Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-09-26 / 77. szám

Szivére kötjük a hazai közönségnek jelen intő szózatunkat; — és a kik az ország becsületét és tekin­télyét a könnyen hivök lelkiismeretlen tévútra terelése által koczkára teszik, vegyék fontolóra, hogy a felelős­ség nem minket, hanem igenis azokat terhelendi, kik a bizonyára nem kevésbé hazafias érzelmű kiállítási közegek becsületes fáradozásait oly kevéssé támogatták. Kelt Pesten, 1872. szeptember hó 19-én. Elnök távollétében : Németh Imre, kormánybiztos. Steinacker Ödön, főtitkár. Hála nyilvánítás. Édes kötelességet hiszek teljesíteni, midőn a sze­rencsétlenek nevében köszönetét mondok mindazon bras­sói és vidéki nemeskeblü emberbarátoknak, kik a máj. 22-én elhamvadt gyergyó-szárhegyi templom és kolostor segélyére könyöradományaikkal járultak. Nagy volt a szenvedett kár s az okozott nyomor, de szintoly nagy volt a jó lelkek áldozatkészsége is — mit a 115 irtot kitevő segély fényesen igazol. Legyenek boldogok jó cselekedeteik öntudatában a nagylelkű adakozók s ve­gyék el mindannyian jutalmukat attól, ki valamint az ö nevében nyújtott pohárvizet, úgy a szegény özvegy­nek perselv fillérét jutalom nélkül nem hagyja. Egyik tagja a brassói zárdának. T a n ü g y. Gyorsírászati tanfolyamot nyitott Kézdi-Vásárhelyt! Szotyori Józsefi, törvényszéki joggyakorló és gyorsírá­szati vizsgázott tanár. E tanfolyam, hangsúlyozván s ministerium, hogy az előléptetéseknél hasonló qualificatif mellett a gyorsírás ismerete tekintetbe fog vétetni, kü lönösen a törvényszékek és járásbíróságok segéd- és kezelő személyzetének a gyorsirásbani tanítására nyit tatott meg. Előadókul a buda-pesti magyar gyorsíró- egylet által Szotyori József és Hadik Richárd gyors irászati tanárok neveztettek ki, utóbbi azonban a gym nasiumban s egyes privátórákban azt különben is elő adván a szept. 22-dikén megnyitott tanfolyamon 8zo tyori József ur buzgolkodik. Előadás helyisége a város leányiskola nagy terme. Órák: hétfőn, szerdán, pénte ken, szombaton 7—8-ig este. A tanfolysm 50 órán terjed, tagsági díj az egész tanfolyam hallgatásáért 5 frt. o. é. Különösen örvendünk, hogy a törvényszék és járásbirósági tagokon kívül a honvédség és a keres kedő személyzet is szép számmal van képviselve. Bár csak minél többen lennénk, hog}r Hadik Richárd tanái ur ez ügyben felajánlott szívességét s elismert tapinta tosságát is igénybe vehetnök. Bírjuk azonban ígéreté hogy a gvorsirászat történelmét s századunkhoz méltó jelenlegi állását egy pár órában megismertetendő mi el is várunk. T ö b b e n. V <* g y e s, (Svéd CS Norvégot,szag) királya XV. Károly Lajo: Jenő f. hó 18.án Malmoeban meghalt 46 éves korában Egy leánya maradt ki 1869-ben a dán koronaörököshe: ment nőül, de miután az ország alkotmánya szerént < női ág nem bir örökösödési joggal, a korona Frigye Oszkár ostgothlandi herczegre szállt, ki IT. Oszkár né' alatt f. hó 20-án trónra lépett és az ország főbb hiva talnokaival az esküt az alkotmányra letette. Az uj ki rály öcscse az elhunytnak, kinek halála alkalmából ; magyar király 12 napi udvarigyászt rendelt. (A kcpviselőlláz osztályai) f. hó 20-án elfogadtál a közelebbről beadott törvényjavaslatokat — Ludovik; akadémia, világkiállítás, honvédzászlóaljak szaporítása szerződések s a tb. (Hogy lesznek mások?) A német birodalom kivi vott egységét a nyelvre is kitérj észté. Záros határ időt tűzött ki azon francziáknak, kik magukat feltét lenül nem vetik alá a német nyelv uralmának, és ezek nek Elsasst jan. 1. oda kell hagyni. A belgrádi rend őrfönök a 40 millióból álló nemzet példáján elindulva a napokban hasonló intézkedést tett. Elrendelte, hog; a vendégfogadók és korcsmák helyiségeinek tulajdo nosai ne merjenek német nyelven irt étlapot tártéin valamint, hogy tiltsák pinezéreiknek németül beszéli a vendégekkel. Nálunk ez máskép van. A mi ma g var kormányunk tagjai örülnek, ha a hivatalos nye. vet mellőzhetik. A napokban is járt egy küldöttség kereskedelmi minisztériumnál, mely küldöttség magi „magyar kereskedők“ küldöttségének nevezte, és n< met albumot nyújtott át a miniszternek. A miniszte mint olvassuk - a német albumot még köszönő tel is fogadta. Egy belgrádi levelező megjegyzi hogy Bel- grád hivatalos és boltfeliratai egyedül szerbül vannak kiírva. A magyar nyelv még is csak terjedtebb nyelv, mint a szerb, többet is nyomunk a nemzetek társadal­mában, mint ők ; de azért mi szükségesnek látjuk min­dent két nyelven hirdetni, s igy felmenteni az idegent még az alól is, hogy legalább nehány elnevezést ta­nuljon meg magyarul. Udvariasság; de nemzeti ér- ! dekéinknek a sok közt ez is egyik elhanyagolása. A mi türelmességüuk általában nevetséges és szomorú, bár- ; mely más nemzetével hasonlítsuk is össze. (A három császár találkozása) a porosz udvarnak i 1,000.000 tallérba került. A koronaherczeg ünnepélye j 100.000 tallért igényelt. Jövő évben Bécsre kerül a1 sor a megvendégeltetésre. (A „Gyors Posla) a Magyar Újságba fog olvadni, | melyet Okt. 1 -étöl fogva Heckenast ad ki. (A pénz meghozza a szeinvilágot.) Egy közelvidéki lutheránus papnak — ki már több év óta, szemgyengeség miatt, szolgálatképtelen volt — a megnyert 1200 frt. évi dézma váltság úgy meghozta régelvesztett szeme, világát, hogy közelebbről már kétszer is tudott temetési funetiót végezni. Helyi különfélék. özv. Kovács János ügyvéd né úrasszony ajánlja ma­gát a t. ez. közönségnek a varrógépen előjövő szak­mákban növendék leányok tanítására s egyszersmind bárminémü nöimunkák készítésére a legjutánvosabb ár­ban. Lakása nagyuteza a Gyertyánffy-házban. Városunkban egy hét óta Clement József német színtársulata működik. A meglehetősen sikerült előadá­sokat a közönség szép számmal látogatja. . közgazdaság. Még1 egy pár szó Háromszék tisztelt közön-1 ség’éhez ! í , j Az 1870-ik év május hava 23-án egy felhívást*) intéztünk a háromszéki birtokos közönséghez, melyben j értesítettük, bogy hazánk javát óhajtó honfiak — kü­lönösen Antos János hazánkfia — felszólítására, szán­dékunk egy takarékpénztárt felállítani, mely „három­széki takarékpénztár“ név alatt, itten Kézdi-Vásár­■ helyen tartja székhelyét. E felszólítás elhangzott a részvét alig mutatkozó jeleivel, — a felajánlott 800 részvényből máig csak 225 íratott alá. 8 az alapítók még sem estek kétségbe ! Mert im, I a hazai es külföldi bankházak sürgetöleg ostromolják őket, az alá nem irt részvényeket nekik átengedni. Tisztelt közönség! Hát volna közöttünk valaki, a ! kÍ az idő intő szavát meg nem értette volna? — Hát Háromszék értelmes népe nem látna a jövőbe? — nem tudna 800 részvényt egymaga elhelyezni — s más által engedné fáradsága gyümölcsét zsebre rakatni? Hát most, midőn a hitel emelkedik — mert a hiteltelekkönyvek életbe kezdenek lépni; most, midőn! s a vasút kiépítése vidékünkön, a kereskedelem óriási , emelkedését teszi kilátásba, most aludjunk? Vagy még ; most is késsünk — habozzunk? t Nem, nem! Talpra! Mozogjunk! i Uraim! Mi a szemrehányást jövendőre ki akarjuk ? ! kerülni, azért felszólítunk még egyszer, s bizonnyal- utoljára, vegyetek részt a vállalatban, mert ha nem- teszitek, tenni fogják mások — idegenek — kik a i pénzzel nyerészkedni tudnak, megeshetik a mi rová­sunkra. : És itt azt merjük kérdezni mindenkitől : nem t jöhet-e soha oly helyzetbe, hogy kölcsönhöz folyamod- , jék? s ha igen, nem valóságos boldogság-e, minden időben olcsó pénzhez juthatni? Mi ezzel honfi kötelességünket megtettük, s ké- ' rünk mindenkit, ne engedje a kedvező pillanatot el­■ I szaladni. Hogy a vállalatról mindenki felvilágosítást nyer­* hessen, hogy a társulat termékenyítő befolyása min­> denkit áthasson, a remény buzdítson, tartsunk egy nagy *T gyűlést. Tartsunk itten Kézdi-Vásárhelyen folyó év október > hava 20-án d. u. 2 órakor alakitó gyűlést, a melyre * mindenkit — kinek szive lelke helyén van, ki a maga, ' 1 gyermekei és a nép boldogságát szivén hordja — meg­hívunk; meghívunk, hogy „buzduljon itten és buz- Uditson otthon.“ II Kézdi-Vásárhelyt, 1872. szeptember 10-én. r ! *) Megjelent, a „Nemere“ idei 73-ik számúban. PAP? ANDRÁS, id. elnök. BALOG SÁN­DOR, id. jegyző. TÓTH SAMUEL, biz. tag. HANKO LÁSZLÓ, biz. tag. FEJÉR LU­KACS, biz. tag. BOCSA JÁNOS. Dr. SIX- KOVICS IGNÀCZ. SZÖCS JÓZSEF. TÖ­RÖK BÁLINT. ZAKARIÁS JÓZSEF. JA­KAB ISTVÁN. KÜNLE JÓZSEF. CSEH SÁNDOR. BENKŐ DÉNES. BENKŐ NÁ- POLEON. BENKŐ DÁNIEL. WELNREI- TER GYÖRGY. KUPÁN JÓZSEF. Miért nincs jövedelem Rikán belől a gaz- dászatból ? Lótenyésztés. (Folytatás.) A lótenyésztésnél mindenek előtt tekintetbe kell venni, hogy mire neveljük lovainkat. Ha eladás a czél, figyelmet kell fordítanunk a rendes vevők ízlésére, mely a bojároknál a szürke és fekete szili. Szechény erről igy nyilatkozik : „a tenyésztő tekintse körülmé­nyeit, s ne tegyen semmit patriotismushól, hanem min­dent józan calculus szerént. Tenyészszen mindenki oly lovat, melyet vidékén legkönnyebben tenyészthetni, s mely másokat is kielégítsen; ne akarjon arra oktatni, melyik ló volna a legjobb, hanem engedjen a közvé­lemény és szokásnak; szóval ha jó magyar gazda Chi- nában ménest tartana és látná, hogy ott a fakóért két annyit adnak, mint a pejért, ne bizonyítsa, hogy a pej szebb, hanem csak fakót neveljen eladásra, ha maga pejeken is jár.“ A székelynek, mint szántó-vetőnek teherhordozó, szaporodás által jövedelmet hajtó anyakancza kell, s ez a székely lófajból kikerül. Az ei'deti erdélyi faj csak a Székelyföldön tartotta meg eredeti tüzességét és tar­tósságát, melyeknél fogva az elöhaladás a lótenyésztés­ben nekünk kevesebb költség és fáradságba kerülne, mint Angliában, hol eleinte a lótenyésztés olyan volt, mint az alföldi pusztáinkon. Nem kell azt gondolni, hogy mélyen belátó vizsgálók bizonyos terv szerint álli- tották volna fél azon módosításokat, melyek által a ló- ! tenyésztés Angliában annyira emelkedett, s hogy esze- rént a dolog mostani sikerét előre készítették volna el. A jó következések magva, mondhatni, véletlen esett a földbe; ápolták a csemetét s most, midőn akkora fává fejlődött, kevés ember van a ki tudná, hogy ez mikép történt. Az angol lótenyésztésben a rend és uj élet H. Károly alatt kezdődött, ki a lovakat nagyon kedvelte. Keletről drága lovakat hozatott és azokból csikókat tisztán nevelt, majd megpróbálta azokkal ne­mesíteni a honi fajokat és kielégítő eredményt nyervén példáját követték a nagyobb birtokosok, sőt a haszon- I bérlők is, kik iparkodtak egy pár keleti kanczát be­szerezni és nagy költséggel kihágatni. De az uj lótenyésztés a tömérdek pénzkidás mel­lett is lassan terjedt a nép közt, mely könnyebben fo­gad el ezer hiábavalóságot, mint egy bölcs ujitást, mely ellen előítéletei szólnak. Azért a kormány a lótenyész- I tést a parlament tárgyává tette, mely erre nézve szá­mos törvényeket hozott. Ha tekintetbe vesszük, hogy nekünk kevesebb pénzkiadás és fáradságba kerülne a lótenyésztés, mint Angliában, hol nem voltak jó tenyészkanczák és cső­dörök, míg nem szerezték be nagy költséggel keletről, ha meggondoljuk, hogy őseinktől maradt jó vérü tenyész- kanczáink saját határunkon legelnék és udvarunkon tanyáznak, hogy ingyen hágainak ki a szomszéd ki­válogatott csödörei által, hogy nyári legelőnk és téli ta­karmányunk lónak való és viz s levegő egészséges, hogy szenvedélyünk van lovainkhoz, melyek két szom­széd nép előtt ismeretes és keresettek : méltán kér­dezhetjük , miért nincs haladás és haszon lótenyésztés sünkböl? Erre fogunk felelni. (Folytatása következik.) — Szerkesztői izenetek. J. G. urnák Kézdi-Vásárhelyt. Lapunkban min­denkor szívesen engedünk tért a székelynép érdekében tett felszólalásoknak és elégedetlensége indokolt kifeje­zéseinek, de az ön külömben igen érdekes czikkét nem közölheljiik a nélkül, hogy nevét tudjuk. Egyáltalá­ban a czikkirók anonymitásának nincs helye szemben a szerkesztőséggel, mely a diseretiójára bizott. neveket I bizonyára titokban fogja tartani. Szerk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents