Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-09-22 / 76. szám
Külföld. A spanyol kormány-párti lapok azt állítják, hogy a kormány egy messze ágazó Montpensieri- féle és Alfonzista összeesküvésnek jött nyomába. A dániai országgyűlés jövő hó elején nyilik meg. A balpárt programmot bocsátott ki, melyből a következők lényegesek: a vám leszállítása az élelmi szerekre és fölemelése a fényiizési czikkekre; birtok és jövedelemadó behozatala; a tized eltörlése; a községi választásokra vonatkozó census eltörlése; a közoktatás rendezése, a hivatali vizsgák átalakítása; a népnevelés szélesbitése és megerősítése. Mint a „N. Bd. Ldsztg“-nak iiják, a német császár a badeni nagyherczegséget királysággá akarja emelni ez által kívánván megjutalmazni vejének szolgálatait, melyeket ez 18G6. óta tanúsított s igy díszítvén saját leányának fejét is királyi koronával. Mint hírlik, ezen uj királysággal fog egybekapcsoltatni Elsass-Lothringen is ; ami egy részről Badennek királysággá emelését, a volt franczia országi résznek Németországba való tettleges bekeblezését fogja jelenteni. Délamerikai hírek szerint a polgárháború még folyton tart Hondurasban.— Brazíliában nagy vérontások voltak napirenden a választások alatt. Az északamerikai Egyesült-Államok elnöke, ismét Grant lesz. Kilátásai a győzelemre napról-napra növekednek. Greéleynek éjszakon semmi pártja sincs, délen is csak a legalsóbb néposztályokban bir hívekkel. Greeley győzelmét éjszakon leginkább az gátolja, hogy ott azon hiedelem terjedt el, miszerint Greeley, az alkot- mánvra vonatkozó javitmányokat vissza fogná vonni. Örömnyilatkozat. A brassói néptanítói póttanfolyam hallgatóinak felirata nagyméltóságu Trefort Ágoston úrhoz, közoktatás- ügyérré^lett kineveztetése alkalmából : Nagyméltóságu Közoktatásügyér Ur! Nagyszerű átalakulások korát éljük; pezsgés és élet tűnik fel mindenütt. Előtör a mi életre való; de eltapodtatnak, megsemmisittetnek, az elavult eszmék, mint rothadt magvak, az idő rohanó kerekei által ; sir- jokról a történelem lapjairól — hová temetve vannak — visszahívni: csak halott-idézés. Fenmarad, a mi nagy és nemes ; a mi derék, az nem fél az idők mohától ; a koporsóból kitör az és eget kér. Az 1868-dik évi 38-dik törvényezikk is egy ily harmóniában van, ha annak helyességéről meggyőztem magamot. Mikor más octroyál valamit rám, hogy szabad volna nekem arról gondolkozni, minden egyebet csinálhatok, de nem vallom magaménak. Tehetem szájjal, külsőleg, de lelkileg soha, mert a lélek működése, mely a másoktól származó vélemények elöleges megszűréséből, megrostálásából áll, ki van zárva. Ily formán feltolhatja magát, mint tényleg áll is, valamely kevesek által kigondolt intézmény, de sohasem gyökerezzik az a józanul gondolkozó többség lelkében, s utoljára a korszellem lehelletére kénytelen megsemmisülni. Csak az az intézmény tarthat számot örök életre, j mely az emberiség igazi javán munkál, melynek gyű- mölcseit mindenki élvezheti; amely csak keveseknek hajt, nem is szellemi, hanem anyagi hasznot, mely csak egv nehány vérszopónak fogamzott meg az agyában, és ezért nem tud az emberiség közraeggyőzödésévé leniig csak addig áll fenn, mig a nép megmozdul, jelt ad lététéről. E jelek kezdenek szaporodni, a nép kezd mozogni, önállókig gondolkozni. Legelső a mit teszen az, hogy önmagába tekint, s kezdi vizsgálni, hogy miért és mire van teremtve; s midőn meggyőződött, hogy mindnyájan csak emberek vagyunk, egy forma tehetségekkel, erőkkel megáldva, akkor a nagy társadalmi kérdés: az igazi egyenlőség és szabadság megoldása stádiumába jutott, többet nem lehet elodázni, számolni kell vele, mert a „nép szava isten szava.“ О a legnagyobb hatalom. Hiába beszéltünk ma még egyenlőségről, e szót a maga igazi értelmében véve ; reményeink, hogy a közel jövőben bekövetkezik, nagyok; de e remény csak vágy, s nem a valóság, mit már megtestesülve szeretnénk látni. Nem csak a jogok, hanem még a terhek tekintetében sem ismerem el az egyenlőséget. A nép aránylag érzékenyen van sújtva, csaknem tüihetetlen állapota, melyen úgy segíthetünk, ha a kötelességeket az egyenlékenység elve szerint inkább megosszuk. Ha levesszük a nép válláról, a mi nem oda való, s másokéra legszentebb eszmét, a népnevelés ügyét karolta fel hazánkben. Egy örök időkre szóló testamentumot tett le abban ama nagy férfiú, b. Eötvös József, a haza számára, s hisszük, hogy a kezdet nagyra fogja kinőni magát, és a letett nagy eszme örök emlékként fog vi- rasztani neve fölött. Nagy méltóságodnak jutott a szerencse az elhunyt barát becses hagyatékát ápolása alá venni; nemcsak, de tovább is fejleszteni ; az abban kimutatott elveket általánosítani, a még alig meghonosítani kezdett növényt gondozva: százszoros, ezerszeres sárjhajtásra ösztönözni; növényt és sarjait virágzóvá tenni. Alólirtak, mint a brassai néptanítói póttanfolyam hallgatói, mint a hon népe egyik legszegényebb osztálya tagjai; kikben létének és jóllétének alapját óhajtja tekinteni, kikben a jelen és a jövő reményét szereti helyezni az állam : szivünk legszentebb érzelmeivel és tiszta őszinteséggel tesszük örömnyilatkozatunkat Nagyméltóságodnak magyar koronánk területén a közoktatás- ügyérségre történt kineveztetése fölött. Fogadja Nagyméltóságod a bizalom és ragaszkodás jeléül ezen nyilatkozatot: Tiszteletteljes üdvözletünk mellett kívánjuk, áraszsza az ég boldogító kegyelmét fáradalmas pályájára; adjon az ég tartós derűt e szegény hazának, és ebben kitartó erőt Nagyméltóságodnak, hogy évek liosz- szu során örülhessen küzdelmei gyümölcseinek, teljes hódolattal maradván a Nagyméltóságu Közoktatásügyér Urnák Brassóban, szept 18-án 1872. legalázatosabb szolgái, mint a brassói póttanfolyam hallgatói : (következnek az aláírások.) A brassói póttanfolyamról. Az idén Brassóban rendezett néptanítói póttanfolyamban részt vettek 103 román és 67 magyar néptanító. A magyar osztály előadóit és tárgysorozatát már említettük, a román osztályban a fogarasi felsőbb népiskola igazgató tanára Petrascu Dima és tanfelügyelői tollnok Lazarics János urak működtek mint előadók. Elismerésre méltó Hausmann Vilmos tornatanár buzgó- sága. Mátyás Mihály ur ki méhészeti előadásaiban saját találmányu czélszerii uj méhkasait ismertette, és ttdő Albu ur ki a kertészetből tartott előadásokat, köszönetét érdemelnek ezen gyakorlati irányú működéseikért. A magyar tanítók különös méltánylással vannak ttlendő Roszkosni Elek r. k. gymn. tanár ur iránt, ki mint tavaly úgy az idén is a physica gyakorlati részét tárgyalta rakjuk. A jogok valódi egyenlőségéről tehát szó sem lehet, habár menthető ez az állapot politikai tekintetekből. A népnek oknólkül beszélted ezt, hiába öltözteted meggyőző szavaidot szép stylusba; a mig látja, hogy a születés, rang, külső állás még ma is elég ok sokaknál arra, hogy a legfontosabb állami cselekvényekbe részt vegyenek, nem fogja megérteni, bármennyit magyarázd ; nem, mert nem beszélsz igazat; a nép termesztés esze pedig nagy fogékonysággal bir az igazság megismerésére. — Ellenben beszélj a kiváltságolt osztályokról, a főpapi befolyásokról, meglehetsz győződve, hogy igazat ad neked, s szomorúan bólint fejével, mert tudja, hogy igy ! és nem máskép van a tényleges állapot. Annak a nagy szellemi mozgalomnak, mely 1793- ban a szabadság, testvériség és egyenlőség nevében megindult, még folytatása van; a mi eddig történt, csak bevezetés gyanánt szolgál. Fájdalmas, s minden emberbarát lelkét elszomorító tény az, hogy e mozgalmak mindenike vérkeresztségen ment keresztül, hogy nem lehetett megvalósítani a tiszta igazságot testvérbarcz nélkül. Ennek azonban nem a nép, hanem az absolut kormányok voltak okai. A nép csak azt követelte mindig, a mihez elidegenithetlen, istentől származott joga volt; s ha e jogot megtagadták, mi természete- sebb minthogy fegyverrel szerzett érvényt azoknak. Azok, kik a történelmet szeretik meghamisítani, azt mondják, hogy a franczia nép nyakazta le XVI. Lajost. Hamis állítás. A ki az eseményekbe egy kicsit beljebb pillant, a ki a történelmi tudományt önmagáért, s nem külső haszonért, vagy kitüntetésért miveli, észre veheti, hogy sírásói XIV. XV. Lajos, meg a papság voltak. — Ezek tettek erőszakot az emberi természeten, s az ezen alapuló jogokon. Ha ezek visszaszerzésekor vér folyt, nem a nép volt oka, hanem azok, kik megtagadtak az ! embertől mindent, a mi emberi, s vak eszközzé aljasi- tották le, hogy legyen a hatalomnak mivel játszani. (Folytatása következik.) szakértő, szépen sikerült természettani kísérleteivel illu- st rá Iván Herrmann Antal elmeleti előadásait, s a hallgatóságot különösen meglepő napmikroskopi mutatványokkal az ázalagok életéről, ti jegeczedésről sat. gyönyörködtette. Másod tanfelügyelő Goga ur a közjogot és törvényeket fejtegette, mennyiben ezek a tanári pályára vonatkoznak. Beszéltünk már a múlt hó 23. mint a tanfelügyelő ur nevenapja előestéjén tartott szép ünnepélyről; megemlítendő a búcsuvacsora, mely f. hó 19-én folyt le számos tanító és tisztelt vendég részvéte és a jelenlevők emelkedett hangulata mellett. Sokan köszöntöttek fel, különösen a hazára, a közoktatási miniszterre, az első és második tanfelügyelőre, az előadókra, a tanítók példás egyetértésére, a nemzetiségek öszhangzó barátságos viszonyára, továbbá a vendégekre, nevezetesen Kabos őrnagy és Kenyeres államügyész urakra. Kenyeresre, mint elődjére a „Nemere“ szerkesztője köszöntött fel, kifejtvén, hogy a sajtó hivatását: a n ép fel V ilágosi tás viharoktól nizott lobogóját a hazafiság csak a népnevelés szilárd rudja által tarthatja erős kezekben ; hogy a zászlóra tűzött magasztos jelszavakat: szabadság, egyenlőség, testvériség csak a közmivelődés és civilizatio értheti és magyarázhatja. — Felköszöntő megjegyzi, hogy elődjétől nem kutya bőrös pergamentum leveleket, hanem csak gyönge papírlapot örökölt, de reményű, hogy az aristokratia és demokratia közti küzdelemben porba dűl az, mit az idők pora már ellepett és győzni fog a szabadelvű sajtó az eszmék által, melyeket képvisel. A póttanfolyam rendes előadásai f. hó 21-óig bezárólag tartottak, de tekintettel azon tanítókra, kik nagyon távol laknak, hogy a pénteknap alkalmatosságait a hazamenetelre felhasználhassák és az uj iskolai évre az előmunkálatokat megtehessék, a tanfolyam hivatalos ünnepélyes bezáratása f. hó 20-án történt, a r. k. tan- ; intézetek nagy rajztermében. Oszhangzatos ének után a tanárikar nevében Csia ►Sándor magyar és Lazarics János román nyelven tettek jelentést a tanfolyamról, annak eseményeiről és mozzanatairól a tudomány és socialitas terén. Csia ösz- szehasonlitotta néptanítóink helyzetének múltját és jelenjét és hálát mondott azon férfiaknak, kik eszközölték, hogy ezen összevetés a jelennek nagyon is előnyére szól. Azután köszönetét szavaz azon polgároknak , kik a póttanfolyam ügyét szivükön viselték. Lazarics jellemezte a tanítók hivatását, élvén br. Eötvös Jó zsef hasonlatával, mely szerint a culturát hegynek tekinti, melyen miután felfelé haladtak, visszapillantásra szóllitja fel őket és ezzel áttér a tanfolyam működésének rajzolására. Végre tanfelügyelő Réthy Lajos ur bezáró beszédében a népnevelés nevében köszönetét szavazván méltsgs. és főtszdő. Möller Ede apát urnák a r. kath. tanintézetek helyiségeinek és taneszközeinek a póttanfolyam czéljára való átengedéséért; feltüntette a póttanfolyam eredetét, és előnyeit, fejtegette a tanítói hivatás viszonyait a demokratiához, figyelmeztetett a demagógia ellen, értelmezte a valódi szabadság, egyenlőség és testvériség fogalmát, stb. és elismerését fejezvén ki a tanítók méltó magaviseletók felett s az Isten áldását óhajtva további működésükre a póttanfo- lyamot bezártnak nyilvánította. Szept. 21. a tanítók megjelentek a tanfelügyelő ur lakásában tőle búcsút veendők. Lelkes beszédükre a tanfelügyelő ur szívélyesen válaszolván, a tanítók a tantermekbe vonultak, hói bizonyítványaikat kézhez ! vették. Köszönet nyilvánítás. A folyó évben megtartott néptanítói póttanfolyam használatára mélt. Möller Eduard apát ur az itteni r. kath. gymnasium helyiségeit volt szives átengedni. Тек. Spitzer Adolf tanintézettulajdonos ur saját tornaiskoláját engedte át. Számos brassai polgár ingyen szállással látta el a begyült néptanítókat ; Horváth Pál vendéglős ur pedig 2—4 tanítónak állandólag ingyen kosz- ; tot adott. Fogadják mindezek hálás köszönetemet a népnevelésügy nevében. Brassó, 1872. szept. 21. .... . К etil у Lajos, tanfelügyelő. Vegyes. (A „Kronslíultcr Zeitung") távirata szerént Wächter és Trauschenfels mint képviselők igazoltattak. Ha bőveb értesítést vettünk, majd hozzászólunk. (Ö felsége) a király vasárnap reggel 6 óra öpercz- kor érkezett meg Bécsböl, s az indóházban Tóth Vilmos belügy és Tisza Lajos közlekedési miniszter, Gyón-