Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-12-27 / 103. szám
Másod évi folyam 103. szám. Péntek, (kezemkor 21 Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és péntek. Ára: E^ész évre . . 6 ft. — kr. Félévre . . . . 3 ft. — kr. Negyedévre ! . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása : Bolgárszeg 1.425 sz. Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap. Flirdetesi díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. ISIófeetési felhívás a „NEMERE“ czimű politikai, közgazdászai és társadalmi lapra. A „Nemere“ 1873-ban III. évfolyamába lép. E lapot két év előtt azon eloclázhatlan közérrel szülte, miszeréní Brassó városi és vidéki magyarságának, továbbá az egész székelyföldnek okvetlenül szüksége van egy közlönyre, mely a nemzetiségi áramlatok közepett minden tekintetben képviselje a magyarság hazafias érdekeit. Ez volt hivatása a „Nemerédnek s ezt teljesítette is híven, minden körülmények közt. A „Nemere“ megjelenése óta van nyilvános magyar életünk, van magyar közvélemény, van általános magyar politikai önérzet, van fokozódott magyar hazaüság. A „Nemere“ keletkezése tehát üdvös volt a magyarságnak. De ép oly szükséges — sőt ránk nézve mondhatni életkérdés — a „Nemere“ további fenállása, virágzása s minél tágabb körökben terjedése. / A fentnevezett szép vívmányok — megszűnvén egyik hathatós előmozditójuk — nágy^Í^észt-ismét elenyésznének. Ezt megakadályozni minden magyar hazafinak erkölcsi kötelessége sőt legnagyobb anyagi érdeke is. Ki körülményeinket ismeri, az ezt könnyen beláthatja. A „Nemere“ ügyének előmozdítása által tehát alkalma nyilik mindenkinek, a mellett, hogy élvezi a „Nemere“ által nynjtott egyéni előnyöket, hazafias tényt mivelni és ezen nagy hazától félreeső vegyes elemekkel betöltött vidéken nemzeti életünk fejlesztés és erősítéséhez javulni. Mi magunk ezen hazafias vállalatra a múlt évben is rá szánt időnk és erőnk mellett körülményeinkhez képest igen jelentékeny pénzáldozatokat is fordítottunk s most is önzetlen jóakarattal fordulunk a t. ez. közönséghez a lap szellemi és anyagi támogatása ügyében. Az előbbi szempontból kiindulva a „Nemeré“-t a hazafiság egyik oltárának tekintjük és minden előfizetést, mint ezen oltárra tett áldozatot lapunkban köszönettel nyilvánítjuk. Ha a közönség lelkes részvéte mellett az előfizetési pénzekből a kiadások leszámítása után többet mutatkoznék, azt a brassai magyar olvasó egylet által meghatározandó hazafias jótékony czélra ajánljuk fel. Bizalommal tesztik az előfizetési iveket t. ez. olvasóink kezébe, remélve hogy ezen nemes ügynek saját körükben, buzgó pártolókat szereznek. Mi magunk mindent megteszünk, hogy a hazának és közönségünknek minél több előnyöket nyújtsunk, és lapunk jelen jó hírnevét, kivált a fővárosi sajtó, előtt, fentartsuk. A „Nemere“ megtartja független, pártszinészet nélküli irányát. Conservativok leszünk mindenben, mi igaz és üdvös és ellenzékiek minden igazságtalan és káros ellen. Folytatni fogjuk harezunkat a nemzetiségünket és jogainkat sőt saját nemzetüket veszélyeztető szász bureau- kratia ellen, de tartózkodunk a személyeskedéstől. Önálló czikkekben — mint eddig — megvilágítjuk körülményeinket és viszonyainkat; a hazai és külföldi események megfelelő képét adjuk és különös figyelemmel kisérünk minden érdekeinket illető mozzanatot. . Gondoskodunk élvezetes tárczaczikkekről és érdekes helyi rovatról. Kiváló gondot fordítunk a lap közgazdászai részére, mire nézve már több értékes gazdasági dolgozatokkal rendelkezünk. Figyelni fogunk a közlekedési eszközök állapotára, s a vaspálya mozzanataira. Brassai áru-tözsdénk, mely lapunkat sok hivatalnál és üzletembernél nélkiilözhetlenné teszi, ezután is pontos, hiteles feljegyzéssel hozza a legújabb árakat. Vidékünkön nagyon elterjedtek a különféle sorsjátékok jegyei. Ezért közönségünknek kedveskedni vélünk, ha a sorjegyek húzásainak eredményét azonnal közöljük. Ajánljuk továbbá lapunkat, mint városunkat és vidékünket érdeklő hirdetésekre nagyon alkalmast. A négyhasábos garmondsor terét 4 krjával számitjuk, minden igtatás után efölött 30 kr. kir. bélyegdíj jár. Nagyobb hirdetéseknél kedvezményt engedünk, s nagyon jutányos áron szerződünk egész évi hirdetésekre. A kiadást és administratiót szakavatott kézre biztuk, és igy a rendről és pontosságról kezeskedhetünk. A „Nemere“ megjelenik hetekint kétszer, kedden és pénteken délután nagy ívalakban. Előfizetési árak: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre i frt. 50 kr. A megrendeléseket kérjük gyorsan (posta utalvány mellett) irodánkba — Brassó, Klastomutcza, Juga-féle ház — intézni. Legyen ügyünknek olyan sikere, milyent annak fontossága és a mi jó szándéknak és törekvésünk érdemel. BRASSÓ, 1872 dik év deczember hó 24-én. ^ вшяиш, felgymnasiumi tanár ; a „Nemere“ kiadó tulajdonosa és felelős szerkesztője. A szász universitás 12 pontjáról mondóit vélemények. A „Kelet“ kormánypárti lap pontonkint veszi tárgyalás alá a hires 12 pontot; véleménye a következő: „Az első pont kimondja, hogy a 11 szász munici- palis kerületek összességükben municipalis egységet (uni versitás) képeznek; az összes kerületek megváltoztatása, vagy több szomszéd kerület egyesítése municipalis jogok közös gyakorlására csak az illető kerületek és szász egyetem közreműködése mellett eszközölhető. E pont tehát tudni akar a kerületekről, de egyszersmind kimondja, hogy a kerületek egységet képeznek. Ha tehát a megyékhez hasonlitnak a kerületek, midőn egységessé lesznek, mássá nem változhatnak, mint kis kiadású állammá, mert az állam is csak kerületek egysége ; a mu nicipalis jogokkal felruházott megye és állam között mindeddig más hatóság nem találtatott fel, csak a mi az államhoz hasonlít. Az első pont szívességéből tehát a Királyföld jövőre is csak az volna, a mi eddig volt, azzal a különbséggel, hogy egy uj közeg léteiét ismeri el. De hogy milyen állandóságnak örvendjenek majd e kerületek, ugyanezen pont s később más pont is, gondoskodik róla; az államnak ugyanis azon soha eddig kétségbe nem vont jo gát, hogy a kerületeket területükre nézve, ossza vagy egyesítse, a szász egyetem felerészben magának és a kerületeknek tartja fenn, a mennyiben a felosztást és egyesítést csak ezek közreműködésével mondja eszközölhetönek. Csak valamely belügyminiszternek puszta beleegyezése szükséges tehát hozzá, hogy a kerületek, ha úgy szükséges, egy egószszé egyesüljenek; hogy peddig ebbe a kerületek beleegyezzenek , gondoskodott az egyetem az által, hogy a kerületek képviselete szervezését egy későbbi pontban magának tartotta fenn. A második pont, egyike azon ravasz tételekuek, melyek a későbbi álamellenes intentiok palástolgatására vannak hivatva. Ez ugyanis azt mondja ki, hogy a Király- földet összességében és tagjaiban az állammal szemben, minden lényeges dologban a municipalis és községi jogok csak azon összege illeti meg, melyet a törvény a rnunici- piumok és községeknek átalában engedett. Hogy miként követik ez elvet szászatyánkfiai, kitűnik a későbbi pontokból ; különben már az elsőben kimondott egység (universitás) és a kerületek felosztásának és egyesítésének joga is eléggé mutatja, mennyire kívánnak jogokban hasonlók lenni az ország többi muuicipiumaiboz. A harmadik pont elején az igazgatás és képviselet elkülönítését mondja ki, folytatólag pedig, hogy a községek, kerületek és universitás három fokozata a községi és municipalis önkormányzat, minden ügyében a községi képviseletre nézve a kerületi hatóság és a szász nemzeti egyetemre nézve az egyetemi hivatal a felelős igazgatási és végrehajtói közeg. Lesz tehát a községnek megyéje, a megyének országgyűlése (nemzeti egyetem) és az országgyűlésnek felelős minisztériuma. Innen tehát csak az államot felejtették ki a jó szászok. S ha kényszerűségből még az állam fensöségét mégis elösmernék, kérdés: mi szükség van egy felelős, végrehajtó hatalommal ellátott egyetemre, ha a kerületek a mi megyénkhez hasonló jogokkal birnak, vagy ha mindenképen az universitásra és igazgató közegre van szükség, miféle jogok maradnak a kerületeknek? Szász testvéreink bizonyosan tudni fogják, mert e jogok meghatározását e 12 ponttal, mint később kitűnik, önmagoknak tartották fenn, a mi igénytelen véleményünk szerint azonban ily országgyűlés és minisztérium szerű intézmény az
