Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-11-10 / 90. szám

358

gyünk, akkor jól van minden. De ha vannak olyanok is, a kik azt óhajtják, hogy a magyar birodalomban a magyar faj megerősödjék, kimi- velődjék és mivehsége által tiszteletet nyerjen az együtt lakó más nemzetiségektől, azoktól azt kérdem, hogy az ország ezen felében ugyan miként?

Brassó, nov. 9-én.

A legközelebbről történt honvédelmi előléptetések igen nagy levertséget okoztak nálunk brassai polgároknál, és tndtnnkkal másoknál is nagy körben, az által, hogy az itteni zászlóalj parancsnokát, Kabós Károly őrnagy urat nem léptették elő alezredessé.

Tudtunkkal Kabós ur az egész honvédhadseregben sór szerint a második őrnagy volt; ennélfogva következett az alezredességre. Sza- badságharczunkban ugyancsak mint őrnagy kitűnő katonának ösmertette magát. Azután is részint fogságban, részint polgári foglalkozás közt minden ösmerősének tiszteletét birta. A honvédségünk fölállításával az itteni, szerfelett vegyes elemekből álló zászlóalj élére állíttatván, azt az egész honvédhadsereg méltó tagjává fejlesztette. Hazafisága polgári jelleme hozzáférhetetlen; katonai ösmeretei iránt tisztelettel vannak a szakértők és mindamellett kirivólag mel lőztetett.

Régóta tapasztaljuk, hogy bizonyos körök nem akarnak megtűrni Brassóban semmiféle jelentékenyebb állomáson magyar embert. Nem tulajdoníthatjuk egyébnek, mint ezen clique ármánykodásának az említett mellőztetést is.

Pedig Magyarországnak nincs olyan sok htl fia, hogy épen a hívek némelyikét okvetetlen elkedvetleníteni és mellőzni kelljen.

A szebeni román comité átirata

b. Siaguna cs dr. Vancához.

A f. évi máj. 5 еэ 6-iki nemzeti conferenozia bizottsága az erdélyi románok nagy része kívánságainak felelt meg, midőn valósítására a 2. programmpontnak,

— Ön báró OrmayV — recsegé végre ez újkori mammuth paraplüjét oly formán tartva, mint a baka fegyverét, midőn „Fällt das bayonette“-et commandi- roznak.

— Vagyok oly szerencsés. — Felelém.

— S tudja ön, ki vagyok én?

Fájdalommal kellett beismernem, hogy én nem tudom.

— En Blindhuber, önnek nagybátyja vagyok.

De már erre felkeltem ágyamból.

— Örülök! mondám egy oly meghajlással, mely bármely ballette tánczosnönek becsületére válandott.

— De én meg nem örülök ! — recsegé az én sze- retetre méltó nagybátyám.

Erre azután nem tudtam, hogy mit .feleljek.

— Tessék leülni — mondám, csak hogy szóljak valamit.

— Erre a székre ? — kérdé, a háromlábú speciesre mutatva — erre a székre? vigyorgá gúnyosan, s az árvát fellökte paraplüje hegyével.

— Sajnálom, mással nem szolgálhatok — mondám szárazán, mert megvallva, már egy kissé boszankodni kezdék.

— De nem is azért jöttem, hogy erre leüljek, hanem egy kis közlendőm van, kedves urrrara öcsém.

Ezt a három szót ép úgy mondá ki, mint ha valami a torkán akarna megakadni.

— Hallgatom.

— Én agglegény vagyok. — Van 50.000 írt. évi jövedelmem s ön legközelebbi rokonom.

— Tán csak nem akar meghalni a kedvemért, hogy utána örököljek? . . . gondolám magamban.

— Ma 1869-ik év Junius 12-ike van. Ön kap most tőlem 1870-ik év Junius 12-ig két ezer forintot. Ha ezen idő alatt megházosodik és pedig szegény leányt vesz nőül, úgy halálomig megosztom önnel jövedelmemet. Halálom után pedig mindenem az övé. Ellenkező esetben kitagadom. Itt a 2000 forint. Isten velünk!

S mi előtt a különös meghagyás miatt bámulatomból magamhoz térhettem volna, a nagy peripheriáju has, a Vatermörder ijesztő hegyei, a pofok vörös arcz csuka szemeivel « a zöld paraplü ott hagytak a faképnél.

(Folytatása következik.)

mely szerint az erdélyi románok politikai magatartásának egyöntetűségét egy nemzeti congressus által lett volna eszközlendö, szabadságot vett magának f. év máj. 7-éröl kelt átiratával Excelentiátokat kérni, hogy' a nemzeti ügyek vezetésére és egy közgyűlés egybohi- vására a kezdeményezést kezökbe vegyék.

Azóta -e bizottság, valamint minden román azon ! meggyőződésre jött, hogy ama kívánság az összes ro- ! mánságé, mivel a partialclubb részéről e comitéhez jut í tatott nyilatkozatok, s román hirlaphangok és más ta-i pasztalatok következtében minden román óhajtja politikai pártszinezet különbsége nélkül az egységet s ; nemzeti congressus utján a czélra vezető megállapodást.

Tehát nemcsak a comité, hanem az egész nemzet kéri excellentiátokat, az egyesség helyreállítása vé- ; gett egy nemzeti congressus összehívására.

Mi tehát ezt annál nagyobb örömmel emeljük ki, ! mivel excellentiátok e kérésünket, mely most már Er-. dély minden románjának kérése, nemcsak jóváhagyták, ! hanem a magas kormány beleegyezéséért a congressus tartása iránt a majdnem bevégzödött országgyűlési képviselőválasztások után lépéseket is tettek.

Máig a congressus tartását illetőleg semmi akadály sem jött közbe; mint ilyet nem tekinthetni a Fehérvárit ez évi jun. 2-án tartott conferencziát, mely sajnos, a máj. 5-iki szebeni conferencziának csak első, az országgyűlési választást illető programm-pontját érintette; sőt ez előzmény a románok politikai mozgalmában, a nemzeti congressus szükséges voltát megerősítette, mint azt juh 5-iki tudósításunk is hangoztatá.

E congressus összehívása reményében alólirt comité, távol tartva bárminemű beavatkozást nemzetrokoni nézeteibe, összegyűjtötte az anyagot, a románok ügyeit és kívánságait illetőleg: mit van szerencsénk excellen- tiátoknak átadni, hogy ily módon a románokat a congressus megtartására előkészítsük,

Most midőn vége az országgyűlési képviselőválasztásoknak és a congressus egvbehivása szükségesnek látszik, sietünk tehát e nyilatkozattal excellentiátokhoz fordulni.

S habár mi, úgy most, mint első folyamodásunkban, az egybehivás módjának meghatározását, a helyet és egyéb ezzel kapcsolatban levő körülményeket excel- lentiátok bölcs belátása alá helyezzük, bátorságot veszünk mégis magunknak az egybehivási módozatokat illetőleg nézetünket a következőkben terjeszteni excel- lentiátok szives megfontolása alá.

A nemzeti congressusra meghívandók volnának: 1) az 1861 és 1863-ik évi nemzeti congressusok minden élő tagja, 2) minden törvényhatóság saját nemzeti clubbjából 2—3 választott és megbízott tag, 3) a jelen országgyűlésre választott minden román képviselő.

E módon remélhető, hogy az egyetértés mely előbb a nemzet és szóvivői közt uralkodott, ismét helyre áll, a bizalom a nemzet kipróbált férfiaikban újra megerösbül.

E módozat által a nemzet a congressuson nemcsak régi, tapasztalt értelmisége, hanem ennek uj sarjai által is képviselve lesz.

N.-Szeben 1872. oct. 27.

Diiaka Pal m. p., Dr. Borcea János m. p., í

elnök. alelnök.

Dr. Puskariu Hilarius m. p.,

jRgyzö.

külföld.

A franczia kamra költségvetési bízott-1 sága elkészítette az 1873. évi költségvetésről szóló j jelentését. A bizottság a kormány beleegyezésével 20.095,623 frankot törölt a szükségletből. A legnagyobb levonás történt a hadi és tengerészeti költségve ; téseknél, melyekből 12 millió töröltetett.

A franczia hadsereg tényleges állományának létszáma 1873-ra összesen 454,170 főből áll, és pedig 282 ezer 44 gyalogság, 60,044 a lovasság, 53,308 a tü- ! zérség, 9000 a műszaki csapatokra, 8000 a szekéré-! szetre, 29,170 a zsandárságra, 14,600 pedig a különböző csapatokra esik.

Meon Levi statistikus Anglia lakosságának | számát legközelebb közzétett kimutatásában, 30 millióra teszi. Ebből iparos 22 millió, melynek évi jövedelme 418 millió font sterling. Földmiveléssel foglalkozik 3 millió. Angliában 30 ezer földbirtokos van s Anglia. földjének egy harmada 150 ember kezében van.

Az olasz kormány elkészítette a törvényjavas- j latot, mely a Róma város és tartomány területén levő egyházi testületek és egyházi vagyon kérdését szabályozza. A törvényjavaslat terjedelmes indokolása kíséretében, az ülésszak megnyitásakor, a kamra elé fog terjesztetni.

A bajor belügyminiszter nov. 3-áról kelt kibocsátványnyal ismételten óv a Dachauer-féle bankokban való részvételtől és felszólítja a kerületi és helyi rendőrhatóságokat, hogy ez intést lehetőleg köztudomásra hozzák, hogy a mennyire az államkormányon áll, seuki többé, intetten, pénzt ne hagyjon ama bankok kezei között, vagy épen uj pénzt ne bízzon rájuk.

Bismarck a jelen belügyi esetekben nem akar személyes részt venni. Az osztrák nagykövet bemutatta a socialis értekezletben részt veendő osztrák delegáltakat.

Becsben nov. 5. a tart. gyűlések megnyitása szokott ünnepélyességgel ment végbe. Minden tart. gyű lésben (a galicziai kivételével) javaslat terjesztetett be a kormány által, a községekben közvetitö hivatalok életbeléptetéséről, mely által a létező pártok kiegyeztetése megkiséreltetnék.

Linczben nov. 5. Nikola és elvtársai az alsó- ausztria tartomány gyűlésben indítványozták, hogy szó- littassék fel a kormány a képviseleti törvény alkotmányos módosítására az egyenes választások alapján.

Insbrukban nov. 5. a tartomány gyűlés megnyitásán Olasz-Tirólból egy képviselő sem jelent meg.

A Portát három nagyhatalmasság interpellálta az egyptomi alkirálynak Abyssinia elleni hadjárata miatt. Mire a Porta azt válaszolá, hogy semmit sem tud ezen hadjáratról. A nagyhatalmak nem akarják megengedni az Abyssinia elleni háborút.

Poroszországban a kormánynak meggyűlt a baja a főrendekkel. Ugyanis a képviselöház elfogadta a kerületi rendtartásra vonatkozó törvényjavaslatot úgy, a mint azt a kormány beterjesztette; a szabadelvűek, csakhogy a nagy horderejű önkormányzati törvény létrejöttét ne akadályozzák, a földesurak és nagybirtokosok érdekeinek lehetölbg terjedelmes engedményeket tettek, miért azután a kormánytól azon ígéretet kapták, hogy minden erejét megfeszitendi, miszerint az alsó-házból kikerült javaslat a folsöház részéről lehetőleg minden elvi módosítás nélkül elfogadtassák. De a felsőház túlzó conzervativ többsége nem akar ez egyességröl tudni, a törvényjavaslat minden fontosabb pontját gyökeresen átalakította, s a földesúri jogoknak oly terjedelmet adott, mely a modern államélettel és társadalommal össze nem egyeztethető. A kormányt Eulen- burg gróf képviselte a felsöházban, ki erélyesen felszólalt ugyan a feudális urak minden merénylete ellen, de sem elegendő képességgel, sem elegendő tekintélylyel nem bir, hogy szavaival sikert arasson. Ezen esemény a képviselők körében rendkívüli izgatottságot és elkeseredést szült. Rósz névçn veszik Bismarcktól, hogy nem ö védelmezi a kormány javaslatát, sőt azt is állítják, hogy a felsöház többsége nem is mert volna ily messzire menni, ha a legmagasabb körökből bátorítást nem nyert volna. A képviselői körök elkeseredése oly mérveket öltött, hogy a szabadelvűek tömegesen ki akartak lépni a kamrából. A főrendiházat a lapok makacskodásáért megtámadják. így a „Nat. Ztg.“ о szavakra fakad:

„Békés fejlődésünk állandó akadálya a főrendiház. Ha hallotta az ember azt a nyelvezetet, mely a múlt héten az urakházában hallható volt, ha elgondoljuk, hogy e nyelvezet nem egyes embernek sajátszerűsége volt, hanem a 3 állami faktor egyikének szelleme, akkor bizton elmondhatni, hogy ezzel kijönni és kibékülni lehetetlen. Azon ajkaktól, melyek eddig kenetteljesek vol tak és bibliai verseket hangoztattak, oly beszédeket lehetett hallani, melyekre csak megromlott kedélyű és szívtelen emberek képesek, kik előtt a közjóllét, a közérdek semmi, az önérdek és uralomvágy minden. A népre, népképviseletre, polgárságra és parasztságra szórt gúny inkább táplálja az osztálygyülöletet, mint a legszenvedélyesebb socialdemokratia, és megmérgezi népéletünket. És fájdalom, ez az irány jellemzi a főrendiház hangulatát, s mig ez irány tart, addig a nép végtelen nagy ür által lesz elválasztva az urak házától. Ezen hagyományos dölyfben nevelt, s anyagi tönkre- menése és nyakig adós volta által elkeserített nemességnek nem szabad, hogy tovább is faktort képezzen államunkban: okvetlen ártalmatlanná kell tenni, különben népünknek nem lesz belbékéje.“

A pétervári kormány ernyedetlen kitartással folytatja oroszositási működését nem csak Lengyelországban s a birodalom európai részében, hanem ázsia birtokaiban is. Közelebb a Kaukázusán túli tartományokra került a sor. A kormányzóság kitiltotta az iskolából a honi nyelveket, úgy hogy jövőre sem geor- gikai, sem mingodiai vagy örmény nyelven, hanem ki- rekesztöleg csak oroszul szabad tanítani. A „Golos,“ mely oly hathatósan gondoskodik Ausztria-Magyarország nemzetiségei mellett, ezt egészen rendén találja és számos okokat hoz fel annak szükségessége mellett, hogy