Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-12-08 / 98. szám
magyarul sem románul nem tud egy szót is: az előttem egészen megmagyarázhatlan dolog. Idegen ország hivatalnokaival tudunk beszélni, s magunkéval nem. kp azért fölkérjük Brassó követeit, hogy hassanak oda, miszerint e nevezetes tömösi szorosra olyan vesztegintézeti igazgató tétessék, ki az ügynek és nekünk is előnyünkre van. Többek nevében Lázár Elek, gabona-kereskedő és asztalos mester. A Királyföldi egyetem nov. 30-iki ülése. Napirenden volt Schoehterus jelentése az 1871 zárszámadások megvizsgálásáról; kitűnt hogy az egyetem határozatainak megfelelően járt el a comitiatus. Maga a jelentés ki fog nyomatni, úgy az 1873-iki előirányzat is, hogy ez okmányokat a „budgettárgyalás“ idejéig ki lehessen osztani az egyetem tagjai közt. Zaminer interpellátiójára azt feleli a Comes, hogy a brassói ipariskola azért kapott 160 írttal kevesebbet^ mert nem jutott a töke megcsorbitása nélkül több. Az interpelláló meg lett ez által nyugtatva. Bedeus b. jelentést tesz az okmánylevéltár rendezési munkájának elöhaladásáról, tudomásul vétetik- Schneider dicsérőleg emliti fel a leveltarnokot s két egyént óhajt kiküldetni a munkálat megszemlélésére és jelentés tételre. Macellariu helyesli ezt, csakhogy harmadiknak Dr. Pecurár is küldettessék ki. Erre Bedeus, majd Müller időelöttiuek találják a levéltári munkálatba betekintést: miért is Schneider indítványát visszavonja a „kiküldés idejét“ illetőleg s igy Macellariu indítványa is hasonló sorsra jut. Több nyugdíjazási kérvény tárgyaltatott, kettőt elutasítottak, egynek megadták a 315 forintot osztrák értékben. A brassói ipar- és kereskedelmi-kamara az egyetem kinyomtatandó jegyzőkönyveinek és dolgozatainak egy ingyen példányát kéri megküldetni ; elhatároztatott, hogy a Kolozsvái’inak is megküldik ; sőt kapni fognak belőle a berethalmi és szt. ágothai népiskolák. — Dobó indítványára a balázsfalvi és naszódi gymnasiumok, Theil sürgetésére a medgyesi gazdászati intézet is részesül ez operatumokból, de a régebbiekből csak annyit adnak, a mennyit lehet. Ernst felszólalására e kedvezményiben a brassói és beszterczei gazdaképezclék is ré- szesittetnek. Az aprólékos ügyek elláttása után Bruckner előterjeszti a 15-ös bizottság javaslatát: 1) a helyhatósági reformra való tekintetből egy harmadik pénztári tiszt beállítása egyelőre elhalasztandó : 2) ennek rendszeresítése tárgyiban a kerületek véleményét be kell kérni ; 3) a delegált universitás megbízandó egy diurnista fel- vehetésére, s 4) ha valamelyik pénztári tiszt megbetegszik, ezt helyettesíthesse utólagos remuneratió mellett. Schneider ajánlatára a második pontot elejti az egyetem, a többit elfogadja. Nyilatkozat. Tisztelt Szerkesztő ur! Bizonyos föltevések tekintetéből kényszerülve vagyok a szerkesztő urat a következő nyilatkozat közlésére fölkérni : Midőn Kenyeres Adolf a „Nemerét“ megalapította, az előfizetési fölhíváson mint fömunkatárs írtam alá; ezen viszonyom a laphoz azonban megszűnt, mihelyt Kenyeres a szerkesztéstől visszalépett. Ez nem azt jelenti, mintha nem óhajtanám a „Nemere“ fennállását; sem azt, mintha irányát nem helyeselném : csupán annyit, hogy nem vagyok vele semmiféle benső Összeköttetésben. Engedje meg szerkesztő ur, hogy nehéz de szép pályájához kitartást, csüggedetlenséget és teljes sikert kívánjak. Brassó, 1872. decz 6. „ Őszinte tisztelője RÉT Hl LAJOS, tanfelügyelő. (Katonai zenészek) fizetése. Miután a katonai karmesterek gyakran nagyon is igénybe vették a legény- séget saját kényükből is ingyen, most az ezredesek elrendelték, hogy katonai konczerteken 3, magán kívánságra kirendelésekor 5 frtot kapjon minden zenész. (A zernyesli) járásbírósághoz írnokká Burtea Izidor fogaras-vidéki közigazgatási iktató neveztetett ki. (A eltolerakorllázról.) Budán decz. 2-án fehér zászló lengett, annak jeleid, hogy az nap cholerabeteg nem vétetett fel. (A uénicl legnevezetesebb egyetemeken) a múlt nyári félévben volt a tanárok száma : a bécsi egyetemen 228, Berlinben 179, Lipcsében 134, Göttingában 116, Hei- delbergben 116, Prágában 113, Münchenben 111, Boroszlóban 104. — Hallgatók: Bécsben 3680, Berlinben 3297, Lipcsében 2418, Prágában 1649, Münchenben 1220, Boroszlóban 938. (Ellenjavaslat.) Egy párisi cirkus előtt a bámulok közt nem rég egy férfi is volt, ki gyönyörű leánykát tartott kezén fogva. Az igazgató, Dejean, észre veszi a szép gyermeket, oda megy a férfihez, s nagy összeg pénzt ajánl neki, ha leányát átadja, kit lovai* művésznővé akar kiképezni. „Tudja mit uram — volt a felelet — a leányomat ugyan nem adom, de van otthon egy anyósom, kit az összeg feléért is szívesen átengedek.“ (A jelenleg él«), európai liirü első rangú hegedű miivészekrőli összeállítás hazánkra nézve kedvező eredményt mutat föl. Ez érdekes összeállítás igy hangzik ; Wilhelm Ágost, német; Vieuxtemps, belga; Verviers és Laub Ferdinand, cseh; Veniavszky és Lolto Izidor, lengyelek; Swarri Cainilló, olasz. Bezárja e díszes sort három hazánkfiai: Joachim József, szül. 1831-ben Récsett, Singer Ödön, szül. 1830-ban Tatán és Auer Lipot, szül. 1845-ben Veszprémben. E szerint valamennyi nemzet közt a magyaré a többség. (Peslmegye közgyűlése) elhatározta, miszerint meghívó leveleiben a tekintetes czim kihagyásával csak az egyszerű „ur“ kifejezést használja. Vájjon a nagyságos és méltóságos czimek is száműzve lesznek-, arról nem tétetik említés. (A „Kelet“ bllkuresli) szemléjében ezeket olvassuk: Nehány bojár fiú egy kis színházi füttyét rendezett maga a rendőrség ellen, melyre ennek túlbuzgó hivatalnokai provokálták. Hajmeresztő és vérlázitó, mit a lapok írnak a rendőrség közegeinek kegyetlenségeiről ; ily brutalitás csakis Romania fővárosában történhetett. A dámák páholyait, melyekbe az ifjak menekültek, betörték s az ifjakat lábaiknál fogva hurczol- ták le a lépesükön a harmadik és második emeletből. A rendőrségnél éjjel a legkegyetlenebbiil kínozták, verték őket magának a rendőrfőnöknek jelenlétében. Nem mertem hitelt adni annak, hogy itt éjszakákon a börtönök fenekén minő tortúrákat alkalmaznak a vádlottak irányában. Most is iszonyodom lefordítani a „Roma- nul“-ból, a melybe e héten Gyika Pántázi leírta; hanem utasítom az önök dacoromanistáit, miszerint olvassák el és legyenek szerelmesek az uj Dacoromania tortúráiba, s ne obégassanak többé a szolgabirók ellen, kiknek még fogalmuk sincs ilyen irtoztató kegyetlenségekről. A rendőrségnek egy kegyetlen tigrisét Sasia Anton személyében említik a lapok, kiről egy pár véletlen jelenlevő török tiszt igy nyilatkozott a színházban : „Ilyent Törökország nem bir felmutatni.“ (Az öí'Cg Rothschild) báró nagyon goromba ember volt, különösen ha dolgozott, nem lehetett vele beszélni. Egy alkalommal tolakodó gróf hatol be dolgozó szobájába. Rothschild rá sem hederit, és tovább dolgozik. — Uram én X. gróf vagyok, mondja a látogató. — Vegyen egy széket, lett a válasz. — De uram, én X. gróf és franczia pair vagyok ... — Nohát vegyen két széket, mondja ingerülten Rothschild. (f Haliul László) verespataki g. kath. lelkész, a 48-iki hires „Pópa Bálint“ folyó év november 16-án 42 éves korában jobblétre szenderült. Nyugodjék békében. Helyi különfélék. V e g y e s. (Gr. Andrássy) külügyminiszter, a római és versail- lesi cabinetek részéről megkérdeztetett, vájjon hajlandó e a Laurion-ügyben a választott bírói tagságot elfogadni. (Bernben a nemzeti) tanács elnökévé az első szavazásban Sand 114 szó közül 91-el, és alelnökévé 116 szó közül 75-el Desor választatott. (London összes) légszeszgyáraiban strikeolnak a munkások. Л légszesztársulatok felszóliták a közönséget, hogy takarékosan bánjék a légszeszszol, A brassai coin шин i t fis decz. 4-iki ülésében e határozta, az uj miniszter-elnöknek üdvözlő feliratc küldeni. Az éhezett kőnél szerdán estve roszakaratból tií keletkezvén, a tölgyfákban nagy pusztítást okozot Ugyanakkor a Feketehalom és Volkány közti erdőkbe is nagy kiterjedésű tűzvész pusztított. Szombaton a színházban nem volt előadás a n előadandó „Szép Heléná“-ra való előkészületek miaf Hétfon Brachvogel „Narciss“-ja kerül színi Kammauf jntalomjátékául. Hamis tízesek. A közelebbi baromvásáron eg helybeli özvegy az egy pár ökréért bevett 16 tizes kö tizenöt hamisat talált. közgazdaság. Kézdi-széki utak. A múlt nyáron rohamoson lehullott sok esőzések némely helyeken, mind a kaszáló réteken, mind a gabna- termö alantabb fekvő határrészekben tetemes károkat okoztak : igy a folyó vizek mellett elvonuló országos posta útvonalakban is; el annyira, hogy sok helyeken csaknem járhatatlan okká lettek. így volt ez ns. F.-Fe- jérvármegye belkerülcte, peselneki járásához tartozó, kászonréti útvonalon is, mint egy két mértfóldnyi hosszúságú utterületen, a szárazpataki határon, ahol nekünk utasoknak alig lehetett tovább haladni: most közelebbről gazdászati szempontból Csikba felrándulva, elbáraul- tam, hogy az említettem vármegyei útvonal, mintegy varázsütésre egészen, tökéletesen helyre vagyon állítva minden vizeséses árkon kemény cserefa hidak készültek, mely hidak müértő kezekre mutatnak, a szántók felöl mélységre kiásva és az ut féllábnyi kövecselése kopott — s ezen óriási munkát négy közönség végezte, mint hallottam, a mi mind a községeknek, mind a járási szol- gabiró Potsa Gyula ur, mint a tbiztos Remenyik Kálmán uraknak becsületükre válik. De nem igy áll, ez a kéz- diszékhez tartozó útvonalon, a szárazpacaki határon felül fel a kászoni határszélig az út kövecsezetlen, mind hajdan az oláhfalvi nagy erdőn, a szekerek úgy döczögnek; van három éve hogy fövényt nem kapott — pedig a vízből lapáttól is meglehetne hányatni. — Felis kérem az utazók nevében az illetőket, fordítsanak nagyobb figyelmet az útvonalokra — a viz alig hagyott némely helyeken egy ölet az írtból s mégis, ezen a sok jó időn semmi igazítás nem történt. 1872. nov. 20-án. Egy utazó. Miért nincs jövedelem Rikán belől a gaz- . dászatból? (Folylalás.) Sertéstenyésztés. A sertéstenyésztésből sem lehet haszonra számítani mostani körülményeink közt. Házi szükség egy része fedezésére minden székely ! gazda tart egy pár koczát, de szaparodás kivihetéséröl ’ szó sincs, mivel szomszédunk M. és Oláhhon, mindkettő 1 bőven el van látva sertéssel. Oláhhonból 1870-ben — nagyobb része Brassó vidékére — béhajtatott 71.328 darab sertés, s e mellett béhozatott 48.769 font szabna. M. és Oláhhonban bőven terem a legjobban hizlaló eledel, a törükbuza; mig Rikán belől a késő tavasz és korai tél miatt nagyon kevés törökbuza termesztetik. A hizlalás utáni eladás a törökbuza drágasága miatt nem eszközölhető. Sok évben gazdaságosabb a törökbuzát eladni, s Oláhhonból beliajtottakat venni leölésre. Brassóban magában nem egy mészáros öl le egy ! év alatt 4—500 sertést, de ezekből alig 40—50 Rikán belöli hizlalt, mivel olcsóbban kapják az Oláhhonból jöttékét. A Rikán belől tehát sertéstenyésztésből nyereségre számítani nem lehet, sőt mi legsajnosabb, házi szükség fedezésére — a közös csordatartás miatt jó faj sertést se lehet tartani. Több értelmes gazda vett már egy-egy pár koczát hizékony fajból, de a közös csordába járó rósz faj kan miatt, a szaporodás elaljasodott, a közös csordát pedig tagosítás előtt megszüntetni nem lehet. A sertéstenyésztéssel tehát nincs miért erőlködni. E tekintetből legokosabban cselekszünk, ha nevezetesebb gazdaságok hizékony faj sertéséből szerzünk egy pár koczát, s ezek szaparodásaival, csak : is házi szükségeink egy része fedezéséig terjeszkedünk. De ha a helység elöljárói ily kanakat nem szereznek a közös csorda számára, jó faj koczáink szaporodásával se érünk czélt. Ha a közös sertés-csorda-tartás tagosítás után meg- ! szűnik; akkor állíthatni luezernást, répást; akkor egy 1 pár hontartott koeza egyszeri szaporodásából több ha- 1 szón lesz, mint mostan a közös csordába jaró két pár ! kétszeri szaporodásából; akkor egy pár koeza— otthon jól tartva — kevesebb alkalmatlanságot csinál egész nap az udvaron, mint a közös csordából éhen haza jövő egy darab egy óra alatt. Sertéstenyésztéssel úgy állunk tagosítás előtt, hogy házi szükségünk zsiradékát olcsóbban kapjuk Oláh honból.
