Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-12-20 / 101. szám
403 — megcsonkítsa s készek volnánk minden pillanatban sik- raszállni a szász nemzet jogai mellett is, ha azok meg- támadtatnának, de miután a kiváltságok korszaka lejárt s miután a magyar nemzet és nemesség kiváltságos állásáról lemondott, nézetünk szerint nem tarthatja meg régi különleges állását a királyföld s a szász nemzet sem, s legkevésbé volna indokolható a királyfóld régi : elkülönített fenállása az államegység szempontjából, mert i ebben megmaradna Magyarország szétmállásánalc csirá-1 ja, mely alkalom szerint keserű gyümölcsöt teremhetne Magyarországra, de legkeserübbeket épen a szász nem- j zetre nézve. S ezt szeretnők megértetni azon pángermán bécsi lapokkal, melyek az ó-szászok, azaz a szász bureaucrata urak sugalata nyomán, a napokban oly nagy zajt ütöttek a még nap-világot sem látott törvényjavaslat ellenében. Urak, német urak ott a Lajtán tűi, ne hallgassanak a szász bureaucratákra, ne féltsék szász testvéreiket a magyar suprematiátol, hanem inkább magyarázzák mep Erdélybe bevándorolt véreiknek, hogy lételök Magyarország államegysége megszilárdulásától függ, s a hazában nékiök is élni vagy halni kell. Mikor a szászok bevándoroltak Erdélybe, mint idegenek a hazában, féltették nemzetiségűket vallásukat s magukkal hozott democratikus intézményeiket a magyar és aristocratikus jellemű kormáytól és törvényhozástól, mind a végrehajtó hatalomtól minél függetlenebb állásba kívánták magokat helyezni. Ez a nyert kiváltságok alapján sikerült is nekik annyira, hogy a királyföld rövid idő alatt mondhatni külön állam lett a különben is kis Erdélyben. De ezen önállóságból eredő jogokat nem a szász nemzet élvezte, hanem a kebeléből csak hamar kifejlett bureaucratia, mely valóságos haszttá nőtte ki magát, s a gazdádon dotált szász papokkal egyesülve a nép jogait bitorolta. Ezekkel és nem a szász nemzettel állanak szemben azok, kik a szász törvényhatóságok szervezését, más törvényhatóságokkal ugyanazon alapon óhajtják megoldatni. — Ezek s nem a szász nemzet érdekében van a királyföld külön állásának fenntartása. — Ezek azok, kik az unió létesítése ellen küzdöttek, ezek azok kik volt comesük Schmidt Conrád vezetése alatt, a koronázásra is csak úgy akartak megjelenni, mint önálló külön része Magyarországnak. Mem ezekre s az általuk befolyásolt gyűlések határozataira, hanem az ifjú szászokra s az erdélyi ügyekkel ismeretes, de független képviselőkre hallgassanak az illetők a királyföld rendezése alkalmával, mert a szász bureaucrata urak az élet-halál harczát vívják, miután azon pillanatban, a mint mélyebb gyökeret ver a valóságos alkotmányos szabadság, azonnal vége bitorolt hatalmuknak. A nagy-szebeni Cassandra czim alatt olvassuk a „K. K.“-ben: Az ó-szász nem szívelheti el azt, hogy Magyar- ország fővárosának képviselete magyar nyelven tanácskozzék. Különös jelenségek ezek, minduntalan a megrepedt béka történetét eszünkbe juttatók. A Királyföld törvényhatóságaiban a nagy többség nem németajkú, még is a ó-szászok teljesen jogosnak tartják azt, hogy a tanácskozási nyelv a német vagy szász legyen; sőt a közigazgatás és igazságszolgáltatás körében is, midőn felsőbb helyre jelentenek, vagy a Királyföld területén kívül fekvő coordinált törvényhatóságokkal leveleznek, csakugyan súlyt kell adni a törvénynek, hogy az állam nyelvét használni tartsák kötelességüknek; s ezek az emberek csapják össze kezeiket a fölött, hogy a magyar főváros magyar nyelven fog tanácskozni, — s teszik ezt akkor, midőn Buda- Pest német eredetű, de magyar szivii lakossága megnyugodott a határozaton, sőt annak Örvendezett is. Különben jól teszik az ifjú és ó-szászok, hogy álarczukat fenn és lenn elvetik ; legalább a magyar kormány és parlament megtudhatja kikkel van dolga. A nagy.-szebeni Cassandra visszagondol a tatár- pusztitásokra, midőn a „theutonica villa“-ból, Pestről, Budára menekült a német polgárság, s ott „német vá- rosjogot“ teremtett; utal arra, hogy ha a töröknek volt mit lerombolni Buda pompájából, ez csak a külfölddel folytatott kereskedésből vette volt eredetét, ezt a kereskedést pedig a „német lakosság“ közvetité. Tehát abból, hogy Buda statutáit hajdan németül fogalmazták, s hogy a budai kereskedők közt volt számos német is, arra következtet a jámbor ó-szász, hogy Buda-Pest tanácskozási nyelve ma német is lehetne ! Valóban, ha az ilyszerü ó-szász leadareket olvassuk, arra a gondolatra jöhetünk, hogy amott Hermann villája körül birodalomdöntő nagy nemzet lakozik, a melyet ha megharagitanak, még törvényt diétáikat, ha nem is Magyarországnak, legalább a magyar fővárosnak s kész kelevézzel és kopjával a fenyegetett [pesti németség segélyére rohanni. V i (1 é k. A négyfalusi dal- és műkedvelői színkörről. A négyfalusi tanítói kar, midőn egy évvel ezelőtt kebeléből dal- és műkedvelői színkört alakított; akkor egyrészről czélul tűzte ki magának a dal által a nemzeti szellemet éleszteni, a szivet kedélyt nemesíteni, felvidítani, nem kíilómben egyes alkalmi ünnepélyeken közreműködni. De másrészről a színmüvek időnkinti előadása által czélja volt — a nyilvános élet mezején a hazaszeretetei éleszteni, a közmivelödést előmozdítani, a közerkölcsisé- get ápolni, és egyes hazai közczélokhoz anyagilag is járulni. Hogy pedig az illetők ama czéloknak igyekeztek megfelelni, bizonysága az, hogy a múlt évben több családi örömünnepen s néhány gyászeseten tényleg közreműködtek. A műkedvelői színi előadásokat illetőleg pedig a múlt évben adatott: „Hódítás falun“, „A vén bakancsos és fia huszár“, „Parlagi Jancsi“ és „Egy jó madár vagy: A hívatlan vendég“. Igaz, hogy ezen elősorolt négy előadás tiszta jövedelme úgyszólva kizárólag egyleti czélokra fordittatott a mennyiben egészen uj színpad állíttatott fel minden hozzája tartozó szini készletekkel együtt. Legközelebb azonban sikerült egy ötödik szini előadást: „Nem tűröm a háznál“ folyó év novemberhó 23-án jótékony czélra rendezni, melynek tiszta jövedelme, mint tudom, összesen 24 frt. 9 kr. volt, s ezen összeg egészben véve a négyfalusi szegény tanulók segélyezésére fordittatott, oly formán, hogy mindegyik község iskolaszéke 6 frt. 2 krt. nyert ama kijelölt czél valósítására. A nevezett dal- és színkör folyó év deczemberhó б-án ismét újólag szervezkedett, minthogy a múlt he 23-ikával az egy évre választott tisztviselők működési ideje letelt. Ezen alakuló gyűlésen egyszersmind egy nemes czél valósítása tűzetett ki, a mennyiben a dal- és színkör elhatározta, hogy az ifjú korában elhunyt költc Zajzoni Bab István síremléke költségeinek fedezésére в jövő év január havában tánczvigalmat rendez s annak tiszta jövedelmét egészben véve az említett czélra fordítja. Meg kell még emlékeznem ez alkalommal azon örvendetes körülményről, hogy a dal és műkedvelői színkör által eddigelé rendezett szini előadások és táncz- vigalmak minden alkalommal a legszebb pártolásban részesültek ; a miért is a nagyérdemű pártoló közönségnek őszinte elismerés mellett — az ügy érdekében — legforróbb köszönet nyilvánítandó. 8 azon édes reményt tápláljuk, hogy a mélyen tisztelt közönség a dal- és színműkor által ezutánra rendezendő előadásokat is — oly hazafias, meleg részvéttel karolandja fel, mint az eddigieket! — Vajha a dal és színkör tagjai között a meleg ügyszeretet , a munkás szorgalom hovatovább s ruiné] inkább terjedne és növekednék, — hogy igy környezetükben ezutánra is lehessenek : a nemzeti szellem élesztői, a kedélyek felviditói; a hazaszeretet ébresztői, a közmivelődés eszközlői, a közerkölcsiség ápolói, és a hazai közczélok hű és buzgó előmozdítói ! Egy ügybarát. legelésével iparkodunk eljutni. Mi az uj reformokat illeti, melyeket a trónbeszéd bejelent, azokat a kamara illő figyelemmel fogja megfontolni. A kamra azon meggyőződésben van, hogy a törvények javítása lesz a kors mány állandó gondja, s hogy azok megválasztásában, kik végrehajtásukra hivatvák, teljes^ elő vigyázattal fog eljárni. Örömmel láttuk, hogy fenséged kormánya nemcsak a jelen anyagi érdekeiről gondoskodik; a lelket emelő vallás, a szellemet megvilágositó oktatás minden állam maradandó alapjai, s a kamra nem fog kímélni semmit hogy ezen, a rumén népnek oly drága érdekeket kielégítse. Elégtétellel vettük azon biztosítást, hogy viszo- nyaink a külhatalmakhoz kielégítők. A rumén kormány és nemzet, megerősödve az országnak szerződésileg biztosított autonom jogai által, erélylyel és szilárdsággal tudni fogja a nemzetközi kötelékeket értékesíteni és megszilárdítani. A kamra ez alkalommal is megujitja teljes odaadásának kifejezését fenséged személye és uralkodóháza iránt. Román válaszfelirat. A romániai kamrában e hó 7-ikén fölolvastatott a válaszfölirat, mely főbb pontjaiban így hangzik. A vaspályák, a virulás e tényezői, különösen a mi termelő erőnk lényeges feltételét képezik ; mert nél- ! külök mezőgazdaságunk más államok versenyét ki nem álhatta volna. Megelégedéssel fogadtuk fenséged azon nyilatkozatát, hogy az egész vaspályahálózatnak pro- . duktivvá tételéhez szükséges vonalak kiépítése biztosítva van. A kamra a kérdésnek gyakorlati és igazságos megoldást törekedett adni s megelégedéssel fogja látni annak végrehajtását. Fenséges fejedelem! On arról is bizonyos lehet, hogy a kamra a szükséges kiadásokat a fegyveres erő kifejtésére, mely az ország biztonságához és méltóságához megkivántatik, nem fogja megtagadni. E czélhoz a rendelkezésünkre álló segélyforrások pontos megmórA republikánusok nagy mozgalmat indítottak meg, a nnmzetgyülés feloszlatására vonatkozó kérvénynyel. Versaillesbau a feloszlatását kérő kérvényt 5000 választó polgár irta alá. A f ranczia balközép oly napirendet akar indítványozni, melyben a radikáloktól határozottan megválván, a kormányra bízza, hogy a nemzetgyűlésnek alkalmas időpontban leendő feloszlatását indítványozza. A republikánus baloldal elhatározta, hogy a nemzetgyűlés feloszlatását kevésbé fogja támogatni, ha a balközép az üzenet politikája mellett nyilatkozott. A franczia nemzetgyűlés decz. 11-ki ülésén arról volt szó, hogy mikor tárgyalják a kamra feloszlatását kívánó kérvényéket. A jobboldal véget akar vetni a nemzetgyűlés feloszlatása érdekében megindult, s már [is roppant magas hullámokat verő mozgalomnak. A j kormány a kérdésben támogatni fogja a jobboldalt. Thiers elvben elismerte a 30-as bizottságot s kijelenté, hogy a nemzetgyűlésnek az ország területének teljes felszabadulásáig jelenlegi állapotában kell megmaradnia. Bismarck miniszterelnökségről való lemondásának hire alaptalan. Az államminiszterium olyatén újjászervezését akarja javasolni a királynak, mely által Bismarck egy angol miniszterelnök állását nyerné. Belgrádban decz. 12. Szerbiának Európa által elismertetésének évfordulati napja lévén, ünnepély tartatik. A romániai kamra decz. 13. ülésében Brailocu, a többséghez tartozó képviselő interpellatiója folytán Kre- tzulescu közmunkaminiszter felolvassa a kész vasútvonalokra vonatkozó irományokat, és ünnepélyes nyilatkozatban konstatálja a vaspályatársaság buzgalmát az építkezések előmozdítása körüli nehézségeket, melyekkel a társaságnak küzdenie kell és annak áldozatkészségét .A társaság többet tett, mint a mennyire a szei’- ződés által kötelezve volt. A még hátralevő, de közvetlenül nem létesíthető munkák 3 milliót igényelnek. Spanyolország egyes részeiben a különféle lázadások egyre tartanak. A lázadók vezérei tábornokoknak nevezik magokat s vakmerőségük annyira megy hogy legközelebb felhívták Villafranca városát, miszerint évujonczjutelékát a lázadóknak adja át különben I a várost felgyújtják. Az olasz hamra több zárt ülésben tárgyalta s I úgy látszik elfogadta a kolostor törvényjavaslatot. A „Xemere“ magán távirata. Fogaras 1872. decz. 19. Dr. Máday Sándor 454 szavazat- többséggel Benedek Gyulával szembe országos képviselővé választatott. Vegyes, (Honvédelmi miniszternek) Szende-Béla neveztetett ki. Decz. 17-én tette le Bécsben az esküt. (A Bessenyejr-ünnepély) Pesten decz. 15. az akadémia dísztermében a közönség nagy részvétele között ment végbe. Gróf Lónyay Menyhért ékes megnyitó beszédet tartott; Szász Károly jeles ódáját szavalta el és Toldy Ferencz egy nagybecsű értekezést olvasott fel.
