Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-10-20 / 84. szám
hogy a lehető árváknak mindennel ellátása mily nagy pénzerőt igényel. Legyen csak helyiségünk, s nehány ezer forint az árvaanya fizetésének biztos alapjául, s egy két árva költségének fedezésére : azonnal megnyitjuk az árvaházat. A mint az árvák ott lesznek, folyni fog bé oda jó szivek jó emberek adománya. Kereskedők ruhaneműt, mesteremberek csizmát topánt, falusiak gabonát, városiak lisztet, kását, kész ruhát sat. folytonosan ajándékoznak, úgy, hogy azt lehet mondani : az árvaház maga magától táplálkozik, nő és erősödik. Minden csiiggedezés nélkül teljes bizalommal s a legjobb reménynyel fogja fel azért az ügyet s hozza arra áldozatát mindenki; mert az eredményre biztosan számíthatni, — még pedig annál hamarabb lenni fog eredmény, mentői gyorsabban s élénkebb kedvvel siet mindenki áldozatát - meghozni. Hallottam már, hogy az áldozatban csüggesztöleg hat az emberekre az, hogy nem tudják: hol lesz az árvaház, S.-Szt.-Györgyön-e vagy Vásárhelyen. En részemről azt mondom, hogy ott legyen, hol helyiséget ingyen adnak, s hol a béfolyó áldozat elegseges lesz arra, hogy azon az árvaház meginduljon. Ha pedig mind a két város ad helyiséget, s mindkettő megfelelő vidékével egyformán fejt ki az alapra kellő erőt : ám ! legyen árvaház mind a két helyen, — még pedig egyik leány, a másik fiuárvaház. így lenne a legjobb. Es azt ne mondja senki, hogy Háromszék egyet sem tud eltartani, miből tartana el két árvaházat. Már elébb iráni, hogy anynyira terjeszkedik előre, a mennyire ér. Most egy-két árvát vészén fel csak, mert többre nincs ereje, — azután rendre kinövi magát. Egv szóval : az olyan dolog, melyre nézve semmi csüggedezésnek helye nincsen. — Legjobb reménynyel és teljes bizalommal írjuk azért alá a gyűjtő iveket, — és ne csak pénzzel, hanem a mellett szóval, buzdítással, lelkes és lelkesitő részvéttel mozgassuk mindenütt az ügyet. Magános beszélgetések, társas összejövetelek, papi, tanítói, községi gyűlések ezzel legyenek telve most, szóljon róla minden lap, beszéljenek érdekében a templomok, jöjjön szőnyegre bizottmányi gyűléseken, bálok, concertek, szini előadások legyenek érdekében ............. m indent tegyen mindenki, — mert ennél nemesebb szentebb ügyben most nem dolgozhatik. — Isten áldja a hü munkásokat ! ! ! .Keleti.*) Vegyes. tr (Udvari Mr.) О felsége és Lónyay gróf az okt. 15-iki gödöllői vadászaton legtöbb, t. i. mindenik 8—8 szalonkát lőtt. Volt a „Snepfeknek“ hofetikette-jük ! (Janen halála niegíiniiepelésére) a bihari ó-hitű falvakban a bírák templomi ünnepélyességet rendeztek és más demonstratiókkal igyekeztek a népet fanatizálni. Ezzel szemben a biharmegyei Deák-párt nehány lelkes *) A Háromszékre járó lapokat szívesen kérem : vegyék át ezt a czikket. tagja a görög keleti püspöki vicariusnál kieszközölték, hogy f. hó 19-én a n.-várad* gr. kath. egyházban gyáz- ünnepély fog tartatni Damjanics Jánosért. (Magyar név a sarktengeren.) Egy öböl Novaja- Semlja északi partján „Hunfalvy bay“ nevet nyert, Hun- falvy Jánosnak a töldrajz körüli érdemeiért. (Egy királyi nyilatkozat.) П. Oszkár, az uj svéd és norvég király igen komolyan fogja föl az uralkodói tisztet. Az államtanácsban a következő nyilatkozatot tévé: „Miként nemes és hirneves elődeim, én is egy jelmondatot szándékozom magamévá tenni. Meggyőződésem lévén, hogy a királyi koronák, melyeket örököltem, nem pusztán a külső fény kedvéért adattak meg nekem, tudom és megismerem, hogy felelősséggel teljes királyi hivatásom, melynek jelképe a korona, mindenekelőtt a végre jutott nekem, hogy a testvérnépek javát előmozdítsam. E szavak legyenek jelmondatom. Ezek legyenek egyszersmind, az alapgondolat, melyet Isten segítségével mint svéd és norvég király tetteimben érvényesíteni akarok!“ (A kolozsvári egyetem) még üres tanszékeire és pedig a statis tikára : dr. Vályi Gábort; az állattan- és összehasonlító boneztanra: dr. Entz Gézát; a növénytanra: dr. Kánutz Ágostot; az elemi mennyiség-tanra: Brassai Sámuelt rendes tanárokká nevezte ki ö Felsége. (Mitől kárhozik el a világ?) Van M. szigeten egy buzgó rabbi, ki közelebbről egy vak buzgó prédikálása közben a nökhez fordulva megátkozá mindazokat, kik chignonokat és egyátalán ál-hajat viselnek. Beszéde további folytatásában felhívta a férjeket, hogy ne legyenek gyávák és taszítsák el maguktól a szentségtelen nőket, kik beszennyezik fejőket, érdemtelenné teszik magukat a férfiak szeretetére. A templomban nagy volt a zugás, zaj ,de a bátor rabbira legkevésbé sem hatott a közönség viselete s még erősebben korholta a civilisatió által megmételyezett társadalmat, melyben becsületeseknek, erényeseknek merik hívni az oly lényeket, kik hamis hajat viselnek. Hamis haj hamis főre és hamis szívre mutat, mely előtt mi sem szent! (Bécsi pénzintézetek) a bankkérdéssel szemben. A „P. Ll.“-ot értesítik, hogy egy jó hitelű magyar vidéki bankot egy bécsi pénzintézet, melylyel eddig összeköttetésben állott, most arról értesített, hogy „inig a bankkérdés kielégítő megoldást nem nyer, az üzleti összeköttetést fölfüggeszti.“ A bécsi urak talán nem is sejtik, hogy ilyféle erőszakos eljárás által csak szolgálatot tesznek a magyar bank ügyének. Reméljük, hogy ezen üzelmek nem kerülik el a kormány figyelmét. (Az abyssinai császár) egy Egyptom elleni beavatkozási kérvényt intézett a berlini-, londoni-, bécsi- és pétervári-kabinetekhez. (Tl'enk Fercncz) pandúr őrnagynak tetemeit e napokban Brünnben ünnepélyesen egy uj koporsóba he- lyezék át. A gazdagon kiállított érczkoporsón a következő felirat olvasható: „Báró Trenk Perencz, cs. k. őrnagy s a pandúr hadtest parancsnoka, született Reggió- ban Kalabriában jan. 1. 1711. meghalt Briinnben 1749 akt. 4-én.“ Egyúttal kiállítást rendeztek a Trenk család hagyományos emlékeiből. Trenk szomorú története annak idejében bejárta a világot; esztendőkig volt fogságban nehéz rabbilmcsekre verve. Nyiltkérdés és kérés a helybeli kir. járás- biró úrhoz. Azon többszöri tapasztalat folytán, miszerint a t. járásbíróságnál alkalmazott rendes és „rendetlen“ végrehajtók által foganatosított árverezésekből bejött vételárak azok által a kir. járásbírósághoz deponáltat- nak és a végrehajtató még a megtörtént árverezés után sem juthat pénzéhez hónapok múltán is : bátrak vagyunk egész tisztelettel azon szerény kérdést intézni a tekint, járásbiró úrhoz, miszerint a járásbíróság adta-e azon utasítást végrehajtóinak, hogy az árverezésből bejött vételárt, minden esetben— akár van elsőbbségi jog bejelentve, akár nincs terjesszék a kiküldő járásbíróság elé; vagy ezen imák csupán önfejöktöl teszik ezt, a törvény világos határozata ellenére a járásbíróság teendőinek szaporítására és a végrehajtó fél végtelen boszantására? Ha netalán az első eset állana, kijelentjük, hogy annak felsőbb helyen is orvoslást keresünk; ha pedig a második eset áll : kérjük a járásbiró urat mint a bíróság főnökét, miszerint adjon utasítást végrehajtóinak, —- ha már Bittó ur olyanokat nevezett ki, kik a törvényt vagy átalában nem értik, vagy nem akarják érteni, — hogy tartsák magokat a törvény határozataihoz és ne csináljanak a már befejezett perekből tetszésük szerint újabb meg újabb kérdéseket s ne hurczol- ják a végrehajtató felet Poncziustól Pilátusig. Nem elég, ha egy nehány rongyos forint követeléséért évekig kell perlekednie -— a jelenlegi késedelmes szolgáltatás mellett, hanem még azután is ha az árverezés — mint a végrehajtásnak utolsó actussa — megtörtént, még akkor se juthasson pénzéhez csupán azért, mert a „nagyságos“ végrehajtóknak úgy tetszik, hogy ne adják ki, hanem előtérjeszszék akár van törvényes alapja az előterjesztésnek, akár nincs. A végrehajtók eme jogtalan, törvénytelen eljárása végeredményében ha ideje korún nyaka nem szegetik, egyfelől a bíróság iránti tiszteletet és bizalmat öli meg mig másfelől igazságszolgáltatásunk úgyis eléggé szomorú alakját még sötétebb színben fogja feltüntetni. Brassó, 1872. okt. 17. Több felperes. Szerkesztői megjegyzés: Nem akarván Senynyey nagy érdekű beszédét megszakasztani, minden egyéb tárgyunkat a következő számra halasztottul?. *) E rovat alatt megjelent czikkekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Szerk. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: НеГИМПП Aillai. о ,£ ЬЛ t л « £ j чл « rs ^ s •Ï*гО ЬЛ ^ чц Я * N го « ш § @1 ф да т »в т ЬЛ 4ф *а «И ^2 ь £ о •г~> СЛ о N :о 4* N в ’•Я о SS 4D го N г—Н Ф а ьл чэ '5 ® Й ЙЗ гё 3 g о к ® 5ч! Si Ьл 40 Ф ,-lá N1 С Ф гг сю •: ф Oá •> а оз £ о ., 'О > Ú. es ЬЛ 2 Ф С 02-о ZD-» о Dő ьл п О _ф гг) = Я Я ~ 02 5 2 :§ ■—' -Î5 'л .—. • о “ > « ё£чЗ S5 « Яг ЬЛ —■ ф ч-э Ф 22 'о S3 .О « g ся -23 О £.‘5-гг QJ ”th ф Oá ^ s 02 ^ 'S < Ьл :0 (S3 :о Oá н :0 si ф т ^ 03 У 13 СП) о а N о .aw-2 > S N g *5 ""S ^ ЬЛ 43 ^ о 5 а т ежиЗ ш 3 S3 л я N ■" 03 с о 'S гЬ > Oá • Sík н О 41). ф чг пз ьл с чг ' — О) 2 Ч§-О sí 'Л 'О N ЬЛ Ф Я cs СО со О erORSKOCSIZISI JELENTÉS. Alólirt tisztelettel jelenti, bogy okt. 12-étöl gyorskocsijai egyenesen közlekednek az újonnan megnyitott Nagyszebeni vaspályával. A gyorskocsik Brassóból minden nap réggel 3 órakor indulnak és estve a személyvonat elindulása előtt érkeznek Nagy-Szebenbe, úgy hogy Brassóból Becsig az utat 40 órányi gyorsasággal lehet megtenni. Egy hely ára Brassóból Nagyszebenig 8 frí. 3© ki*, oszt. ért. 30 font szabadmálbával. Az elindulás a „Nr. 1“ czimíi vendéglőből történik. BRASSÓ, 1872. október havában. 153 1—3 Ti ÏÎÏ1 ÉLESZTŐI!! naponta frissen, legkitűnőbb minőségben, kicsiben és nagyban, egész fontnyi csomagokban 50 oszt. ért. krajezárért fontja kapható főraktárunkban, alsó nngyutcza 250. szóin hátul az udvaron. Minden élesztő annál hatásosabb, minél frissebben használtaik, és mivel a mi élesztőnk már néhány órával a gyárbani készítése után raktárunkba érkezik, úgy a n. t. közönség azt nálunk jobb állapotban kapja, mind bármely kívülről szállított készítményt. Magasfoku spi- ritust is ajánlunk legolcsóbb árban. 154 1—3 Türk J. és túr SU.
