Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-12-15 / 100. szám
339 Felnőttek oktatása. Brassó, deczember 13. A helybeli magyar polgárság körében a felnőttek tanítása viszhangTa talált, tanúsítja ezt 99 mindkétnemü hallgató, kik négy osztályban öt tanító vezetése mellett sikeresen munkálkodnak a hasznos ismeretek elsajátításában. Ezek közül 17 férfi és 19 nő az irás- olvasás- és számtanból ; 43 férfi és 20 nő a fogalmazás-, számtan-, földrajz- és történelem-, természetrajz és természettanból nyer külön-külön hetenkint 12 órán tanítást. Midőn a felnőttek tanításának hasznáról ily sokan meggyőződtek, erkölcsi kötelessége minden egyes polgárnak és testületnek azt szellemi és anyagi eszközökkel támogatni és fennállását biztosítani. Ez alkalommal örömmel szavazunk a közügy nevében köszönetét Boronkai és Gillert uraknak, kik szívesek voltak tantermeinket lámpákkal ellátni; nemkülönben a nemes városi képviselő testületnek, mely a ííités, világítás és szolgálat tételre szükséges költség fedezéséért beadott kérelmünket nagyszerűen elejtette, miből világosan kitűnik a városunk magyar lakosai közművelődése iránt lelkelesülö képviselőtestületnek határtalan érdeklődése. Közelebbről többet. A Királyföld rendezéséről a „Pesti Napló“ írja: A szebeni Landtag épen most igyekszik leginkább kimutatni azt, hogy mennyire államveszélyesen bitorolja léteiét, a midőn több irányban avatkozik tisztán a törvényhozó hatalmat illető ügyek elintézésébe. Kik döntő befolyással bírnak e kérdésnél, ne engedjék a bu- reaukratáktól félre vezetetni magukat. A szász nép érdeke kívánja a gyökeres reformot, melyet ugyanazok zsákmányoltak ki mindég, kik most is épen e czélból akarnak félrendszabályokat. Meg kell vizsgálni annak a szebeni Landtagnak viselt dolgait : akkor minden szavunk fölöslegessé válik az universitás megszüntetésére, mert azt tényei követelik leghangosabban. Módosítást tehát nem látunk, hanem igenis bővebb ismertetését e törvényjavaslatnak annyiban, hogy a király - földi 5-sz. kir. város bizonyos tekintetben szorosabb viszonyba hozatnék a munipiumokkal. Ez épen nem örvendetes ; mert hiszen eddig épen az volt a baj, hogy igen szoros, viszony volt köztünk, elannyira, hogy ez szorította agyon a vidéki nép jóllétét. E városokban lakó bureaucratico-patricius táj emészt fel minden hasznot, melynek hivatása többre nem terjed, mint élni másokon. — A Szlávy-kormány igen lekötelezné a házat s különösen a királyhágón-inneni kerületet, ha gyökeresen fogna e kérdés megoldásához most a midőn ideje, hogy aztán gyökeresebb curához ne kelljen nyúlni akkor, a mikor tán лет lesz oly jó ideje. Bukuresii levél. Biikuresl, decz. 9. 1872. Első levelemben Ígértem volt, hogy tudósítani fogom időnként a románia dolgokról. Követem az előttem folyt eseményeket. A romániai orzzággyülés megnyitásáról már becses lapja hozott közleményt. En ezt csak azzal pótolom, hogy Károly herczeg nagy fénynyel ment az országgyűlés megnyitására. I ne gázoltassék a rohanó kocsiktól. Nincs a világon oly I város, a melyben a kocsizás oly divatos volna. A kiknek kocsijok van, azok sajátjokon, a kiknek pedig nincs azok bérkocsikon szakadatlan nyargalnak a „Podu Mo- gosoi“-on. Más utczák nincsenek épen így kitéve a minden perczben fenyegető veszélynek. És a fejedelmi lak épen a „Podu Mogosoi“-on van, s az előtt is így megy ez folyvást. Hazám fiai tehát ne bámuljanak azon, hogy hol tud elkelni az a sok onnan ide behozott ló. — Hozzák azt csak bátran, a kik azon üzlettel foglalkoznak ; mert itt a szép lónak van elég kezefogója ! Kell a sok kocsi elébe ! Aztán még birzsás (bérfogatos) is van a városon m. e. 1000 darab. Mulató helyei közül Bukurestnek legfőbb a „Csíz mizsió. — Ez egy szép sétatér, tavakkal, hidakkal ellátva. A tavakban pelikánok fürödnek. Ez a város központján folyvást hemzseg a járókelőktől. Pedig 20 év előtt egy undok mocsár volt. Magyar ember itt sok van. Es mégis sajnálattal kell megemlítenünk, hogy az itteni magyarságnak, nemzetisége megóvása végett, semmi segélyt nem nyújt az ősi hon kormánya. Már a réformátusok egyházi elöljárósága folyamodott is némi tansegéd eszközökért ngs. Pétin Lajos tanfelügyelő ur utján; de még semmit sem kapott. Pedig bizony e nép törekszik megtartatni nemzetiségét. Azért van a „Hunnia“ és „az iparos magyar egylet“ is. Ez utóbbi közelebbről tanár B. A. vezetése alatt szavalati estélyeket is rendezend. Közelebbről írni fogok egy itt kijött röpiratról, mely hazánkfia Karácsom Károly életét és itteni működését tartalmazza. Előre is figyelmébe ajánlom hazám és nemzetem fiainak és leányainak. r. 1. — Ausztriában a tartománygyiilések tegnap tárták utolsó ülésüket. Bécsben négy ingerültség uralg Felder polgármester ellen, ki, mint alsó-ausztriai képviselő a tartománygyiilésben a bécsi községtanács által kidolgozott községi statútum ellen szavazott, mely kiterjesztette volna a községi választói jogot. Arról be- I szélnek, hogy a városi közgyűlés bizalmatlanságot szavaz a polgármesternek. A franczia nemzetgyűlési republikánus képvi- I selöknek néhány száz aláírással ellátott nyilatkozata fog ; a napokban megjelenni a franczia néphez intézve, rnely- I ben a nemzetgyűlés íöloszlatásának kívánsága kifejezést j nyerni. A három monarchista egyesült párt ezen szövet- I séget a pápa idézte volna elő, kit a jámbor Eugénia I excsászárné arra kért, hogy használja fel Chambord ; grófra befolyását ez irányban. A bonapartista ágensek mindent elkövetnek, hogy vidéken Thiers nevét s a köztársaságot népszerütlenitsék. Luis an ia állam törvényhozási kamarája vád alá helyezte a kormányzót, Wermothot, s az elnöktől oltalmat kér az erőszak ellen; ezzel egyidejűleg a néger Pischbak bízatott meg a kormányzói hivatal teendőivel. Tegnap a „csizmizsió“ kertben szemlét tartott a herceg az itten lévő katonaság fölött Florescu hadügyminiszter Hséretében, ott lévén még Salomon és Davila tábornokok is. Károly herczeg nyájas szókat váltott a szemle végén több tiszttel, s ezzel vége volt a szemlének. — ügy Játszik, hogy a hadügyminiszterség egy nagyon derék és erélyes férfi kezében van, a ki a mozgalmat előidézni óhajtó pártocskának egyetlen intésével leüt a füle mellett. A romániai politikai viszonyok egyébiránt nem mondhatók a legcsendesebbeknek. — Forr valami itt; de annak erélyes kezek csak hamar útját vágják. A személy- és vagyonbiztonság sem áll a legjobb lábon, miután itt bizony gyilkolások gyakran történnek. Minap is egy magyar birzsás (bérkocsis) bizonyos ur- formák által kibéreltetvén, a városon kívül halva talál tatott, de kocsija és lovai oda vannak máig. Van ennek a bojárságnak egy kiválókig kedvenc időtöltése: a kocsizás. Menjen ki az ember a „Podu Mogosoi“-a, és ott a füle nem hall; ott beszélgetni nem tud töszomszédjával is a kocsizörgés miatt. És ez folyvást Így fart reggeltől éjfél utánig. Azt vélné az idegen, hogy itt valami sokadalomba siet mindenki Egyik kocsi nyargal a másik után folyvást; és ez igy megy szembe is. A ki a járdáról lelép, vagy a szekéruton átmenni kénytelen, az vigyázzon elő és hátra, hogy el Vegyes. (Az „Elírnia alapítvány“) nevelésére utalványosan küldött be 2 irtot tekintetes Nagy Jósefné Kovács Amália úrasszony. Fogadj a a nevelés oltárára tett kegyes adományáért hálás köszönetéin kifejezését. K.-Vásárhelyt deczember 12. 1872. Székely János, ref. pap. (A szászfőid rendezését) illető javaslat nincs még előterjesztve, s egyes bécsi lapok már is félre verik a harangot. A „N. F. Pr.“ azt írja, hogy a magyarok „munkakerülő junkereket“ akarnak a derék szászok nyakára ültetni; a szász bizottmányok felét a virilisták az az egy kis csomó gazdag ember tölti be, a másik felét „a magyar és oláh csőcselék“ választja s a közép osstály jogai oonfiskáltatnak. — így szól a „N. Fr. Pr.“ s mint minden ily kifakadását, valószínűleg ezt is lenyomatja majd a becsületes „Augsb. Allgemeine.“ Pesten pedig az ily kitörések kétségkívül nagyban előmozdítják az objectivitást; a melylyel e törvényjavaslat tárgyalásához hozzá fognak. A szászoknak igen ügyes barátjaik vannak. (Az első esküdtszék!) tárgyalás Erdélyben f. hó 23-án lesz a kolozsvári kir. törvényszéknél, Brassay Sámuelnek, Pávai Vájná Elek, a m. kir. geológia társulat hivatalnoka ellen becsületsértés miatt. (A Szebeil) körüli havasokon szombaton és vasárnap havazott, s ez a lapunk által említett nagy erdő- égést megszüntette. Helyi különfélék. A helyi rom. katli. főgyomasium ez évben is ke- gyeletes megemlékezéssel ülte meg boldogult Kovács Antal halálának évfordulóját. Rosner J. R. nagyutezai árverezési csarnokában több érdekes és értékes régiséget volt alkalmunk szemlélni. A csarnok megérdemli a megtekintést. Álláspontok. / Es most nekem a „Nemere“ szerkesztőjének egészeu szokásom ellenére egy kis szóm van önnel a „Kronstädter Zeitung“ felelős szerkesztőjével, kinek lapjában szememre hányják nemzetiségemet s nem férhetvén máskép elvemhez, melyet soha sem tagadtam meg, renegátnak szeretnének feltüntetni. Lassan kollega uram! Nemde mindketten németek vagyunk — lássuk már most, honnan jön az, hogy ön ott túl áll, én meg itt. Biographiájával nem igen foglalkoztam,, de annyit tudok, hogy számos esztendők előtt vándorolt he ide „Kru- nen“ városába — külföldről ; természetes tehát, hogy Magyarhonhoz , a mi magyar honunkhoz semmi benső hazafias indulattal nem viseltetik, hogy érte nem buzog, nem lelkesül — ön nem lehet nálunk hazafi, mert nem hazánkfia. . On bejöttékor azoktól kapta kenyerét, kiknél most van: 23rt'b ícf) cj5, bejj Sieti td) fing.“ Ön azok iránt, kiknek állását, tekintélyét köszönheti, háládatos — annál inkább, mivel saját érdekei határozottan megkívánják, s ezen tekintetekből lett önből representánsa a szász nemzetnek, melylyel önnek tulajdonképen annyi köze sincs, mint nekem. Tisztelem munkásságát, mely folytán ennyire vergődött, de nem tisztelhetem azon módot, melylyel befolyását érvényesíti. S most megbocsát, ha egy kissé magamról beszélek. Én is német vagyok, én is nem szász, de nem is „hergelaufen“, mint az ön szászai az én németeimet nevezni szokták. Szülőföldöm ez a szép bérezés haza, mely az unió által dicső Magyarhonnak elktilönithetlen része — Sachsenland és Universität daczára. S én önzetlen haza- fisággal ragaszkodom azon nemzethez, mely engem kebelén ápolt s nevelt, s melynek minden áldozatra kész fia voltam mindóta. És amellett, hogy mindig teljes erőmből a magyar nemzet érdekében működtem, (mely kötelességnek az ön által representált szászok soha sem tettek eleget, akármennyit dicsérte legyen őket akárhány miniszterelnök) s noha a hazafias Steiger Gyulát többre becsülöm mind a j tizenhét loyalis szász képviselőnél, mégis őszintén, tartózkodás nélkül állíthatom, hogy a hazafiság határain belől becsületes, jó német vagyok, jobb mint ön, ki azért ellenem, mert egyik vak eszköze és érdektársa egy ármáuyos, fondorkodó bureaukratikus cliquenek, melynek politikája: I a többi nemzetiségek jogait lefoglalni — nemzetük, a szász nemzet számára s aztáu felhasználni — saját becses személyük számára. A szász köznép által (mely ellen mi soha sem küzdöttünk, s melyet saját véréből eredt nadályaitól meg- i szabadítván, szívesen ismerünk el egyenjogú testvéreink- I nek) kiszedetik ezen circumspectusok a gesztenyét a jogosság tüzéből, hogy aztán kényelmesen felemészszék, a konezra váró rászedett híveknek csak héját juttatván sovány osztályrészül. A többi nemzetet zsarolják és saját fajukat ámítják. Nekünk pedig törekvésünk felnyitani a szász köznép szemeit, hogy lássa és belássa mindezeket, és térjen más útra. Ezek az okai annak, hogy nem akarok önöknek cimborájuk lenni. Mert én utálom a néme- teskedést, de örömmel vallom magam a nagy német világnemzet tagjának, melynek hivátása a népek nevelése és egyesítése. Teljesítették-é önök ezen nemes rendeltetést? — Ezekből folyik aztán, hogy hazánkban a „szász“ fogalom nem szokott a „német“ fogalom körébe esőnek tekintetni, mert mig Magyarhon német eleme nemzeti nyelve és sajátságai teljes megóvása mellett mindenha világos jelét adta hazafias hűségének, addig a szászokról máskép szól a krónika ! Van Erdélyben, de kivált itt Brassóban egy derék, munkás, törekvő uéposztály, mely a Lajtántuli birodalomból, sőt Németország tájairól jött be hazánkba, és honi iparunk felvirágoztatására nem csekély befolyással volt. — Ezek becsületes jó érzelmit németek, kik önök által a „hergelaufen“ praedicatummal tisztel tetto к inog. Önök
