Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-01-03 / 1. szám

adjak az őt illető tiszteletet s nagy eszméik megvalósítására körünkben lelkesen munkálunk?

Mi ez utóbbi állapot létrejövésére vágytunk állandókig; s csakis örömmel tudjuk fogadni, midőn ez irány felé látjuk alakulni viszonyainkat.

Mi remélünk és óhajtunk boldog uj évet abazának.

Rókanyomok.

Л „Krön Städter“ anyának szomorú innepjei vannak. Már karácson előtt siralmason panaszolt, bogy a „Nemere“ s annak méltó társa, a „Kelet“ elrontották a szász nemzet karácson- ját. Utóbb az egész magyar sajtóra panaszkodik; azt mondja, nem értheti, hogy mért lettünk ellenségei mindnyájan a szász nemzetnek; mért gyűlöli minden magyar hírlapíró őket any- nyira. E tekintetben— úgy mond — csak az együtt lakó magyarok képeznek dicséretes kivételt.

Erre s az efféle rókafogásokra két megjegyzésünk van.

Első az, hogy ne tessék a „KronstUdter“- nek összetéveszteni a magafaj táj u előcsahosokat és az utálatosságig önző szász bureaucratiát a nyugalmas, munkás szász polgársággal.

Sem mi, sem a sajtó többi része, nem bántottuk soha a saját körében csendesen megférő szász ajkú honpolgárokat. Hanem igen is orrukra ütünk, a mennyire erőnktől telik, önöknek; a kik egykor ránk vezették a muszkát; a kik most fel akarnák darabolni ősi magyar birodalmunkat; a kik elzárják Európa legszabadabb alkotmánya áldásait a körükben lakó néptől, még saját véreiktől is, annál inkább a más ajkú honpolgároktól.

Önöknek, a mint látszik, 700 esztendő nem volt elég annak megtanulására, hogy miféle országban laknak. Önök iskoláiban ma is azt tanítják még, hogy Magyarország Kronlandja Ausztriának; épen önnek decz. 30-iki számában valamely sületlen tárczaczikk azon kezdődik, hogy mikor valaki Oláhországből Brassóba jött oszt r á к földre érkezett.

Az effélékéit kell, hogy körmükre üssünk önöknek mindannyiszor, azért is, hogy a jóra képes szász népet ilyen lelkiösmeretlenül félre vezetik.

Az a kormos azonban nem a népnek szól; hanem önöknek, tiszteletre nem méltó előcsaho- sok.

Ez különben már régi fogása a szász bu- reaukratiának,hogy mihelyt valamely csinyen rajta veszt, mindjárt a szász nép hátát fordítja.

A minap is, mikor a „Fester L1.“ fejökre olvasott a német lapokban való denunciáskodás- ért, azzal idétlenkedett ez a 36 esztendős elv- telenség, hogy hiszen azokat a czikkeket nem az egész szász nemzet írja.

Ezt ugyan nem volt mért bizonyitnia; úgy is tudtuk, hogy minden állam- és magyar nemzet ellenes bűnt néhányan szoktak ők elkövetni. A nép bűne csak az, hogy ezekre hallgat.

A mi azt illeti, hogy minden magyar hir- ! lapiró ellenségük, csupán az együtt lakó polgárság nem, ez uj fogás ugyan; de jól ösmer- jük rókaczéljait.

Arravaló az egész, hogy azt hazudhassák Pesten, miszerint a Királyföldön lakó magyarpolgárság ugyancsak elégedett a szász kiváltságok undorító légkörében.

Ez a rágalom ritkítja párját a merészségben, j

Hát nem volt elég a románokkal és néme tekkel kötött testvéri szövetség? Vajon nem önöknek szólott az? Nem volt elég a választás) alkalmával itt és Szebenben, Kőhalomban tanúsított magunktartása, tiltakozásunk? Nem elég: e, hogy a brassai magyar kereskedők épen legközelebbről kiléptek a szászokkal közös egy- ; létből? Nem elég bizonyság e lapunknak minden száma arra, hogy mi tiltakozunk minden különlegesség ellen s a szászországi viszonyokkal ugyancsak nem vagyunk megelégedve?

Ha még több bizonyság is kell, majd fog- i nak hallani önök azon határozott tiltakozásról, a mely a Királyföld minden magyar polgárától aláírva a jog-egyenlőség nevében fogja kérni1 az országgyűléstől, hogy az önök universitásá- ; nak fogadatlan pvokatorságát számba se vegye.

Szűnjenek meg hát az efféle rókáskodások- kal, mert senkit sem vezetnek félre.

Tiltakozás

a száezvároei magyarság részéről a szász egyetem 12 pontja ellen.

Tisztelt Szerkesztő ur!

Alólirtak nem tartják szükségesnek, hogy hosszas indokolással éljenek akkor, midőn a szász egyetem 12 pontja ellen a nyilvánosság előtt nyilatkozni sietnek. J Azt, mit a magyar királyság minden hazafias érzelmű j nemzete elitéit; mely ellen az összes magyar sajtó — ; pártkülönbség nélkül — felszólalt : a szászvárosi magyarság miként fogadhatná el nyugodt lelkiösmerettel ?

Azon szomorú helyzetbe jutottunk, hogy a szász universitás gyűlésére küldött egyik képviselőnk ama pontokat elfogadta. Mi vezette öt e hazafiatlanságra ? számoljon erről az ö lelke!

Mi a szászvárosi magyarság nevében szent kötelességünknek ismerjük, hogy e nyilatkozatunkban egyszersmind képviselőnk eljárását is roszszaljuk. S igy tehát a nagy közönség előtt határozottan tiltakozunk, mintha a képviselő ur a 12 pont aláírása által saját meggyőződésünknek és hazafiasságunknak akart volna kifejezést adni.

A mit tett, azt a mi nevünkben ugyan, de nem óhajunk, nem akaratunk szerint tette. Mert egyikünk sem akarja, nem óhajtja, hogy továbbra is szász urai- mék különleges politikája, anyagi fejlődésünket, nemzeti szabadságunkat korlátozó kényuralma alatt nyögjünk. Már pedig a szebeni hires pontok e politikát és kényuralmat törekszenek városunk és székünkben ezután is biztositni, fentartani.

Epen azért nyilvánosan tiltakozunk szász atyánkfiái hazafiatlan törekvései ellen.

S egyszersmind egész készséggel sorakozunk Unnék becses lapja által létrehozott párt — az egyenlőség, testvériség és szabadság — hívei közé s hazafias örömünkre szolgáknál, ha a „Nemere-párt“ ünnepélyes óvását az összes szászvárosi magyarság is aláírhatja.*) Szászváros, 1872. decz. 31.

Több magyar pо 1 gár.

Vidé к.

Polgári kasinó alakulása Csernátfaluban.

Négyfalu értelmiségének régi- és közóhaja volt egy központi helyen kaszinót alakítani, de fájdalom ezen nemes szándékot elhárithatlan akadályok már több Ízben gátolták meg.

Most azonban sikerült mégis a nehézségeket legyőzve — folyó év deczember hó 21-én egy polgári kasinót alakítani.

A kaszinó tisztviselői a következő egyének lettek, u. m. Teörök Károly elnök, Popovics János al- elnök, Hamar Albert jegyző, Versa Elek pénztárnok, Vakholcl Géza gazda.

Ugyan ekkor választotta meg a közgyűlés a 10 tagból álló kasinói választmányt.

Nemkülönben az alapszabályok kikészítése végett is egy öt tagból álló bizottmányt küldött ki.

A társalgó egyletnek ez időszerűit 53 rendes tagja van, kik fejenkint 4 forint évi részvényt fizetnek a pénztárba.

Helyisége a Csernátfaluban levő aranyhordó czi- mii vendéglőnek első emeleti s külön feljárattal ellátott két terme; ezek közül az egyik olvasó, a másik társalgó szoba gyanánt szolgál, — s kizárólag a kasinói tagok rendelkezésére és‘ pedig haszonbérmentesen engedtettek át.

A kasinó használatára egyelőre a következő la- ! pok állanak, u. m. „Romanul“, „Federatiunea“, „Pester ! Lloyd“, „Gemeinde Zeitung“, „Kronstädter“, „Pesti. Napló“, „Ellenőr“, „Vasárnapi Újság“, „Nemere“ és „Igazmondó“.

Az előadottakból kifolyólag vannak még némi1 megjegyzéseim a közgyűlés egyes határozatait illetőleg;

Ugyanis, hogy a közgyűlés midőn kasinót alakított, nem magán, hanem nyilvános jellegű egyletet ki- j vánt : ezt nagyon helyesenüette !

Mert bizonyos megállapitott rend és szabályok nélkül egy testület ügyeijsemjvezethetők helyesen.

De még nyilvános jogosultság nélkül, mint ille- )

*) Örvendünk, hogy ez ügybeni felszólításunk ily ha- j mar talált viszhangra. Reméljük, hogy ezen nyilatkozat - nem marad egyedül. Szerk.

tékes, törvényes testület nem is működhetik úgy, mint nemes czéljai igénylik.

Sőt a kasinó működésének határideje, jövője: csak nyilvános jellege folytán, s jogosultsággal felruházott alapszabályai által lehet állandókig biztosítva.

Elismerést érdemel továbbá a közgyűlés azon hu- manistikus határozatáért is, melyszerint a többféle rangés állás-fokozat válaszfalaitól egészen ment „polgári“ kasinót alakított.

Ez nagyon helyes és korszerű határozat, mert midőn ama testületben egyházi és világi hivatalnokok úgy, mint épen kereskedők és iparosok egyaránt társulnak, ezzel kifejezés van adva azon elvnek, melyszerint a becsületes munkás iparosnak ép úgy helye és joga van eme testülethez — mint épen az első államhivatalnoknak.

De van még egy harmadik és szinte nevezetes határozata ama közgyűlésnek, melyszerint nem csupán és kizárólag német, vagy román, vagy magyar; hanem épen három nemzetiségű „egyesült“ prlgári kasinót alakított, hol mind a három nemzetiség szép számú rendes tagok által van képviselve.

Ennek bizonysága azon körülmény, hogy a legtekintélyesebb napi lapok mind a három nemzetiség nyelvén irva — egyenlő arányban rendeltettek meg; de még továbbá az is, hogy a kasinói választmány, nemkülönben az alapszabályt készítő bizottmány mind a három nemzetiségbeli tagokból aránylagosan van megalakítva.

» Ezen tények szerint tehát az elszigetelő nemzetiségi válaszfalak lerontattak, s mindegyik nemzetiség — egy testületben — egyesült és testvériesült; hol kölcsönös tiszteletben elismerésben, egyenlő kötelmek teljesítésében, és egyenlő jogok élvezetében részesül.

Vajha ezen egyesült 3 nemzetiségű polgári kasinó egy tevékeny, testvéries, hosszú életnek örvendhetne, hogy igy az évről évre nyújtandó irodalmi gazdag kincseivel, s az együttes társalgásból eredendő jótékony kedvezményeivel sokáig és áldásteljesen használhasson.*)

Hosszufalu deczember 28. 1872.

Egy ü g y b a r á t.

Vélemények a szász universitás hires 12 pontjáról.

(Vége.)

Iparkodtunk múlt két czikkünkben vázolni a czél- zatokat, melyeket az érintett 11 poi\t magában rejt; mindezt betetőzi a 12-ik, mely kimondja, hzgy ez államtörvénynek szánt pontok alapelvein belől a királyföldi municipális és községi ügyek további rendezése egyetemi statútumok, illetőleg az egyes kerületi és községi rendszabások által eszközlendő. Befejezésül pedig ez áll: Az imént említett államtörvény későbbi megváltoztatásai a szász nemzeti egyetem kihallgatása után a Magyarország és Erdély egyesítésének részletes rendezéséről szóló 1868. XLIH. t. ez. 10 és 11-ik §§. értelmében történjenek.

Az egyetem tehát 12 pontjában elhallgatta a maga, a kerületek és községek hatáskörének meghatározását, nem szól a képviseletek szervezéséről, nem a hivatalnokok választásának részletes módozatáról, szóval érintetlenül hagyja fenn magának a Királyföld rendezését, hűségesen gondoskodik azonban, hogy az állam többi lakosaira nézve kötelező törvények a Királyföldön hatályukat veszítsék és e negativ nagy semmit, mely csak az állam ellen bástyázza körül a szászokat, a Királyföld rendezéséről szóló törvény czim alatt el akarják fogadtatni az országgyűléssel. Valóban az ismert furfangosság mellett bámulandó a szászoknak nemzetünk barbárságába fektetett könnyelmű bizalma, miszerint úgy vélik, hogy hongyülésünket nehány ravasz hízelgéssel annyira elbóditják, hogy be nem fogja látni, miszerint e pontok törvénynyé emelése az ország bizonyos részére nézve egy második teljhatalmú országgyűlést hoz világra, egy oly országgyűlést, mely léteiének első perezében tör- vényszerint a magyar állam tősgyökeres jogait nyirbálná meg.

Mi sorsa volna a Királyföldön a szászok számát kétszeresen felülhaladó románságnak, a meglehetős számú magyarságnak, ha az országgyűlés az egyetemre bizná a 11 szék és uggyanannyi város municipális jogainak meghatározását? Nem nyögött maga a szászság mindeddig az universitás utján bureaucratiájának pénzsikkasztásokkal s a legönzöbb embertelenségekkel vegyitett zsarnokoskodása alatt? annyira, hogy a kormánynak több ízben biztosokat kellett küldenie s vizsgálatot tartania, hogy megtisztítsa a szász nemzetet önfekélyeitöl ;

*) Méltó sikert kívánunk e nemes iránynak — örülve, hogy a testvériesülésnek általunk elhintett magva vi-dékünken termékeny földre talált. Szerk.