Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-12-27 / 103. szám
412 V e оusy Havasalföld a magyar korona-területnek kiegészítő részé! képezte, Hajdeu itt is uj felfedezést tett; szerinte a ha vasalföldi főpapok a magyar nemzettel szemben sohasem éltek e czimmel s csak is a többi hatalmaknál kérkedtek vele. S vájjon miért? Azért, mert az Ungro-szót csak )() is azután használták, miután a románok fegyverrel el- , foglalták a magyaroktól Fogaras és Omlás herczegségeket, Хеш éltek tehát e czimmel, mert nem akartak gyön- t gédtelenek leni a magyarokhoz, de annál inkább enile- , gették az Ungrót a többi udvaroknál, mert azok előtt ezzel mintegy kérkedtek. Az ungro szó tehát ma is arra j emlékeztet, hogy a románok fegyverrel hódították volt el a magyaroktól Fogaras és Omlás földjét s büszkén . osztogatták a vódák a Kárpátok csúcsairól jobbra és j balra parancsaikat. Itt ismételnem kell, hogy ne kicsinyeljék a magyar történetírók Hajdeu munkájának e ^ két uj felfedezését, mert itt a franczia nyelvre való fordításnak is egyetlen czélja: védelmezni Romania törté nelmi jogait Fogaras földje és a Bánát sarka iránt. Azt vélem, hogy megértettek önök.*) h tt __________ t külföld. i’ A nagy politikának egyik legfőbb eseménye 0 jelenleg Gram ont herczegnek, Napoleon császár volt - külügy miniszterének, mé;g elébb bécsi nagykövetnek egy levele, melyben Thiers-el szemben azt állítja, hogy 1 Beust és Andrássy grófok határozottan megígérték volt, miszerint az osztrák-magyar monarchia minden erejével • támogatni fogná Francziaországot Poroszország ellen. • Ezen állítás szerint Francziaország bukásának főként a . mi államférfiaink szószegése az oka. Az egész európai sajtó élénken foglalkozik ezen levéllel. A párisi lapok azon része, mely nem a bonapar- ■ tistákat támogatja, a levelet és íróját, valamint Napo- , leon excsászárt hevesen megtámadja s utalt azon ellen- . tétre, mely Grammont ide vonatkozó állitásai s a .többi ; kormányférfiaknak a szeptemberi bizottság előtt tett vallomásai közt létezik. A „National Ztg.“ párisi levelezője, ki az ottani nagykövetséggel igen benső viszonyban áll, Grammont ur leleplezéseit következő megjegyzésekkel kiséri : A herezeg nyilatkozata Németországban és Ausztriában okvetetlenül bizonyos Jfeltünést okozand. Ha egy Thiers és egy Gremmont nyilatkozatai közt kell választanunk, nehezen tudnék magunkat elhatározni; a herczeg sokkal eclatansabb bizonyítékát adta annak, hogy az igazsággal nem törődik, s Thiers vallomásaiban egész tömegét a csodálatos tévedéseknek találhatni. Én nekem részemről van okom Grammont vallomásainak hitelt adni, a mennyiben azok Beust grófot illetik. Ellenben az egykori bécsi követnek senki sem fog Intelt adni akkor, midőn azt akarja insinuálni, hogy an nak idején Andrássy gróf is intriguait vele Poroszország ellen, s neki háború esetén az osztrák-magyar szö- votséget felajánlotta volna. Hogy Beust gróf 1870. oct. havában Thiers előtt tiltakozott az ellen, hogy Napoleon császárt a háborúra bátorította volna, ép oly természetes, mint valószínű. Bár mint álljon a dolog, a nemes Grammont herczeg az első lépést tette az indisere- tiók utján. A „Bresslauer Ztg.“ egy berlini levelezője is foglalkozik e kérdéssel s a többek közt következő észrevételeket tesz; „Mindenki tudja, hogy az osztrák politika felfogása Francziaország állásával szemben 1866 óta s különösen az 1870 év folyamában többnemü el- : lentétes irányt követett. Németország súlyt fektet reá, ; hogy Ausztria tényleg megőrizte semlegességét, 1870 ‘ szeptember hava óta a beavatkozás minden kísérletéről * lemondott s azon idő eseményeiből fejlődött követkéz- 5 ményeket fentartás nélkül elfogadta. Ily alapokon ^ nyugszik a barátság Németország és Ausztria közt, me- 1 lyet csak retrospectiv tárgyalásokkal megingatni nem ( lehet.“ Általában megelégedéssel kell constatálnunk, hogy a porosz lapok Grammont herczeg gyanúsításai- ^ szemben igen józan és tapintatos állást foglalnak el. Berlin, decz 22. A „Reichsanzeiger“ közhírré tett egy a császár által Bismarckhoz intézet f. hó 21- én kelt leiratot, melyben öt saját kérelmére, meghagyván a birodalom ügyei s a külföldi politika vezetésé- ben, a minisztérium elnökségétől feloldja, mely a legöregebb államminiszterre megy át. — A törvénygyüj- temény publikálja a kerülati rendtartást. ^-------------- \ J ózan román ember elején Hajduféle agyrém - mel ma már nem bíbelődhetik. Szerk. У e s. (Meghívás.) A braesóvidéki tanitó-egylet j. é. január hó 3-án délelőtt 10 órakor a magyar társalgó egylet helyiségében rendes közgyűlést tartand. Ezen gyűlésre úgy az egyleti tagok mint barátai tisztelettel meghivatnak. Brassó, 1872-dik évi deczembcr hó 23. Csia István, alelnök. (Rudolf koronahcrczcg vizsgálatáról), mely doc. 23án Gödöllőn ment végbe, a „Reform“ a következő tudosi- tást adja: Vendégekül; Hegedűs Lajos, miniszteri tanácsos, Horváth Mihály és Toldy Ferencz hivattak meg. — Történeti tanára Rónay Jáczint pozsonyi prépost számtalan apró keidóssel faggatta a fiatal foherezoget, kezdve a vegyes liázakbeli királyok korszakával a legújabb időkig, úgy hogy alkalom adatott ó fennségónek, derekas és biztos tájékozottságról egész hazai történetünkben (a múlt ta- vaszszal t. i. Budán tartott vizsgálat tárgya az Árpádok korszaka lévén) s magyar előadási könuyüsógóröl tanúságot adni. Л királyok uralkodási idejének szigorú kronológiai meghatározása, azok jellemzése nagy vonásokban, a nevezetesebb események jelzése, a főbb békekötések, a törvényhozás fontosabb tényei, a tudományos institutiók mind kifejezést találtak a legnagyobb készséggel és biztossággal adott válaszokban. A feleletek, melyek egy bosszú, folytonos előadást képeztek, nemcsak a főherezeg emlékezetéről, hanem felfogásáról, s különösen azon vidor érdekeltségről tanúskodtak, melylyel a hazai történelmet elsajátította Szeretetreméltó momentumai voltak a vizsgálatnak azok, midőn Mátyás király választását mondván el, felszólittatott, helyezné magát ö fensége Szilágyi Mihály személyébe, mily beszéddel fogná katonáit a választásra buzditani, igy Buda visszavétele elbeszélésénél, mikép fogta volna lothr. Károly hadait lelkesíteni. Lélek és melegség volt a fiatal föbg szavaiban melyek ü Felsége arczát látható- képen földerítették. Л szerencsés próbatétel után a királyi növendék magánál fogadta reggeli ebéden főnevelöjét Latour tábornokot, vendégeit és tanárait, melyről aztán gyermekded örömmel s jutalmul azonnal vadászatra távozott. A megelőző estvén a meghívott vendégeknek szerencséjük volt a királyi ebéden részt venni, hol a király s felséges asszonyunk kegyes és szeretetreméltó nyájassággal, valóban a legszebb magyarsággal élve, hosszasabban társalkod- tak a meghívottakkal. Emlékezetes azon egyszerűség, mely a gödöllői udvarosztályt jellemzi. A nagy kapuban egy magyar portás tisztelkedett a kék s fehér obiigát mentében, nemzeti szinti ezüstgombos botjával, s egy magyar hajdú. Ennyiből áll az őrség, melylyel a király körülveszi palotáját. Tudja : Corda subditorum — a legbiztosabb őrizet. (ItÓZSíl SiUldoij és Csonka Ferencz, a szegedi vár e két leghíresebb és legveszélyesebb rablója, élethossziglani börtönre ítéltettek. Az elsőnek 42, az utóbbinak 30 bűnesete volt, védőik Eördögh Mihály és Zombory Antal ügyvédek voltak. ( V „Nőmére“ diadala.) Két álló esztendőn keresztül egészen magunkra voltunk hagyva a szász különlegességek elleni küzdelemben. Bizony csakis ügyünk igazságának érzete és országos érdeke tarthatott fenn az aránytalan viadal közt. Most azonban az ország minden jóra való lapja, a német „Pester Lloydstól, az ó-conservativ „Magyar Politikán“ keresztül, az ellenzéki „Ellenőriig „Hon“- ig, „Debreczen“-ig, — valamennyi foglalkozik a királyföldi viszonyokkal; még pedig mindnyájan a „Nemere“ szellemében. Egy sem kíván kevesebb jogot a szásznak, mint más honpolgárnak ; de többet sem, és különállást sem. A megyék közt is nyilvánulni kezdett az eddig hallgatva élt vélemény, hogy ideje véget vetni a szász különlegességnek; Imecs János indítványa Felső Fejér közgyűlésén valószínűleg pártolásra talál minden megyében, a hol érzékkel viseltetnek az ország területi egysége és a polgári egyenjogúság követelményei iránt. Részünkről most is kijelentjük, hogy soha sem kívántuk a szászok háttérbe szorítását, csakis egyenjogúságot. T. Szerkesztő ur! A „Nemere“ 100-dik számának egyik oldalán, hol a „felnőttek oktatásáról van szó, egy kis helyreigazítást kérünk. Nevezett czikkben a többek között áll: örömmel szavazunk köszönetét a közügy nevében Boronkai és Gillert uraknak! . .“ Az utóbbi Gillert nevet kérjük Greger Ferdinandra javítani. Az előadók. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: НсГГПШПП Aillai. MyomatoU Ittfruer és Kamnernél. A Királyföldi egyetem dec. 18-ki ülése. Elnök indítványára ezután naponta két ülést t; tanuk s a jegyzőkönyvek hitelesítése a Nagy-Szebenb lakó egyetemi küldöttekre bizatik. Bausznern azt ajánlja, fordittassék le a belügyi liez intézendő felirat magyarra s nyomassék ki 8' példányban ; minden országos képviselőnek küldjem belőle egyet levél mellett, melyben felkérik, hogy egyetemi fölterjesztés elveit pártolja; Pesten a kioszt:! egyik szász képviselőre bízzák; a fennmaradott péld nyokhól egygyel-egygyel az ország minden törvén hatóságának kedveskednek, ezeket is az egyetemi fi terjesztés pártolására, kérvényfel. A Talmátsnál az Oltra építendő hidra a talmál kerületi inspectorság által kért 6000 irtot s a sok? által megadatni javasolt 3500 frt sem szavaztatott me hanem az egyetem elvárja, mig az illető községek készek többel hozzájárulni e hídépítéshez, majd akk< maga is szavaz többet. Honnan kapják az egyetemi küldöttek napidijaika ez hosszas vita után 19 szóval 18 ellen úgy döntető el, hogy azt a nemzeti pénztár*,’fizesse. Majd abban állapodtak meg, hogy az iskolák há raléki dotatióit egy szőrre fizetik le s az év. luth, fi consistoriumra bizzák, hog a 112.084 frt. 84 kr. akii készpénzül, akár kötvényekben vegye fel, ez értelembe fog a delegált universitás eljárni, mire felhatalma? tátik. A költségvetés egyéb bevételi és kiadási tétele módosítás nélkül állíttatnak meg: a nemzeti pénztár bevétele 370.577 frt. 4 ki kiadás 353.587 frt. 50 ki marad tehát 1873 végén 16.989 frt. 54 ki a hétbirák pénztárának bevétele. 44.645 frt. — kr kiadásai 44.592 frt. 8 kr pénztár maradvány 1873 végén 52 írt. 92 kr Elnök ezután előterjeszti a birtokrendezésre vonat kozó jelentéseket azon statútumról, mely a végrehajtás tárgyazza. Továbbá 15-ös bizottság véleményét véli ki kérendönek a felett, vájjon czélszerü-e a szőlők par czellákra osztása ? A délutáni ülésben a Szlávy miniszterelnökhöz intézendő üdvözlő felirat elfogadtatott; hasonló üdvözletei küldenek Zichy József gróf uj miniszternek. Utóbb Bauszncrn reggeli javaslatát fogadták el. Pesten a kiosztást Trauschenfelsre hízzák ; a törvény- hatósághoz németül küldik az egyetemi feliratot, de magyar fordítást is mellékelnek. (Nagy concessió !) Egy-egy példányt kapnak belőle az egyetemi küldöttek is. A szász-sebesi magistratus kérésére elhatároztatik, hogy a dotatió az ipariskola megnyitása napjától fog folyosittatni. Felolvastunk a jelentés az orláthi serfőzdének engedélyezett 20.000 frt. kölcsönről; az egyetem intézkedése helyeseltetik, a hátralék 10.000 frtot most nem adják ki. Végül a belügyérhez intézendő felirat magyar fordításának hitelesítésére Gébbel, Bauszncrn és Schreiber küldetnek ki. Bukuresti szemle czim alatt olvassuk a „Kelet“-ben : Egy uj román történelmi munkára sietek felhívni a magyar nemzet jeles történetíróinak becses figyelmét. E munka czime „Istoria critica a romanilor.“ írója Hajdeu bcszszarabiai román s több év óta bukuresti tanár s lapszerkesztő. Mind szép, mondja ön, de mit érdekli ez a magyar nemzetet? íme miért. 1. Hajdeu halomra dönti tudós Benkö történészünknek s a többieknek azon állítását, hogy a havasalföldi vódák czimé- ben emlegetett omlási herczegség valaha — mint eddig hittük — Erdélyben, Szeben és Szerdahely között feküdt volna. E helyett egy egészen uj s eddig hallatlan j hypotesist állít fel, azt igyekszik s épen magyar-kútfő után bebizonyitni, hogy az omlási herczegség a Bánátban Mehadia környékén feküdt. A kik a vörösek aspiratióit ismerik, azok előtt ez uj felfedezés nem lehet közönyös. ! Emlékezhetik ön, hogy a nyáron még arról szó volt épen г magyar lapokban, miszerint I. Károly herczeg akarná megvásárolni a mehadiai fürdőket. Hajdeu szerint az mnlási kerczegséget erőszakkal vették el a magyarok s gy érteni fogják önök a Hajdeu uj felfedezésének magyar szempontból is fontosságát. 2. A másik figyelemre néltó fölfedezés az „Ugro-valachia“ elnevezésre vonatkozik. Tudja ön, hogy a bukuresti metropolita még ma 3 igy czimezi magát „Metropolitu alu ungro-valachiei.“ j lit keres a bucuresti főpap czimében a maggar szó? юппап e titkos elnevezés? kérdi Hajdeu. Mi eddig úgy adtuk, hogy ez a középkorból maradt fenn, a midőn
