Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-11-24 / 94. szám
Háború okozta kiadásokra vonatkozó törlesztési contó több 100 milliót igényel, melyek a hadi anyagszerek helyreállítására szükségesek. Ússz. mintegy 700 millióra van szükség s ebből 639 millió már megvan. Nagy megelégedéssel emliti továbbá az Angliával kötött kereskedelmi és hajózási szerződést, miután ez által más, Francziaországgal kereskedelmi összeköttetésben álló hatalmakkal az egyetértés lehetségessé lön. A izenet rámutat a franczia hitel nagy lendületére és az utóbbi két év más nagy eredményeire s hangsúlyozza, hogy mind ez szükségessé és kötelesség-szerűvé teszi a rend fentartását. A republikánusoknak egyenesen ezt mondja az izenet: „Mindenek előtt önöknek kell kivánni a rend fentartását. Ha a köztársaság, mint ilyen tarthatja fen magát, ez csakis a rendnek köszönhető; erre legyen főleg gondja a republikánusoknak. A rend fentartása a köztársasági pártnak lényeges érdekét képezi.“ „Az események teremtették a köztársaságot ; annak eredete fölött vitatkozni veszélyes és haszontalan dolog volna. A köztársaság fenáll s az országnak törvényes kormányformáját képezi. Más egyebet akarni annyit jelentene, mint a legborzasztóbb forradalmat előidézni. Ne veszítsük időnket a köztársaság proclamálásával ; hanem igyekezzünk annak oly kinyomatot adni, mely reá nézve kívánatos és szükséges.“ „Adjon egy parlamentáris bizottság e kormány formának „conservativ köztársaság“ elnevezést s mi igyekezzünk, hogy az elnevezést megérdemelje. A társadalom nem állhat fen oly kormány alatt, mely nem conservativ. Francziaország nem akar állandó nyugtalanságban élni! nyugalomra van szüksége, hogy dolgozzék s roppant feladatainak megfeleljen!“ Nem egyedül Francziaország, hanem az egész világ bizalommal kell hogy legyen a köztársaság iránt. Habár legyözetett, Francziaország mégis magára vonja az egész világ figyelmét. Ezen nyugtalan figyelem oly hódolat, melylyel azon befolyás iránt viseltetnek, melyet Francziaország a népekre gyakorolt. Azon állítás, hogy Francziaország el van szigetelve, az izenet által vissza utasittatik. A külföldi kormányok korunkban nem gondolnak többé arra, hogy a szomszéd országok belügyeibe avatkozzanak. Elérkezik ama nap, melyen szükség leend az erkölcsi támogatásra, s ezt csak akkor lehet feltalálni, ha arra méltók lesznek. A külföldi kormányok eléggé fel vannak világosítva az iránt, hogy Franczia- országot ne tekintsék egyébnek Francziaországnál, mint a mi az valóban. Ha Francziaország megmarad a rend mellett, mindenekkel versenyezni fog ; ha pedig nem csupán a rendhez ragaszkodik, hanem egyúttal ismét erőssé leend, a hatalmak közt az egyensúly ismét helyre fog állani. Azt hiszem, szabad kimondanom, hogy azon megerőltetés, melyet Francziaország két év óta tett, annak tiszteletet szerzett, mely iránt számos bizonyítékot mutathatok fel. Francziaország nincs elszigetelve, kizárólag csak magától függ, hogy oly barátoktól lássa magát környezve, kik Francziaország iránt bizalommal viseltetnek és kik annak előnyére válnak. Ha Francziaország a köztársaság uralkodása alatt béke- és szellem által vezéreltetik, senki sem fogja azt megvetni, ha azonban egy ingadozó monarchia alatt a boszuvágy fogja el, ez esetben el leend szigetelve. Az egész világ arra várakozik, mely napot és órát választandják önök arra, hogy a köztársaságnak megadják a konservativ hatalmat és erőt, melyet az nem nélkülözhet. .Önöktől függ a választást megejteni. Önök feladata az országot megmenteni, azzal, hogy önök annak békét, rendet és szabályszerű kormányt adjanak. Az önök dolga meghatározni az órát, melyben a mű megkezdessék. Mi nem akarunk az önök helyére tolakodni; midőn azonban önök ezen sarkalatos kérdés megoldása végett bizottmányt állítanak föl, mi nyiltan és határozottan kimon- dandjuk nézetünket. Midőn a döntő ülés megkezdődik, a mi buzgalmunk, a mi hódolatunk nem fog hiányozni, hogy eredményre segitsük önök feladatát, melyet isten vajha megáldjon s teljesen tartóssá változtasson. A müncheni bankszédelgés, Két évtizeddel ezelőtt a hamburgi szinpadon egy fiatal leány lépett fel és megbukott. A k. a. egyéb színpadokon is szerencsét próbált, de ugyanily sikerrel. A | közönségnek nem tetszett, az igazgatók pedig siettek tőle megszabadulni, mert a k. a. pogányul értett az adósságcsináláshoz s botrányra botrányt halmozott. A k. a.-t Spitz oder Adélnak hívták. A színpadtól megválni lévén kénytelen, nagy nyomorba jutott. Ekkor Frankfurtban azon ötlete támadt, hogy a hírlapok hirdetési rovatában kis kölcsönöket kér, melyekért nagy kamatot igér. A kísérlet fényesen sikerült. A dolgot természetesen úgy intézte, hogy az egyik kölcsönadó tőkéjétől fizette a másiknak a kamatját, de a dolog ment, s Adél k. a. meglehetős pénzforrásra tett szert. Megismerkedett számos hasonló becsületességü üzletemberrel, és kicsinálták a dolgot, hogy Bavariát szemelik ki szédelgésük színhelyéül. Münchenben felállítottak egy bankot, s mesés kamatot Ígértek a közönségnek. A ki pénzét e banknak adta, az szászhuz szásztólira tarthatott számot, s a kamatot három hónapra előre megkapta. E dolog magában is eléggé fogott, de Adél k. a. azt még vonzóbbá tudta tenni. Az ultramontan párttal szövetkezett. Péter filléreket gyűjtött, a bank „nyereségének“ egy részét az egyháznak ajánlotta fel. S a szegény ember ide hozta megtakarított fillérét, sok eladta házát, földjét és ide hozta a pénzt, hisz lelke üdvösségét és szászhusz perczentet ígértek neki. Adél k. a. különös üzleteire azonban figyelmessé lön a hatóság s midőn e napokban nehány váltót nem tudott kifizetni, vizsgálatot tartottak nála. A vizsgálat hajmeresztő dolgokat hozott napfényre. Spitzederék a legiszonyúbb csalást vitték végbe ; mint egy tiz millióra becsülik az elsikkasztott pénzt. A k. a. most már el van fogva, üzlettársainak nagyrésze pedig megszökött. Még’ pár szó a felnőttek oktatása ügyében. Midőn alulírtak a felnőttek oktatása ügyében a „NEMERE“ idei 90-ik számában felhívást intéztünk a brassói illető polgárokhoz és polgárnőkhöz : nem gondolhatta Brassó városának egyetlen, „Nemeré“-t olvasója sem, hogy mi említett felhívásunkban közvetlen beszélgettünk az irni-olvasni nem tudó küzönséggel ! Hanem szóltunk igen is az ő javukért az olvasó közönséghez, hogy ez tegye az ügyet magáévá s a dolgot minden oldalról lelkiismerettel felfogva, hasson oda, miszerént ne legyen városunkban egy polgár sem, ki az ir-olva- sás mesterségét legalább részben nem izlelendette. Hiszen tudjuk azt nagyon jól, hogy soraink az irni-olvasni nem tudók által sem nem olvastattak, sem nem olvastatnak; szóltunk tehát s szólunk Brassó városának intelligens közönségéhez, azon benső meggyőződéssel, miszerént senki sincs intelligens, ki felebarátját nem szereti s ki gyönyörködnék embertársának lelki vakságában. A miveit közönség tartsa a haza iránti szent kötelességének elbeszélni Jancsinak meg Katinak, hogy : te J. vagy K. látod-e most megtanulhatsz irni-olvasni, s ez milyen jó ! — s aztán neked azért mitsem kell fizetned; mert a magas kormány fizet éretted stb. stb. Ha a dolgot nem igy fogjuk fel, ha a kedvező alkalom felhasználását azokra bízzuk, kik sorainkat nem olvashatják, mert „vannak szemeik és nem látnak, s füleik, de nem hallanak“, úgy nyithatni itt ezer tanfolyamot is a felnőtteknek: kiáltó szó marad az a pusztában ! Panaszhangunkból ki lehet olvasni, hogy említett ügy iránt mily óriási a részvétlenség. Hol keressük az okot ?... nagy kérdés ! de ha a miveit közönség is úgy érez mint mi, akkor egy szebb jövő reményében tesszük le a tollat: a felnőttek oktatása nem bukott meg ! Az előadók. f Vukovits Sebő országgyűlési képviselő s 1849-iki igazságügyminiszter meghalt. Vukovics 1811-ben született Fiúméban. Fiatalsága éveit, mint tisztviselő , Temes-megye szolgálatában tölté Alispán lett, s 1843 ban a megye egyik diétái követe. Az országgyűlésen kitűnt szabádelvüsége, tudománya és ékesszólása által. Hangjáért és szép szólásáért „ország- gyűlési csöngetyü“-nek nevezték. E néveu énekelte meg Lisznyai Kálmán is az országgyűlési einlékkönyben. Részt vett a 48 diki törvények alkotásában is, s a szabadság- barczban, mint a Bánság kormánybiztosa, ép annyi erélyt, mint igazságszeretetet tanúsított. 1849-ben az igazságügyi tározát vette át, az igazságszolgáltatás s a törvényszékek szervezésével a viharok közt is nyugodtan foglalkozott. A katasztrófa után hónapokig bujdosott a hazában s 1850-ben jutott Párisba, bonnau csakhamar Lón donba ment, s ott töltött 14 bosszú évet, tanulmányok és remények közt, méltósággal viselve a száműzetést. Legjobb barátai Mészáros Lázár és Rónay Jáczint voltak. Nem tartozott a „tettpárthoz“, s a törvényesség újjászületésétől várta a haza jobb sorsát. Hazatérésért nem folyamodott, s csak 1866 ban jött vissza, s azóta mindig egyik legtekintélyesebb tagja volt a képviselöháznak. V egyes. („A Brassó vidéki népnevelési egylet) évi közgyűlését f. év november 29-kén reggeli 9 érakor a brassói magyar casinó termében tartandja; melybe tisztelettel meghivatnak t. ez. tagjai s minden nevelésügy barátok.“ NI о 1 n á r Victor, egyleti elnök. (Készvét-АПмш.) Ногу Béla és Moldován Gergely a kolozsvári és marosvásárhelyi árvaházak javára kiadandó Részvét-Albumra“-ra hirdetnek előfizetést. A „Részvét-Album“ f. évi decz. 25-én fog megjelenni 15 ivén. Béltartalmáról a munkatársakul megnyert ismert nevek, a külcsínról Stein János egyetemi nyomdász ur kezeskedik. Ara egy példánynak 1 frt. 50 kr. Tiz előfizető után a gyűjtő egy tiszteletpéldányt kap. Az előfizetési ivek és pénz — az előfizetők neveinek az albumba lenndő kitétele végett, f. évi deczember 15-ig a kolozsvári árvaház titkára t. Szász Domokosné ő nagyságához (Kolozsvárit, b.-farkasutcza) küldendők. Felülfizetések hálás köszönettel fogadtatnak. (A bécsi községUuiács) a bizottság javaslatát, mely szerint a választási jog az 5 frt. adót fizetőkre is terjesztessék ki, nagy többséggel elfogadta. (Koller) kolozsvári fényképész legszebb képeiből a magyarországi főurak hat pompás népieméi albumot szándékoznak készíttetni ; e hat album ugyanannyi uralkodóknak lenne szánva. Ugyancsak Koller valamint Veress fényképész is, albumon dolgozik a bécsi világkiállítás számára. (Magyar ballellársiilat) a bécsi világkiállításon. Gróf Eszterházy, ki a bécsi világkiállítás tartama alatt egy dalszintársulattal, virág- és étteremmel stb. ellátott helyiséget szándékozik felállítani, egy férfitagokból álló ballettársulatot is szervez, mely naponkint felváltva, hazánk más-más néptánczát mutatná be a Bécsben megforduló külföldieknek. (Liszt Cosiüia.) Liszt Ferencz leánya, okt 31-én a protestáns vallásra tért át, s ugyan e napon Wagner Richárddal esküvőjét tartá. A házaspár esküvő után elutazott. Tudva van, hogy Liszt Cosima Biilow neje volt. — (Az 1 és 5 frtos állaülj egyek) beváltása. A közös pénzügyminisztérium f. é. május 19-én közzétett rendeleté szerint az államjegyekül nyilvánított 1 és 5 frtos (vörös nyomású) bankjegyek 1872. decz. 31-én túl nem fognak többé beváltatni, és 1873. jan 1-jétől kezdve minden utólagos beváltásra irányzott megkeresés vissza fog utasittatni. i\y ilt-tér.*) Hálanyilatkozat. Alólirott a „Victoria“ biztosító-társaság brassói főfelügyelősége közvetítése által folyó év szeptember első napjaiban saját és nőm életére egy kölcsönös biztosítást eszközöltem. • Még alig volt az első díjrészlet befizetve, midőn nőm egy meghűlés következtében, ugyancsak szept. 24. meghalt. Alig értesült a nem túlzottan dicsért és pártolt társaság e haláleset felöl, intézkedéseit azonnal megtette, s ugyancsak a brassói főfelügyelőség által a biztosított összeget haladéktalanul kifizette. Az ily humánus és az emberi nem anyagi hely- j zetét elősegítő eljárás dicséretre nem szorul, azonban honpolgári kötelességemnek tartom e nemes, és hazánk e példa nélküli üdvös társaságának szivemből eredő köszönetemet nyilvánítani és egyúttal az életbiztosítást minden honpolgártársamnak a legmelegebben ajánlani. Kelt Csernátfaluban 1872. november hó 11. Johann Göekler, tanú. Krizek Antal. Friedrich M i e s s, tanú. *) E rovat alatt megjelent czikkekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Szerk. Becsi tőzsde es pénzek Brassóban november 23. Osztr. nemzeti adósság ezüstben „ „ „ papírban 1860—ki sorsj. kölcsön lOü frt. Nemzeti bank részvény . Hitelintézeti „ .» . . London ................................... E züst........................................ N apoleond’or .................... e s. к. arany........................., L ira ........................................ Magyar földtehenn..................... B ánáti........................................ Erd élyi . .............................. Poro sz tallér......................... I kosár........................................ H nbcl........................................ P énz 70 15 66 30 103 50 979 — 340 50 108 80 167 25 8 67 5 20 9 80 . 76 26 79 75 79 — 1 62 1 60 1 65 Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: iíCÍTUiailU Alllíll.
