Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-12-27 / 103. szám

411

ben hat az állam törvénye a szabályozás egyes részleteibe, annál merevebb és kevésbbé idomithatóbbak lesznek a formák, annál bajosabb és lassúbb lesz az ut, egy, talán igen jelentéktelen, az államra nézve teljesen közönyös, a helyhatóság és községi életre nézve azonban annál sürgősebb javításhoz. Mert ki merné az államtörvényhozó testülettől követelni, hogy e kis helyi szükségletek minden egyes részleteibe bebocsátkozva az igen terjedelmesen részletezett államtörvények hiányain számtalan speciális törvények által gyorsan segíteni hajlandó legyen ?

Ha ellenben az államtörvény csak döntő és irányadó alapeszmék megállapítására szorítkozik, ha a hely- hatósági és községi ügyek kiépítése csak részleteiben bizatik egyes szerves rendszabályokra, melyek természetesen, mint minden helyhatóság szervezési szabályok (1872. év XLII. t. ez. 91. §.) megerősítés végett a belügyminiszter ele terjesztetnek; akkor ezáltal a jövőre nézve lehetővé tétetnék az, hogy a szentesített törvények keretén belől a magas kormány jóváhagyása mellett egyszerű szabályok által kívánatos javítások léptessenek életbe, a nélkül, hogy e czélból mindannyiszor a magas kormány terhére kénytelenittetnénk lenni.

Azon szükségesség, mely a törvény megalapításánál ezen alaptételeket mellőzni ép olyjkevéssé fekhe- tik az állam, mint a Királyföld érdekében ; az unió- törvény 10. §-nak értelme (1868. XLHI. t. ez,) mely a magas országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat tartalmát körülírja, teljesedését ép az ilyes törvényes határozatokban leli, és valamint egyrészt az alázattal javaslatba hozott sarkelvekben semmi olvas nem létezik, a mi az állam vagy polgárai érdekével ellentétben állana, úgy másrészt azok a legbiztosabb kezességet képezik, hogy az összes helyhatósági és községrendezési fejlődés nem mozoghat más, mint az államegység szükséges korlátái között ; hogy végre különösen a mu nicipalis — községi önkormányzat elvének öszhangzata a Parlamentarismus — miniszteri felelőséggel szembe, semmi más helyhatóságban nem fog oly tökéletes lenni, mint épen a Királyföldön. A második pontban alaki tott alapelv („A Királyföldet összesegében és tagjaiban véve az állammal szemben — minden jelentékenyebb ügyben csak azon helyhatósági és községi jogok illetik, melyeket a törvény a helyhatóságok és községeknek általában biztosított“) szerény véleményünk szerint az állam szempontjából a döntő.

Mi sem képes az államot akadályozni, de mi sem tarthatja vissza, a Királyföldnek ugyanazon helyhatósági és községi jogok adományozásából melyekkel a többi vidékek bírnak, mert alig lenne igazolható, ha a Királyföld különös előnyökben részesülne, valamint ép úgy nem, ha valami hátrányára válnék.

Az egyes országrészek privilegialis kitüntetése vagy mellőzésének ideje eltölt.

Azon alapelv felhasználása és keresztülvitele által rendszeresen bevezettetik a Királyföld tagjaival együtt] az általános helyhatósági és községi rendszerbe, és ez által czéljai teljesítésében Ugyanazon biztosítékokat nyújtja az államnak, melyek a többi országrészekben elegendőknek találtattak.

Az alapelv alkalmazása azonban nem fajulhat gondatlan egyenlővététellé. Kém szabad továbbá szem elöl eltéveszteni azon szándékot, hogy a magas törvényhozás a királyföld rendezését egy külön törvényre bizta. Egy ilyen különös törvénynek nem volna értelme, ha a ki- rályfold sajátságos viszonyainak valamint szükségleteinek tökéi tosen a főváros szabályozásáról szóló törvény, egy nagyvárosi község életfeltételeit szeretetteljesen tekintetbe veszi, a nélkül hogy az államegység és jogegyenlőség- elvét bárminémüleg is csorbítani, úgy bátorkodik az alázattal alólirt szász nemzeti egyetem a legtisztelettel- jesebben előre bocsátott pontokat a kizárólag kis polgárok és pórelemekből álló királyföld fennálló viszonyok és szükségletek tekintetbe vételét kéri, melyek — figyelembe nem vétele a királynődnek kárára az államnak pedig közvetlenül hátrányára válnának. Az uniótörvény (1868. ХЕШ. t. ez.) 10. §-sa a magas országgyűlés elé terjesztésről a király föld szabályozását illető törvényjavaslat — minőségére nézve két határozott követelést tartalmaz : feladata ennek „úgy a törvények és szerződéseken alapuló jogok, valamint az ezen territóriumon lakó minden nemzetiségű állampolgárok jogegyenlőséget kellő figyelembe venni és összhangzásba hozza.

Az utóbbi követelésnek reméljük, hogy az előre bocsátott alapelvekben tökéletesen megfeleltünk. Ezeknek egyike sem vet a minden nemzetiségű polgárok egyenlő jog képességének nagy elve, valamint a tör- vényolőtti tökéletes egyenlőség ellen.

A ki azonban a történelmet, de különösen Erdély- ország államjogi. fejlődését ismeri — felhozhatja azon szemrehányást, hogy a „törvények és szerződéseken

alapuló jogok nem vétettek kellően tekintetbe“, sőt a szász nemzet több nevezetes és nagy horderejű törvények és szerződések által tökéletesen biztosított „jogát ily módon elvesztett«..“ —

Egykedvűséggel viseljük ezen szemrehányást — bár mily nehéz felelősséget is vonjon ez a jelen és jövőre nézve reánk, azok résziről, kik joguk védését bi- zodalmasan reánk bízták.

Jól tudjuk, hogy némely, atyáinktól nagyra becsült jog — melytől a megválás nekünk is nehezen esik — ma el kell hogy bukjon, nem azért, alakilag többé nem törvény, hanem azért, mivel a haza fejlődésében mutatkozó természeti törvényeivel nem egyezik meg. A hazáért semmi némfi áldozattól sem riadunk

VISSZcl.

És mivel hisszük, hogy a legtiszteletteljesebben felterjesztett alapelvekben jelenleg az állam követeléseinek leghelyesebb összeolvadása folytattatik, a Királyföld jogosított és helyesithetö igényeivel, és mivel meg vagyunk győződve, hogy egy valódi magyar állampolitica azon követelések megvalósítását nem fogja más, mint ezen igények kielégítésében keresni — azért bátorkodunk ezen legalázatosabb kérést tenni.

Méltóztat excellenciád a fenn I—XII. pont szerint alakított alapelveket elfogadni, és egyetértve a magos összes minisztériummal, a Királyföld szabályozását illető törvényjavaslat tartalmává tenni.

Á szász nemzeíi egyetem ülései,

N.-iSzeben, decz. 16.

Elnök 9'/2 órakor megnyitá az ülést.

A jegyzőkönyv felolvasása előtt a medgyesi magosabb gazdászati oskola gondnokságára beadott szavazatok szedésévéi Schafrendt, Itheindt és Ylad bízattak meg.

A jegyzökönj^v felolvasása után, niint első tárgya a napirendnek a Maurer-féle javaslat vétetik tárgyalás alá, mely igy hangzik:

Tekintve, hogy mindeddig sokszor használt joga a szász egyetemnek az erdélyi szász középoskolákra fordítani figyelmet és azokon javításokat eszközölni, a mint ezt a hódolati oklevél is 1830, augusztus 22-röl biztosítja ;

Tekintve, hogy ily javítások lehetségesek és szükségesek , sőt annyival is inkább szükségesek, mivel meg ezen országgyűlési időszak alatt a szt. István birodalmában a középiskolák, organisatiója át fog vitetni es előreláthatólag irányadó befolyást fognak gyakorolni az evang. szász oskolára nézve is ;

Tekintve továbbá: hogy ha a czélszerü reálosko- lák iránti jogosult óhaj s a tanítók nyomasztó anyagi helyzete az oskolák érdekében nem vétetnék tekintetbe, azon veszélyre számíthatunk, hogy más körülmények közt a középiskolák csekély számát apasztani leszünk kénytelenek;

Tekintve végre, hogy főleg a nem elegendő javadalmazás miatt a seminariumok nem felelnek meg feladatuknak, s emellett múlhatatlanul uj tanerők alkalmazását igényelik ; mondja ki az univefsitás : mivel a szásziskolák reformjának teljes támogatását biztosiíja, kerestessék meg az eváng. egyház consistoriuma, hogy mint az érd. szász oskolák legfőbb hatósága, 1-ször vigye keresztül a seminariumok Öszpontositását egy helyre; 2-szor mihelyt az államtörvény által teendő szervezés bekövetkezik, tartsa szem előtt a szász középosko- }ák újra szervezését, mely a szász nemzet cultur szükségleteinek, a tanitók állásának, még valamely intézet áldozásával is, megfeleljen.

Maurer utal azon körülményekre, hvgy a hol csak erkölcsös emberek laknak, az oskolára förditauak legnagyobb gondot, hivatkozik a tanügy állására Németországban, Ausztriában, Amerikában, iSchweiczban, Magyarországon stb. 300 évvei ezelőtt a szászoknak volt a más nemzetekhez hasonlítva, legvirágzóbb tanügyek, minden szász falunak meg volt oskolája, oskolatanitója, mig Németországban épen nem volt kifejlődve a nép- tanitás. Statistikai adatokkal bizonyítja a szász osko Iák jelen szomorú helyzetét, s kimutatja, hogy némely oskolában a tanitók száma nagyobb mint a tanulóké. Hangsúlyozza a reáloskolák hasznát, a tanitók anyagi helyzete javításának szükségességét; s a fel- számlált hiányok pótlására ajánlja javaslata elfogadását.

Büdaker nem kívánja и javaslatot bizottságnak adni ki, hanem megbizatni az elnököt, hogy lehető gyor san sürgősséggel napirendre tűzze.

Macellariu a tárgy fontosságánál fogva egy bizottságnak kívánja kiadatni.

Hannia napirendre térést indítványoz.

Dr. Pecurariu és Schreiber Eerencz Macellariu javaslata mellett nyilatkoznak.

Bodendorfer névszerinti szavazást kér.

Névszerinti szavazásnál Hannia indítványa 22 szóval 11 ellenében el vettetett, Budakor indítványa 21- el 19 ellenében elfogadtatott, tehát a Macellariué is elesett.

Gebbel a hetes választmány előadója ajánlja elfogadásáéra, lapunk múlt számában „A szász egyetem 12 pontja“ czim alatt közölt, Tóth Vilmos belügyminiszterhez küldendő felirati javaslatot, megjegyezvén, hogy Macellariu fentartotta jogát különvélemény beadására és Litschken a IX. pontra külön javaslatot kíván benyújtani.

Macellariu úgy találja, hogy a községrendezését illető javaslat a többiek kárával egy kiváltságolt osztály mesterkélt előnyét, természetellenes centralizátiót czéloz. Hosszabb indokolás után Macellariu áttérést javasolt a napirendre.

Dr. Pecurariu felolvastatni kéri a belügyminisztérium 1870. nov. 18-iki felhívását, a Királynőid község- rendezése érdekében adandó vélemény felöl.

Gebbel felolvasta az államnyelven fogalmazott felhívást s javasolja, hogy az telj tartalmukig a jegyzőkönyvbe tétessék.

A javaslat elfogadtatott.

Dr. Pecurariu további kérdésére, vájjon a minisztérium készen van-é a Királyföld rendezéséről szóló javaslattal, s ha igen, miért nem közölteíett az egyetemmel?

Elnök azt feleli: hogy hivatalosan ily kész javaslatról nincs tudomása; mi a kérdés második részét illeti a törvényben nincs pont, mely az egyetemet feljogosítsa, hogy az egyetem javaslatnak a minisztérium részéről ő elébe terjesztését követelje.

Dr. Pecurariu nyilatkozik, hogy ép az unió törvény 10 §.-ának határozatlan fogalmazása adott alkalmat interpellatiójára; csatlakozik Macellariu javaslatához.

Schneider csodálkozik e javaslaton, hogy az egész Királyföldet ily mélyen érdeklő ügy felett napirendre térést ajánl, a nélkül, hogy egy más munkálat terjesztetett volna elé. A választmányi javaslat mellett szól.

Macellariu megjegyzi, hogy a javaslat csak a szászok előnyét tartja szem előtt, de a nem szászokra nem számít, egy épület felépítését czélozza, mely csak a szászoknak nyújt fedelét.

Gebbel a részletes tanácskozásra ajánlja a bizott sági javaslatot.

Szavazásnál Macellariu indítványa elvettetik.

Macellariu kinyilatkoztatja, hogy e szavazás után a pontonkénti tárgyalásba nem kíván bocsátkozni, hanem az egész javaslat ellen külön véleményt nyújt be.

E nyilatkozathoz csatlakoznak : Hannia, Bologa, VIad és dr. Pecurariu.

Erre a tárgyalás pontonként megkezdődik.

Az egész bevezetés és a javaslat alaptételeinek 8 első pontja minden vita nélkül elfogadtatik.

A IX. pont ellen Litschken a saját és brassói követtársai nevében külön javaslatot ad be, mely szerint a szász egyetem hatásköre pontokra osztva kö- ríiliratik. A javaslat előszámlálja egyszersmind egyenként a kerületek és az egyetem hatáskörébe tartozó ügyeket.

Gebbel ellene van a változtatásoknak, mert ily szűk keretbe a két testület (község és egyetem) hatásköre nem illeszthető be; a XII. pont első mondatát tekintve nem is engedhető meg: a részletes elöszámlálás szüksége nem is forog fenn; ha idővel összeütközések történhetnek is a kiegyenlítésre nézve van gondolkodás, különben is ritkán fordulnak elő ; nem forog fenn szüksége sem a kerületek, sem a községek hatáskörének csorbítása, az által, hogy tárgyalásába ereszkedünk, annál kevésbé foroghat fenn az universitás jelen hatáskörének megcsorbítása ; főteendőnk, hogy kifelé erősek legyünk a belső kiépítése ezután is következhet!k.

Szavazásnál a bizottsági szövegezés változatlanul elfogadtatott.

A többi pontok nehány a tényleges viszonyoknak megfelelő irályi módosítással elfogadtattak.

Schaífendt a gyűlés elején a szavazat kiszedésére kiküldött bizottság nevében jelentést tesz. A medgyesi gazdászati oskola gondnokságának tagjaivá választattak : Obert Eerencz, Müller Frigyes lelkészek; Schobel. Póttagoknak, Binder János és Lander lelkészek.

Jelentéktelen elnöki jelentések után,

Bedeus visszavonja a brassói és szebeni gazdászati iskolát illető előbb benyújtót javaslatait, mivel okmányokból azon meggyőződésre jutott, hogy éz ügyben a tárgyalásoknak rendes menete volt.

Schochterus indítványozza, hogy ujan kinevezett kereskedelmi miniszter Zichy Józsefnek üdvözlő irat küldessék s az ötös bizottság a közelebbi ülésen beterjessze .erre nézve javaslatát. Elfogadtatott.

Ülés vége 3/4 t-kor.