Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-04-11 / 29. szám
112 vei megszaggatni és röviditni. Karácsonra, Hus- vétra elég lenne 3—3 nap. Februárban félévi vizsgára néhol „Húshagyó keddi vacatio“ czim alatt egy hétig szünetelnek. Ezen sok idöpazarlás minimo calculo 30 napra terjed, mit ha szorgidóvé változtatnának, önként következik, hogy a tanév egy hónappal rövidíthető lenne a gazdaság előnyére. Mezőföldi községekben, hol a nép kizárólag csak gabnatermelés és állattenyésztéssel foglalkozik, októberben még halmaz teendők várnak a gazdára. A burgonyát, czukorrépát ki kell ásni, el kell vermelni ; az őszi vetés, szántás, boronálás, trágyázás, vető-mag cséplés mind egymásra gyűl. Ilyenkor legszűkebb a napszámos, a gazda még a fejérnépet is csépelni állítja; ő délelőtt szánt s délután elveti, amit a felesége kicsépelt. Ily körülmények között esze- ágában sincsen, hogy gyermekét októberben az iskolába küldje. Ezek szerint óhajtandó volna, hogy a törvény módosíttatnék a nép élettoglalkozásához; igy czélszerüségét megtalálná, a nép közszerete tét kinyerné. Véleményem szerint a mennyit igy rövidülne a tanév, annyival lehetne a tankötelezettséget 12 , illetőleg 15 évnél magasabb életkorhoz szabni. A városi tanítók nincsenek ezen elbeszélt rósz helyzetben, azért a kérdéses szakaszok módosítását kívánni nem is áll érdekükben, de a falusiak valóban benne nyomorognak; azért nem ártana, ha a mit én itt nagyon monoton hangon eldaráltam, ügyesen hozzá szólanának; felhívom az érdekelt iskolaszékek és az iskolatanács figyelmét is, ha ily magam féle rusticns ember szava megérdemli a figyelmet. Tanfy. A királyföldi románok kérvénye a kormányhoz a királyföld rendezése tárgyában. (Folytatás.) Az ötös szám megfelel az említett indokolásnak és a helyi viszonyoknak, és ezen 5 municipium lehet: 1. Brassó vidéke a törcsvári községekkel, melyek történetileg 1860-ig ezen területhez tartoztak, mely évben tévedésből a természeti fekvés ellenére Fogaras vidékbe osztattak, a melytől járatlan havasok által vannak elkülönítve. 2. Besztercze vidéke; e két vidék hasonlóan, mint a szomszéd Fogaras és Naszód vidék megállhat. 3. A medgyesi municipium, mely természetes kapcsolatban áll a segesvári, nagy-sinki és kőhalmi székekkel. 4. A szebeni municipium az ujegyházi székkel, egy nehány közelebbi községeivel a szerdahelyi széknek, melyekhez magától érthetöleg számíttatnak Szelistye és Talmács fiókszékek is, a melyek történet és törvény szerint Szebenszékhez, illetőleg a királyföldhöz tartoznak, melynél mai nap közigazgatási jogaikat gyakorolták, és most is gyakorolják. 5. A szász sebesi municipium a szász-városi székkel, és a szerdahelyi széknek többi községeivel együtt. Ezen municipiumok kikerekitése természetesen kell, hogy történjék a közigazgatás könnyebbitése tekinteté hol; és ha más megyebeli községek érdeke szükségletei az ország jövendő uj beosztásáig is ezt követelnék, csak a méltányosság és czélszerüség követelését teljesi- tenök, ha egyeseket, bár jobb általános közigazgatást reményiünk, a fennemlitett öt municipiumokba kebeleznénk; igy névgzerint Szetsel, Mág, Ecselö községeket a szebeni munieipiumba, melyek Nagyszeben városától 3—4 mértfoldnyire, Nagy-Enyedtöl pedig, melyhez mai nap tartoznak, 10—11 mértföldnyi távolságra vannak. Ezen öt municipium helyesen kikerekitve elég nagy és népes volna, hogy közigazgatási költségeit a királyi városok hozzájárulása nélkül fedezhesse. Azon jelentéktelen községek pedig, melyek nem szab. kir. városok, sőt mezővárosok sem, hanem csak úgynevezett praetoriumok, névszerint Szeredahely 1300 —1400 lakossal, Ujegyház 800—1000 lakossal, Nagy- Sink 2600—2700 lakossal, melyek csak földművelő falvak, közlekedés, kereskedelem és ipar nélkül csak úgy tekinthetők, mint más földmivelő falvak, melyek valódi mezővárosok és népes községek és kereskedelem és iparral, mint pl. Szelistye és Resinár 5—6000 lakossal, Disznód 3—4000 lakossal Szerdahely-székben, és sok más hasonló falvak. Ezen fplosztások és kikerekitések ellen nem hozhatni fel az ország jövendő átaláuos felosztását, mivel a királyföld szervezése épen most volna életbeléptetendö, ezen szervezés pedig nem lehet valami ideiglenes kisér- ' let, hanem egy állandó, helyes cs alapos szervezés, a mint ezt a nép, az ország és állam érdeke kívánja, sőt a kormány bölcs eljárása követeli, hogy ezen szervezés I mintául szolgáljon. A királyfoldi románok felterjesztésükben program- íjuk második pontját a következőleg indokolják: H. A királyföldön mai napig a szabad királyi városok jogát és czimét a következő városok viselték : Nagyszeben, Szászváros, Szászsebes, Medgyos, Segesvár, Brassó és Besztercze. — A magyarországi törvényhozó testület (1870. 42. t. ez. 1. §.) valamennyi országos szabad kir. városok jogait elismerte, és azoknak saját I municipalis önkormányzatot adott, tekintetbe vévén volt jogaikat és a műveltség, ipar- és kereskedelem és más városbeli érdekeit. — Ugyanazon elismerést igényelhetnek a fennemlitett királyfoldi szabad kir. városok, mivel Erdély legelső városainak sorában állanak. Ezen szabad kir. városok kikülönitése a királyföldi községek municipiumaiból, különösön Szeben és Brassó városnak, mint Erdély legelső városainak, nemcsak igazolható, hanem szükséges is. Ezen szükségesség alapszik a királyföldi lakosok sajátságain és történetén. A királyfőid története bizonyítja, hogy a szabad kir. városok, melyek az egész municipium politikai köz- igazgatását magában öszpontositani voltak képesek, és a földmivelő községek felett véduri felsőbbséget bitorolni tudtak, ezekkel a községekkel folytonos ellenségeskedésbe jutottak. Ez időben, midőn még a szász nemzet az egész királyföld felett uralkodott, a szász földmivelő községek küzdöttek a városok felsöbbsége ellen. Csak az 1869-diki ideiglenes szervezeti szabályzatnál fogva lett a városoknak a municipalis gyűlésben nagyobb befolyás megengedve, hihetőleg csak azon czél- ból, hogy a többnyire szász lakta városok ilyetén képviselete által a szász-germán elem túlnyomó felsöbbsége a többi nemzetiségek felett létesittessék. Ezen felsöbbség gyakorlatának czélja kettős valu; az első volt valamennyi municipalis községek érdekei megrövidítése illetőleg ezek rovására a városi érdekek előmozdítása, a második volt a szász-germán elem uralma a többi királyföldi lakók felett. Mig az első esetben valamennyi földmivelő községek, nemzeti külömbség nélkül érdekeiket védték, e második esetben a szász földmivelő községek érdeke egyesül a városi szász községével. A városok egyesítése a municipiummal, és a városok mesterkélt módon eszközölt többsége a municipi- umokban csak azt eredményezte, hogy most uj alakban hozassák be a szászok felsöbbsége a többi román és magyar lakosság fölött yalamennyi királyföldi kisebb községekben. Hogyan lehetne különben igazolni azon körülményt, hogy pl. Szebenvárosa, mely alig számit többet 18,000 lakosnál, a hasonnevű municipalis székgyülésbe ugyanannyi képviselőt küld, mint az összes többi székbeli községek, melyek 70.000 lakosnál többre számítanak, mig ezen székben a románság az absolut többséggel bir, és terjedelmes kereskedelemmel, baromtenyésztéssel és iparral foglalkozik. A városok ilyetén képviselete által az egyenjogúság megsemmisül. A királyföldön, kivált Nagy-Szeben székben és Brassó vidékén, még más oly sajátságos viszonyok is léteznek, a melyek a városok teljes kiküszöbölését követelik a földmivelő községek municipiumaiból. Minthogy ezen viszonyok birtoki természetűek, mélyen hatnak a községek belérdekeibe. Már a városok eredeti uralma alatt ök saját tisztségük által a községek vagyonát különféle czimek alatt támadták meg. A városi centumvirátus választotta meg közigazgatási tanácsosait és polgármesterét, mely a város és szék hivatala volt, és a vidéket tanácsosai, mint kiküldött inspectoral által kormányozta, a mi mai napig is történik. — Ezen hivatalnokok által a városok sok, de különösön a román községek területén és allodiumokban birtokigényeket bitorolnak, melyek nyoma mai napig is fennáll. Ilyen bonyolult birtokviszonyok okoznak számtalan polgári és politikai perpatvai’t a városok és községek közt. A község nem képes majorsági jövedelmeit megkapni és szabályozni, mivel ebben a város és a bérlök akadályozzák, és pedig a városi tanácsnál benyújtott perbeli kereset-panaszszal, a községi lakosok favágatási és legeltetési jogukat nem gyakorolhatják,' mivel az inspektor ebben akadályozza, és a város azokat birtok háboritásért bevádolja, az inspector eltiltja a községi erdöcsöszök megesketését, mivel, úgymond, az erdő a városé vagy a szász nemzeté; a község nem meri erdeit és legelőit őriztetni, mivel a városi tanácsnok és inspector ugyanazon ürügy alatt akadályozza ; több község lakosai nem mernek fa és szén mennyiséget erdőjükből a szebeni piaczra hozni, mivel a városi elöljáróság áruikat lekobozza azon ürügy alatt, hogy az erdő a városé, vagy a szász egyetemé : ha egy község birtokát törvényesen akarja védeni, a tanács és inspector csendőrökkel és katonai karcrövel fenyegeti, ős száz meg száz ilyen bajokat sorolhatnának fel ! kivált Szeben- székben alig van román község, mely nem volna hasonló perben Szeben városával, vagy a szász egyetemmel. Elegendő bizonyítékot szolgáltatnak erre Resinár, Popláka, Bungard, Szecsel, és a többi perei, valamint Szelistye és Talmács fiókszékek roppant pere, melyek a magyar országgyűlés elé is kerültek nemkülönben a 14. román és székely törcsvári községek perei Brassó városa ellen és sok más hasonló perek több munici- piumokban. Szebenszókben még azon különlegesség is előfordul, hogy az egyetem vagy a szász nemzet bét birái (eleinte Szeben városával együtt, későbben külön) hasonló birtokigényeket emeltek Szelistye és Talmács fiókszéki és más községek ellen, a melyek rendkívüli utón Szeben város tanácsa és inspektorai alá mint jobbágy-községek és idegen jószágok lettek rendelve. — Ilyen viszonyok közt tehát, mig tudniilik a tanács és iuspectorok a várostól függnek, és a fenálló miniszteri rendeletek szerint (belügy- miniszt. rend. 1869 márczius 14-röl 6201 és 963 sz. a.) az inspektorok az első, a tanács pedig a második fokú politikai hatóság, a melyek minden politikai ügyben döntenek, valamint azon ügyekben is, melyek a regáljogok gyakorlatában határoznak (1. belíigyminiszt. rend. 1868. jul. 7.) valamint az erdészeti törvények által elintézendő ügyekben ; senki sem csodálkozhatik, hogy a román általában a nem szász községek a legigazságosabb ügyeiket is a szász városok és egyetem javára elvesztették, sőt jogpereiket s az uj törvény- széki szervezésig, a mig a fenemlitett városi tanácsok mint törvényszékek működtek, elvesztették. Ezen körülmények és következmények a lakosokat aggodalommal és rettegéssel töltötték el a jövőre is. — Még a határjog és vizhasználati jogok is az egyes szász és nem szász falvak közt hasonló huzamos peres állapotban süllődnek, mely pereket a városi tanácsok a szász községek javára döntöttek el, a miről száz meg száz példát említhetnénk. Komán lapszemle. A bukaresti „Pressa“ 62-ik sz. írja: A kamarák 29-ki ülésében 30 képviselő aláírásával beterjesztett javaslat folytán 150000 frank szavaztatott meg a kormány részére — az osztrák-magyarországgali — jelesen a a Vulkán, Vöröstorony, Predeal és Ojtozi vonatlolc ütközésének tanulmányozása céljából. A „Pr.“ örömmel constatálja: hogy a törvényhozó testület ezúttal hivatásának magaslatára emelkedett s az ország érdekét tartotta szem előtt. Azt nem akarhatja, hogy az ország vonalai annak határánál függőben maradjanak. A közelebbről elvetett tjavaslat inkább gazdászati érvek, sőt cselszövények folytán bukott meg. Ezúttal a kamara elismerte az osztrák-magyarországgali összeköttetés szükségességét, fontolóra vette annak horderejűt s roppant előnyeit. A „Pressa“ tehát a 3 szótöbbséggel történt bukást csak elhalasztásnak tekinti s bizton reméli: hogy az osztrák-magyar vonalokkali összeköttetések s ezek közt a práhovavölgyi is a jövő őszkor megfognak szavaztatni. XI-ik közlemény a székely pályadíj ügyről. (Vége.) Ifj. Sperker Ferencz rom. kath. gymn. 5-ik osztály tanuló 50 kr., Voitsán Máté rom. kath. 5-ik osztálybeli tanuló 50 kr., Farkas Zalán rom. kath. gymn. 2-ik osztálybeli tanuló 50 kr., Gólya János rom. kath. gymn. 2-ik osztálybeli tanuló 20 kr., Török Felix rom. kath. gymn. 2-ik osztálybeli tanuló 40 kr., Antalfy Béla rom. kath. gymn. 5-ik osztálybeli tanuló 50 kr., Balog Gyula rom. kath. gymnasium 3-ik osztályú tanuló 20 kr., Szabó György rom. kath. gymn. 4 ik ősz-
