Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-10-06 / 80. szám

318 kai pártoskodás és a pártvéleménynek ellensé­geskedéssé fajulása. Ne várjak csupán elöljáró embereinktől ennek elenyésztetését; hanem kö­rünkben munkáljunk e czélra mindnyájan. Iía nagy veszély volna, egyesülnénk mind­nyájan a veszély elhárítására. Törekedjünk köz­erővel azon valóban létező veszély ellen, a mely elmaradottságunk esetében a nyugati iniveltség hóditó hatalmával fenyegeti létezésünket. Országgyűlés. Szept. 30-diki ülés. Elnök bejelenti, hogy a király névnapja tisztele­tére okt. 4-én isteni tisztelet fog tartatni, és bogy a jász-kun kerületek a virilis intézmény megszüntetését kérik. Tassy Miklós választása — a választó jegyzö- .könyv hiánya miatt megsemmisittetett. Simonyi Lajos b. ez eset folytán megjegyzi, hogy a megye bizottmá­nyának kötelessége — a belügyminiszter felelőssége mel­lett — gondoskodni arról, hogy egy választási elnök akár tudatlanságból, akár impertinentiából a házzal pacz- kálni ne merészeljen. Lónyay János beadja a IV. bí­ráló bizottság jelentését, mely szerint minden jobboldali választást rendben talált, baloldalit ellenben egyet 'sem. Botos Kálmán, az V. bíráló bizottság jelentését adja be. Érdekes ebben Schreiber Frigyes mandátumára nézve tett azon nyilatkozat, hogy a választás — a mandátum német nyelven kelte daczára •— „a hiteles magyar for­dítás a választás rendben lefolytát igazolván“ — helyes­nek és jogérvényesnek tekintetett. Tóth Vilmos bel­ügyminiszter Degré Alajosnak a borsodmiskolczi kihá- zasitó egylet ügyében tett interpellátiójára felel. El­mondja az ügy származását. A belügyminisztériumi szám­vevőség közhasznúnak tekintvén és találván ez egyle­tet, elfogadta azt, a miért nála 4000 tag aláírással ké­relmezett is. Nem sokára ezután 4700-ra emelkedett az egylet tagjainak száma, s ez iránt az egylet módo­sításokat terjesztett föl, melyek állítólag igen előnyére válnak a tagoknak. Ez alapszabályokat azonban visz- szaküldte a minisztérium, minthogy azoknak számadatai nem voltak tiszták. Ezután nemsokára bekövetkezett a vádak hosszú sora az egylet ellen, de könyveinek megvizsgálására nézve az adatott válaszul, hogy azok még nem készek, tehát meg nem tekinthetők. A dol­gok megvizsgálására kiküldött titkár a borsod-miskol- czi egylet ügyeit teljesen zavartnak mondta, de hogy hogyan lehetne ezen segíteni, az iránt nem tett javas­latot. A borsod-miskolczi kiházasitó-egylet botrányai „Hol van Anta a jósnő, Anta a szent, ő megjö­vendölte,“ de Antát még nem lehetett látni. A fejedelem még ott volt a sziklában. Látta az ősz sötét alakját mindinkább ködszerüvé válni s végre egy jaj kiáltással egészen elhalványulni, azután sóhajtva tekintett kökezére, melyről a keztyüt elvesztette és visz- szalovagolt városába. Az utczákat ellepő nép körül- vevé őt és megpillantá kőkezét. „Ez azon kéz, mely bennünket nyom, mely min­ket kínoz, vágjátok le, el vele; emberektől s nem kö­vektől akarunk kormányoztatni.“ Most tört át Anta a tömegen. „Mit beszéltek, ti dőrék, csalódtak, az uj fény kápráztat titeket. Menjetek a fejedelemhez holnap, mi­kor szemetek jobban megszokta a világosságot s néz­zétek meg, vajon keze nem lágy-e mint az enyém; kigy- jetek Anta szavának, mely azt mondja, hogy ö az uj világban uj uralkodó lesz.“ „Higyjetek a jósnőnek,“ hangzók mindenütt, és mindenki látni akará, de mielőtt a fejedelem köszön­hetett volna megmöntojének, Anta eltűnt. Midőn estve ismét kérdezősködött utána, jött az öreg dajka, Anta anyja gyászban és kényekkel s egy urnát nyújtott neki. „Anta távol van, őt nem láthatod, de küldi ne­ked ezen urnát, hogy belemártsd kezed.“ A fejedelem mondá: „Cselekszem, mint ő meghagyá,“ és az urnába mérité kezét. Érezte melegedni és lágyulni, s midőn kivevé, vérbe volt borítva. Anta szívevére töltötte meg az urnát, melynek érczébe hegyes ponccal vésve volt: 0- ^Anta elővette atyja yatanganját és utat nyitott szíve vérének, mert tudta, hogy vére a szívnek, mely az emirt szerette, meglágyitja a márványt. Mond meg ezt neki, oh anyám!“ Következő reggel a fejedelem alattvalóinak puha, meleg kezet nyújtott üdvözlésükre, ugyanazon szelíd kezet, melylyel azután felettük uralkodott. Az ország­ban világosság volt, de a fejedelem szivében sötétség maradt. : nem a megerősített alapszabályok folytán, hanem ezek meg nem tartása miatt következtek. A kormány nem hanyagolta el felügyeleti jogát, midőn az interpellate jött, rég tárgyalásban volt ez ügy Borsodmegye hatósá-; gával. A mi végre a czélzást illeti, hogy a kormány) tekintettel a választásokra halasztotta el e botrányok I kiderítését, állításuk alaptalanságáról meggyőződhetné-; 1 nek, ha megtudnák hitelesen a borsod-miskolczi hir- ; hedt férfiak pártállását. Degré Alajos rövid válasza után a ház többsége tudomásul veszi a miniszter vála­szát. Következik a válaszfelirati vita folytatása. Tri- funácz Sándor röviden kifejtve nézeteit az általa beadott felirati javaslat mellett szól s arra kéri a házat, hogy a felirati javaslatok megbirálásánál, az abban kifejtett né­zeteket nem a szokott, kizárólag specialisticus magyar, vagy dualisticus német-magyar, hanem egy elfogulatlan cosmopolitikus Szempontból kell szemügyre venni. Csak is igy érhetik el azt, hogy a haza minden polgárai irányá­ban egyformán részrehajlatlanok, igazságosak legyenek. Schwarz Cryula nyíltan és határozottan kijelenti, részé­ről a franczia-német háború bevégzése óta, a közjogi küzdelem folytatását nem tartja egyébnek, mint valódi szerencsétlenségnek s e részben nyíltan bevallja solida- ritását a ház többségével a közjogi alap kérdésére nézve. E nyilatkozat után szóló áttér a beadott javaslatok bí­rálatára s az övének ajánlásával fej ezé be beszédét. Lukács Béla hosszabban fejtegeti a jobboldal eddigi tetteinek és szándékainak jövőre való üdvös voltát s azután a bizottsági javaslatra adja szavazatát. Ülés október 1-jén, A H. és IX. igazoló bizottság jelentése szerént a kifogásolt képviselők igazoltattak, kivéve Vojnics Bar­nabást, ki ellen vizsgálat rendeltetett el. Ezután a Né­metországgal kötött postaszerzödésröl szóló tvjavaslat fel­olvastatván, Nikolics és Csernátony észrevételei után a háztól általánosságban elfogadtatott. Utána napirendre kerül az 1869. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fi­zetendő összeg fodözéséröl szóló törvényjavaslat, melyet Széli Kálmán ajánl elfogadásra a központi bizottság nevében. Csanády Sándor a 492.000 frtnyi összegnek meg­szavazása ellen nyilatkozik; szavazásnál a többség el­fogadja a javaslatot, s ezután az 1870-iki elölegezési hitelmivelet födözéséről szófó törvjavaslat fogadtatott el úgyszintén a közös hadügyminisztériumnak 1871-re enge­délyezett 300,000 frtnyi póthitel Magyarországra eső részének fedezése is. Az osztrák Lloyd társulat segélyezését illető tör­vényjavaslatnál Simonyi Lajos a czim ellen tesz ki­fogást az osztrák-magyar „birodalom“ kifejezése miatt. P. Szathmáry inkább egy szövetséges állam segélye­zését, mint hazánk érdekei előmozditását látja a „Lloyd“ subventionálásában. Gubody Sándor a „Lloyd“ sub- ventióját nemcsak fölösleges, de károsnak is tartja. Töb­bek közt mondja: Én nem vádolom a minister urakat, ők a korona ügyérei, választottjai az uralkodónak, ki egyszersmind ausztriai császár és elvállalt kötelességük őrködni a felett, hogy a 1867-iki kiegyezés általt készült azon lánczból, mely Magyarországot az ausztriai biro­dalom roskadozó oszlopához köti, egy szem, egy kapocs ki ne ugorjék; vádolom azonban a túlsó padokon ülő képviselőket, kiket a nemzet választott azért, hogy an­nak legyenek ügynökei, s önök a helyett, hogy intéz­kedjenek nehogy a haza azon láncznak folytonos szorí­tása alatt, lelkét ki adja, önmagok segítenek azt mindig szorosabbra fűzni. S z 1 á v y arra, hogy a nevezett társaság csak osztrák érdekeket szolgál, ezeket mondja : Azt, hogy a mi érdekünk nem azonos, sőt ellentétbe van a monarchia másik felének érdekével, azt részemről egyáltalában el nem fogadom. A mi érdekünk közös és nem az a mi feladatunk, hogy egyik fél a másik rovására gyarapod­jék, hanem az, hogy közös erővel emeljük az összes erejét. Vannak imitt-amott ellentétes"“ érdekek, azokat ki kell egyenlíteni, nem pedig az ellentétet még élesebbé tenni. — A többség ezután elfogadja a bizottság javas­latát mire a gyűlés véget ért. Románok missiója. A tudós Amante szerkesztése alatt Macaratában megjelenő „La Confederazione Latina“ czimü újság kijelöli az utat a románok részére, ha azt akarják, hogy hazájokat s az összes latinságot a fenyegető ve­szélytől megmentsék. A czikk iránya ez egy szóban van kifejezve: „propaganda“. A latinfaj egyesülése: mit egész Európa kelet boulevardja gyanánt üdvözölne. A románok a latinvilág lengyeléi; belementek a hálóba, melyet számukra a cselszövény készített — s választottak magoknak egy német fejedelmet. Hallotta-e, vagy olvasta-e valaki: hogy a német hazájához hűtlen lett volna? akkkor hát hűtlennek kell lennie fogadott hazája iránt s ez elég nagy szerencsétlensége a romá­noknak ! Valamint a nyugati Itália saját erején fölszaba­dult, ép úgy kell fölszabadulnia keleti Itáliának is. De erre szükséges: hogy Romania tüntesse ki maga min­den férfias erényét, szükség hogy maga törje szét lán- czait. Neki kell lenni azon Péternek, melyen föl fog épülni — a latinvilág ! V egye s. (Л „K. Z.“ említi,) hogy a bécsi fötanodákat 1100 magyar ifjú látogatja, s megjegyzi, hogy chez váljon mit szól a „Nemere“ ? Hát azt, hogy a magyarok jobban tisztelik az ide­gen német nyelvet, mint a szászok a törvényes honi magyart. Hadd tanuljanak törekvő ifjúink azon város­ban és nyelven, mely fejlődhetett, inig a magyarok érte fegyverben voltak; ha visszatérnek hazájukba, majd egyenlő fegyverrel küzdhetnek a honfiatlanok ellen. (Háromszék kézdi-orbai) kerületében a jobboldal hir- szerént főispán Lázár Mihályt akarja felléptetni je­löltnek. (Pogarasvidcken) értesülésünk szerént, a választók összeírásához mentői hamarabb hozzáfognak, miután ez ügyben a főkapitány Pestre idéztetett és utasításokkal láttatott el. (Fogarasban egy leányncvclde) fölállításán működ­nek, mely még ez ősz folytán megnyílnék. Érdemlett sikert kívánunk e korszerű ügynek. (A llOSSZnlalusi felső népiskola) megnyitása mi­niszteri rendeletből f. év november 1-jére halasztatott. (A olt magyar királyi biztos) gr. Péchy Manóhoz a brassói communitás hálairatot intéz Erdély körüli ér­demeiért. A feliratot még talán lapunkban is közölni fogjuk , még pedig viszontudvariasságból ri é m e t ü 1, mert ezen nyelven volt szerkesztve azon hivatalos érte­sítés, melyben a magyar k. kormánybiztos a „Ne­mere“ szerkesztőségének tudtul adta a k. biztosság­nak az erdélyi részekben megszűnését, s melyért mi 10 oszt. ért. krajszár postadíjt is fizettünk. (Déván az erdélyi román) nép- és irodalom mű­velő-társulat jövő évi közgyűlésének alkalmából a ro­mán nők munka-kiállitást terveznek a dévai román templom javára. E czélból már gyűlést is tartottak, melyben az igazgató-választmányt kinevezték s az el­nököt, Dunka Constántint megbízták, hogy a magyar birodalomban lakó román nőkhöz a kiállítandó tárgyak I beküldése iránt felhívást intézzen. Az elnök ily értelem­ben már szét is küldé felhívását. (Merész fogadás.) M.-Vásái'helytt S. J. ács-mester fogadott J. A. gyógyszei’észszel még pedig oly formán, hogy ha a baloldal győz J. A. ujj onnan épült házát oda­adja ingyen; ellenben, ha a jobboldal győz S. J. lcöte- ! lezte magát, hogy 32 segédjével 3 évig ingyen fog dol- I gozni a J. A. részéi’e. A választás megtöidént s most ! a pártvezérek által föllovalt ács kéri a palotát. Ez min­denesetre oi'iginalis neme lenne a vagyonszerzésnek. (A székely hírlap dementálja ezen fogadást.) (A romániai kormány) f. hó 13-án vévé át a terü­letén levő vasútvonalokat saját kezelése alá. A román- bukurest-pitesti vonalokat a társaság az államkezesség alatt f. hó 13-án hozta forgalomba. A társaság megbí­zottja vezérigazgató Guillour ur által kötelezi magát afta, hogy a még be nem végzett munkálatokat elvégzi a hiányokat pótolja: s még egy pár ilyen kötelezettsé­get vállalt magára a társaság. Ebből látszik hogy az átvételi feltételek a koi’mányra s a társasági*a nézve igen kedvezők; ha már a kamarák is oly jól lesznek hangolva, akkor mindkét fél csak szerencsét kívánhat magának, hogy oly olcsó áron gázolt ki a zavarból. Egyszersmind értesülünk a felöl, hogy a romániai kor­mány megbízottja s az osztrák magyar consul között megállapodások jöttek létre a vasúti csatlakozásokat il­letőleg (mi minket erdélyieket eminenter érdekel) s az illető egyezmény aláii’ása már megtörtént volna. (Mitői puszlnlnak cl a póczegerek?) Kolozsvárit egyik polgár udvai’át annyira ellepték volt a póczegerek, hogy járni alig lehetett tőlük. — Kiirtásuki’a mindent elkövetett, de siker nélkül. Egy barátja adott neki egy tövis disznót, hogy eressze éjjel szabadon az udvarra és csakugyan alig pár napra, a csúnya állatok felmond­ták szállásukat s odább álltak egytöl-egyig. (A távol keleten,) Ázsia legkeletibb részeiben meg­lepő fejleményeknek nézünk eleibe. Japan, amaz or­szág, mely a világ bámulatára ezeréves tespedésből a legélénkebb haladás terére lépett: Japánnak jut e fejle­mények közt az oroszlán rész. A közte és Korea közt kitörendő háborúban a hóditó és mivelődés terjesztő feladata neki jutott. A koreaiak királya, ki eddig azon

Next

/
Thumbnails
Contents