Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-12-05 / 97. szám
Brassó, 1872. Másod évi folyam !)7. szám. (Jsötóríök, dcczembcr .1 Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csötörtökön és vasárnap. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre . . . . 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagy pi a ez 322 szám. Lakása: Bolgárszeg 1425 sz. 'olitikai, közgazdászat! és Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. F e I li i V á s. Brassó, nov. 30. Biztos tudomásunk lévén arról, hogy Brassóban egy tiistületileg még fönnálló, de tájdalom, már alkalmas időtől fogva tetszhalálban szendergő magyar dalárda létezik: bátrak vagyunk, sőt hivatalos kötelmeinknél fogva feljogosítva is érezzük magunkat ez egylet ügyének érdekében Brassó magyar ajkú közönségéhez egy pár szóval fordulni. Ha nem csalódunk a nevezett dalegylet 1863- ban alakult egyleti testületté, — tehát akkor, midőn hazánkban az absolut kormányrendszer a magyar elemet a politikai térről egészen leszorította. E körülmény azon következtetésre nyújt nekünk alkalmat, hogy ez egylet alakítása által itt is, mint mindenütt országszerte a magyar elem társadalmi utón törekedett a közérzület, a nemzeti önérzet föntartásán és fejlesztésén munkálni. Az akkori viszonyokat tekintve, nem lehet eléggé méltányolnunk a törekvést, mely Brassó lelkes magyar polgárait a nevezett dalegylet alakításánál a nevezett czél körül öszpontositotta, azonban sajnálkozásunkat kell nyilvánítanunk afelett, hogy a politikai tér sorompóinak e nemzet előtt történt felnyiltával, e már szép haladásnak indult egylet működése részvéthiány miatt felfüggesztetett ; épen akkor függesztetett fel, midőn minden erkölcsi erejével működése a valódi czél körül öszpontosulhatott volna. E körülmény csak csekély pessimistaság mellett is meglendíthetné bennünk ezen egylet feltámadása iránt eddig táplált bitünket; azonban, ha rámutatunk a sajátságos jellegű helyi viszonyokra, melyeknél fogva a czélt, mely nézetünk szerint ez egyletnek életet adott — még korántsem tekithetjük oly alárendeltnek, hogy azt mellőzhetnek; ha hangsúlyozzuk az egyleti működésnek értelmi és erkölcsi tekintetben nyilvánuló nagy befolyását a társadalomra; ha jelezzük azon körülményt, miszerint elleneink any- nyiszor használják az ellenünk való küzdelemben árgumentpmnl elmaradottságunkat: mi nem hisszük, hogy Brassó magyar ajkú polgárainak már tettben is nyilvánult ügyszeretete tovább is szendergésben hagyja a brassai magyar dalárda Ezeu hitünk és erős bizodalmunk kifejezése mellett azonban megjegyezzük, miszerint ha ez egyleti ügyet tovább is függőben vagy épen bukni hagyjuk, az által csak társadalmi viszonyaink szomoru állapotáról tennénk bizonyságot. Hol a közérzület annyira meg van romolva, hogy társas ösznmködést valamely üdvös közhasznú czél körül létrehozni épenséggel nem lehet, ott bizony a társadalmi viszonyok nem valami virágzó állapotnak ; de sőt ily körben a társadalomnak mint ilyennek jelentősége egészen megsemmisül. Pedig mióta megszűnt az a körülmény, hogy egyes egyéniségek adjanak irányt az országos ügyek folyásának ; a mióta a democratia az egész emberiség jeligéjévé vált, azóta az egyes nemzetek élete saját társadalmuknak kezében van letéve. De ez csak úgy vállalhat felelőséget e drága elet megtartásáért, ha társas öszmüködés által a nemzettest tagjainak nagy többsége feladatánál kezére dolgozik. A kik ez utóbbi állításunknál a logikát nem tudják felfogni, azoknak ajánljuk, hogy gondolkozzanak egy kissé- afelett, hogy az egyleti működés iránya az értelmi és ^erkölcsi világban gyakorlati eredményében mennyire sokoldalú Tehet. Ugyanis ki tagadhatná, hogy a hol több egyén egyleti testületté tömörülve egy közhasznú czélra munkál, ott a közérzület nemesbül, a közvélemény ítélete több társadalmi kérdésnél helyes irányt nyer; az értelem világosul; a kölcsönös bizalom összekötő kapcsa szilárdan tartja össze a külön nézettel bíró és külön társadalmi állásban levő egyéneket. Ezek pedig mind oly dolgok, melyeknek egyeteme képezi a társadalom éltető szellemét. Fel tehát! költ süli fel dalegyletünket szendergő álmából, s adjunk neki uj élelet! A szent ügyszeretet rontsa le a tán köztünk levő személyi vagy egyéb tekintetek által emelt válaszfalakat, hogy igy kitartó munkálkodásunk sikerét dús eredmény koronázhassa. Kezdjük el tehát a munkál! Mi, kiknek ez egyleti iigy mélyen szivünkön fekszik, jónak látnók, ha ez ügyben egy előleges tanácskozmány tartatnék, mely a dalegylet jogérv énynyel bíró alapszabályainak alapján az egyletet fennállónak nyilvánítaná, és intézkednék'a további teendők felől. Azért bátrak leszünk felkérni egyenkint és különlegesen az egylet rendes tagjait, nem különben minden egyes ügybarátot, hogy egy ily előleges tanácskozmány c-zéljából f. év hétfőn deczember 9-ére estvéli 7 órára a ref. népiskola helyiségében megjelenni szíveskedjenek. Török S á n dór, ev. tanító. Deák Sándor, ref. tani tó. Brassó, decz. 4. A szász universitás hatalmi terjeszkedése minden mértéket fölülmúl. A mint tudva van, a mostani universitás egyszerüleg gazdasági ügyek intézésére hivatott össze : mindamellett már kezdetben túllépte hatáskörét, midőn bizottmányt küldött ki egy törvényhatósági és egy község- rendezési törvény előkészítésére. Említett eljárást kellőleg tárgyalták a magyar lapok s nekünk is volt alkalmunk közölni arra vonatkozó teljes Ítéleteket. A szász universitás azonban ezzel sem elégszik meg; hanem, a mint látszik, egyebekben is belevág a törvényhozás hatáskörébe. Épen most, midőn az ország közoktatásügyi Századok előtt. Brassai magyar okmányok. Az Szomszédságnak Rend tartási iránt való Articidusok; Kiket boldog emlékezésü Fő Biránk Тек: n: Christoph János Ur. in Anno Dni 1624. az O Brassai Szomszédoknak ki adván meg tartani parancsolt. Kekünk pétiig Bolonyai és Mártonjaim Szomszédság bélieknek hozzánk való Atyai szeretekből és kegyes Gondviseléséből, Brassai Fő Biro Тек: Nmztes Hirscher Christoph Ur ő kegyelme az egész Nemes Tanács akaratyábol in Anno Domini 1628 mense Septembr. Ki adván, meg tartani hagyott, és parancsolt. Mely Articu- Insoknak lenora Punclatim, in hoc Libro Sequenti modo vadnak meg irat alva. J: N : J: Anno 1707. Alázatos intsántiánk által megtalálván ennek az Respnblicanak mostani érdemes Fő Biráját, Tekintetes Nemzetes Péter András Urat, öreg Biro Tekintetes Nztes Jeckel György Urat, és Tolnagy Tekint. Nztes Seuler Bathos Urat, az egész Brassai Nemes tanácsai edgyütt ő kegyelmeket, Szomszédságunkból! Ar- ticulusinkat, Instantiánkat méltó Consideratioban vévén, Amptificaln i, és meg ujjitani Gratiose Goncedalták, és meg tartani Serio parancsolták, mely Articulusok Punctualiter meg iratatván, az Nemes Tanács pecsétjével meg is erősittek. 1. Az mely Ember, az Szomszédsággal egy rend tartásban vagyon, és az Szomszédok között Halót lészen ha ithon vagyon az Ember, és valami jo okkal meg nem menti magát, el nem menvén az temetésre tartozik adni..................................12 D. 2. Az mely Szomszéd engedelmeséggel nem akarna lenni, az Szomszédságtól választatott Atyáknak mikor valamire ki idéz, legyen bár Szent Egyháznál, Kutnál, Sütőben in Summa : akár hol, vagy ő maga vagy Embere ki idéz valamire és emberre Ur felelettel, vagy illetlenül viselné magát, az illyen ember fizet...................................................................64 D. 3. Ha valaki a Szomszédok közül éjjel tüzit úgy el nem takartattya a mint illik, mod nélkül való tüzet látván valaki, és panaszt tészen az gond- viseletlenségért fizet .......................................................Ifi. V alaki Lámpás nélkül puszta gyertyával Csűrben, Sopon, Sop alatt, Ház héján, Széna, Szalma között jar, a ki meg látva tartozik meg mondani, az olyan Ember penig fizet.......................................Ifi. A kinek kéménye igen kormoson találtatik fizessen........................................................................12 D. A kinél égő vagy tüzes kormot találnak, az Szomszédság Apjának hiré tévén, az tartozik Tolnagy urnák meg jelenteni. Kémény látás.......................................................12D. 4. Az mely ember Szomszédságot akar tartani, ujjolag bé Íratni akarván magát kell deponálni 24 D. 5. Valaki az Szomszédság között éjjeli utálatos rikoltással, lövöldözéssel, és egyéb akárminémü rút maga viselésével bé vádoltatnék, tartozik . 50 D. 6. Az mely Szomszéd Felebarátját meg ha- zuttattya, avagy rut gyalázatos Szókkal illeti fizet 24 D. 7. Valamikor az Szomszédok edgyütt vadnak, valamely helyen, akár holott légyen az, valaki közülök mulatságnak okáért Kártyát jádzanék az Atyok és véneknek akaratyok ellen fizet . . 25 D. 8. Hogy ha az Béker valamely Szomszédra meg haragván az Sütést boszuságábol éjjelre lialasz- taná fizet......................24 D. A z Sütőben penig minden Aszony emberek egymást becsülettel illetni az nők meg parancsolják alioquin fizetnek.......................................................25 D. 9. Az mely Embernek Sütő Háza vagyon, úgy viselyen gondot Sütőjére, hogy az tüzet el ol- csa, a mint annak az modgya, és jo egész kemen- ezét taroson, ha az bé vetés után lapátot, vagy vonot, és egyéb eszközt tűzessen talál valaki tartozik .............................................................................Ifi. 10. Valaki az Szomszédok közzül gyakorta való engedetlenséggel vádoltatnék, vagy egyéb akár minémü ezégéres vétekben esnék, az ollyannak háza előtt az Halottas Tábla el mennyen, és az Szomszédok közzé is mind addig ne bivatassék valamig ki nem tisztitya magát, és az Szomszédságnak is kedvét nem keresi. Mundum quatenus Ns. est. 11. Az Szomszéd Atyának penig incumbálaz; hogy az Tizedeseknek szorgalmatossal! meg j>a- rancsolja, ha mikor, és a kik őriznek ne az kor- csomára menyenek, hanem az uczán vigyázanak annak rende szerint mig ideje el telik az őrzésnek. A ki házánál léend egéséges lévén, vagy maga, vagy Szolgája ha nem őriz, az Tizednek rende szerint meg büntessék............................................24 D. V alaki penig Vakmerőségből nem őrizne az Tizedesek az Apjoknak, az Atyok penig Tolnagy urnák jelencsék meg. 12. Valamely Szomszéd, vagy Udvarán vagy Szobájában vagy Csüriben, és akarminémü örökségén Sipolo, Hegedülő, Tánczolo, Szolga Legényeknek, és Leányoknak hellyet, és szállást ád, tartozzanak Biro, és Tolnagy uraknak az Apák meg jelenteni, kik is erőssen meg büntetetnek. 13. Az mely Szomszéd, Szomszéd Aszony, Szolga, vagy Szolgáló, az Kút alat lévő Váluban valami ruhát mosna, vagy egyéb akárminémü rútságot, vagy takonyos lovat mosna belé vagy tudva
