Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-05-09 / 37. szám

146

Erre vonatkozólag a „Buda-pesti Közlönyu következő nyilatkozatot teszen :

A horvát ellenzék egyik tagja, Voncsina ur, a „Magyar Újság“ tegnapi számában négy jelentést tett közé, melyeket állítólag Vakanovics horvát-báni helyettes ur részint személyesen, részint elvbarátai által gr. Lónyay miniszterelnök urnák Pesten átadatott. Ezen „Emlékiratokénak czimzett jelentésekben a horvát ellenzék tagjainak részint némely cseh ellenzéki pártemberekkel s több külföldi politikai egyéniséggel folytatott titkos értekezletei, részint a horvát nemzeti párt bizottságának tanácskozásai vannak részletesen leírva. Voncsina ur azt állítja, hogy ezen, szerinte nem tartott ülésekről szóló jelentések, Vakanovics horvát-báni helyettes és b. Rauch meghagyása következtében és pedig oly czélból koholtattak, hogy általuk a kormány-elnök a valódi helyzetet, s a horvát pártok törekvéseit illetőleg tévútra vezettessék. I

Mi ez ügyben úgy vagyunk értesülve, hogy a IV. számú jelentést, de csak is ezt, Vakanovics ur küldötte meg Lónyay grófnak egy magán-levél kíséretében, megjegyezvén e magán-levélben, hogy a jelentés mindenesetre „érdekes.“

A többi hármat (I. П. III.) Vakanovics ur nem küldötte meg Lónyay grófnak, s ezek jellemzéséül csak azon körülményt kívánjuk olvasóink emlékezetébe visz- szaidézni, hogy azon ténjrek, melyekről ezekben szó van, annak idején, habár rövidebben, a lapokban is megemlítettek. Ugyanis említve volt nem egyszer, hogy bizonyos, a jelentésekben megnevezett személyek Zágrábba utaztak, s ott a nemzeti párt tagjai közül némelyekkel összejöttek. Továbbá egy szóval sem tagadja Voncsina ur, de köztudomású dolog is, hogy az úgynevezett nemzeti pártnak választási czélokra jelentékeny összegek állanak rendelkezésére.

Egyébiránt csak azt óhajtjuk, hogy Vocsinaur és pártja, ha majd egybogyül az országgyűlés, a szentesített törvéyek alapján a békés kigyenlitésnek s a pártviszályok megszüntetésének érdekében őszintén működjenek ; azáltal lesznek csak képesek mindenkit meggyőzni arról, hogy azon állítólagos jelentésekben említett dolgok teljesen alaptalanok.

A munkások pere.

A sajtó által sokat emlegetett munkáspör véget ért. A pör folyamát terjedelménél fogva nem ismertettük. Most az Ítélet kimondásában constatálva van a tényállás, mit kapcsolatban azzal, ezennel bemutatunk olvasóinknak :

A pesti királyi tösvényszék ő felsége a király nevében hiittlenség bűnével vádolt bünperben e hó 1-jén következőleg Ítélt:

Policzer Zsigmond, Külföldi Victor, Farkas KáKijelölöm neked a helyet, mely legalkalmasabb leend a megrohanásra, monda az idegen.

Én pedig csapatommal kellő időben ott leszek, ha tudatod, mikor indulnak el a szekerek. De mond meg csak nekem, ki vagy te?

És ha nem volna kedvem megmondani?

„Akkor felhasitottam hasadat.“ Ez alatt a Fakir közeledett hozzájok és meghallva ez utóbbi szavakat, Bissumbhurhoz lépett s paranasoló hangon mondá:

Tedd, mit ez ember javasol. О ígéretét be fogja váltani.

„Te ismersz engem?“ kérdé a hindu idegen a csodálkozás egy nemével.

Igen, én ismerlek, — te vagy Radanauth Gopaul — a ki . . .

„Elég!“ mondá Gopaul, mi közben mutató ujját szájára illeszté. „De hogy ismersz te engem?“ tévé hozzá halkan. Mookerjee megfogta Gopaul kezét és uj- jával egy titokteljes alakot rajzolt tenyerébe.

Tudom, hogv hu szolgája vagy Kaleénak és gyűlölöd az angolokat; nemde, végre mind kipusztitjuk.

„Úgy van, mind!“

Siva és Boghani segéljenek meg! A dacoiták vezére intésére az egyik haramia három kis szekrényt hozott elő mész és pálma levéllel, melyből Gopaul egy szivaralakot gyúrt. Mialatt ez utálatos eledelt étvággyal rágta, Bissurnbhurral a teendők felett tanácskozott. — Ezután még kiszívott egy pipa dohányt, mire eltávozott a fakir kíséretében, ki folyton imákat mor- gott és közbe-közbe mint vadállat ordított. Bissumbhur pedig hat haramia által őrzött sátorának függönyei közt eltűnt,

(Folytatása következik.)

roly, Ihrlinger Antal, Svoboda Lajos és Eszel András az ellenök felhozott és az ország közállapota ellen intézett bűn merénylet által elkövetettnek állított hűtlenség vádja alól, ezen büncselekvény tényálladékának hiányából felmentetnek s egyszersmind az ezen vád iránt a vizsgálatba szintén bevont Schaffer s a többi fent ellenében a bünfenyitö eljárás megszüntetik.

Ellenben Policzer Zsigmond kis czelli születésű, 20 éves, izr. nőtlen, magántanitó az ellene külön vádkép felhozott és a kir. felség elleni büncselekvény által elkövetett hűtlenség bűnében bűnösnek találtatik és ezért a f. hó 29-ig tartott vizsgálati fogságának büntetésül lett beszámításán felül, még a jelen Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 6 havi börtönnel fenyittetik s egyszersmind az elhasznált és használandó rabtartási költségek fizetésében elmarasztalok.

Indokok.

A. Az első, tudniillik az ország közállapota ellen intézett bünmerénylet által elkövetett hütlenségi vádat illetőleg, ezen hütlenségi vád tárgyát képezi az alább elősorolandó gyanujelekre és gyanuokokra alapított azon állítás, miszerint a pesti átalános munkásegylet irányadó tagjai a külföldi nemzetközi munkásegyletekkeli bűnszövetségben és közös tendentiákhoz képest a végre szövetkeztek volna össze, hogy Magyarországon is a fennálló állam szerkezet és jogállapot erőszakos megr buktatásával a népállamot állítsák fél, és hogy ezen bűnös czél megvalósítása tekintetéből irányeszinéiknek szóval és sajtó utján történt terjesztése az átalános munkás egyletnek, a külföldi munkás egyletek mintájára tervezett szervezése, a vidéki fiókegyletek megalakítása és a különféle munkás strikok és tüntetések rendezése által a fennálló jogrend ellen már erőszakos támadást is intéztek volna.

Ezen vád alapját tekintve :

először is e tszék eléggé kimutatottnak látja ugyan azt, hogy a vádlottak birtokában és a pesti általános munkás egylet helyiségeiben lefoglalt s több nemzetközi munkás egyleti tagok által irt és szerkesztett felhívásokban, manifestumokban, levelekben és folyóiratokban, úgy a magyarországi munkás párt közönyeiül szolgált „Testvériség“ „Brüderlichkait“, „Átalános munkás újság“ és „Allgemeine Arbeiter Zeitung“ cziniü lapokban, oly politikai jogbölcsészeti és sociális alapelvek, fogalmak és ixányeszmék is foglaltatnak s illetőleg tétettek közzé, melyek a magyar állam és magánjoggal ellenlétben állanak, s hogy azok megvalósításának erőszakos megkísérlése, a fennálló jogállapotot csakugyan minden irányban veszélyeztethetne.

Másodszor az idézett levelekből és egyéb okmányokból továbbá kitűnik ugyan az is, hogy vádlottak magokat nyíltan social democratoknak vallották, és a pesti átalános munkásegyletnek is social democrata irányú lapjai megindításával, a social democrata iskola felállításával és többféle szakosztálynak a külföldi egyletek mintájára tervezett alakításával satb. bizonyos social democrata irányú jelleget adni szándékoztak, továbbá, hogy nehány an közülök a genfi, a párisi ésjübb német munkásegylet hirhedett tagjaival levelezésben állottak és közülök nehányan magokat a genfi nemzetközi munkásegylet tagjai sorába is felvétették, s végre, hogy m: é. junius 11-én az Istvántéri 4. sz. korcsmában rögtönzött munkás összejövetelben is jelen voltak és az itt történt közelhatározás folytán a párisi commune iránti rokonszenvük és ennek legyőzetése feletti bánatuk kifejezésére rendezett tüntető gyász ünnepélyben is részt vettek.

Ezen előadott s különállólag is incriminált vádpontokkal s azokra alapított átalános váddal szemben azonban, tekintve az alkalmazott hűtlenség bűntény ál- ladékának az 1723 9. t. ez.-ben meghatározott momentumait, és egyébb fenálló természeti és tételes jogszabályainkat, minthogy

1- ször is a vádlottakhoz intézett levelek felhívások és maniféstiunok csak azok irói és kibocsátói ellen és csak ezek intentióra nézve képeznek bizonyítékot és tekintettel arra, hogy a levelezés kölcsönössége és vádlottak válaszainak tartalma kimutatva mivel sincs: azokból vádlottak bűnös egyetértésére és ezélzataira nézve jogszerű következtetést vonni nem lehet;

2- szor : minthogy továbbá a vádlottaknál talált

folyóiratok megszerzése és terjesztése hazánkban eltiltva nincs, azok incriminált megszerzési módja, bírálása s a munkás egylet közlönyébén csak kivonatosan és a sajtó viszonyokhoz módosítva és ez utón nem is üldözött reproducálása, büntethető cselekménynek szintén nem tekintethetik ;

3- szor : minthogy továbbá a genfi nemzetközi munkás egylet alapszabályainak 6-ik pontja szerint alapelvei követését és irányeszméi terjesztését külföldi tagjainak csak úgy és azon feltétel álatt teszi kötelességévé,

ha és mennyiben azok az illető államok különös törvényeibe nem ütköznek; ezen alapszabályt tekintve az adott viszonyok közt vádlottak némelyikének a genfi I nemzetközi egylet tagjai közé történt felvétele és az erről szóló diplomáknak elfogadása, fenyitö eljárás alá tartozó cselekménynek szintén nem vétethetik ;

4- szer: minthogy továbbá a social-democrata elnevezésnek egyenként és testületileg szóval írásban és nyomtatványokban történt nyilvános használása, a mun- kásegy1. iskolának ezen czimmel felruházása, s a munkásegylet a külföldi nemzetközi social-democrata egyletek mintájára tervezett szervezése s a felsőbb helyen megerősített alapszabályoknak ezek által áthágása miatt illetékes intézkedés a közigazgatási s különösen a rendőrségi orgánumok jogköréhez tartozik ; ezen ténykörülményekből a fenforgó vád támogatására vont következtetés ellenében pedig az úgynevezett social-democrata iskola valódi czéljának és tantárgyának a tárgyalás folytán történt megismertetése, a vádlottak egy részének valódi intentióira nézve előállitott bizonylatai, más részének pedig részint kárhoztató részint pedig gyermekes mentegetődzései, úgy a vizsgálat egyéb adatai alapján, ezen törvényszék azon meggyőződést szerezte, bogy a social-democrata eszméknek és elnevezéseknek fitogtatása nem a valóságos és valódi értelmükben felfogott communistieus és social democrata tendentiák érvényére emelésének és komolyan szándékolt megvalósításának czélzatából, hanemcsak részint az eszmék újdonsága és a lefolyt párisi tragicai eseményekből közvetve az egész munkás osztályra kisugározottnuk hitt és hamisan felfogott nimbus által dicsvágy után kapkodásra izgatott nehány fiatal ember hiú képzelgéséről, negélyezéséböl és az eszmék öntudatlan divatos inajmo- lásából, részint pedig tényleg, s a tömegre is kihatólag, más értelemben és más czélzatból történt;

5- ször, minthogy továbbá a m. évi jun. 11 történt tüntető, gyászünnepélynek inscenirozása is ugyanezen okok és alkalmi behatások alatt történt: vádlottaknak ezen ünnepélyben való részvétele is fenyitö utón büntethető cselekvénynek és ezen tüntetés előidézésének tényezőit, s annak alkalmi voltát tekintve, ezen részvétel, az incriminált ezélzat igazolására jogszerű bizonyítéknak szintén nem vétethetik;

6- szor, minthogy továbbá a különféle munkás stri- koknak a vádlottak ellen incriminált tendentiákkal való okozatos összefüggése s azoknak a vádlottak által történt inscenirozása igazolva mivel sincs, azok a vádlottak ellen felhozatott átalános vád támogatására gyanuokot, vagy külön büntethető cselekményt szintén nem képezhetnek :

7- szer, minthogy továbbá a vidéki fiók munkás egyletek incriminált alapítása, az egylet lehető kiterjeszkedése czéljából kiküldendö ügynökök kinevezése, a munkások politikai és polgári jogainak elérésére szolgáló törvényes eszközök felhasználása, a munkás világra vonatkozó napi kérdések megvitatása, a munkás egyleteknél való képviseltetés, és a külföldi munkásokkal való testvéries közlekedés az. eredetiben is felmutatott és felsőbb helyen is megerősített egyleti alapszabályok szerint hatóságilag meg is engedtetett ;

8- szór, minthogy továbbá ezen előszámlált és a vádperben részint a vádlottak összesége, részint pedig csak egyes vádlottak ellen felhozott vádpontok s illetőleg gyanuokok összhatásaikban is azon vádat, miszerint a vádlottak s általában a magyarországi munkás-egyletek tagjai között az incriminált bűnös ezélzatra és vég- czéli'a nézve előre megállapított tervszerű összeszövet- kezés létezett volna, s hogy a külföldi nemzetközi munkás-egyletekkel bűnszövetségben arra működtek volna, hogy Magyarországban a fenálló államszerkezet és jogállapot erőszakos megbuktatásával a népállamot létesíthessék, helyre egyátalában nem állíthatják;

9- szer, minthogy továbbá arra nézve, hogy vádlottak az incriminált bűnös czél tettleges kivitelére szóval írásban vagy nyomtatványban izgattak volna, vagy a vád alatti bűntény valóságos megkezdését involváló kísérletet merényeltek volna, mi bizonyiték sem állítathatott helyre, a felsorolt vádpontok pedig a vád alatti bűntény elhatározott elkövetését ezélzó s már a bünkisér- letet is magában involváló előkészületeknek egyátalában nem tekintethetnek ;

10. minthogy továbbá eltekintve attól, hogy a puszta lehetőségből a valóságos bekövetkezésre jogszerű következtetés még nem vonható, a jövő képzelt veszélyeinek megelőzése nem az igazságszolgáltatás, hanem a praesentiv rendszabályok megtételére hivatott közigazg. közegek jogköréhez és feladatához tartozik;

11-szer, minthogy végre tekintve és egymáshoz arányosítva a vádkép felhozott bünmerenylet tényezőit, t. i. egyrészről Magyarországnak az állítólagos bünmerénylet objectumát képező s a népkepviseletre alapított