Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-11-28 / 95. szám
Brassó, 1872. Másod évi folyam 95. szám. november 28. Megjelenik ez a lap heten- kint pótszer csütörtökön és vasárnap. Л г a : Egész évre . . 6 í't. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szára. Lakása : Bokarszeg 1425 sz. i, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé- tetnek a szerkesztőségnél. Országg y ü i é s. A képviselőház ülése november 22. / BITTÓ István elnök megnyitván az ülést, több kérvényt nyújt be. MADARÁSZ József határozati javaslatot nyújt be: Tekintve, hogy a vallás és közokta tási miniszternek, a közoktatás 1867. és 1871. évi állapotáról ez évbeni jelentésnek 23. lapján, a többek közt az mondatik, hogy 1868-ban a tankönyvek átvizsgáltatván, belőlük minden alkotmányellenes tan kitöröltetett; tekintve azt, hogy Yiszontai János e czimü tankönyvében „Egyetemes földirat 1. Rész. Európa.“ a miben magyar államellenes tanok foglaltatnak; tekintve azt, hogy ily könyv létezése, s esetleg még az állam által fentartott tanodában is az e szerinti tanittatás, a honpolgárok gyermekeit nemcsak hogy nem igazokra oktatja, s ez által már a gyermekkorbeliekbe beoltatnék a közerkölcstelenülés magva; de államellenes tanokat is foglalván magában, a fiatalságnak hazája iránti kötelessége ismeretét mérgezné meg: M. felhívja a házat, hogy az igazság úgy, mint hazánk területi épsége iránti kötelesség érzetétől vezéreltetve, határozza el a következőt: „Utasittatik a vallás és közoktatásügyi miniseter, hogy a fenjelölt könyvnek a tanodákban használatát, s azok szerinti oktatást tiltsa el.“ HELFY Ignácz indítványa: Tekintve, hogy noha már több mint harmadfél hónapja, hogy a jelen országgyűlés együtt van, a kormány mai napig sem ismertette a ház előtt szándékát arra nézve, hogy minő eljárást óhajt ez ülésszak alatt követni, mit s minő sorrendben szándékozik a törvényhozás elé terjeszteni, hogy e szerint a képviselőház kellőleg tájékozva állapíthassa meg működési so rendét ; tekintve, hogy az idő és munka kellő felosztása első féltetele a sikeres munkálkodásnak minden téren, de különösön a törvényhozás terén, hol hosszas tanulmányozás s érett megfontolás nélkül lehetetlen jót s még kevésbé tartósat létrehozni; hol a tervszeríitlenségböl származó mulasztások ép úgy, mint az elhamarkodások egész osztályok, sőt egész népek kárára válhatnak ; H. indítványozza: „Utasítsa a ház a minisztériumot, hogy a legközelebbi ülések egyikén terjeszszen a ház elé egy részletesen :--г>геяст-г?^kidolgozott, az egész ülésszakba kiterjedő működési tervezetet.“ ! II. véleménye szerint országgyűlésünk, mint jelenben működik, tulajdonképen nem egyéb, mint eszköz a kormány kezében, melyet felhasznál akkor, midőn annak szüksége felmerül. Ha szül Age van, hogy uj törvényt alkosson hatalmának öregbítésére, előterjeszti azt a Deák-körben, azután ide jő, és meglepi vele az országgyűlést. Ha egy régi törvény megváltoztatására, vagy megszüntetésére van szüksége, isimét elmegy vele a Deákkörbe, azután ide jö, s meglepi vele az országgyűlést. SZÖGENYI László jelenti, hogy Yladár Ervin, Királyi Pál és Pogány Károly igazoltattak. KORIZMICS László utalva a képviselőház múlt ülésszakának végén és a műit hétfői ülésben történtekre következő határozati javaslatot tesz : „Miután már a múlt országgyűlés lefolyása alatt a ház tanácskozási szabályai, hiányosnak bizonyultak, a f. é. november 18-án előfon, ált jelenet pedig, nevezetesen a ház egyik tagja által jmondott ezélzatos és alaptalan gyanúsítások a ház m dióságát mélyen sértik, és azok kellő megtorlására és hasonló esetek megelőzésére a házszabályok elegendő mulot nem nyújtanak: küldjön ki a képviselöház egy 9 tagból álló bizottságot, mely a szabályokat átvizsgálván, azok hiányainak pótlására nézve javaslatát mielőbb terjeszsze a ház elé. Azon czélból, hogy e módosított házszabályok elfogadtatásuk után azonnal, már ezen ülésszakra kiható- lag érvényre emelkedhessenek:: utasítsa a ház a minisztériumot, terjeszszen elő törvényjavaslatot az 1848. YL t. ez. 14. §-ának módosításai iránt.“ CHYCZY Kálmán. AI beadott indítvány kétségkívül tárgjítmnüo ; meltoztassék a t. Uáz а оеасюи indítványnak fölvéti idejét meghatározni, indítványozó is ki fogja fejteni indítványát, és a ház akkor szokott módon, érdemleges tárgyalás nélkül, szavazattal fogja elhatározni, hogy kivánja-e az indítványt tárgyalni vagy nem. — SIMONYI Ernő sokakban egyetért és ezzel kapcsolatban egy más határozati javaslatot kíván benyuj tani. — Határozati javaslata: Egy idő óta úgy a képviselőházban, mint a nyilvánosság orgánumaiban, a kormány közegnek a közvagyon kezelése körüli tiszta kezüségét kérdésbe vonják; tekintve, hogy az ily gyanúsító támadások s vádak mindenkor ártanak a kormány tekintélyének, mélyen sértik az országgyűlés méltóságát és az állam érdekeire s hitelére a legkárosabb befolyással vannak ; tekintve, hogy ezen gyanúsító támadások s vádakra főleg az ország közlekedési eszközei létrehozása, engedélyezése, építése s kezelése körül a magyar kormány fenállása óta követett eljárás, a lánczhid megváltása, az állam részére fölvett kölcsönök úgy, mint a miniszterek némelyike által egyes bankár consortiumok részére aláirt óriási összegekre menő vasúti szerződések egész sorozata, a nagyobb mérvű közmunkák, mint például : a fiumei kikötő pályaudvar és más tengerparti müvek, a pesti sugárút, a margitszigeti lánczhid stb. stb. engedélyezése; az állami jószágok és erdők vagy eladása vagy példátlan hosszú időre bérbeadása, az országgyűlés tudta, beleegyezése s felhatalmazása nélkül szolgáltatnak alkalmat, különösen akkor, a midőn, mint ez a iegtöbb esetben történt, az ily szerződések, engedélyezések, el- és bérbeadások a nyilvános szabad pályázat kizárásával vagy mellőzésével történtek; Tekintve, hogy a kormány vesztett tekintélyének, helyreállítására az egyedüli mód, a teljes, tökéletes nyilvánosság és a már eddig kötött és létrejött szerződések, el- és bérbeadása körül követett eljárás teljes földerítésére határozza el a ház : Miszerint a magyar kir. felelős minisztérium alakulása óta létrejött ШШПениеши. ivOzilclvod-ooi oobIíübóIí körül követett eljárás minden tekintetbeni megvizsgálására a képviselőház tagjai közül egy 6 tagú bizottság küldetik ki# A bizottság minden ülései nyilvánosok, zárt értekezletet semmi szin alatt nem tarthat. Üléseiről a bizottság gyorsírói naplót s jegyzőkönyvet vezet, melyek eléterjesztetnek. Századok előtt. Brassai magyar okmányok. A bolonyai magyar szomszédság levéltárából megtekintés és esetleges felhasználás végett szívességből ke- zünkhez juttattak néhány régi iratot, melyek az akkori viszonyokat illetőleg érdekes adatokat szolgáltatnak. — Ezekből egyetmást közölni nem tartjuk helytelennek. Megkezdjük a lakadalmi vendégségek körüli rendszabállyal, megtartván az eredeti helyesírást. Az itten lévő Magistratus gyakrabban is azon volt, hogy az ezen Városnak és Districtusnak rendtartásait, úgy mint más dolgokban, úgy kiváltképpen a Lakadal- mazásra nézve meg határozza s jobbítsa. Mindazáltal tapasztaltatott, hogy a bé vett vélekedések mindenkor meg akadályozták azt, a mi a Lakosoknak javakra szolgál. A mellyböl gyakorta meg esett, hogy egyik a másikat illy alkalmatossággal büntetésreméltó pazérlással meg akarván haladni, mely által magokat s magzataikat tsak adósságba hozták, és bolondságokat azután későn kezdették megbánni. Mire nézve a Császári és Királyi Felség országunkhoz atyai indulatjától viseltetvén, akarta ennek a rendetlenségnek eleit venni, és a Lakadalmazások- ban ’s egyéb efféle különös vendégségekben bé tsuszott vesztegetést és pazérlást kemény parancsolatjával meg tiltani. Melly végre a Magistratus ezen következendő Lakadalmuzásról való Regulamentumat szerzetté és állandóvá tette, és annak, szoros megtartása általhágásnak ki maradhatatlan kemény, meg büntettetések végett közönségessé is tétette, melly is ebben áll: 1. Hogy a Vőlegény és Menyaszszony, magok La- kadalmokra, ha még annál is többen volnának, a’ Vér- szerént való atyafiait- Szülőjeket, Nagy attyokat, Magzatokat, testvéreknek unokájokat, Ipjokat, Napokat ’s mostoha gyermekjeket elhívhatják. Ellenben: 2. A kiknek fennebb említet atyafiai nintsenek az első Punktumban meg nevezett Vér szerént való atyafiakon kívül, másokatis hívhatnak ; de több párt nem szabad hivniok, hanem Az 1-ső Classisbeliek 12 1 A 2-dik Classisbeliek 8/ . A 3-dik Classisbeliek 6 part. A 4-dik Classisbeliek 4] mindazáltal úgy, hogy ezek közé számoltassanak az 1-sö Punctumban megjegyzett leg közelebb való atyafiak. A ki ez ellen tselekeszik, és az meg határozott számon fellyül több párt hiv, mindenik párért 6 torint bírságot adjon. 3. Az 1-ső Classisbélieknek engedtetnek 12 A 2-dik Classisbélieknek „ 8 ! A 3-dik Classisbélieknek „ 6 i £ A 4-dik Classisbélieknek „ 4} mellyek az vendégnek számára nézve, két vagy több tálakban is asztalra tétettethetnek, többet pedig készíteni, minden tál ételért a’ tett számon fellyül, két forint adandó birság alatt, telyességgel tilalmaztatik. 4. A 2-dik, 3-dik és 4-dik Classisbélieknek minden báb Sütők által készíttetni szokott sütemények teljességgel meg nem engedtetnek, hogy Confect gyanánt asitalra vigyék, hanem azzal a tésztából való sülttel elégedjenek meg, melly házoknál szokott készíttetni, három fftrint birság alatt. / 5. A kéz fogások, az eddig elé szokásban volt sok Tractamentek nélkül legyenek, és a Vőlegénynek ’s Menyaszszonynak szülein ’s testvéreiken kivid, többet két párnál; mind a két részről (a kérőt és annak társát a ki adóval együtt oda számlálván) hívni szabad ne légyen. Ellenben pedig, ha a fenn meg nevezett leg közelebb való atyafiak nem leendenek, távolabbról való atyafiakot is hívhatnak, de a házasulandó páron kívül többre ne terjeszkedjenek, mint Az 1-sö Classisban 8 j A 2-dik Classisban 6 1 párra. A 3-dikban és 4-dikben dj Továbbá ez által tilalmaztatik mind a Lakadalom előtt sirató estvén tartatni szokott vendégség, mind pedig a Lakadalómnak második napja, és mindenik napon senki más össze ne gyűljön, hanem a kik a Laka- dalmakban és az körül való dolgoknak elrendelésében szükségessen meg kívántainak, és ez is minden sok költség nélkül légyen. E mellett az asztal körül forgo- lodóknak és a szakácsnéknak, eledel és italbéli ajándékok, sőt a szitálásker megesni szokott rendeletlenségek is, úgymint a tántzolás s. a. t. ez által abrogáltatnak s tolláltatnak, és azt annál is inkább, mivel a Lakadal- mazásoknak ekképpen való meg határozása, az eddig elé lett sok költést, és igy sem annyi szakátsat, sem annyi udvariét, mint eddig nem kiván. A kik ezen Punctumok ellen tselekesznek, 12 forintokig bűntetteinek. 6. Minden szükség kívül való személyek, Laka- dalmoknak elrendelésében teljességgel tiltattatnak, és az udvarlásra több meg nem engedtettetik, mint, Az 1-sö Classisban, ki vévén a Vendégek Domesticusait ............................................2 A 2-dikban.........................................................2 A 3-dikban..........................................................1 párt, ha több udvarló személyek lésznek, annak büntetése 2 forint, mindenik személyért a fenn említett személyeken kivid. 7. A Lakadalmasháztól semmi sült avagy főtt eledelek ne küldettessenek, 2 forint birság alatt, hanem
