajdonaink vissza- adatatását. *) Brassó ekkor csak jogczimet akart magának szerezni, és jövőre egy pedum positiót fogalni, éppen azért ennek megnyerésével nem is erőszakolta a havasok kezéhez vételét, nehogy ez által a hétfalusiak féltékenységét felköltse,azokat felzuditsa, miért egyelőre megelégedett a csekély évi haszonbérrel, a melyet a fizetni nem akaró hétfalusiakon a gubernium tikalma daczára erőszakkal rántatott fel. Ezen csekély haszonbér, az 1755-ki conscriptióból való mesterkélt kihagyása az erdőknek mint a hétfalusiak számtalan recla- matiójára sem igazitatott ki a gubernium — elég alap volt arra, hogy a hétfalusiak idővel csak nem minden *) A gubernium ж bétfaluiiak felterjesttett okmányaiból meggyöaüdYÓn, hogy az erdők ж népet illetik, bétiltotta Brassónak a 110 frt. taxa szedését is. Világtárlati tapasztalatok A „Nőmere“ 56. és 57. számaiban Sipos Sámuel ur tollából kikerült czikk a svéd- és osztrák iskolára vonatkozván, a világkiállítás tanügyi szakosztályának csak részbeni ismeretére vezeti az olvasót; ennélfogva — ha a tekintetes szerkesztő ur becses lapjának keretében soraimnak helyet engedend, bátor leszek a tanügyi kiállitás hátra levő részeinek megismertetését megkísérteni. Először is a Magyar tanügyi kiállításról szólok? de ezt nem azért teszem, mintha épen azon helyre lenne érdemes, hanem azért, mivel én is — mint hiedelmem szerint minden magyar ember legközelebbről hazám iránt érdeklődöm Azonban, ha az érdemet tekintjük, akkor sem lehet a magyar tanügyi kiállítást az utolsó helyre sorozni, mert Magyarország nehány évtized óta óriási léptekkel előrehaladott tanügye a világkiállításon oly jól vau képviselve, hogy szemlélésékor nem csak a magyar ember érez egy megnyugtató örömet, hanem az egész világ elismerőleg nyilatkozik tanügyünk kiállításáról, a mit a nyert baladási érem is bizonyít. Azt hittem, hogy tanügyünk kiállításában kevés tárgy lesz, melyet idehaza nem láttam volna, azonban ellenkezőleg nagyon sok érdekei* tárt az élőmbe, mélyeknek nagy részét idehaza nem volt módomba megismerni. Legtöbb előttem ismeretlen tárgyat tanítási eszközei közt láttam. Ott vannak a népiskolában a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításához nagyon szükséges szemléleti képek? csak az a kár, hogy nem teljes számban. Azonban ha a hátra levő 20. darab is elkészül, — mit igen várunk — a mint a már meg levő 10 mutatja, helyüket teljesen befogják tölteni* Igen elmések „Földrajzi fokozatok a honisme tanításához“ czimtí kirakó térképei, kiállítva az Orsolya 1 erdőségüket elveszítsék, 1777 ben a kormányszék egy * bizottságot volt kiküldendő a hétfalusi erdőkérdés j tüzetesebb tanulmányozására. Brassó e bizottság számára előleges utasítást készítetett és terjesztett fel a guberniumhoz; e^ben Brassó tanácsa magais elismeri, bogy a hétfalusiak szabadon használják erdeiket, kaszálóikat, azokra fizetés mellett idegen marhákat is vesznek fel ; ennek béis- merése mellett csak arra kéri a főkormányszéket, hogy az erdők fentartása érdekében a tanácsnak közigazgatási tekintetben főfblügyeleti joga ismertessék el. A kiküldött bizottmány munkálata alapján regu- I lativ punctumokat adott ki a kormányszék, a melyet ugyan megtalálni nem tudtum, de hogy az előnyös volt a bétfalusiakra nézve, azt következtetni lehet az 1 udvarnak 1780 april 5-én 1978 10 és 11-ik szakaszában Brassó az erdőknek mindennemű foglalásától eltiltatik, s elrendeli a íelség, hogy azon legelőket, erdőket, melyeket a főkormányszék 1777-ki szabályzata a hétfalusi nép kezén hagyott, senki tői lök eine vehesse; az erdőkből fát szabadon hordhassanak, árulhassanak el, s azokból tilalmast foghassanak fel Továbbá a hétíalusiak által irtott szántókat és legelőket elvenni nem lehet, a felfogott tilalmasokból építkezésekre fát vihessenek, a makkot szabadon használják, de Brassónak is az ölfát, mire kötelezvélc, ez erdőkből kiszolgáltassák. Brassó ezen kedvező réso- lutióval szemben még ez évben uj úrbéri összeírást készített a saját kiküldött emberei által, a mibe beírtak a mit éppen akartak; a többek közt bevitték azt is, hogy minden hétfalusi gazda tartozik minden két ökör után */2 öl fát szállítani a senátor uraknak. A hétfalusiak újból panaszoltak és pert kezdettek, minek következtében 1783-ban Kemény Farkas küldetett ki investigátióra. Ezen investigatióbau minden tanú (a szomszéd Fehérmegye, a szomszéd szászköz- eégek és Háromszékről is sok tanú volt idézve) azt vallják, hogy erdők, kaszálók emberemlékezet óta mindig a hétfalusiaké voltak, s az investigator ur a végén mégis azt véleményezi, hogy erdőket és legelőket saját hasznukra szokták a tiszt urak kiadni, (ez a 110 írt erdő-taxa, melynek szedése, mint fennebb eléadtalc, bé volt tiltva) s mivel a hétíalusi nép követelése csak hallomáson alapnl, nem lehet a tiszt uraktól elvenni. Tehát ezen Brassó által kedvezően hangolt ur előtt a tiszt urak törvénytelen visszaélései és huzó vonói nagyobb nyomatékkai bírtak a nép elvitázliatatlan jogainál; hogy pedig a jogot miként magyarázta Brassó tanácsa e szegény népre, arra kebellázitó példákat találhatunk és szomszédos községnek egy 1792-ben a kormányszékhez béadott panaszába, melyet igy végeznek: Mindezekért mint igen megterhelt rabok siralmas szívvel könyörgünk. — E panaszlevélben a többek közt írják, hogy elfoglalt erdeíkre vonatkozó némely 1 szüzek nagyváradi tanintézete által. Minden térkép» ha megyét ábrázol kerületek, — ha országot ábrázol megyékre van felosztva s e részek szét is szedhetők, miáltal alakjuk világosabban kitüuik s igy jobbban bevésődik a gyermek emlékeztébe. A terület összehasonlítására is igen czélszerünek tartom, do mint játékszer sem megvetendő. Készítése módja nem sokból áll. Dombor térképei (nehány kivételével) kitünők- Ezek közül egyes példányok szépen tüntetik fel a hegyeket és völgyeket és azoknak nagyságát. Számoló gápei közt áll a complicalt, de általam nem sokra becsült Tavola Pytagorika, szorzó számoló gép. De miért is adni a gyermek elé olyas valamit, a min folytonosan bámul, de nem figyel; mikor természetes és semmibe sem kerülő eszközök is állnak rendelkezésünk alatt. Azután nem is kell a sorzás tanításához igen бок szemlélhető eszköz, ha annak alapja az összeadás és kivonás tánitása helyesen történt és ha azon két alapműveletet a gyermekek tudják. Megjegyzendő, hogy én számtan tanításának azon módszerét értem ;tt, melyszerint egyszerre nem tanittatik mind a négy alapművelet, hanem először az összeadás és kivonás s csak azután a szorzás és osztás. Azonkivül e számológép a szorzás е1зо szemléltetésére akar szolgálni, holott a szemléltetés által elérni szándékolt eredményt mutatja, s ennélfogva annak csak mechanikai tudására vezeti a tanulót, a mely, — csak részben szükséges eredményt gép nélkül is el lehet érni. Érdekes az átlátszó emberi törzs Arányitól, melyen az emberi törzs szervei világosan szemlélhetők. Ott láthatók állati vázak és Büch kitűnő pók- gyüjteménye. Ez ugyan ily terjedelemben nem a népiskolába való, hanem Útmutatóul szolgálhat bármely tanítónak arra nézve, hogy mikép rendezzen be az skolájába szükséges e nemű kis gyűjteményt. Minden roratoriáknak a főkormányazék levéltárából való ki ke. vésésé és kivételére magokközül többeket küldöttek fel, miért 1 < 80-bau a brassói tanács Brus Jánost küldötte ki vizsgálatra, ez Bukur Poposztárt kegyetlenül megverette; ily bánásmódtól a kiildettség többi tagjai csak futás által menekültek, 1785-ben " lefoglalt erdők ügyét a sepsi szent-györgvi offieiolá- tushoz vitték; miért a brassói tanács felharagudváu Oaudi Aridra szolgabirót küldötte ki; ő két embert kegyetlenül megbotoztatott, min annyira megijedtek, ^°é>' igazokat többé keresni nem merték, stb. A botbüntetést a brassóiak nagyon bőkezüleg alkalmazták e szegény népre, íöljajdulásokra, jogkövetelésökre, sőt egyszerű kérlmeikre is a felelet rendszerint mogyo- rófapálczával adatott meg, úgy hogy a szász inspector urak e tekintetben tulteltek bármely kegyetlent osztrák kápláron is. A felperesek ellen Brassó argumentuma többnyire mindig az inspector urak mogyrófa pálezájában határozódtak meg csak az itt felhozott két példa is, melyekhez hasonlót ezereket tudnék felmutatni, meggyőzhetnek mindenkit arról, hogy a szegény felfolyamodó hétfalusiak nem oknélkill mondták magukat túlterhelt raboknak; valamint felfoghatóvá teszik azt is, hogy ott, a hol a törvényes védelmet igénybe vevőkre, minden ítélet, nélkül rávették a 25 és 50 botot, és még a botolót pénzel meg ^kellett fizetni, hogy ráverte a 25 vagy ötvent ott Brassó mindent tehetett, s elfoglalhatta e szegény népnek több századok óta szabadon bírt erdőségeit is. (Folytatás következik.) Brassó város rendőri viszonyai. (Folytatás.) Brassó város Erdély összes városai között u legtöbb jövedelmi forrásokkal bir. S mégis e város a legkedvezőbb jövedelmi források mellett is mily sok kívánni valót hagy fenn. A természet gazdagon pazarlá kegyeit Brassóra, azonkivül hogy tudná, hogy a túlságos kegypazarlás annak rovására van. Természetes dolog, bol az emberi ész munkásság nincs felhiva, vagy bol a természet pazarul gondoskodik teremtményeiről, s az élvezet dolgában is kevés kivánni valót hagy fenn, ott az emberi munkásság, törekvés csekélyebb. így vau ez bár nem egészen helyesen Brassóval is. E város kedvező természeti fekvése miatt minden emberi munka, erőfeszítés és költekezésen kívül, oly 6éta-helyekkel bir, melyek önmagokban páratlanok. Szépek e természetadta séta-helyek, mennyivel szebbek volnának, ha azokhoz még az emberi munka, mesterség is járulna?! De e város hatósága a város szépitését illetőleg a muhamedanokkal tart, ő a természet, Istenség vezetőkeze munkálkodásába bele- kontárkodni nem akar. Ez oka annak, hogy sétahepók külön kis üvegben a háttér és az üveg alkal a zása által nagyon világosan és elevennek látható. Az iparlota és a gépcsarnok közt van egy pavillon, mely a német-birodalom tanügyi kiállítását foglalja magában, s hol minden egyes államnak külön osztályban van elhelyezve kiállítása. E pavillonban a Porosz. Szász, Wurtemberg és Bajorosztály ragadták meg leginkább figyelmemet. Lássuk ezeket egyenkint. Hogy mily nagy gondot forditnak Poroszország iskoláiban a torna tanitásra, látszik kicsinben felmutatott tornahelyiségröl. Ezek közül azonban bármelyik is véleményem szerint nem népiskolába való, m ért na gyón megvannak tömve szerekkel, már pedig azok anyagi okok miatt nem egy könnyen állíthatók elő aztán a mi fő, nem az a czélja a népiskolának hogy komédiásokat neveljen; a mit a tornászat által elérn akar, azt a szabad gyakorlatokkal és egy nehány tornaeszköz segítségével is elérheti. Berendezett tanterem itt nincs, valamint az egész német-birodalmi tanügyi kiállításban, de a berendezéshez szükséges eszközök találhatók. Ezek közül czélszerüségre nézve az iskolapad tűnik ki, melynek homorú üló'széke a háttámasszal együtt csavarra van erősítve, s ennélfogva fel s alá, a csavar alapjául szolgáló deszka által pedig előre és hátra mozgatható a gyermek nagyságához képest. E padok azonban nem állanak külön, hanem négy egy alapon áll. — Tan- esküzei közt van egy számológép, melynek a mi Orosis számológépünk feletti előnyössége abban áll, hogy a négyszög és a köb kiszámításának tanításához szükséges szemléltetési eszközöket is magában foglalja, pedig az egész nagyon egyszerű szerkezet. (Folytatás következik.)
