Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-04-29 / 34. szám
132 Ezeken kívül következő városokban: Kolozsvár,j Szamosujvár, Erzsébetváros, Segesvár, Medgyes, Besz- ; tercze és Gyula-Fehérvár kir. városok, továbbá: Déva, Vajda-Hunyad, Hátszeg, Szászváros, Abrudbánya Korza pusztával, Verespatak, Nagy-Enyed, Vízakna Mundra | pusztával, Fogaras, Székely-Udvarhely, Sepsi-Szt.-György, I Kézdi-Vásárhely, Csíkszereda, Torda, Deés és Szék mezővárosokban, valamint végre Bereczk és Sósmezőn. H. A telekkönyvezés be van fejezve, s a munkálatok már a jövő hónap folytán fognak hirdetményeztetni, il- j letöleg a közönség használatába bocsáttatni, a következő területeket illetőleg: 1. A tordai kir. törvényszék egész területén bele nem értve az ezen törvényszék teiiiletébe eső Aranyosszékhez tartozó községeket, melyekben a telekkönyvek már a közönség használatába átadvák. 2. A sepsi-szt. györgyi kir. törvényszékhez tartozó második, illetőleg a sepsi-szt.-györgyi járásbirásógi kerületben, és 3. a maros-vásárhelyi kir. törvényszékhez tartozó szász-régeni járásbirósági kerületben és Marosvásárhely városban. III. A helyszinelés, illetőleg a telekkönyvezési munkálatok folyamatban vannak a következő területeken: A gyergyó-szt.-miklósi, a Csíkszeredái, a kézdi-vá- sárhelyi, a brassói, a segesvári, a medgyesi, a hátszegi és a fogarasi királyi törvényszékek egész területein, továbbá a marosvásárhehyi kir. törvényszék területén, a már befejezett szászrégeni járásbíróság kivételével, és végre a nagyszebeni kir. törvényszékhez tartozó szász- sebesi és ujegyházi járásbíróságokban. Ezen elősorolt, területeken a helyszinelési munkálatok már annyira előhaladtak, hogy azok nagyobb részének befejezése és hirdetményezése még ez év folytán várható. A helyszinelés már csak az abrudbányai, nagy- enyedi, gyulafehérvári és dévai összesen tizenegy járásbirósági kerületből álló törvényszékek területén nem indíttatott még meg. Egyes községenkint véve Erdélyben a hiteltelek- könyvek készek s a közönség használatába átadvák 693 községben; a munkálatok készek, s már a jövő hónapokban fognak hirdetményeztetni 206 községet illetőleg; a helyszinelés folyamában vau s nagy részt közel a befejezéshez áll 621 községben; a helyszinelés még meg nem kezdetett 779 községben. Végre Erdélyben az összes adórészletek száma tesz 9.350,897 részletet, ebből eddig már 6.654,256 részlet helyszínelve van, tehát még van helyszínelni való 2.696,641 adórészlet Az erdélyi kath. autonomikus gyűlést Fogarassy Mihály erdélyi püspök f. hó 4-ről keltezett1 körlevelével május hó 12-kére egybehívta. A körlevél, kevés elhagyással, igy hangzik: A erdélyi püspökmegyei r. kath. egyháznak törvényeken és régi gyakorlaton alapuló joga lévén egyetemes gyűlést tartani, s világi vonatkozású egyházi, ne- j velési, iskolai és vagyoni ügyeit önkormányzatilag in- | tézni: 0 cs. és apóst. kir. felsége 1867-ik évi auguszt. 19-én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy az erdélyi kath. status-1 gyűlés az 1866-ik évi jan. 10-ki gyűlés jegyzőkönyve ; 4-ik pontja alatt megállított alapon egybehivassék, és I az erdélyi kir. kormányszéknél fennállott kath. commis- sio megszüntettetvén, az eddig annak hatásköréhez tartozott ügyek az egybehívandó státusgyülés, illetőleg az ez által s ennek kebeléből választandó bizottmánynak befolyásával kezeltessenek. Felséges urunk és apostoli királyunk ezen legfelsőbb elhatározásáról a vallás és közoktatási m. k. minisztériumnak Budán 1866-iki September hó 12-én kelt intézménye által értesittetvén, nem késtem az erdélyi kath. status-gyűlést az 1866-ban megállapított alapon egybehívni, mely az 1868 ik évi február 9-én Ivároly- Fehérvártt tanácskozását meg is kezdette, de legfontosabb teendőit, melyekre különösen egybehiva volt, be nem végezte, s a nélkül oszlott szét, hogy kebeléből a kath. bizottmányt megválasztotta volna. Azóta a viszonyok más alakulást nyertek; az országos kath. congressus, melyben az erdélyi püspöki megye is választott képviselői által részt vett, megtartatott, s abban a Szent-István birodalmára szóló kath. autonómiái szervezet megállapittatott ; az erdélyi kir. kormányszék feloszlott, s az ennek helyét egy ideig pótló királyi biztosság is megszüntetett; a kath. bizottmány azonban a vallás és közoktatási in. kir. minisztériumnak alárendelt állásban, s kormányi kinevezés utján szaporított tagjaiban fennáll s a kath. status ügyeit intézi, a nélkül, hogy a status gyűlés kifolyása és az általi megbízatása jellegét viselné. Ezen rendszertelen s a kath. status autonómiai jogaival férkezhetlen állapot megszüntetése czéljából több oldalról felírások intéztettek hozzám, azon kéréssel, hogy a kath. status-gyűlést kitűzött, de 1868-ban meg nem oldott teendőinek elintézésére egybehívjam. Ennélfogva az 1868-ban február 15-én ideiglenesen elnapolt erdélyi kath. status-gyűlést folyó 1873-iki évi pünkösd hó (május) 12-ik napjára Károly-Ifehérvárra ezennel egybehívom. — Aláírva: Fogarassy Mihály. V i (1 é k. U d a r h e 1 у 1873. april 24. Nagyszombat az üdvezitö feltámadásának emléke, amennyire örvendetes ünnepély-e a keresztényeknek, annyira félelmes kezd lenni az udvarhelyi lakosok előtt. Itt azon különös szokás van, hogy a feltámadási körmenet alkalmával a mester legények és inasok mindenféle rongyos puskákból az éneklők és imádkozok közt derűre borúra folyvást putfogatnak. Nem csak botrányos ijeszgetések és veszekedések történnek ilyenkor, hanem szerencsétlenségek is. így történt az idei körmenetkor, hogy egy bádogos legény pisztolyát lőporral és fojtásokkal túlságosan töltögetvén, nagyokat durrantott, mig végre a fegyver elpattant és vasdarabja egy fiúnak lábába fúródott, ki most kínok közt fekszik és felgyógyulásához is kevés remény van. Nevezetes e putfogatási ünnepély történetében az, hogy a kormány a botrányok és szerencsétlenségek elhárítása czéljából azt már egyszer eltiltá. Ekkor a vargák ügyvédet kerestek a puftogatási szabadalom visszaszerzése végett; de nem találtak e czélra katholi- kus ügyvédet. Egy protestáns ügyvéd erről értesülvén, a varga uraknak ingyen ajánlkozott e dicső (?) ősi (!) joguk visszaszerzésére; végre csakugyan kieszközlé azt, hogy a föltámadási körmenet alkalmával szabad legyen vezénylet mellett üdvlövéseket is tenni. — Megérkezvén a vezénylet feltétele mellett az üdvlövésekre az engedély, a puffogtatás már a múlt évben újra kezdődött, de vezénylet nélkül. — És a mi városi tanácsunk csak nem akar vágy nem mer e visszaélés ellen föllépni. Az a népszerűség vadászás sok bajnak forrása! Városi tanácsunk ugyanis nem akarja a vargák kegyét elveszteni, hanem inkább eltűri az értelmiség és a kormány megrovását. Ha az üdvlövések adása csak vezénylet föltétele mellett engedtetett meg, az egyházi és világi elöljáróknak nincs joguk e föltételt mellőzni, es így most a szegény fiú kínjainak vagy halálának előidézésében ők is bűnrészesekké váltak. Aztán mit is jelentsem ama puffo- gatás a feltámadási körmenetnél ? Létezett-e lőpor és puska Krisztus feltámadásakor ? vagy legalább a nikeai zsinat idejében, midőn a húsvéti szertartások kezdtek rendeztetni? vagy talán az ős székelyek puffogattak ezelőtt ezer évvel? Nem, hisz a székelyek alig kétszáz éve használják a lőfegyvert. Tehát hol kezdődik az udvarhelyi vargák puffogotasi ősi joga? Talán József császártól nyerték e jogot? Az egész ősi jog alig terjed 20—30 évre; aztán ez már oly ősi szokás, mely a botrányok és szerencsétlenségek daczára is fentartan- ; dó?! Figyelmeztetjük a kormányt, hogy a vezénylet feltétele se tavaly se az idén nem teljesítetett, s a I puffogatás is nem a nép épülésére, hanem botrányára űzetik; az idén pedig ismét szerencsétlenséget okozott; tehát vonja felelősségre az illetőket. A természettudomány mint a közlekedés előmozdítója. Képek és vázlatok az életből. Deák Gerötöl. (Folytatás.) Azóta ezer meg ezer gozhajo evez a tengeren es nagyobb folyókon ; azóta a közlekedésnek s ez által a mivelödésnek s a tudományos elöbbrehaladásnak legjelentékenyebb emelői lettek. Ezek annak a gyenge emberi kéznek korlátlan hatalmat adtak a leghatalma- ; sabb elem felett, mert bennök minden szélvész és vihar j daczára biztosan és gyorsan lehet áthatolni a véghetlen j vízfelületen és az egyik világrész kereskedését a többiekével össze lehet kötni. Foulton első gőzhajója 120 tengeri mértföldet 32 óra alatt tett meg es igy egy mértföldre valamivel több kellett egy óránál. Ez akkor természetesen bámulatos gyorsaságnak volt tekinthető. A mi mostani gőzhajóink ellenben 3 mértföldön könnyen áthaladnak 1 óra alatt, hanem aztán két, sőt három árboczczal és folytonosan vitorlákkal vannak ellátva, hogy ez által a szél a gőzt segitse, támogassa. Tekintsünk meg most egy gőzhajót. Középen a mozgató készüléket találjuk, mely egy vagy nagy hajóknál két gőzkazánból áll. Egy hatalmas hajtókerék hajtja a mindkét oldal közepén elhelyezett lapátkerekeket, melyek úgy állnak ott, hogy inkább hasadva, mint ütve fogódzanak a vízbe. Hasonló módon hozza mozgásba a gőzgép a hajó hátsó részében lévő csavart egy forgótengely által. Meg kell jegyeznem, hogy miután a hajó két oldalán messze kiálló kerekek igen könnyen nagy sérelmeknek lehettek kitéve s ezen kívül a hajó zajgó hullámoktól féloldalra dobotva most az egyik, majd a másik kereket emelte fel magasra, ezen hátrányok kikerülésére találták fel a csavaros gőzhajókat s ez által az ókor legnagyobb raa- thematikusáról elnevezett „Archimédesi“ csavar lett a gőzhajók mozgató eszköze. Maga a csavar mindig rézből van készülve, hogy a tenger vize behatásainak annál könnyebben ellenállhasson. — A gözcylinder és a lombik egészen mint más közönséges gőzgépeknél vannak szerkesztve; a hajónak első és hátsó részét a tereh, az utazók és a legénység foglalják el. — Hadi- csavargözösöknél a különben a kerekektől elfoglalni szokott helyeken ágyuk állanak. Az erős vaslemezből ; készült kémény tekintélyes magasságban emelkedik fél ! a födélzet felett és kicsiny gőzhajóknál néha árboczfa : gyanánt is szolgál. Újabb időben a csavar helyébe három szárnynyal ellátott csavarnemü kereket vettek szokásba. Mind a ! csavar, mind a kerék tevékenységéről és hatásáról köny- nven fogalmat szerezhetünk, ha egy szélmalom szárnyait megtekintjük. Ugyanazon törvények szerint, mint ezek a levegőt, szeldelik a csavar és kerék a vizet s ezáltal a mozgató vagy is inkább tovább hajtó erőt idézik elő. A csavar közvetlenül a kormánylapát előtt van elhelyezve s oly mélyen fekszik a viz alatt, hogy kívülről épen nem lehet látni, annyival kevésbé lehetséges lövés által megsérteni. A csavargőzösök a tengeren és nagyobb folyamokon csak nem egyeduralmat vívtak ki, mig a kerék- gőzösök csak a kisebb folyókon tartják fenn magukat, melyek a csavar használatára nem elég mélyek. 7. A vasat. A gőzerőnek első felfedeztetése óta tehetséges férfiak azzal foglalkoztak: miként lehetne azt mint hajtó és terehhúzót alkalmazni? Hogy ez lassanként a vizen miként sikerült, előbbeni czikkemben kimutattam ; most már azt akarom előadni, hogy miképpen változott Wattnak vízzel töltött fazéka azon tüzes paripává, mely napjainkban már csaknem minden országot beszáguldoz. Azon szilárd kerékvágásnak előnyeit, melyen a vasút halad, már az ókorban ismerték. Már a görögök és rómaiak használtak vassíneket nehéz terhek tova szállítására, miként ezt az eleusisi Ceres templomának romjaiban fennmaradott kerék vágányok bizonyítják. Hasonlóképpen aranybányáikban is közönségesek és alkalmazottak voltak bizonyos nemű vékony vasrudak, melyeken az érczkövekkel megtöltött szekereket húzták ki a bánya helyiségéből. Már a múlt század közepén tett kísérleteket Gautier, utána Watt Robert gőzgépekkel terhek szállítására; 1773 épité Cugnot az első gőzszekeret és a század végéig, s a jelen század kezdetén számtalan sokan követték őket hasonló vállalatokkal. — De összesen sem voltak képesek semmi különös eredményű elérni, mivel gőzszekereiket a közönséges utakra készítették volt. Végre megjött Stephenson és teljesen sima s hasonló vassíneket alkalmazva, a vasutat és annak szerkezetét oda állitá, a hol a lényegileg ma is van. Stephenson György, midőn kimondá az eszmét, hogy7 szekeret gőzzel akar hajtatni, mint majd minden fölfedező, ki lett nevetve és gúnyolva; szerencséjére azonban egy gazdag lordra talált, a kitől ő elegendő pénzt kapott, hogy egy nagybani kísérletet eszközöljön. S éppen a szabadság harezok napjaiban sikerült az emberiség fölszabadulása a tér és idő alóli terhes rabszolgasága alól is. (Folytatása következik.)
