Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-02-29 / 17. szám

Magyar képviselőház.

A választási törvényjavaslat feletti nagy vita e hó 22-ikén megkezdődött.

A párt' körökből Tissza Kálmán a balközép, — Irányi Dániel a szélsőbal nézeteit tolmácsolta. A kormány álláspontját Tóth Vilmos belügyminiszter irta körül.

Tissza Kálmán terjedelmes beszédében kiválóan a törvényjavaslat részleteivel foglalkozott. Részletesen kifejtette a javaslatnak azon hiányait, melyek öt és pártját arra bírták, hogy a javaslatot még az átalános vita alapjául sem fogadhatják el. Tissza épen azért egészen uj törvényt akar : a census átalánositást, és egységessé tételét a választási kerületek újólagos felosztását. Ezen alapon indítványozza, hogy a jelen törvényjavaslatot elvetve, utasitsa a ház a minisztériumot, hogy a választásokra s választói census hatására vonatkozó adatait, melyek úgyis birtokában kell hogy legyenek, alapul véve, azoknak előterjesztése mellett, oly időben nyújtson be egy a jelzett legfőbb hiányok orvoslását is eszközlő törvényjavaslatot, hogy azt még ezen ülésszak alatt tárgyalni lehessen.

Tisza Kálmán után közvetlenül Tóth Vilmos belügymiuiszter beszélt tovább egy óra hosszánál. Fejezet ről-fejezetro, pontról-pontra végig ment a töryényjavaslaton mindenütt kimutatva először a különbséget a jelen javaslat szabványai és az 1848-iki választási törvény határozatai között, másodszor e különbségnek benső indokait.

Szóló azon kezdi beszédét, hogy kimutatja az 1848- iki választási törvény tarthatatlanságát. Hivatkozik a 69- iki trónbeszédre, mely az 1848-iki V. t. ez. javítására utalt. —

Nem lehet kétségbe vonni, hogy a reformnak alap- feltétele, t. i. az átalános szükségesség érzete megvan. Kérdés csak is az, hogy mily mérvben változtassuk a reformálandó törvényt -, vájjon gyökeres átalakulás legyen alkotásunk czélja, vagy csupán javítása és pótlása van-e a körülmények gondos számbavétele mellett indokolva ? A kormány ezou utóbbi álláspontot foglalja el, és szóló ezen alapon kívánja annak helyességét igazolni.

Hogy az 1848. V. t. czikknek első részét, mely a választók jogosultságára vonatkozik, a kormány nagyban és egészben változtatni nem akarja, ennek oka az, mert hiányzik először a változtatásra az alapos ok ; hiányzanak másodszor a változtatás alap feltételei, egy parlamentben nem lehet fontosabb kérdés, mint az, mely a parlament alapjára vonatkozik ; mert e kérdés az állam összes életének kérdése.

Midőn egy országban arról van szó, hogy a parlament összealkotásáról szóló törvény megváltoztattassák, akkor mindenekelőtt a maga nagyszerűségében merül fel az a kérdés, hogy a fennálló törvény olyan-e, melynek természetes resultatuma, t. i. maga a parlament, a nemzetakarat hamisithatlan kifolyásának tekinthető, hogy nincs-e j e fontosállamérdek a képviseltetéstöl megfosztva , hogy nincs-e az államéletnek valamely oly fontos működő orgánuma, mely nem érvényesítheti jogos befolyását a törvényhozásban, és hogy végre a választói jogosultság nincs-e indokolatlanul szűk korlátok közé szorítva?

E kérdésekkel kell, mindenekelőtt tisztába jutni a törvényjavaslat első fejezetének tárgyalásakor, és hiszi szóló, elegendő egy pillantást vetni a 48-ki törvény V. czikké-: re, hogy meggyőződhessünk arról, hogy az szabadelvű és oly intézkedéseket tartalmaz, melyek szerint minden érdek a parlamentben képviselve lehet, képviselve lehet pedig a választási censusnak olyr alacsony, a választói quali- ficatiónak oly tág mérvű meghatározása folytán, hogy e tekintetben a törvény ellen világosan kifogást tenni nem lehet. —

így állváu a dolog, nincs ok arra, hogy a 48. V. t. czikknek a választói jogosultságra vonatkozó részét megváltoztassuk, s mert nincs, szóló nem oszthatja azok nézetét, kik a választói jogosultságot illetőleg a census leszállítását már most szükségesnek tartják. De nem oszthatja azokét is, kik ma már czélszerünek tartják a census felemelését.

A jelenlegi censust azonban örök időkre fenntartani nem óhajtja, mostani megváltoztoztására pedig alapos okot nem talál; nélkülözi a census megváltoztatásának két alap- feltételét, melyek egyike az, hogy a megváltoztatott cen susnak igazságosnak kell lenni, és hogy másodszor olyannak kell lennie, hogy életképességgel bírjon, vagyis hogy maradandóságra számítson.

Ámde maradandó csak az lehet, a mi igazságos alapon nyugszik. A mi ideiglenes és nem jó adórendszerünk mellett pedig igazságos kulcsot feltalálni a census megállapítására lehetetlen. Pedig utóvégre mégis csak az adórendszer lehet egyedül biztos alapja a censusnak. A mi adórendszerünknek pedig a megváltoztatását mindenki óhajtja, mert azt az önkény állapította meg, sőt igen gyakran egyes alárendelt közegek önkénye.

Azt pedig viszont mindenki elismeri, hogy a jelenlegi földadó-cataster elkészítésével a föld termőképessége- — CG —

némely vidéken a tulajdonosra nézve kedvezően, más vidéken túl a mértéken kedvezőtlenül lett megállapitva.

Igazságos censust tehát nem tudunk felállítani. Bármit alkotunk ma e részben, az maradandóságra nem számíthatna. És miután szóló erősen hiszi, hogy e téren experimentumokat csinálni annyit tenne, mint az alkotmányos élet természetes fejlőJését megzavarni, ép azért a census megváltoztatásához semmikép sem járulhat.

Az 1848. V. t. cz.-uek a választói jogosultságra vonatkozó része sok eltérő és ellentétes magyarázatokra adott alkalmat, és igy kétségtelen, hogy azok szabatositása ok- vetetlentil szükséges.

A második hiány, mely az 184.8-iк évi V. t. ez. er re vonatkozó részében feltaláltaik, az hogy a választói jogosultság alapjául szolgáló földbirtok és vagyon becsértékének meghatározásánál, úgyszintén az alapul szolgáló jövedelem meghatározásánál biztos kulcsot nem tűz ki. Es ez igen természetes, miután a 48-iki törvényhozásnak a vagyon értéke és az attól húzott jövedelem biztos kimutatása, t. i. az adó, nem állván rendelkezésére, a becslés rendszerére kellett fektetni a törvény intézkedését, a minek azon kellemetlen következése lett, hogy az ily becslésnél nem mindig az igazság, hanem rendesen a pártérdek határozott. Ha ez igy van, a mit tagadni nem lehet, ez elegendő ok annak bebizonyítására, hogy az 1848. évi V. t. ez. erre vonatkozó részét szabatositani kell. Végre az 1848. V. t.-cziknek ma már egy nagy hiánya azon szakaszból keletkezik , a mely az ]/4 úrbéri telkek tulajdonosaira vonatkozik. Az 1/i telkek fel- oszthatlansága meg lévén szüntetve, annak helyettesítéséről kellett gondoskodni.

Ezek azon hiányok, melyek a törvény ezen fejezetében feltalálhatok, és a melyeknek pótlására terjesztetett be a jelen tjavaslat.

A 48 iki törvénynek azon része, mely a privilegiált osztálynak, — csak azért mert ahoz tartozott — szavazati képességet adott : a jelen törv. javaslatban oly megoldást nyer, mely egyrészt megfelel a méltányosságnak, megfelel másrészről az 1848-iki törvény szellemének, ki lévén mondva benne az, hogy jövőre azon a czimen, hogy valaki a privilegiált osztályhoz tartozik, szavazati képes- sóggel nem fog birni, ez által az osztályok privilégiuma egy tollvonással el van törölve és elég van téve az 1848- iki törvény szellemének. Megkagyatik azonban a beterjesztett törvényjavaslatban azon jog, hogy azok kik ezen jogot 1868-ik évig „hona fide“ gyakorolták, hogy azok jövőre is e jogban meghagyhassanak, s ez ismét igazságos eljárás és megegyezés az 1848. törvény azon értelmével mely kimondja, hogy senkit ok nélkül törvényesen egyszer élvezett politikai jogától megfosztani a törvényhozás feladatának nem ismeri.

Azután átmegy a tjavaslat három fejezetének megvilágítására : az I-re kiemeli, hogy eddig a törvénynek a városi választói jogosultságot illető pontjai nyíltan kijátszattak ; a legrosszabb gunyhó felbecsültetett a választói jogosultságot megszerző összegre, a 100 frntnyi jövedelmet kölcsönadott állampapírral mutatták ki, s hogy valamely mesterember segéddel dolgozik e, elég volt a beírásnál egy se-, géddel megjelenni, annak bebizonyítására ; igy lön, hogy sokan, kiket egy megyében választói joggyakorlattal fölruháztak, attól más törvényhatóságban megfosztottak ; mind e hiányok eltávolításáról a jelen törvényjavaslat alaposan gondoskodott, mert az értékjövedelem meghatározására egyedüli alapul az adókönyvecskét vette föl. (Helyeslés.) Áttérve a harmadik fejezetre, az állandó lista létesítésének szükségét fejti ki. Eddig az országgyűlés kiíratásától meg- alakulhatásáig 3 hónapra volt szükség ; állandó választá sok listája mellett nehány hét alatt összejöhet az. — Az összeírásnál eddig gyakran a nép egy része önhibája nélkül kimaradt, mint vannak némely vidékek, honnét a lakosság nagy része bizonyos időszakokban kenyérkereset végett elvonul, azokat az összeíró bizottság, ha ez időszakban jött, kihagyhatta egyszerűen, mig most ez nem történhetik, mert az összeírás hivatalból történik. A választási eljárásnál az eddigi törvénynek azon hiánya, hogy a választási elnök hatásköre s hatalma nem volt szabatosan körülírva, s az önkénynek tág tért njdtott ; a jelen tjavaslat erről elegendöleg gondoskodott a vál. elnök jogainak körülírásával s a több küldöttségek behozásával, a szavazók elválasztásával, — s az éji szavazás megszüntetésével pedig a verekedések útját is elvágta. Ezután Tisza ellenvetéseit czáfolja, kimutatja a törvényhozás három évi történetére hivatkozva, hogy nem a kormány az oka, hogy csak most került e {javaslatra a sor. Egyébiránt az ellenzék kívánságát teljesítői, tudniillik a választási jogot censusra fektetni, uj év előtt, ép oly kevéssé lehetett mint, most ; s végül kijelenti azon meggyőződést, hogy ö e tja- vaslattal rálépett a reformok terére, s itt elment azon pontig, a meddig a haza viszonyainak lelkiismeretes tekintetbevételével elmehetett, s hangsúlyozva azon hitét, hogy törvényjavaslata azon reformok terén haladást jelent, kéri a

házat tjavaslatának elfogadására. (Hosszas éljenzés ; számosán üdvözlik a szónokot.)

A február 23-ikán folyt vitában Kemény G á- bor nagyérdekü beszéde emelkedett ki. Kiválóan foglalkozik Erdély különleges viszonyaival. Kektifieálja azon adatokat, melyek az erdélyi viszonyokat illetőleg előtte felhozzattak, s melyek a valóságnak meg nem felelnek.

Nem látja sérelmesnek Erdélyre nézve a jelen törvényjavaslatot, A székelyeknél szerinte valóságos suffrage universelle áll fenn, minthogy ezek mindnyájan nemesek ; a királyföldön szintén választó mindaz, ki régi polgári jo- ; gokat gyakorolt; a mi pedig a románokat illeti, igaz, hogy ezeknek csak egy képviselőjük van, de csak azon okból, mert nem akarnak választani, noha legalább 20 választó kerületben túlnyomó többségben vannak.

P a p p Zsigmond azon szavára reflektálva, hogy szövetkezzenek a magyarok az oláhokkal a szászok ellen, azt mondja, hogy az egyiket visszautasítja, a másikat nem fogadja el.

Nemzetiséggel nemzetiség ellen szövetkezni nem I akar. Szóló a következőket óhajtaná jelszóul kitüzotni ; I becsületesség, értelmesség, hu hazafiság, és ezt, a mi ezekbe bele illik, legyen az szász, oláh, tót, szerb, szívósén elfogadja. (Elénk helyeslés.)

A benyújtott javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja.

A feb. 24-ikén tartott ülésben már lankadni kezdett a tjavaslat feletti vita. E napon a balközép részéről Mo- csáry Lajos beszélt, a szélsőbalról Mocsonyi Sándor ki kizárólag az átalános szavazatjog mellett harczol. Vukovics Sebőt nagy figyelemmel halgatta végig a balközép, de nagy volt az ámulata, midőn a köztiszteletben álló szónok Irányi Dániel javaslata mellett nyilatkozott.

A jobboldal részéről Bujanovics Sándor indokolta a tjavaslat helyességét. —

Politikai szemle.

Bonaparte Lajos a londoni piaczon öt milliónyi kölcsönt akart kötni, miután azt hiszi, hogy a császári restauratió napjai előbb utóbb be fognak következni. Az ajánlatot azonban senki sem fogadta el.

A cseh országgyűlés feloszlatása hir szerint márczi- us elejére van kitűzve s az uj választások husvét után történnek.

A „Pokrok“ rendkívül veszélyesnek tartja a csehek re nézve, ha a reichsrath csakugyan kimondja az alsóbbrendű papság fizetésének felemelését. — A konsistorium már egy ellentervct dolgozott ki a szegényebb plébánosok helyzetének javítására.

A bécsi reichsrath pénzügyi bizottsága elhatározta, hogy öt millió frt. drágasági pótlék adassék az államhivatalnokoknak, és pedig 1 Oü/0 a 2100 írttól felfelé, l5°/0 az 1050 írttól 2000 írtig, 25°/0 a 1050 írton alul fizetett hivatalnokok és szolgák számára. E határozat fogalmazására egy albizottság küldetett ki.

Értesítés. A brassai magyar királyi járásbíróság köztudomásra hozza, — miszerint szóbeli panaszok, illetőleg keresetek felvételére, idézések kiadására, szóval minden polgári szóbeli peresügyek elintézésére, határnapokul minden héten két napot tűzött ki u. m. : hétfőt és pénteket, még pedig hétfőt a helybeli, pénteket a vidéki lakósok ügyeinek elintézésére. Más napokon — igen sürgős eseteket kivéve — szóbeli panaszok nem fogadtatnak el.

Ezen intézkedés nézetünk szerint nagyon helyes úgy a bíróság mint a közönség érdekében ; mert az előbbi nincs kitéve a mindennapi és folytonos zaklatásnak s ideje marad az Írásbeli beadványok elintézésére is ; másfelől pedig a közönség is tájékozással birván-nem fog egész héten át a bíróság ajtaján zaklatni s idejét vesztegetni.

Vegyes.

(Л kolozsvári egyetemről.) A képviselőház osztályai e hó 25-ikén tárgyalás alá vették a kolozsvári egyetemről szoló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat akö- zéptanodai s egyetemi javaslatok tárgyalására kiküldött 5-ös tanügyi bizottság — által a képviselőház elé terjesztetett s egy tudomány egyetemnek Kolozsvárott, még ez év folytán leendő felállításához szükséges töryényhozási intézkedéseket tartalmazza. A javaslat szerint ezen egyetem a tanításra és összes tudományos működésre nézve, négy tudomány karra (fakultás) oszlik, u m.

1) A jog- és államtudományi;

2) az orvosi ;

3) a bölcsészet, — nyelv- és történet-tudományi;

4) a mathematikai és természettudományi karra.