Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-05-27 / 42. szám
1B6 V e g y c s. (Ilaynalcl Lajos) kalocsai érsekségének hatodik fordulati napján, folyó hó 17-én az erdélyi püspöki uradalom részéről most neki, mint egykori erdélyi püspöknek utólagosan jutott urbé- riségi kárpótlás egész összegét az erdélyi egyházmegye egyházi, iskolai és közművelődési czél- jainak előmozdítására adományozván, 60,000 pengő forintnyi örök alapítványt tett és annak kezelése végett a gyulafejérvári káptalant kérte föl. Jut ebből a) a csiksomlyói gymnasiumnak 8000 pft, b) a brassói gymnasiumnak 4000 pft, — c) a nagyszebeni Ursula apáczáknak 3000 __d) a nagyszebeni tertiátia apáczáknak 3000 pft, __ e) az erdélyi muzeum botanikus osztál yának 2000 pft, — f) a hátszegi iskolának 2000 pft, — g) az erdélyi püspök által meghatározandó hat legszegényebb plébániának egyenkint két, összescn°l2,0000 pft, — h) hét legszegényebb erdélyi néptanító jobb ellátására egyenkint ezer, összesen 7000 pft, — i) az erdélyi elaggott papok nyugdíjalapjának 2000 írt, — k) az erdélyi néptanító nyugdíjalapjának 2000 pft, — 1) egyéb erdélyi egyházi czélokra 15,000 pft. Az alapítványok 1874.jan. 1-ső napján lépendvén életbe, a folyó 1873. évre eső, majdnem háromezer forintra rugó kamatok Erdélyben huszonegy különféle egyházi, iskolai és közművelődési czélokra kisebb-nagyobb összegekben osztatnak szét. (A marosvásárhclyi) szépirodalmi téren működni kivánó társulat máj. 19-én tartá elöértekezletét. Elnöknek Mentovies Ferencz egyhangúlag megválasztatván, egy 6 személyből álló bizottság küldetett ki az alapszabályok kidolgozása végett. Az egyik főszempont, mely a társulatnak irányadója leend, a népköltészet gazdag aknájának raivelése. (Nagy-SzcbcnlXMl) máj. 25 ikén zászlószentelés volt. Ez alkalomra megliivók bocsáttattak ki, s „H. Zeitungnak“ nagy keserűségére van, hogy a megliivók magyar nyelven vannak kiállítva. Már miért is nem bocsát ki a parancsnokság magyar honvédzászlószentelésre német meghívókat. (A Gráczban) tanuló román ifjak e hó 15-én ünnepi lakomát adtak „a románoknak a magyar igától fel- szabadulás huszonöt éves ünnepére“ elfeledve azt, hogy a hazában minden népet a magyar országgyűlés szaba ditott fel, s a régi királyok is sok román parasztot szabadítottak fel, midőn a nemesi rendbe emelték. (Sepsi-SZCüt-gyÖrgyÖn) a ref. tanodái müénekkar több műkedvelő szives közreműködésével a ref. tanoda javára hangversenyt rendezett május 22-én, — bevétel volt 105 írt 40 kr. o. é. ehez számítva ez alkalommal egy kis tréfás jövedelmet 1 írt 50 kr. összesen 106 frt 90 kr. melyből 18 frt 90 kr. kiadást kivonva maradt 88 frt o. é., mely összeget a ref. tanodái közpénztárnak ezen ide mellékelt nyugtára átszolgáltattam. S о 1 y m o s y Lajos. Nyugta. Melyszerónt alólirt elismerem, hogy az 1873. máj. 22-én tartott hangverseny tiszta jövedelmét 88 frtot o. ért. t. Solymosy Lajos úrtól átvettem a tanoda pénztárába. 88 frt. o. é. S.-Szt.-Györgyön, 1873. május 24-én. Antal Zsigmond, pénztárnok. (Az „Apollo,,) zenemüfolyóirat 70. száma két hosz- szabb darabot tartalmaz, u. in. Them Károlynak veterán zeneművésztől egy szonatinát magyar stylben, s Becktöl egy Nocturne-t. (Román iskolai eongressus.) Dr. Vancea balázsfalvi ! érsek iskolai congréssust hív egybe, köriratábau hangsúlyozva a közoktatási miniszter febr. 23-ki rendeletét, j mely kinyilatkoztatja, hogy a felekezeti iskolákat elfog - 1 lalni s azokat községiekké átalakitni nem szándéka, de j azt megkívánja, hogy ezen iskolák a népoktatás czéljá- nak megfelelő helyzetben legyenek. Azután a congres- sus szükségességet ekként indokolja a löpásztori levél : „Mi sors fogja érni a községeket, könnyen megérthető, — s miután tapasztaljuk: hogy 5 év óta nincs elhárítva a felekezeti iskoláinkat fenyegető veszély, — s miután látjuk, hogy e veszély megelőzésére nincs más módunk, mint a románság összeségéhez folyamodni — az egyetlen mentő eszköznek, mi még a fenyegetett községekkel szem rendelkezésünkre áll, — fenyegetett községeink viszonyainak meghányásvetése szempontjából el- kerülhetlennek látok az érseki iskolai ügyek tárgyában egy mielőbbi congréssust.“ (A székely nemzet) történelmének megiratására szépen gyűlnek az adakozások s maholnap e nagybecsű mű biztosítva leend. Annál különösebb, hogy épen most, midőn a dolog oly szép fejlődésnek indult, hideg zuhanynyal akarja a buzgóságot a „Kelet“ egy névtelené elölni, állitván, hogy nem jött el még az idő, holott előbb neki sem jutott eszébe az ellen felszólalni. Mi nem értjük egyátalában e jó ur okoskodását. Magyarország egyetlen egy részének történelméről sem jelent meg annyi forrástanulmány és monographia, mint a király- hágontuli részről s épen ez okból a rész egy részének megírása is sokkal könnyebb. Annyival fontosabb ennek jelenlegi sürgetése, mert oly alapos szaktudósok, mint Szabó Károly a régibb s Jakab Elek különösen a székely nemzet újabb történelmére nézve nem fognak mindig akadni. Mi melegen óhajtjuk e becses mü mielőbb megjelenését s úgy hisszük, hogy ha e mü pályázathirdetés nélkül e két derék tudósunka bizatik, a kétségek, melyeket az említett névtelen felemlít, önmagoktól eloszlanak. (Konslanlinápolyban) Lesseps és az orosz követ tárgyalást folytatnak egy Közép Ázsián át vonuló orosz indiai vasút ügyében. (Hátszegen) Lónyay Béla 118 szóval 284 közül ellenfél nélkül követté választatott. (A íranezia választási) törvény szövege szerént az activ választási jogra 21 éves kor és két évi állandó tartózkodás egy helyen szükséges. ( „Fürdői lapok “-at) ád ki Budapesten Sédy István E lap minden száma hoz ezikkeket a- viz- és fürdö- gyógytan köréből s ismertetést a magyarországi ásványvizekről, a legújabb elemzések és tapasztalatok közlésével, a fürdőknél a legújabb beruházások, javítások stb. felemlitésével. Az ásványvizekre nézve abban a visszás helyzetben vagyunk, hogy a közönség a külföldieket jobban ismeri, mint a magyarországiakat, ha gyógytekintetben ezeket illeti is az elsőség. E lap ismertetéseiben a magyarországi ásványvizek mindig összefognak kason- littatni a külföldiekkel s a különbség kiemeltetni. Fürdészeti statistikát s minden látogatottabb hazai gyógyhelyről leveleket és a fürdövendégek névsorát fogja közölni e lap, mely megjelenik jun. elsejétől sept, végéig minden vasárnap. Előfizetési díj 4 frt. o. ó. Az etöfizetési pénzeket a „Fürdői Lapok“ kiadói hivatalához (Budapest, Belváros, IV. kér. Szép- utcza 3 sz.) kell küldeni. (Óriási kőszéntelepek.) Chinában 400,000 négyszögmérföld terjedelmű kőszéntelepek vannak, minek egy harmadrésze Angolországnak épen elég lenne arra hogy a föld legvirágzóbb iparú nemzetévé emelje. Chinât e köszén-böség azon helyzetbe5 hofcza, hogy évezredekre el tudja látni az egész földet kőszénnel. A telepek mélységei 1—2—500 ’láb között változik. Helyi különfélék. A brassói magyar társalgó egylet május 17-iki ülésén Réthy Lajos lemondott az elnöki tisztről, meleg megható szavakkal buzsuzván az egylettől, mely neki jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott üdvös működéséért, s egyszersmind kikiáltotta örökös tiszteletbeli tagjának. Kászony István indítványára a magyar társalgó egy let most alakult testverenek — a brassói magvar polgári körnek 200 frtnyi ajándékot s 300 frtnyi 6% kölcsönt adományozott s ezáltal egy részről a kezdet nehézségeivel küzdő kör megalapítását biztosította, másrészről pedig bizalmának és rokonszenvének fényes jelét adá az uj egylet irányában. Az ebbeli határozatra leginkább az intelligentia és kereskedők folytak be, bizonyhván hogy méltányolni tudják az iparos osztályt s felvirágozásának szükségességét. A kaszinói vendéglő Wertán Jánosnak adatott ki. Bolgárszeg föutczábau alkalmas szállás szép kerttel kiadó. Mészáros Nándor kir. tanácsos, gymnasiumi főigazgató és miniszteri biztos május 27-én délben érkezett Brassóba a r. k. gymnasium megtekintésére. A nagyon buzgó, humánus és hazafias tanférfinál 27-éu estve a gymn. zenekar előadással tisztelgett. Szerkesztői szó. A „Kr. Z.“ ismét félre beszél a „Nemeréről.“ Majd találunk hűsítőt. Mai számunk fontos magánelfoglaltatás miatt késett el. Becsi tőzsde es pénzek Brassóban május 20. Pén*. Osztr. nemzeti adósság ezüstben................................................ 70 90 » » » papírban......................................... 66 90 1860-lu sorsj, kölcsön 100 frt................................................. 97 50 Nemzeti bank részvény . . •......................................................995 __ H itelintézeti „ ....................... ............................. 280 __ L ondon.............................•.........................................................ну ____ E züst.................................................................................................no __ N 'apoleond’or ......................................................................... 8 89 Cs. k. arany........................................................................................... .... L ira.................................................................................................................... M agyar földteherm. ..................................................................... 77 50 B ánáti.................................................................................................. 74 50 Erdélyi....................................................................................................72 __ P orosz tallér................................................................................. 1 63 Ikosár............................................................................................ 1 62 Rubel............................................................................................ 1 60 Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: HeiTlMIlD Antal. Árlejtés. Hosszufalu, Csermítfalu és Tlirkös községei egy kőhíd építésére árlejtést tartanak a hosszu- falusi községi irodában f. év június hó 3-án délelőtt 10 órakor. A terv és feltételek Reich Frigyes kerületi felügyelő urnái láthatók Brassóban. Voicu Rosiuleseu, 55 1—1 biió. Az elöpataki hajtó pezsgő-porok magában foglalják a hires elöpataki gyógyforrások oldó vegyalkat részeit és ezen ásványvizek gyógyhatását fokozott mértékben bírják. Különösön kitűnő hatása лап e porok használatának a gyomorhurutban, csömörben, gyomorgyöngeségben, étvágytalanságban, gyomorpuffadásban, emésztési gyöngeségben, gyomorgörcsben, zahában (túlságos gyomorsavany), vagy is az úgynevezett mellégésben; továbbá máj- és lépdagauatban, az epe rendetlen el- és kiválasztásában, epedugulás-sürüség és epekövek ellen és az ezen állapotokból származó makacs sárgaságban, úgy nemkülönben a test akármely szervének elnyálkásodásábkn, nehéz lélekzés és szívdobogásban; a belek zsongta lanságában (erőtlenség), a szélkórban, altesti vérpangásban, kezdődő viz- kórban, különösen pedig az aranyérben, a vese húgyhólyag és húgycső kurutfaiban, vese és hegykövek képződése ellen, az anyaméh idült takarjában és daganatában, fehérfolyásban, méhvérzésekrei hajlamban, szédülésben, lő- és mellhezi vértorlodás- ban, makacs csuklásban, rásztkórban és méhszenyben (hypochondria és hysteria). E porok uélkülőzhetövé teszik az ingerlő hatású drasztikus hashajtó szereket. Hatásuk biztos, szelid és fajdalomnélküli, mivel alkatrészei gyengén oldó, husi tő és csillapító természetűek; ugyanazért huzamosabb ideig is veszély nélkül használhatók,— miről a bel- és külföld több orvosi és tudományos tekintélyei és számos betegei elismerő nyilatkozatokat küldöttek be. Ára esçy 12 adagot tartalmazó doboznak használati utasítással 1 ftr. o. é. Kaphatók e porok minden jelesb gyógyszertárban és minden jelentékenyebb ásvány- és füszerkereskedésben. ‘T^pl! Főraktár és szétkűldési iroda Brassóban Száva Gerőnek a „koronához“ czim- zett gyógyszertárában. ______ ____ st 2-0 N yomatott Borner és Kamnaroél. 3669 sz. 1873. 54 2—3 Pályázat. A zajzoni helységi jegyzői állomás betöltésére azon hozzátevéssel pályázat hirdettetek, hogy a pályázók a szabályszerű okmányokkal felszerelt kérvényeiket 1873, Junius 24-ig a zajzoni kerületi felügyelő Brennerberg Ferencz tanácsoshoz küldjék be. A zajzoni helységi jegyző járományai: 200 o. é. frt évi fizetés, természetbeni lakás és 10 osztrák öl tűzifa, melyből az irodaszoba is fütendő. A megválasztandó jegyző tartozik hivatalát 1873. Oktober 1-én elfoglalni, mely naptól járományai is folyósittatnak. Brassó, 1873. Május 14-én. A városi s vidéki tanács.
