Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-02-15 / 13. szám
51 nevezetű kereskedő eddigi nevét Rothschildra változtatta át. — Kérdés vájjon nem szül ezen nagy esemény háborút ? ! (A niagy. bank kérdés) feletti vita a deákkörben f. hó 10-én délutánra volt kitűzve. A vitatkozás irányáról, eredményéről még nem értesültünk s igy nem tudhatjuk a párt többségének mi a nézete e fontos kérdést illetőleg ; de nem lehet e kérdést eléggé figyelmébe ajánlani a képviselőknek, mert annak miképeni megoldása anyagi életünkre elhatározó befolyású. (Az éjszaki lény Parisban) mely közelebbről minket is gyönyörködteteítt — egy gyermeket, ki ezen szép természeti tünemény látásán hosszason el mélázott a követke- ; ző naiv de szomorú kérdésre indította!: „Mama hát a com- . munisták most az égben vannak, hogy az isten háza is ég“ ? (Egy hiéna a sírok közt,) A „Hon“ nak Írják Nyáregyházáról, hogy a temető, melybe Nyári Pál hamvait örök nyugalomra helyezték, s hová leginkább katholikusok temetkeztek, mint Néhai Nyáry Pál birtoka köztudomásúlag! jelenlegi birtokosa által Pest megyének tulajdonjoggal átadatott. Mindezek ellenére Vágliely János irsai plébános múlt január hó 21 ón Nyáregyházán megmegjelenvén (mely mint filialis hely, Irsához tartozik) a temetőben levő fákat kivágatni akarta. A közbirtokossági gondnok tiltakozása után ugyan eltávozott, de január 27 én ismét megjelenvén, lázitó beszéddel a lakosság kathólikus részét a te metöbe kiparancsolta, s maga is személyesen fejszét ragadott, ezen felkiáltással „utánam jöjjetek, a ki előmbe áll- azonnal levágom“ s rá mutatva Nyáry Pál sírjára, fel- | kiáltott : ezt is kihordatom innét, mert az árokban van helye, ne szentségtelenitse e temetőt“ ; úgy szinte a re- i formatus vallást durva sértő kifejezésekkel szidalmazta, — s a temetőben levő fák legnagyobb részét kivágatta. Ezen erőszakoskodás távirat utján az alispánnal tudatva lett, ki is a garázdálkodó pap befogását azonnal el is rendelte, de a félszázados fák alig néhány kivételével már akkor ledöntettek. Befogását megérezvén jó előre a községből megszökött. — (A KronStSdtcr Zeitung) figyelmébe ajánljuk Bismark herczegnek a képviselőház febr. 9 iki ülésén mondott beszédéből a következő részletet: A papság a vegyes nyelvit kerületekben harczol a német nyelv tanítása ellen. Nyu- gatporoszországban egyes helyeken eltiltatott a német nyelv használása, mi azt bizonyítja, hogy ama izgatásoknak, kedélyességünk folytán, mily nagy hatalma volt. De ez utóbbi megszűnik ; mi tudjuk, mivel tartozunk az államnak. Mi javaslatokat fogunk készíteni, hogy a lengyelekkel a német nyelv jótékonyságát élveztessük, és ebben Franczia- országnak Elsassban adott példáját fogjuk követni. Látja „Kronstädter“ ur, a némettől is megtanuljuk a mi jó. — (Csárdás.) A new-yorki magyarok 7 csárdást tánczoltak egy bálban. Az amérikai nők úgy elsajátították a csárdást — a F. L. levelezője szerint — mintha nem is / Amérika rengette volna bölcsőjüket. (A ík“«ikkörben) e hó 10-ikén három nevezetes tárgy volt kérdés alatt. A bankkérdés, az országgyűlés tartamának 3 évről 5 évre való meghosszabbítása és a parlament építése- végett kiküldendő bizottság. A bankkérdésre vonatkozólag Kerkápoly pénzügyminiszter annak egész történetét mondta el. A sort a kiegyezési tárgyalásoknál kezdte meg s azon nevezetes nyilatkozatot tette, mclylyel a kiegyezés elő- J munkálataiban részt vett összes magyar tagok egyetérte- ' nek, hagy 80 milliónyi adósság 1867-ben azon sorozatban melyben az összes államadósságok részletesen elősoroltat- nak, világosan előfordul s igy ez adósság is bennefoglal- tatik azon összegben, melyért Magyarország bizonyos meg- másithatlan évi illetéket fizet. Az ország csak az államjegyek és salinákból álló függ6 adósságért vállalt külön jót- j állást s igy a 80 millió bankadósság Magyarországot a legkevésbé sem illeti ! (A „Kronsladler Zeitung“) hétfői számát olvastuk; egyelőre csak annyit jegyzünk meg, hogy gyönyörködtünk rajta, és Ígérjük, hogy gondunk lesz rája. közgazdászaii rovat. Vázlatok az erdélyi vasúthálózatnak Gláhországga! való összeköttetése érdekében. Az Oláh-Mohlva fejedelemség miniszterei, több országgyűlési képviselő, a fő és kisebb városok kereskedői, iparosai, azon átalános óliajt fejezik ki, bogy a magyarországi — különösen Erdély területén átvonuló vaspályahálózat Oláhországgal az alább kijelölt helyeken köttessék össze. — 1. A vaskapun át Orsovánál. 2. A vulkánon át, keresztül Schiel völgyén. 3 Brassó mellett. Itten két helyet tűzött ki az átalános kívánság : az egyik a Cámpina melletti sóbányától a Doftána j völgyön keresztül fel Predelusig. E hely az ugynevezet O-oáncz mellett van ; a másik visszont a Cámpina mellől volna kiindulan ! dó, és irányát a Práhován, a Prédán vagy Sipod völgyön folytatná. Ez utóbbi irányban építkezési nehézségek mintegy két mértföldnyi területen lennének az „Uretz“-nél, E ke- [ vés rész is Romániához tartozik. E szerint mint mindkétfél érdekeinek leginkább meg- - felelőt, és mind az építkezésre nézve is legjutányosabbat : a Brassó mellett kijelölt második irányt óhajtja a nagy közönség. 4. Az Ojtoz-moldvai vonalt. A jelzett négy helyiségen óhajtja a vasúti összeköttetést Oláh Moldvaország kormánya és népe. A fennirt négy helyiség közül három, névszerint : Vaskapu, Schielvölgy és Ojtozi irány a kormány részéről határozatikig ki van jelölve. A 3-ik pont alatt emlitett Brassó melletti irányt jelenleg tanulmányozhatja a kormány, hogy az ottan felhozott két irány közül melyik a czélnak megfelelőbb. Még egy irány volt kijelölve; a bodzái, de erről most telyesen lemondottak, miután az ojtozi irány nem lenne messze a bodzáitól. Oláh-Moldvaország kívánalmai ezekben foglalhatók össze. — Most nézzük meg. bogy hazánkra nézve ezen kijelölt irányok közül, melyik elkeriilhetlenül szükséges. 1. Az 1-ső pont alatt érintett „Vaskapun át Orsovánál“ Erdélyre nézve semmi érdekkel nem birkát, sőt ellenkezőleg arra káros befolyással lehet. 2. „Vulkánon át, keresztül Schiel völgyén“ viszont igen kevés érdekkel áll kapcsolatban. Az itteni érdek in kább a köszénbányáért mint a kereskedés és iparért van előtérben. A kereskedés és iparra nézve pedig mi haszonnal sincs, miután az Oláhországi városok, valamint az erdélyiek is nagyon távol esnek ezen iránytól, és igy а forgalom költségesebb. Ezen irányt különösen a bécsi actionerek óhajtják kőszén szállítás végett. Azok között különösen óhajtja Zulauf, mint legnagyobb részvényes 3. A harmadik irány Brassótól a Praliova felé, keresztül a Tömös vagy Sipod völgyén, vagy ba itt nem lehet, az ósánezon keresztül Predealus Doftana völgyön. Ezen harmadik irány van hivatva Erdélyt a legrö videbb utón külfölddel összekötni és igy hazánk piaczai- nak utat nyitni. Ezen irányban vannak Oláhország, Bulgária és Törökország azon piaczai, hol hazánk kézmüveit és nyers terményeit, például vasát különnemű fáit stb. legkönnyebben ellehet árusítani. Ezen iránynak a most emlitett előnyén kívül megvan a másik jó oldala : a rövidség, mely úgy az építésnél mint a szállításnál igen nagy előnyül szolgál. Ez által sokkal nagyobb versenyt lehet előidézni a bécsi kereskedők és iparosokkal, miután ők eddigelé áruezikkeiket olcsóbban szállítottak a Dunán Giurgeváig mint mi erdélyi- ek ; —történt legyen a szállítás Marosszékröl, Beszterczovi- dékről, Küküllumegyéböl, Medgyes-, Segesvár-, Kőhalom- vidékről, Udvarhely szék, Csik-, és Háromszékről vagy Erdővidékről. Hogy ezen irány van egyedül hivatva hazánk anyagi érdekeinek előmozdítására, bizonyítja a múlt. Ez irányban volt ugyanis a közlekedés a forgalom legelőre haladottabb. A bármely részről jövő érdekek tömege ezen irányban öszpontosul. 4. Az ojtozi irány Háromszéken át Moldvába vezet. Ez irányban eddig nem volt oly nagy a forgalom, miután Brassótól az erdélyi határszél több mint 12 mértföldre esik, és a határszéltől Galatz, Braila stb. jelentékeny pi- acczal biró helyek viszont 12 mértfölnél nagyobb távolra esvén, a közlekedés a távolság miatt gyengébb volt. Igen óbajdandó az itteni összeköttetés, miután ezen irány a székelyföld — jelesen Háromszék kereskedése, ipara és nyers terményeinek ez által kedvező ut nyittatnék. — Végül van még egy hely kijelölve irányul. Ez a Budza vagy Kraszna völgye. Itten azonban semmi oly ér dek nem lehet, mely a Brassó melletti ellen szólhatna. Ez irányban többnyire puszták, hegyek, sziklacsoportok vannak, melyek a mellett, hogy az építkezést igen nehezítenék, másfelől tért nyitanának idegen népek bevonulásának stratégiai szempontból. Végül állításaim igaz voltára bátor vagyok hivathoz- ni azon alapon, hogy én mint a brassai vasúti bizottság tagja hosszab időre voltam kiküldve a helyszínek tanulmányozására. Kászony István m, k. X y i 11 -1 é r. A sz.-keresztúri állami tanító képezdében f. évi Márczius 20., 21. és 22. napjain tanító képességi vizsgálatok fognak tartatni, miről minden jelentkezni kivánó oly megjegyzéssel értesitetik, hogy folyamodványát, melyhez keresztlevele, tanulmányairól és eddig folytatott pályájáról s erkölcsi magaviseletéről szóló bizonyítványai csatolandók, legkésőbb f. évi márczius 6-ig alólirthoz küldje bé. Az igazgató tanács megbízásából. Sz.-Keresztur 1872. Február 8-án. Sándor Mózes, m. tanfelügyelő. Bécsi tőzsde és pénzek Brassóban Febr. 13. \ Pénz.. Osztr. nemzeti adósság ezüstben ...............................................71 10 „ „ „ papírban........................................ 62 50 1 86c)—ki sorsj. kölcsön 100 frt....................................................103 — N emzeti bank részvény . . •........................................ 846 — H itelintézeti „ ....................................................... 348 — L ondon.....................................................................................113 60 Ezüst..........................................................................................112 — Napoleond’or...................................................................... 9 4 c s. k. arany........................................................................... 5 44 Lira ....................................................... 10 45 Magyar földteherm.........................................................................80 — Bánáti..................................................................................... 77 75 Erdélyi . 75 50 Porosz tallér ................................................................. 1 70 Ikosár..................................................................................... 1 80 Rubel..................................................................................... 1 80 Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Ol'büü Fcrcncz. 3 CP feC Ci Ci fee О M А £ *'§ .5 8> s ' о ,г~> biо Ю О N J3-5 с нз ÎS3 сЗ О гЗ о ЪО'Х со jjß "О f-t “tj 'Ja о со •g в-S3 -о а > IO -, О гЗ N С Д4 bß О О сЗ Tj h я = S В js £ 's <1 Ci *5* л >■ S_ 33 со £ «•О гз £ Я О СО О а ‘§о .§
