Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-03-03 / 18. szám
Urassá, 1872. Másod évi folyam 18. szám. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csütörtökön és vasárnap. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . Lft. 50 kr. A szerkesztő szállása: Szinház-utcza 404. szám. Vasárnap, márcziiis 3. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél Brassó, 1872. márcz. 2. III. Elébbi két czikkünkben foglalt fejtegetések nyomán bizton kimondhatjuk, bogy a mostani Deákpárt és baloldal épen nem a három századon át alakult conservativ és liberális pártnak folytatásai; hanem utóbbinak két külön, de egymáshoz nagyon közel álló árnyalata. Az 1865—68-iki kibékülési országgyűlés elején még önállólag lépett föl a conservativ párt képviselőházunkban, gr. Apponyi György és Bartal György vezetése alatt. Oly aránytalan kissebbségben voltak azonban, és annyira szemben állott velők mind Deák, mind Tisza pártja, — hogy vissza kellett vonulniok, rá hagyván a kiegyezést a nemzet által támogatott Deákpártra. Deákék és Tiszáék közt a kiegyezésnél sem voltak elvi különbségek. A ki tényeket nem akar ferdíteni, ezt bevallja. A Tiszapárt is elösmerte, hogy Ausztriával : kibékülni , alkotmányunkat visszaszerezni, sorsunknak urává lenni: jó és szükséges. Ezen czél elérésére a Tiszapárt is kész volt áldozatokat hozni, épen mint a Deákpárt. Hogy az áldozatok mértékére és a megállapodások formájára volt köztük némi különbség, — az tény ; de annyi különbség a czél nagysága mellett elhatározó szempontot nem képezhet ; annyi különbség ugyanazon párt tagjai között is lehet, megállapodásuk előtt. Tiszáék is elösmerték, hogy kell lenni közös ügyünknek Ausztriával. A közös ügyek intézésére nézve a Deákpárt véleménye oly alakban lett törvénynyé, hogy évenkint rendszeresen üljön össze egyszer az itteni és ausztriai országgyűlések küldöttsége delegatió név alatt. Vajon mit akart a baloldal? Azt hogy esetről esetre küldjenek küldöttségeket az országgyűlések közös ügyeik elintézésére. A Deákpárt Ausztria összes adósságai évi kamatjához 30 %-al járul; a baloldal azt in dit vány ózta, hogy osszuk meg magát a tőkét. Ha jól emlékszünk, az arányra nézve is alkudott, a mennyiben nem 30, hanem 29 % elfogadását ajánlotta. Ennyi különbség még nem szolgálhat pártalapul. Meg vagyunk győződve, hogy a baloldal hazafias elemei közt senki sem találkozott volna^ ki magára merte volna vállalni a felelősséget, ha ennyi különbség miatt megakasztja az alkotmány békés helyreállítását. Mi úgy fogjuk fel most is, a hogy felfogtuk akkor : hogy a balközép nem volt egyébnek tekinthető, mint a Deákpárt segitő sergének ugyanazon czél elérésére. Ha a koronát s az ausztriai népeket egy felől, — más felől Magyarországot két alkudozó félnek tekintjük, — a baloldal azért színezte élesebben Magyarország követeléseit, hogy nz épen alkudozásban álló Deákpárt annál biztosabban megnyerje a méltányost. A baloldal által valamivel többet kért a nemzet, hogy a Deákpart által a szükségest megkaphassa. Még az is indokolta a Deákpárt különma- radását, hogy a háromszázados tapasztalás szerint Ausztria rendre megcsonkítani szerette azon jogainkat, a melyeket egyszerre kiki vivogat- tunk tőle. Ügyelni kellett és résen lenni ezen hagyományos szokás felujulása ellen. Ezen röviden vázolt czikkeink czélja csak az volt, hogy kimutassuk, miszerint a Deákpárt és balközép épen nem ellenséges pártok ; hanem czélra és hajlamra nézve megegyező ugyanazon párt két árnyalata, — mely árnyalatok nagy események közeledtekor minden valószínűség szerint egyesülni fognak. Hogy néha felettébb élesen állottak és állanak egymás ellenében, annak két oka van : egyik az, hogy a gyakorlat soha sem tud oly magasan repülni, mint az elmélet. A baloldal követel minden szépet, a mit kigondol; a Deákpárt azonban csak olyat Ígérhet, a mi meg is valósítható. A másik ok pedig az, hogy miután a kiegyezés után ketté váltak, mindkettőhöz tapadtak idegen elemek, melyek okvetetlen befolyással voltak maguktartására. A hogy a jobbközép távozott a balközéptől, rá ragadott a szélső jobb, mely elébb mindenben ellenlábasa volt : az ó-conservativ urak és a papi párt. A baloldalhoz meg’ a nagyon vörös szinü szélsőbalok közeledtek. Az ó-conservativok és a papi párt megint emelgetik fejőket. Ez a körülmény figyelmeztetheti a Deákról és Tiszáról nevezett pártokat, hogy ne tüzüljenek nagyon bele az egymás iránti küzdelembe, mert könnyen és hamar jöhet idő, hogy ugyanazon sorokba kell sorakozni ok. Ezt akartuk kis körünkben elérni mi is fejtegetésünkkel. Brassó, Márczius 2-án. Báró Apor Károly, marosvásárhelyi királyi Ítélő táblai elnök ur, folyó hó elsőjén elhagyta városunkat. Útját Fogaras felé vette. Hir szerint meglátogatja a fogarasi és szebeni törvényszékeket, valamint az azokhoz tartozó járásbíróságokat. Úgy értesültünk, hogy a brassói királyi törvényszéknél mindent rendben talált, kivéve azt, hogy ezen törvényszék az állam nyelvét, a törvény világos szavai daczára, sem az ügykezelésben, sem pedig a közlekedésben nem használja. Ezen, a törvénynek nem megfelelő eljárásért tudtunk szerint a báró ur komolyan felszólalt, a törvénynek szavait és álláspontját megmagyarázta és a törvényszéket a törvények megtartására utasította. Ennek folytán reméljük, hogy a nevezett törvényszék a törvény kívánalmának minél előbb meg fog felelni. A báró ur múlt hó 28-ikán meglátogatta a hosszufalusi és brassai járásbíróságokat, a melyeknél pontos és törvényes eljárást talált: teljes mértékben meg volt elégedve. — A m. hó 29 én meglátogatott zernesti járásbíróságnál! a román nyelv előnyére történtek foglalások a hivatalos nyelv jogaiból. Annyi bizonyos, hogy a királyi táblai elnök ur, ezen körútját a legjobb eredmény fogja követni, mert azáltal hogy a bíróságoknál az egyöntetű eljárás ideje korán eszközöltetik, későbbi kelemetlen zavarok előztetnek meg. Bírói körökben igen dicsérik a báró ur finom és valóban úri módorát, mely a bíróság személyzetére a legjobb benyomást tette, és mely határozott ellentétben állt a korábbi idők ilynemű vizsgálatainál megszokott zaklatásokkal. Magyar képviselőház. Múlt hó 26-ikán a választási javaslat felett tovább folyt a vita. Bethlen János gróf az erdélyi viszonyokat világította meg az eddig felhozott ellenvétésekkel szemben. Л benyújtott t.-javaslatot elfogadja átalánosságban. Tisza Kálmán határozati javaslatát ellenzi azért, mert elfogadtatása esetében a jelen országgyűlésen nem lehetne már uj választási töi-vényt megalkotni ; Irányiét nem azért, mert suffrage universeelen alapul, a mely intézmény, mint Fran- cziaország példája mutatja, az államokat örökös hányattatásoknak teszi ki. Ezek után különösen Papp Zsigmond állításai ellen fordul; felhozza, hogy az urbériség rendezése az erdélyi or- szággyülések buzgalmán és jóakaratán nem múlt, és ha a korábbi kormányok útját nem állották volna, rég elintéz- tettek volna azon ügyek. Az approbatak minden rendelkezése ma már nem védhető, de másrészt el kellene ismerni, hogy van azokban olyan szabadelvű intézmény letéve, melynek azon időben Magyarországon nerty találhatni nyomait, ilyen a vallásszabadság, a felelős kormányzatról, a hamis tanácsosok büntetéséről szóló rendelkezés1, Papp Zsigmond azon nézetére, hogy az erdélyi mágyardk* nak nem marad fönn egyébb, mint vagy ä németekkel szövetkezni, s akkor lemondani a valódi alkotmányságról, vagy szövetkezniök kell a nemzetiségekkel : Szóló egyik tanácsot sem fogadja el ; mert ha a magyarság annak idején a szebeni tartománygyülésbe be akart volna menni , s az alkotmányságról lemondani , akkor Schmerl ingtől igen tetemes előnyökben részesitetett volnaVégül kijelenti, hogy bármi nemzetiségen levő oly képviselőket, kik a haza egyességét és intrigritását tiszteletben tartják, szívesen üdvözöli a törvényhozásban. Csanád y Sándor a közösügyes kormányrendszer kifolyásának tartja a javaslatot s azért nem fogadhatja el. — В о b о г у Károly nem fogadhatja el a t.javaslatot. mint a mely a censust felemeli, az incomp atibilitást ki nem mondja s Erdélyben meghagyja az eddigi választási módot. Pártolja Irányi Dániel t.-javaslatát. Bobory provocatiója folytán Szilágyi Virgil fejtegeti azon indokokat, melyek öt arra bírták, hogy a baloldaltól elváljék. C h о r i n Ferencz hosszú beszédben mutatja ki, hogy a tjavaslat nem mutat haladásra, hanem a maradás jeléül tekinthető, azért a részletes tárgyalás alapjául nem fogadhatja el, hanem csatlakozik azou határozati javaslathoz, melyet Tisza nyújtott be. Orbán Balázs, a képviselőház méltósága és tekintélyének megóvása tekintetéből vissza utasítja a beterjesztett törvényjavaslatot, a midőn elvbarátaival egyetértve, azt az átalános vita alapjául sem fogadja el, hanem a kormányt, Tisza Kálmán indítványa értelmében oly törvény- javaslat beterjesztésére utasítja, mely az 1848-iki törvénynek nemcsak felületét érinti, hanem annak lényeges hibáit igazítja ki ; oly törvényjavaslatot, mely minden iráuyban igazságos, mely a választási censust egyformásitja, mely az incompatibilitást kimondja, s a választási viszaélések ellen a legszigorúbb rendszabályokat alkalmazza. Csatlakozik Tisza kálmáu indítványához. (Elénk helyeslés a baloldalon.) — Schwarcz Gyula mindenekelőtt kijelenti, hogy sem a kormány törvényjavaslatát, sem Irányi, sem Tisza határozati javaslatát nem fogadja el. A kormány törvény- javaslata nem javítja a 48-ki választási törvény hiányait ; Tisza határozati javaslatát azért nem fogadja el, mert nem felel meg azon feladatnak, me'y ellenzéki javaslatot elfő gadásra ajánlhat ; nincs ugyanis abban oly utasítás, melynek alapján az ellenzék által elfogadtatható törvényjavas latot kellene a kormánynak beterjeszteni. Irányi javaslatát szintén nem fogadhatja el, mert nem pártolja az átalános szavazat jogot. Végül a következő ha tározati javaslatot nyújtja be : Utasítsa a képviselöház a belügyminisztert, hogy a ház elé terjesztett törvényjavaslatát, megtartván annak a választók összeírására vonatkozó II. fejezetét, oly §§-kal egészítse ki, melyek folytán szavazatjoggal birjon minden legalább 20 éves, atyai, gazdai hatalom, bünfenyitő Ítélet vagy büntetés, vagy csőd alatt nem álló férfi, ki a) Írni, olvasui tud, vagy b) az 1848 V. és az erdélyi II. t. ez. alapján e jelen törvény szentesítésére következő első országos képviselő választásnál szavazatjoggal bírt. Szigorú büntetések szabassanak a választásoknál és választási előmunkálatok alatt űzött vesztegetésekre,* megfélemlítések (pressio) és verekedésekre, s a választási kerületek — Erdélyt is beleértve — tekintettel a népesség szám arányára, lehetőleg igazságosan és méltányosan osztassanak be ; megvonják az országos képviselővé választhatás jogát, ha csak állusukról a választás törvényszabta előmunkálatai megnyíltakor le nem mondanak;
