Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-12-01 / 96. szám
383 tolták Máttyus, Steiger és Tavaszy, mig ellemie szólták a belügyminiszter, Páczolay, Edcr és Horánszlcy. A különvéleményt a ház elvetette. Hosszadalmas vitát idézett elő végre a rendőrség szervezetének kérdése. A baloldalról számosán az állami rendőrség ellen szólaltak fel ; mások el akarták halasz- tatni a kérdés eldöntését addig, mig a rendőri bíráskodásról szóló törvényjavaslat előterjesztetik. A jobboldal szónokai közül különösen Steiger Gyula védte sikeresen a központi bizottság szövegezését, mely [nagy többséggel el is fogadtatott. A törvényjavaslat tárgyalása а П. fejezetig haladt, mely a bizottság alakításáról intézkedik. A képviselőház ülése november 27-én. A múlt országgyűlés lezajlott vitáinak egyik kísértő szelleme jelent meg ma — remélhetőleg utoljára — a képviselöházban. A virilisek intézményének czélsze- riisége, hasznossága felett ujult meg a vita, s a mi annak némi érdeket kölcsönzött, ez az volt, hogy két jobboldali képviselő szállott síkra egyesült erővel a vi- rilismus ellen, s hogy a belügyminiszter egy sikerült beszédben küzdött mindkettőnek nagy gonddal egybe- állitott argumentumaival. A második osztály különvéleménye hozta tulajdonképen felszínre a kérdést. Radocza János annak nyomán egy módositványt nyújtott be, mely a viriliseket kizárta volna a főváros bizottságából, a mit Steiger Gyula is pártolt. A baloldalról a különvélemény előadója Molnár György és Horn Ede szólották, természetesen a virilisek intézménye ellen. Mellette a központi előadó, Schreiber Frigyes és a belügyminiszter emeltek szót. Az érdeklődés különben e kérdés vitatása iránt természetszerűleg meglehetősen alászállott. Brassó. 1872. nov. 30. Tisztelt szerkesztő ur! Szíveskedjék igénytelen soraimnak engedni becses lapjában napfényt látni: hogy lássa a világ, hallja városunk is azt, mit látni, hallani a tegnap és tegnapelőtt magam valék szerencsés. A nevezett napok esti óráinak unalmát a r. kath. főelemi tanodáknak kivilágított tantermeiben fűszereztem és pedig a szó legszebb értelmében. Engedélyt nyerve, beléptem a 4-ik osztályba. Nehány asszony és egy tanító volt ott; ez tanított buzgón, azok tanultak szorgalmasan irni-olvasni. Bámultam a nehézséget, melylyel oly lelkiismeretesen küzdött a tanitó, s örömre ragadott az eredmény, melyet a tanulónök óra végén felmutattak. Bajos az ir-olvasás mestersége s jó nemzet-szolga az, ki e téren hozza meg a szolgálatot ! — Midőn távoztam csak egy kívánni valóm maradt fenn: miért nincs itt e helyen 100 meg 100 nő ilyen, s miért nem tud ott a jó nénikkel a többi is tanulni, kiknek oly szükséges az a most olyan könnyen megszerezhető valami ? ! . . Bementem az első osztályba. Itt férfiak becsületes brassói polgárok voltak. Egy része az első szót oly lelkesedéssel irta palatáblára, hogy becsületére válik az illető tanítónak, ki már ekkor az irni-olvasni tudóknak a számtanból adott elő alaposan könnyen megfogható modorban, humánus hangon, szóval úgy, hogy sokan, nagyon sokan résztvehetnének az oktatásban, az egyedüli igaz tudomány elsajátitásában. Elmehetünk, polgárok, minden kétség nélkül az illető tantermekbe, s nem mint látogatók, de mint rendes tagok jelenhetünk meg ott, hol visszaszerezhetjük mindazt, mit körülményeink raostohasága miatt elveszténk. Másnap — mert kedvet nyertem, a 2-ik osztályban töltöttem 2 órát. Ezen két rövid óra valódi élvezet volt rám nézve. Szép számú fiatal nő-koszorut találtam ott. A nők mind polgárnők, de szorgalmas, pontos — kisasszonyok. Itt földrajz és hazai történelem tárgyaltatott. A tanitó örömmel beszélt, beszélhetett, mert egy szava sem repült légbe: a kisasszonyok megértették s szépen után-mondották. Hiszem, hogy sok kisasszonya van még városunknak, kik, ha tudnák mi történik a r. kath. fő- tanodák termeiben, örömmel hagynák el a semmit-cevés tűzhelyét, s elmennének lelki eledelt adni szomjuhozó tudvágyoknak. Ennyi, mit hallatni, láttatni akartam polgártársaimmal. A szerkesztő urnák tisztelettel — i. városi polgár. V i (I é k. K.-Vásárhely, 1872. nov. 28. Folyó hó 48-án érdekes menyegzői innepély tartatott városunkban. Községi fiú iskolánk igazgató tanára Ts. Baló László ur, e napon tartotta esküvőjét a fiatal és szép Jancsó Emmával. E mennyegzoi innepélyen jelen volt vendégek e napot egy igen szép tettel örökiték meg városunkban. Ugyan is egy baráti felhívás következtében önkéntes adakozás gyüj tetett azon czélból, hogy a kedves menyasszony neve alatt egy alapítvány létesittessék, a fiú iskola 4-dik osztályának a számára nyári vizsgakor kiosztandó jutalom könyvekre. „Emma alapítvány“ lett indítványozva, elis fogadtatott, s létesítésére a következő adományok foly" tak be: Benkő Dániel, szeszgyáros 4 frt. Benkő Dánielné Molnár Róza 2 frt. Balogh Sándor 1 frt. Cseh Dávid 1 frt. Cseh Sigmond 1 frt. Déérsi Bálint 2 frt. Déérs* Dániel mészáros 1 frt. Dobolyi Sándor gyógyszerész 1 frt. Dobolyi Sándorné Jancsó Vilma 1 frt. Györbiró Lajos kereskedő 2 frt. Györbiró Lajosné Boka Rebekka 1 frt. A menyasszony Jancsó Emmaő frt. Jancsó Mózes az öröm atya 5 frt. Jancsó Mózesné Szabó Amália az öröm anya 4 írt. Jancsó István idősb. 1 frt. fia 1st. ván 1 fi’t. Jancsó Balázs czipész 1 frt. Jancsó Józsefné özvegy gyógyszerész 1 frt. fia Géza 1 frt. Kovács Iz- ráel 1 frt. Kovács Izráelné Benkő Teréz 1 frt. Kovács István segéd-pap 2 frt. özvegy Mógori Józsefné 1 frt. Nagy Dániel polgármester 2 frt. Nagy Bálint szőcs 1 frt. Özvegy Nagy Leopoldné nevelőnö 1 frt. Székely János 1 frt. Székely Jánosné 1 frt. Szabó Dániel a menyasszony nagyatya 1 frt. Szabó Sámuel 1 frt. Szil- vester János 1 frt. Szőcs Sámuel kereskedő 1 frt. Szőcs Sámuelné 1 frt. Szőcs Mózes 1 frt. neje Pap Rebekka 1 frt. Szotyori Mihály 1 frt. Szabó Dénes 1 frt. Szabó Gyula 1 frt. neje Cseh Róza 1 frt. Szőcs Dániel mé-. száros 1 frt. Török Bálint kereskedő 2 frt. neje Balogh Mária 1 frt. Török János idősb 1 frt. Török János ifj. 1 frt- Baló László vőlegény 2 frt. Összesen. G6, írva: hatvanhat forint. Az előlirt összeget az illető adakozók K.-Vásárhelyi ref. egyházunk kebli tanácsának kezelése alá he; lyezték azon szives kérés mellett, hogy evente kamata az illető iskolaszéknek adassanak át a jutalom-könyvek megvásárlására, mint az „Emília alapítvány1 jövedelme A midőn elismerést nyilvánítok e szép és követésre méltó tényért, egyszersmind a nevelés oltárára hozott áldozatért, s a kezelésre nézve egyházunkban vetett nemes bizalomért köszönetét mondani az illető adokozóknak kedves kötelmemnek tartottam. Székely János, ref. pap. Pest, 1872. november 27. Derű után ború, ború után derű. így szokott e lenni őszi időben. A hideg napokat még elszenvednők jobb szívvel, mintha majd tavasszal kellene téli felsőben járni. Annál is inkább mert a cholera is talán jobbau megszeppenne a hidegtől, a mely most ugyan apadóban van, ha csak téli álomra nem készül, hogy tavaszszal uj erővel fogjon szerepéhez. Pesten most a napontai megbetegültek száma 15-ön felül nem megyen. S ha az apadás oly mértékben megy, mint két hét óta, úgy annak közelebbi megszűnését várhatjuk, mely esetben a télen az udvar köztünk időzéséhez is reményünk lehet. A fővárosi zeneidény nagyon érdekes és élvezetes. Kitűnő vendégeink vannak. S a most szombaton Bülow, Singer és Cossman által a redout kis termében rendezett zeneestély nevezetes mozzanatot képez a főváros társas életében. Volt egy pár zártkörű zeneestély is, hol a mii vész világ, az irók, mágnások és főpapok a legszebb hár- mouiában tartottak társas összejövetelt. A részvény színház várt olasz operája elmaradt, mert Artot Desiréé asz szony .észrevéve a cholerát, jobbnak vélte Gráczban meg- forditni vitorláját 8 Brünn felé menni. Nem régiben a „Hon“ különféléi közt olvasható volt: „Pár szó nő-egyleteinkhez a székely nők érdekében“, hol a névtelen beküldő megemlékezve a székely nőknek ró szint lelketlen üzérkedés folytán, részint jó reménység fejében a keleti tartományokba való tömeges bevándorlásáról a pesti cseléd-képzőegylet figyelmét felhivja a marosvásárhelyi és zágoni nő-egyletekre, melyek utján Pest jó székely nőcselédekkel láttathatnék el. Az eszme, ha meggondoljuk mily nagyra megy azon nők száma , kik évenkint Moldva-Oláhország sőt egész Alexandria és Kajróig veszik utjokat, kiket aztán elveszettnek tekinthet az ország fisikailag úgy mint erkölcsileg, — igazán dicséretes. De ez eszmét, miszerint ama szerencsétlenek inkább Pest felé gravitáljanak, mint a keleti tartományokba, eléb a székely nép társadalmi életében kellene meghonositni. A községek elöljárói és értelmesb hölgyei tereljék oda az illetők figyelmét, hogy tendenczi- ájolc inkább irányuljon a testvér Magyarhon, mint az idegen ajkú keleti tartományok felé. Itt a cseléd-képzőegylet ád munkát h ellátást a szegény leányoknak, s ha hely adja elé magát szolgálatba teszi, de ha a székelyek nem járnak utána, a cseléd-kép- zöegyletnek bajos a székelyföldre mennie toborzani. Az országház fekete lobogót lenget. Vukovics Sebő kitűnő hazánkfiát gyászolja, ki távol hazájától az angol fővárosban végzé bé dicső földi pályáját. Oly kevés a jelesünk, s azok is mindjárt mindjárt hagynak itt! Jőnek-e mások, kik nyomdokikat kövessék? jőnek? Zágoni A1 b u Mózes. külföld. Francziaországban még mindig tart a kormányválság. Az „Ind.“-nek jelentik Párisból: A helyzet folyton feszült, hir szerint a jobboldal Thiers utódjául Changarnier-t, miniszterekül Audiffret, Batbie, Ernőül és Broglie urakat jelölte ki. Thiers eddigi álláspontjáról nem fog letérni. Bátbie felolvasá a bizottságban a többség jelentését, mely a miniszteri felelősségről szóló törvényjavaslat előkészítésére egy 15 tagú bizottság kiküldése tárgyában sürgősségi határozatot ajánl. A jelentés az üzenetre a választ meg nem engedhetőnek jelenti ki, mivel Thiers a nemzetgyűlésnek csak a delegáltak kérdésének, de nem az üzenetben fölvett többi kérdéseknek is megoldását javasolta. A jelentés valószínűleg nov. 27-én terjesztetett a nemzetgyűlés elé. A válság kimenetéről a legellenmondóbb hírek keringenek. Az alsó-anszlriai országgyűlés alkotmánybizottsága a következő indítványt fogadta el : A kormány haladék nélkül törvényjavaslatot terjeszszen a birodalmi tanács elé, mely szerint a képviselőház tagjai ne többé az országgyűlések kebeléből küldessenek ki, hanem a lakosság által közvetlenül választassanak. A bizottság elfogadta továbbá a következő indítványt: a kormány a felekezeti törvényeknek a birodalmi tanács élé terjesztése alkalmával azon törvényt is terjeszsze elé, mely által a jezsuitarend a birodalmi tanácsban képviselt országok területéről kitaltatik. A porosz országgyűlésen nov. 16 án terjesztette elő a belügyminiszter a Kreisordnung-törvényjavaslatot; a miniszter a képviselőktől annak változatlan elfogadását kérte s ellenszolgáltatás fejében utasította a házat, hogy a javaslatot a felsőházban is diadalra juttatja. A képviselők haladéktalanul meg is indították a munkát, 20-án első olvasásban elfogadták az előterjesztést, 22-én megkezdődött s már valószínűleg be is fejeztetett a második olvasás a nélkül, hogy a javaslat bárhol is lényegesebb módosítást szenvedett volna. Hogy a felsöház minő álláspontot fog a javaslattal szemben elfoglalni, még bizonytalan, de úgy látszik, hogy a feudális urak megijedtek s az egész vonalon visszavonulást fuvatnak. Mindezek daczára a kormány már nem bizik a conser- vativ pártban s a felsöház tagjainak szaporítását okvetlenül eszközlésbe veendi. Az olasz kamra nov. 20-án megkezdette tevékenységét. A kormány a ház elé terjesztette a Roma kolostoraira vonatkozó törvényjavaslatot, mely az ország többi részeiben fenálló kolostor-törvény szabványait a római tartományra is kiterjeszti. A szerzetesrendek főnökségeinek épületei meghagyatnak, de jogi személyiséggel csak meglevő s nem szaporítható vagyonuk kezelésére nézve bírnak. A szerzetesi fogadalomnak az állammal szemben jogi hatása nincs stb. A kormány 18 uj senatort nevezett ki. A belga hadügyminiszter Guillaune tábornok, ki az általános hadkötelezettség elvének alapján az ország véderejét újjászervezni akarta, visszalép s úgy a hadsereg reorganisatiója is megbukottnak tekinthető. Ez újjászervezés költségei évenként tizenegy milliót tettek volna. A kormány iskolaügyi czélokra húsz millió fr-nyi hitelt kér a kamrától, mely azonban csak lassanként fog folyóvá tétetni. Vegyes. (Lázár Mihály főispán) egy nyilatkozatot tett közzé az itteni Römer és Kanmer nyomda által, a melyben azon támadásokra felel, a melyek ellene részint hírlapokban , részint a képviselöházhoz benyújtott panasz képében intézteitek. Nyilatkozatában részletesen szól 48—49-iki tetteiről, nemkülönben föispáni működéséről. (Fogarasban uj képviselőjelöll) lépett föl Máday Sándor személyében, a kit mi nem ösmerünk, de programúját nyomdánkban láttuk. Programúja után De- ákpárti. Értesülésünk szerint Bruszt Ignácz ur a Máday ur részére visszalépett. Olvassuk továbbá egy pesti lap távsürgönyében, hogy Benedek Gyula urnák hívei, a Máday fölléptének hírére fáklyás zenét adtak. A mint látszik, Fogarasban minden jelölt Deák-