Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-12-27 / 103. szám

412 V e о­usy Havasalföld a magyar korona-területnek kiegészítő részé! képezte, Hajdeu itt is uj felfedezést tett; szerinte a ha vasalföldi főpapok a magyar nemzettel szemben sohasem éltek e czimmel s csak is a többi hatalmaknál kérkedtek vele. S vájjon miért? Azért, mert az Ungro-szót csak )() is azután használták, miután a románok fegyverrel el- , foglalták a magyaroktól Fogaras és Omlás herczegségeket, Хеш éltek tehát e czimmel, mert nem akartak gyön- t gédtelenek leni a magyarokhoz, de annál inkább enile- , gették az Ungrót a többi udvaroknál, mert azok előtt ezzel mintegy kérkedtek. Az ungro szó tehát ma is arra j emlékeztet, hogy a románok fegyverrel hódították volt el a magyaroktól Fogaras és Omlás földjét s büszkén . osztogatták a vódák a Kárpátok csúcsairól jobbra és j balra parancsaikat. Itt ismételnem kell, hogy ne kicsi­nyeljék a magyar történetírók Hajdeu munkájának e ^ két uj felfedezését, mert itt a franczia nyelvre való for­dításnak is egyetlen czélja: védelmezni Romania törté nelmi jogait Fogaras földje és a Bánát sarka iránt. Azt vélem, hogy megértettek önök.*) h tt __________ t külföld. i’ A nagy politikának egyik legfőbb eseménye 0 jelenleg Gram ont herczegnek, Napoleon császár volt - külügy miniszterének, mé;g elébb bécsi nagykövetnek egy levele, melyben Thiers-el szemben azt állítja, hogy 1 Beust és Andrássy grófok határozottan megígérték volt, miszerint az osztrák-magyar monarchia minden erejével • támogatni fogná Francziaországot Poroszország ellen. • Ezen állítás szerint Francziaország bukásának főként a . mi államférfiaink szószegése az oka. Az egész euró­pai sajtó élénken foglalkozik ezen levéllel. A párisi lapok azon része, mely nem a bonapar- ■ tistákat támogatja, a levelet és íróját, valamint Napo- , leon excsászárt hevesen megtámadja s utalt azon ellen- . tétre, mely Grammont ide vonatkozó állitásai s a .többi ; kormányférfiaknak a szeptemberi bizottság előtt tett vallomásai közt létezik. A „National Ztg.“ párisi le­velezője, ki az ottani nagykövetséggel igen benső vi­szonyban áll, Grammont ur leleplezéseit következő meg­jegyzésekkel kiséri : A herezeg nyilatkozata Németországban és Ausz­triában okvetetlenül bizonyos Jfeltünést okozand. Ha egy Thiers és egy Gremmont nyilatkozatai közt kell választanunk, nehezen tudnék magunkat elhatározni; a herczeg sokkal eclatansabb bizonyítékát adta annak, hogy az igazsággal nem törődik, s Thiers vallomásai­ban egész tömegét a csodálatos tévedéseknek találhatni. Én nekem részemről van okom Grammont vallomásai­nak hitelt adni, a mennyiben azok Beust grófot illetik. Ellenben az egykori bécsi követnek senki sem fog In­telt adni akkor, midőn azt akarja insinuálni, hogy an nak idején Andrássy gróf is intriguait vele Poroszor­szág ellen, s neki háború esetén az osztrák-magyar szö- votséget felajánlotta volna. Hogy Beust gróf 1870. oct. havában Thiers előtt tiltakozott az ellen, hogy Napo­leon császárt a háborúra bátorította volna, ép oly termé­szetes, mint valószínű. Bár mint álljon a dolog, a ne­mes Grammont herczeg az első lépést tette az indisere- tiók utján. A „Bresslauer Ztg.“ egy berlini levelezője is fog­lalkozik e kérdéssel s a többek közt következő észre­vételeket tesz; „Mindenki tudja, hogy az osztrák poli­tika felfogása Francziaország állásával szemben 1866 óta s különösen az 1870 év folyamában többnemü el- : lentétes irányt követett. Németország súlyt fektet reá, ; hogy Ausztria tényleg megőrizte semlegességét, 1870 ‘ szeptember hava óta a beavatkozás minden kísérletéről * lemondott s azon idő eseményeiből fejlődött követkéz- 5 ményeket fentartás nélkül elfogadta. Ily alapokon ^ nyugszik a barátság Németország és Ausztria közt, me- 1 lyet csak retrospectiv tárgyalásokkal megingatni nem ( lehet.“ Általában megelégedéssel kell constatálnunk, hogy a porosz lapok Grammont herczeg gyanúsításai- ^ szemben igen józan és tapintatos állást foglalnak el. Berlin, decz 22. A „Reichsanzeiger“ közhírré tett egy a császár által Bismarckhoz intézet f. hó 21- én kelt leiratot, melyben öt saját kérelmére, meghagy­ván a birodalom ügyei s a külföldi politika vezetésé- ben, a minisztérium elnökségétől feloldja, mely a leg­öregebb államminiszterre megy át. — A törvénygyüj- temény publikálja a kerülati rendtartást. ^-------------- \ J ózan román ember elején Hajduféle agyrém - mel ma már nem bíbelődhetik. Szerk. У e s. (Meghívás.) A braesóvidéki tanitó-egylet j. é. ja­nuár hó 3-án délelőtt 10 órakor a magyar társalgó egylet helyiségében rendes közgyűlést tartand. Ezen gyűlésre úgy az egyleti tagok mint barátai tisztelettel meghivatnak. Brassó, 1872-dik évi deczembcr hó 23. Csia István, alelnök. (Rudolf koronahcrczcg vizsgálatáról), mely doc. 23­án Gödöllőn ment végbe, a „Reform“ a következő tudosi- tást adja: Vendégekül; Hegedűs Lajos, miniszteri tanácsos, Horváth Mihály és Toldy Ferencz hivattak meg. — Tör­téneti tanára Rónay Jáczint pozsonyi prépost számtalan apró keidóssel faggatta a fiatal foherezoget, kezdve a ve­gyes liázakbeli királyok korszakával a legújabb időkig, úgy hogy alkalom adatott ó fennségónek, derekas és biz­tos tájékozottságról egész hazai történetünkben (a múlt ta- vaszszal t. i. Budán tartott vizsgálat tárgya az Árpádok korszaka lévén) s magyar előadási könuyüsógóröl tanúsá­got adni. Л királyok uralkodási idejének szigorú krono­lógiai meghatározása, azok jellemzése nagy vonásokban, a nevezetesebb események jelzése, a főbb békekötések, a törvényhozás fontosabb tényei, a tudományos institutiók mind kifejezést találtak a legnagyobb készséggel és biztos­sággal adott válaszokban. A feleletek, melyek egy bosszú, folytonos előadást képeztek, nemcsak a főherezeg emléke­zetéről, hanem felfogásáról, s különösen azon vidor érde­keltségről tanúskodtak, melylyel a hazai történelmet el­sajátította Szeretetreméltó momentumai voltak a vizsgálat­nak azok, midőn Mátyás király választását mondván el, felszólittatott, helyezné magát ö fensége Szilágyi Mihály személyébe, mily beszéddel fogná katonáit a választásra buzditani, igy Buda visszavétele elbeszélésénél, mikép fogta volna lothr. Károly hadait lelkesíteni. Lélek és melegség volt a fiatal föbg szavaiban melyek ü Felsége arczát látható- képen földerítették. Л szerencsés próbatétel után a királyi növendék magánál fogadta reggeli ebéden főnevelöjét La­tour tábornokot, vendégeit és tanárait, melyről aztán gyer­mekded örömmel s jutalmul azonnal vadászatra távozott. A megelőző estvén a meghívott vendégeknek szerencséjük volt a királyi ebéden részt venni, hol a király s felséges asszonyunk kegyes és szeretetreméltó nyájassággal, való­ban a legszebb magyarsággal élve, hosszasabban társalkod- tak a meghívottakkal. Emlékezetes azon egyszerűség, mely a gödöllői udvarosztályt jellemzi. A nagy kapuban egy magyar portás tisztelkedett a kék s fehér obiigát menté­ben, nemzeti szinti ezüstgombos botjával, s egy magyar hajdú. Ennyiből áll az őrség, melylyel a király körül­veszi palotáját. Tudja : Corda subditorum — a legbizto­sabb őrizet. (ItÓZSíl SiUldoij és Csonka Ferencz, a szegedi vár e két leghíresebb és legveszélyesebb rablója, élethosszig­lani börtönre ítéltettek. Az elsőnek 42, az utóbbinak 30 bűnesete volt, védőik Eördögh Mihály és Zombory Antal ügyvédek voltak. ( V „Nőmére“ diadala.) Két álló esztendőn keresz­tül egészen magunkra voltunk hagyva a szász különle­gességek elleni küzdelemben. Bizony csakis ügyünk igazságának érzete és országos érdeke tarthatott fenn az aránytalan viadal közt. Most azonban az ország minden jóra való lapja, a német „Pester Lloydstól, az ó-conservativ „Magyar Politikán“ keresztül, az ellenzéki „Ellenőriig „Hon“- ig, „Debreczen“-ig, — valamennyi foglalkozik a király­földi viszonyokkal; még pedig mindnyájan a „Nemere“ szellemében. Egy sem kíván kevesebb jogot a szász­nak, mint más honpolgárnak ; de többet sem, és külön­állást sem. A megyék közt is nyilvánulni kezdett az eddig hallgatva élt vélemény, hogy ideje véget vetni a szász különlegességnek; Imecs János indítványa Felső Fejér közgyűlésén valószínűleg pártolásra talál minden megyében, a hol érzékkel viseltetnek az ország területi egysége és a polgári egyenjogúság követelményei iránt. Részünkről most is kijelentjük, hogy soha sem kívántuk a szászok háttérbe szorítását, csakis egyenjo­gúságot. T. Szerkesztő ur! A „Nemere“ 100-dik számának egyik oldalán, hol a „felnőttek oktatásáról van szó, egy kis helyre­igazítást kérünk. Nevezett czikkben a többek között áll: örömmel szavazunk köszönetét a közügy nevében Boronkai és Gillert uraknak! . .“ Az utóbbi Gillert ne­vet kérjük Greger Ferdinandra javítani. Az előadók. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: НсГГПШПП Aillai. MyomatoU Ittfruer és Kamnernél. A Királyföldi egyetem dec. 18-ki ülése. Elnök indítványára ezután naponta két ülést t; tanuk s a jegyzőkönyvek hitelesítése a Nagy-Szebenb lakó egyetemi küldöttekre bizatik. Bausznern azt ajánlja, fordittassék le a belügyi liez intézendő felirat magyarra s nyomassék ki 8' példányban ; minden országos képviselőnek küldjem belőle egyet levél mellett, melyben felkérik, hogy egyetemi fölterjesztés elveit pártolja; Pesten a kioszt:! egyik szász képviselőre bízzák; a fennmaradott péld nyokhól egygyel-egygyel az ország minden törvén hatóságának kedveskednek, ezeket is az egyetemi fi terjesztés pártolására, kérvényfel. A Talmátsnál az Oltra építendő hidra a talmál kerületi inspectorság által kért 6000 irtot s a sok? által megadatni javasolt 3500 frt sem szavaztatott me hanem az egyetem elvárja, mig az illető községek készek többel hozzájárulni e hídépítéshez, majd akk< maga is szavaz többet. Honnan kapják az egyetemi küldöttek napidijaika ez hosszas vita után 19 szóval 18 ellen úgy döntető el, hogy azt a nemzeti pénztár*,’fizesse. Majd abban állapodtak meg, hogy az iskolák há raléki dotatióit egy szőrre fizetik le s az év. luth, fi consistoriumra bizzák, hog a 112.084 frt. 84 kr. akii készpénzül, akár kötvényekben vegye fel, ez értelembe fog a delegált universitás eljárni, mire felhatalma? tátik. A költségvetés egyéb bevételi és kiadási tétele módosítás nélkül állíttatnak meg: a nemzeti pénztár bevétele 370.577 frt. 4 ki kiadás 353.587 frt. 50 ki marad tehát 1873 végén 16.989 frt. 54 ki a hétbirák pénztárának bevétele. 44.645 frt. — kr kiadásai 44.592 frt. 8 kr pénztár maradvány 1873 végén 52 írt. 92 kr Elnök ezután előterjeszti a birtokrendezésre vonat kozó jelentéseket azon statútumról, mely a végrehajtás tárgyazza. Továbbá 15-ös bizottság véleményét véli ki kérendönek a felett, vájjon czélszerü-e a szőlők par czellákra osztása ? A délutáni ülésben a Szlávy miniszterelnökhöz in­tézendő üdvözlő felirat elfogadtatott; hasonló üdvözletei küldenek Zichy József gróf uj miniszternek. Utóbb Bauszncrn reggeli javaslatát fogadták el. Pesten a kiosztást Trauschenfelsre hízzák ; a törvény- hatósághoz németül küldik az egyetemi feliratot, de magyar fordítást is mellékelnek. (Nagy concessió !) Egy-egy példányt kapnak belőle az egyetemi küldöt­tek is. A szász-sebesi magistratus kérésére elhatároztatik, hogy a dotatió az ipariskola megnyitása napjától fog folyosittatni. Felolvastunk a jelentés az orláthi serfőzdének en­gedélyezett 20.000 frt. kölcsönről; az egyetem intézke­dése helyeseltetik, a hátralék 10.000 frtot most nem adják ki. Végül a belügyérhez intézendő felirat magyar fordításának hitelesítésére Gébbel, Bauszncrn és Schreiber küldetnek ki. Bukuresti szemle czim alatt olvassuk a „Kelet“-ben : Egy uj román történelmi munkára sietek felhívni a magyar nemzet jeles történetíróinak becses figyelmét. E munka czime „Istoria critica a romanilor.“ írója Hajdeu bcszszarabiai román s több év óta bukuresti tanár s lapszerkesztő. Mind szép, mondja ön, de mit érdekli ez a magyar nemzetet? íme miért. 1. Hajdeu halomra dönti tudós Benkö történészünknek s a többi­eknek azon állítását, hogy a havasalföldi vódák czimé- ben emlegetett omlási herczegség valaha — mint eddig hittük — Erdélyben, Szeben és Szerdahely között fe­küdt volna. E helyett egy egészen uj s eddig hallatlan j hypotesist állít fel, azt igyekszik s épen magyar-kútfő után bebizonyitni, hogy az omlási herczegség a Bánátban Mehadia környékén feküdt. A kik a vörösek aspiratióit ismerik, azok előtt ez uj felfedezés nem lehet közönyös. ! Emlékezhetik ön, hogy a nyáron még arról szó volt épen г magyar lapokban, miszerint I. Károly herczeg akarná megvásárolni a mehadiai fürdőket. Hajdeu szerint az mnlási kerczegséget erőszakkal vették el a magyarok s gy érteni fogják önök a Hajdeu uj felfedezésének ma­gyar szempontból is fontosságát. 2. A másik figyelemre néltó fölfedezés az „Ugro-valachia“ elnevezésre vonat­kozik. Tudja ön, hogy a bukuresti metropolita még ma 3 igy czimezi magát „Metropolitu alu ungro-valachiei.“ j lit keres a bucuresti főpap czimében a maggar szó? юппап e titkos elnevezés? kérdi Hajdeu. Mi eddig úgy adtuk, hogy ez a középkorból maradt fenn, a midőn

Next

/
Thumbnails
Contents