Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-10-06 / 80. szám

318

kai pártoskodás és a pártvéleménynek ellenségeskedéssé fajulása. Ne várjak csupán elöljáró embereinktől ennek elenyésztetését; hanem körünkben munkáljunk e czélra mindnyájan.

Iía nagy veszély volna, egyesülnénk mindnyájan a veszély elhárítására. Törekedjünk közerővel azon valóban létező veszély ellen, a mely elmaradottságunk esetében a nyugati iniveltség hóditó hatalmával fenyegeti létezésünket.

Országgyűlés.

Szept. 30-diki ülés.

Elnök bejelenti, hogy a király névnapja tiszteletére okt. 4-én isteni tisztelet fog tartatni, és bogy a jász-kun kerületek a virilis intézmény megszüntetését kérik. Tassy Miklós választása — a választó jegyzö- .könyv hiánya miatt megsemmisittetett. Simonyi Lajos b. ez eset folytán megjegyzi, hogy a megye bizottmányának kötelessége — a belügyminiszter felelőssége mellett — gondoskodni arról, hogy egy választási elnök akár tudatlanságból, akár impertinentiából a házzal pacz- kálni ne merészeljen. Lónyay János beadja a IV. bíráló bizottság jelentését, mely szerint minden jobboldali választást rendben talált, baloldalit ellenben egyet 'sem. Botos Kálmán, az V. bíráló bizottság jelentését adja be. Érdekes ebben Schreiber Frigyes mandátumára nézve tett azon nyilatkozat, hogy a választás — a mandátum német nyelven kelte daczára •— „a hiteles magyar fordítás a választás rendben lefolytát igazolván“ — helyesnek és jogérvényesnek tekintetett. Tóth Vilmos belügyminiszter Degré Alajosnak a borsodmiskolczi kihá- zasitó egylet ügyében tett interpellátiójára felel. Elmondja az ügy származását. A belügyminisztériumi számvevőség közhasznúnak tekintvén és találván ez egyletet, elfogadta azt, a miért nála 4000 tag aláírással kérelmezett is. Nem sokára ezután 4700-ra emelkedett az egylet tagjainak száma, s ez iránt az egylet módosításokat terjesztett föl, melyek állítólag igen előnyére válnak a tagoknak. Ez alapszabályokat azonban visz- szaküldte a minisztérium, minthogy azoknak számadatai nem voltak tiszták. Ezután nemsokára bekövetkezett a vádak hosszú sora az egylet ellen, de könyveinek megvizsgálására nézve az adatott válaszul, hogy azok még nem készek, tehát meg nem tekinthetők. A dolgok megvizsgálására kiküldött titkár a borsod-miskol- czi egylet ügyeit teljesen zavartnak mondta, de hogy hogyan lehetne ezen segíteni, az iránt nem tett javaslatot. A borsod-miskolczi kiházasitó-egylet botrányai

„Hol van Anta a jósnő, Anta a szent, ő megjövendölte,“ de Antát még nem lehetett látni.

A fejedelem még ott volt a sziklában. Látta az ősz sötét alakját mindinkább ködszerüvé válni s végre egy jaj kiáltással egészen elhalványulni, azután sóhajtva tekintett kökezére, melyről a keztyüt elvesztette és visz- szalovagolt városába. Az utczákat ellepő nép körül- vevé őt és megpillantá kőkezét.

„Ez azon kéz, mely bennünket nyom, mely minket kínoz, vágjátok le, el vele; emberektől s nem kövektől akarunk kormányoztatni.“ Most tört át Anta a tömegen.

„Mit beszéltek, ti dőrék, csalódtak, az uj fény kápráztat titeket. Menjetek a fejedelemhez holnap, mikor szemetek jobban megszokta a világosságot s nézzétek meg, vajon keze nem lágy-e mint az enyém; kigy- jetek Anta szavának, mely azt mondja, hogy ö az uj világban uj uralkodó lesz.“

„Higyjetek a jósnőnek,“ hangzók mindenütt, és mindenki látni akará, de mielőtt a fejedelem köszönhetett volna megmöntojének, Anta eltűnt. Midőn estve ismét kérdezősködött utána, jött az öreg dajka, Anta anyja gyászban és kényekkel s egy urnát nyújtott neki.

„Anta távol van, őt nem láthatod, de küldi neked ezen urnát, hogy belemártsd kezed.“ A fejedelem mondá: „Cselekszem, mint ő meghagyá,“ és az urnába mérité kezét. Érezte melegedni és lágyulni, s midőn kivevé, vérbe volt borítva. Anta szívevére töltötte meg az urnát, melynek érczébe hegyes ponccal vésve volt: 0- ^Anta elővette atyja yatanganját és utat nyitott szíve vérének, mert tudta, hogy vére a szívnek, mely az emirt szerette, meglágyitja a márványt. Mond meg ezt neki, oh anyám!“

Következő reggel a fejedelem alattvalóinak puha, meleg kezet nyújtott üdvözlésükre, ugyanazon szelíd kezet, melylyel azután felettük uralkodott. Az országban világosság volt, de a fejedelem szivében sötétség maradt.

: nem a megerősített alapszabályok folytán, hanem ezek meg nem tartása miatt következtek. A kormány nem hanyagolta el felügyeleti jogát, midőn az interpellate jött, rég tárgyalásban volt ez ügy Borsodmegye hatósá-; gával. A mi végre a czélzást illeti, hogy a kormány) tekintettel a választásokra halasztotta el e botrányok I kiderítését, állításuk alaptalanságáról meggyőződhetné-; 1 nek, ha megtudnák hitelesen a borsod-miskolczi hir- ; hedt férfiak pártállását. Degré Alajos rövid válasza után a ház többsége tudomásul veszi a miniszter válaszát. Következik a válaszfelirati vita folytatása. Tri- funácz Sándor röviden kifejtve nézeteit az általa beadott felirati javaslat mellett szól s arra kéri a házat, hogy a felirati javaslatok megbirálásánál, az abban kifejtett nézeteket nem a szokott, kizárólag specialisticus magyar, vagy dualisticus német-magyar, hanem egy elfogulatlan cosmopolitikus Szempontból kell szemügyre venni. Csak is igy érhetik el azt, hogy a haza minden polgárai irányában egyformán részrehajlatlanok, igazságosak legyenek. Schwarz Cryula nyíltan és határozottan kijelenti, részéről a franczia-német háború bevégzése óta, a közjogi küzdelem folytatását nem tartja egyébnek, mint valódi szerencsétlenségnek s e részben nyíltan bevallja solida- ritását a ház többségével a közjogi alap kérdésére nézve. E nyilatkozat után szóló áttér a beadott javaslatok bírálatára s az övének ajánlásával fej ezé be beszédét. Lukács Béla hosszabban fejtegeti a jobboldal eddigi tetteinek és szándékainak jövőre való üdvös voltát s azután a bizottsági javaslatra adja szavazatát.

Ülés október 1-jén,

A H. és IX. igazoló bizottság jelentése szerént a kifogásolt képviselők igazoltattak, kivéve Vojnics Barnabást, ki ellen vizsgálat rendeltetett el. Ezután a Németországgal kötött postaszerzödésröl szóló tvjavaslat felolvastatván, Nikolics és Csernátony észrevételei után a háztól általánosságban elfogadtatott.

Utána napirendre kerül az 1869. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összeg fodözéséröl szóló törvényjavaslat, melyet Széli Kálmán ajánl elfogadásra a központi bizottság nevében. Csanády Sándor a 492.000 frtnyi összegnek megszavazása ellen nyilatkozik; szavazásnál a többség elfogadja a javaslatot, s ezután az 1870-iki elölegezési hitelmivelet födözéséről szófó törvjavaslat fogadtatott el úgyszintén a közös hadügyminisztériumnak 1871-re engedélyezett 300,000 frtnyi póthitel Magyarországra eső részének fedezése is.

Az osztrák Lloyd társulat segélyezését illető törvényjavaslatnál Simonyi Lajos a czim ellen tesz kifogást az osztrák-magyar „birodalom“ kifejezése miatt. P. Szathmáry inkább egy szövetséges állam segélyezését, mint hazánk érdekei előmozditását látja a „Lloyd“ subventionálásában. Gubody Sándor a „Lloyd“ sub- ventióját nemcsak fölösleges, de károsnak is tartja. Többek közt mondja: Én nem vádolom a minister urakat, ők a korona ügyérei, választottjai az uralkodónak, ki egyszersmind ausztriai császár és elvállalt kötelességük őrködni a felett, hogy a 1867-iki kiegyezés általt készült azon lánczból, mely Magyarországot az ausztriai birodalom roskadozó oszlopához köti, egy szem, egy kapocs ki ne ugorjék; vádolom azonban a túlsó padokon ülő képviselőket, kiket a nemzet választott azért, hogy annak legyenek ügynökei, s önök a helyett, hogy intézkedjenek nehogy a haza azon láncznak folytonos szorítása alatt, lelkét ki adja, önmagok segítenek azt mindig szorosabbra fűzni. S z 1 á v y arra, hogy a nevezett társaság csak osztrák érdekeket szolgál, ezeket mondja : Azt, hogy a mi érdekünk nem azonos, sőt ellentétbe van a monarchia másik felének érdekével, azt részemről egyáltalában el nem fogadom. A mi érdekünk közös és nem az a mi feladatunk, hogy egyik fél a másik rovására gyarapodjék, hanem az, hogy közös erővel emeljük az összes erejét. Vannak imitt-amott ellentétes"“ érdekek, azokat ki kell egyenlíteni, nem pedig az ellentétet még élesebbé tenni. — A többség ezután elfogadja a bizottság javaslatát mire a gyűlés véget ért.

Románok missiója.

A tudós Amante szerkesztése alatt Macaratában megjelenő „La Confederazione Latina“ czimü újság kijelöli az utat a románok részére, ha azt akarják, hogy hazájokat s az összes latinságot a fenyegető veszélytől megmentsék.

A czikk iránya ez egy szóban van kifejezve: „propaganda“. A latinfaj egyesülése: mit egész Európa kelet boulevardja gyanánt üdvözölne.

A románok a latinvilág lengyeléi; belementek a hálóba, melyet számukra a cselszövény készített — s választottak magoknak egy német fejedelmet. Hallotta-e,

vagy olvasta-e valaki: hogy a német hazájához hűtlen lett volna? akkkor hát hűtlennek kell lennie fogadott hazája iránt s ez elég nagy szerencsétlensége a románoknak !

Valamint a nyugati Itália saját erején fölszabadult, ép úgy kell fölszabadulnia keleti Itáliának is. De erre szükséges: hogy Romania tüntesse ki maga minden férfias erényét, szükség hogy maga törje szét lán- czait. Neki kell lenni azon Péternek, melyen föl fog épülni — a latinvilág !

V egye s.

(Л „K. Z.“ említi,) hogy a bécsi fötanodákat 1100 magyar ifjú látogatja, s megjegyzi, hogy chez váljon mit szól a „Nemere“ ?

Hát azt, hogy a magyarok jobban tisztelik az idegen német nyelvet, mint a szászok a törvényes honi magyart. Hadd tanuljanak törekvő ifjúink azon városban és nyelven, mely fejlődhetett, inig a magyarok érte fegyverben voltak; ha visszatérnek hazájukba, majd egyenlő fegyverrel küzdhetnek a honfiatlanok ellen.

(Háromszék kézdi-orbai) kerületében a jobboldal hir- szerént főispán Lázár Mihályt akarja felléptetni jelöltnek.

(Pogarasvidcken) értesülésünk szerént, a választók összeírásához mentői hamarabb hozzáfognak, miután ez ügyben a főkapitány Pestre idéztetett és utasításokkal láttatott el.

(Fogarasban egy leányncvclde) fölállításán működnek, mely még ez ősz folytán megnyílnék. Érdemlett sikert kívánunk e korszerű ügynek.

(A llOSSZnlalusi felső népiskola) megnyitása miniszteri rendeletből f. év november 1-jére halasztatott.

(A olt magyar királyi biztos) gr. Péchy Manóhoz a brassói communitás hálairatot intéz Erdély körüli érdemeiért. A feliratot még talán lapunkban is közölni fogjuk , még pedig viszontudvariasságból ri é m e t ü 1, mert ezen nyelven volt szerkesztve azon hivatalos értesítés, melyben a magyar k. kormánybiztos a „Nemere“ szerkesztőségének tudtul adta a k. biztosságnak az erdélyi részekben megszűnését, s melyért mi 10 oszt. ért. krajszár postadíjt is fizettünk.

(Déván az erdélyi román) nép- és irodalom művelő-társulat jövő évi közgyűlésének alkalmából a román nők munka-kiállitást terveznek a dévai román templom javára. E czélból már gyűlést is tartottak, melyben az igazgató-választmányt kinevezték s az elnököt, Dunka Constántint megbízták, hogy a magyar birodalomban lakó román nőkhöz a kiállítandó tárgyak I beküldése iránt felhívást intézzen. Az elnök ily értelemben már szét is küldé felhívását.

(Merész fogadás.) M.-Vásái'helytt S. J. ács-mester fogadott J. A. gyógyszei’észszel még pedig oly formán, hogy ha a baloldal győz J. A. ujj onnan épült házát odaadja ingyen; ellenben, ha a jobboldal győz S. J. lcöte- ! lezte magát, hogy 32 segédjével 3 évig ingyen fog dol- I gozni a J. A. részéi’e. A választás megtöidént s most ! a pártvezérek által föllovalt ács kéri a palotát. Ez mindenesetre oi'iginalis neme lenne a vagyonszerzésnek. (A székely hírlap dementálja ezen fogadást.)

(A romániai kormány) f. hó 13-án vévé át a területén levő vasútvonalokat saját kezelése alá. A román- bukurest-pitesti vonalokat a társaság az államkezesség alatt f. hó 13-án hozta forgalomba. A társaság megbízottja vezérigazgató Guillour ur által kötelezi magát afta, hogy a még be nem végzett munkálatokat elvégzi a hiányokat pótolja: s még egy pár ilyen kötelezettséget vállalt magára a társaság. Ebből látszik hogy az átvételi feltételek a koi’mányra s a társasági*a nézve igen kedvezők; ha már a kamarák is oly jól lesznek hangolva, akkor mindkét fél csak szerencsét kívánhat magának, hogy oly olcsó áron gázolt ki a zavarból. Egyszersmind értesülünk a felöl, hogy a romániai kormány megbízottja s az osztrák magyar consul között megállapodások jöttek létre a vasúti csatlakozásokat illetőleg (mi minket erdélyieket eminenter érdekel) s az illető egyezmény aláii’ása már megtörtént volna.

(Mitői puszlnlnak cl a póczegerek?) Kolozsvárit egyik polgár udvai’át annyira ellepték volt a póczegerek, hogy járni alig lehetett tőlük. — Kiirtásuki’a mindent elkövetett, de siker nélkül. Egy barátja adott neki egy tövis disznót, hogy eressze éjjel szabadon az udvarra és csakugyan alig pár napra, a csúnya állatok felmondták szállásukat s odább álltak egytöl-egyig.

(A távol keleten,) Ázsia legkeletibb részeiben meglepő fejleményeknek nézünk eleibe. Japan, amaz ország, mely a világ bámulatára ezeréves tespedésből a legélénkebb haladás terére lépett: Japánnak jut e fejlemények közt az oroszlán rész. A közte és Korea közt kitörendő háborúban a hóditó és mivelődés terjesztő feladata neki jutott. A koreaiak királya, ki eddig azon