Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-12-24 / 102. szám
407 A medgyesi coufoederatió bajnokai látszólag lemondásra készülnek, holott minden ujjaik szintúgy görbédnek a zsákmányra, melyet egészben óhajtanak saját egyetemes kamrájukba kaparitani. Ámde a körmöket kell megvizsgálni s rögtön meglátjuk, hogy a komát szemmel kell tartani, különben csint követ el, mihelyt estveledik. Bocsánat a hasonlatért, de nekünk a legújabban confondait egyetemi felirat 12 pontja olybá tűnik fel, mint az ölv karmai, fényesek, de hegyesek is, alkalmasak a védelemre, de igen a véres karmolásra is — ezért azokat kissé megnyirbálandóknak véljük. Vizsgáljuk csak azokat a karmokat, azt a kettős arczot. A II. pont a Királytold (tehát valetet mondanak a „Sachsenland“ egykor annyira kedvelt elnevezésnek) kerületei számára „a jogok csak azon összegét" követeli, melyeket „a törvény a municipiumoknak és községeknek általában megadott.“ A IV. pont a szabad választást hangsúlyozza, s nagyon helyesen a „birtok, szellemi képzettség és erkölcsösségre“ kiván tekintetet fordittatni; az V-ik a választandóktól megkivántató képességek meghatározását, úgy azt is, mily időközre történjék a tisztségekbe helyeztetés a törvényhozás feladatának vallja; a VITI-ik pont kimondja, hogy az „ön- kormányzati jogok és kötelmek központja a municipium“ a Xl-ik pont elismeri, hogy a Comest is a király nevezi ki miniszteri ellenjegyzéssel. Ezek az egyetem arczulatának jobbfele, a karmok fénye, de milyen a bal? Ott van mindjárt az I-sö pont. На a II királyföldi municipium ezután is egy ösztörvényhatóságot képezend lehet-e igy szó közigazgatási modern reformról? lehet-e Beszterczét, Brassót önkormányzati szempontból helyesen igazgatni, ha N.-Szeben a központ, ha t. i. ezu- tánra is „igazgatási és végrehajtói közeg“ lenne az uni- versitás, a mint azt a III-ik pont formulázza. Igaz ugyan, hogy a Vl-ik pont azt akarná velünk elhitetni, hogy a község és kerület (municipium) önállóan határozand saját ügyeiben s azokat a törvények és statuták határain belöl önmaguk igazitják;“ de ez puszta szólam, mert ha igy lenne, akkor ugyan mi maradhatna fenn azokból az egyetem számára? Ennek a pontnak nincs reális alapja mindaddig, mi g az egyetem végrehajtói jogokat és statutum-alko- tási (IX. és X. pont) jogkört óhajt magának reserválni; ez csak az önálló minicipiumok jogainak megnyirbálásával képzelhető. Azután a legújabb egyetemi felterjesztésnek indokolni kellene azt is, miért kell az önálló municipiumok fölé egy ily főbb statutumalkotó testület, miután e törvényhatóságoknak sincsenek más belügyeik, mint az ország más törvényhatóságainak, tehát, ha ezek tudnak gondoskodni saját keblű ügyeikről a legjobban, miért ne tehetnék és tudnák ezt tenni legczélszerübben a királyföldiek is? Ez ellen megállható okot bajos felhozni Ha merülnek fel olyan ügyek kivételesen, melyekben közösen kívánnak fellépni, kövessék más municipiumok példáját : szólítsák fel egymást pártolásra, ily utón az egyetértés létesülhet mindannyiszor egyetem nélkül. Kitűnik különösen a IX. pontból az, hogy az egyetemi fölterjesztés egy teljesen fölösleges közbeeső testületet akar fentartani, s a midőn magát apellatorium forum gyanánt állitja 11 municipium fölé ép oly jogot arrogál magának, melylyel soha sem birt, s mely parlamentáris országban csak az ország felelős kormányának adatik meg a törvény által, az önálló municipiu- raok fölött. Ép ez a jánusi bal-arcz csalhatlan jellege, a mely a kiváltságok szerzési viszketegét tünteti fel és nem mutat lemondásra, a kor követelményeivel számolásra. Hát arra mit mondjunk, hogy a midőn a város továbbra is középkoriasan maga alatt tartaná a vidéket mégis a VHI-ik pont csakugyan világosan kiköti, hogy a nagyobb városok ügyeihez a székeknek semmi beleszólások se legyen. Miféle jogfosztó igazság ez? Hogyan lesz biztosítva a vidék párhuzamos emelkedése, ha a községekből ezután is a városi patríciusok kegyelméből kikelt biró és nótárius fognak a község képviselői gyanánt a központra „Amtstagra“ idéztetni, s ott úgy járandják, a mint a város urai fújják; inig nekiek semmi szavuk a város ügyeihez ! Valóban igy szép önkormányzatot nyerne a szék és vidék ! A város lenne ura, mintha a vidék csak majorsága volna Nagy- Szebennek stb. stb. Szóval, az a felterjesztés, melyet az egyetem dec. 1 b-ki ülésében elfogadott, egy nyomorék önkormányzati szervezetet akar a Királyföldre tolni, a mely nem reform, de feudális váruri szerkezet; mely az államkormányzat gépezetébe egy fölösleges alkatrészt akar becsempészni a soha sem birt jogokkal felékesitett egyetemben, mely talabornál egyéb nem is lehetne; mely confiscálja a municipiumok legszebb jogait, s gyökerében fojtja meg a vidék és szék önkormányzati utón való fejlődését, s a jogtalan beavatkozásnak széles utat ver, melyen az egyetem szeszélye lábatlankodhassék. Ha azt mondanák: kell nekünk egyetem, mert a közös vagyont csak általa kezeltethetjük, jó, azt még érteni lehetne; de a midőn politikai testületet akarnak benne teremteni uj kiváltságokkal, akkor azt kiáltjuk a magyar parliamentnek és kormánynak : Caveant Con- sules ! Mert ha a szászoknak külön politikai központot nemzetiségi vezértestületet engednek, s a Comest nemcsak mint kormányközeget, de mint nemzeti főnöket eVigedik figuráim : nó akkor példát adnak Magyarország nemzetiségi területekre osztására. Nem képzelet ez csak; meg kell emlékézni a túlzó szerbek és tótok követeléseiről; meg kell olvasni azon román memorandumot is, mely ezelőtt havakkal ép a szászokra utalva követel afféléket, még pedig a mérséklet nevében. Ezért nézzék megjól a n.-szebeni universitás kettős arczát, s a ravaszsággal egyesült okosságnak se engedtessék meg rést ütni a magyar állam életérdekein, különben mások is utánok mászkálnak. Állam az államban czim alatt írja a „Debreczen“: Abban hogy a szász egyetemül Királyföld rendezéséről elmondá nézeteit, semmi különöst nem találunk, hanem annál inkább megbotránkoztató' aztán ama felirat lényege, tartalma. Úgy beszél a szász egyetem, mintha önálló hatalmasság volna, — úgy beszél mintha kegyelmet gyakorolna az által, hogy a magyar kormánynak „szíveskedett“ előterjeszteni, mit akar a szász nemzeti egyetem ? Nézetök szerint a Királyföld nem volna egyéb, mint — állam az államban, melynek pedig a csalhatlan és sérthetlen feje — a szász) nemzeti egyetem lenne. — Tizenkét pontban foglalta össze az egyetem e tárgyról a maga nézetét, s mindegyik pont csak úgy diilyed a benne elölülő felfüvalkodottságtól. Érdekes ezért betekinteni a feliratba, a szászok hóbortjának tárházába. Az egyetemi kimondá, hogy tudtán kívül és beleegyezése nélkül a Királyföldhöz senkinek sem szabad nyúlni. — A szászok eddig azon elvek mellett harczoltak, a melyek a szabad választást gátolják. Küzdtek a viri- litás mellett, támogatták a kormányt a választók rovására, és most kimondják, hogy bizony Ők maguknak nem kívánják azt, a mit másra igyekeztek tolni. Ez is egy jellemvonás a — szász nemzeti egyetemre nézve. — Minden hivatal a kormányközegek befolyása nélkül , a képviseleti testületek szabad választása által töltendő be ; — ezt kívánja továbbá a szász egyetem. Nagyon szép kívánság ez is, hanem az ismét különös, hogy azok a szászok kívánják ezt, a kik a többi törvényhatóságra segítettek rátuszkolni a főispánokat, s segítettek megállapítani azoknak mindenható hatáskörét. — A Királföld rendezése égető szükség, de ily alapon aligha fogja eszközölni a kormány. Mi csak a szász álmokat akartuk bemutatni olvasóinknak. Óhajtjuk, hogy ébredésük — józanabb legyen. A tárgyhoz szólanak: Macellariu, Schaffendt, Roll, minekfolytán a bizottság indítványai, melyek leginkább gazdászati természetűek, az utasítási tervezettel egyetemben elfogadtattak. Zaminer a 15 Ös bizottság nevében javaslatba hozza hogy a medgyesi gazdászati oskola egyik tanszékére történt hiányos pályázatok miatt a pályázat újból kiliir- dettessék. Mi el is fogadtatott. Vlad tudósítja az egyetemet Wenrich Vilmos ideiglenes egyetemi levéltárnok működésének eredményéről. A bizottság javasolja, hogy a kiküldött nemzeti egyetem által tett rendelkezés,! kellemes tudomásul vétessék , s az időszerinti levéltárnok előmunkálatokra fordított ideje már aug. 1-ig ne a három évi alkalmazási idejére számittassék be, hanem ez öthavi munkálkodásért neki külön jutalmazás engedélyeztessék s végre egy háromtagú bizottság küldessék ki a levéltári munkálatok megszemlélése, s arról az egyetemnek jelentés tételre. Mindezen indítványok egyhangúlag elfogadtattak. A levéltári bizottság tagjaiul: dr. Amlaeher, dr. Theil és Vlad választattak meg. Schochterus az erdélyi természettudományi egylet kérvényét terjeszti elő, mely elnézést kér|a számára 20 évre kamatnélkül adott 24000 frtnyi kölcsön iránt. A bizottság javasolja, hogy az ne engedtessék el, a visszafizetési határidő mindazonáltal még tiz évre terjesztessék ki. Macellariu indítványozza, hogy a kérelem egyelőre utasittassék el, a határidő meghosszabitása pedig csak a fizetési határidő beáltával történjék. Szavazásnál a bizottság ajánlata elfogadtatott. Schochterus N.-Sink-Szék tisztségének kérvényét közli az ottani ipariskola javadalmazásáról. A kérvény ily alakban nem vétetik tekintetbe ösz- szefüggésben ezzel a delegált nemzeti egyetem oda uta- sittatott, hogy minden arra illetékes iskola között egyenlő arányban segélyt osszon ki. Az ülés 12 óra után ért véget. r s z á g g y ü 1 é s. A képviselöház ülése decz. 17. A kölcsönről szóló törvényjavaslat tárgyalása befejeztetett. Ellene szavaztak huszonhármán. A szólók sorát Ghyczy Kálmán nyitotta meg, ki szintúgy anti- cipálta a költségvetési vitát, mint a baloldalnak a jelen vitában felszólalt egyéb tagjai. Ghyczy igen élesen szólt s azt akarta bizonyitani, hogy az események amaz álláspontnak szolgáltatnak igazságot, melyet pénzügyeink tekintetében kezdettől fogva elfoglalt. Szavait azzal végezé, hogy nincs bizalma a jelen kormányban, s a kinek még a legkisebb kételyei is lehettek volna a részben, hogy mily jellegű lesz a költségvetési vita, azt Ghyczy e nyilatkozata útba igazíthatta. A költség- vetési vitában az összes ellenzék oly támadást tervez a kormány és a Deákpárt ellen, melyben csatasorba állitja mindazon eszközöket, melyekkel a parlament a kormány megbuktatására csak rendelkezhetik. — Ghyczy után Pulszky Ferencz szólt röviden. Majd Madarász beszélte el, mit fog ő otthon választóinak mondani; őt Kiss János váltotta fel a „haza népének“ siralmait i declamálván el ezerszer hallottt rytlimusokban. Ezzel ! az általános vita befejeztetett. A központi bizottság ne- ! vében Széli Kálmán ajánlotta még egyszer a törvény- javaslatot. Kerkápoly röviden felelt Ghyczynek, kije- I lentvén, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával kötelességének fogja tartani adatainak rectiíicálását. Tisza Kálmán ismételve megmagyarázza határozati javaslatának czélját. A törvényjavaslat ezután részleteiben is változatlanul elfogadtatott. A főrendiház elvi fontosságú vita nélkül elfogadta a fővárosok rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Á szász nemzeti egyetem ülése. N.-Szeben, decz. 14. Elnök Conrád Móricz a mai ülést reggeli 10 órakor megnyitja. A közelebbi ülés jegyzőkönyve rövid észrevétel titán elfogadta tik, mely után az egyetem a napirendre I tért. Schochterus a hivatal szolgáknak a drágasági pót- - lékok engedélyezéséről szóló kérvényüket terjeszti elő. A bizottság kérvényezőknek 45% drágasági pótlék engedélyezését indítványozza, mi vitatkozás nélkül el is fogadtatott. A 15-ös bizottság előadójának ajánlatára a pénztár vizsgáló bizottság hivatalnokainak: Simon Ferencz pénztárnoknak és Zweier Adolf ellenőrnek a pénztár mintaszerű kezeléséért, a szász egyetem elismerését fejezi ki. A bizottságnak a pénztári ellenőrizetre vonatkozó egyéb indítványai szintén határozatokká emeltetnek. Schochterus a 15-ös bizottság nevében a medgyesi felsőbb földmüvelődési iskolára eddig fordított költségek elszámolásáról s azzal kapcsolatban tervezetet mutat be i az ezutáni számadás alakjára nézve. Decz. 18. ülés. A képviselőház három, a véderővel összefüggő törvényjavaslat kivételével, a napirendre kitűzött valamennyi tárgyat elvégezte. A pénzügyi szabályok érvényének meghosszabbításáról, a váltó és kereskedelmi törvényszék személyzetének szaporításáról szóló törvényjavaslatok rövid eszmecsere után változatlanul elfogadtattak. Nagyobb discussiót;. idézett elő a hadjutalék megajánlásáról szóló törvényjavaslat. Várady Gábor röviden jelezvén a balközép álláspontját, a törvényjavaslat czimé- be a „magyar hadsereg“ elnevezés felvételét ezélzó mó- dositványát terjeszté elé, ettől tevén pártja nevében függővé a törvényjavaslat végleges elfogadását. A szélsőbal részéről Csanády Sándor, Kiss János, Csiky Sándor és Madarász József nyilatkoztatták ki, hogy politikai meggyőződésüknél fogva egy ujonezot s egy ba- kanesot sem szavaznak meg a közös-ügyes kormánynak. Madarász egyenesen ki is jelenté, hogy várva várja íizon napot, midőn az osztrák provincziák a nagy német birodalomba fognak beolvadni, mert csak ez által látná Magyarország jövő boldogságát biztosítva. Madarász e 1 nyilatkozata okot szolgáltatott a miniszterelnöknek egy felszóilalás'ra. Csanády személyes kérdésben , szólalt fel, mert a központi bizottság előadója: Pulszky Ágost, nagyon megbántotta azon állításával, hogy mindig ugyanazon beszédet mondja el. A törvényjavaslat ezután változtatás nélkül elfogadtatott; hasonlóképen a lovasezredek béke-
