Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-01-28 / 8. szám

— 31 Mint magyar polgártársaim nyilatkozataiból tudom, ők csak annyit kívánnának egyelőre, hogy egy 3 elemi osztályú iskolának és annak tanító személyzetének helyi­ség megszerezhetésére nyújtson segélyt a kormány; egyéb szükségesekről, p. о. a tanitók fizetéséről stb. önmaguk gondoskodnak. Ha e hiányt tekintjük, kétszeresen fájó lehet az ránk nézve, midőn tudjuk, hogy minden más nemzetiségű lakósoknak — habár oly idegenek is ott mint magyar­jaink — van oskolájuk, és saját nemzet feleiktől a segé lyezés nem marad el. Ott van a németeknek jól berende­zett elemi tanintézetük, egyenesen porosz segélyből tartva fenn. — A román kormány mint tudjuk , hazánkban levő nemzetfeleinek nyújtja évenként iskolai czélra a tetemes segélyt. Azért, ha magyarjainkat azoknak kívánjuk tudni, és mint olyanokat fenntartani, csak is segélyezés által te­hetjük, és pedig első helyen a kormány nagy befolyású mindenoldalú segélyezése által. A mely nemzet nyelvét elveszítette, az létét veszí­tette el. Es most kérdem: vájjon ha magyar gyerekeinket növeltetui kivánjuk az olasz pap kathekájának, a néme­tének vagy románénak dobjuk oda? Vájjon azok akár­melyiké nem saját érdekeiben növeli-e növendékeit, tís ha anyanyelvűket elveszítették, vájjon a nemzetiségi ön­tudatot birják-e? Bizonyára nem! így van ez nem csak Bukurestben, hanem Plojesten, és minden többi városban hol magyarok vannak. Isten után van még egy kapocs, mely összetartja őket, a tem­plom, de a legfőbb mindenütt hiányzik : az iskola. Kászoni István. Román lapszemle. A „Federatiunea“ egy levelezője tévesnek nyilat­koztatja azon felfogást, mely szerint némelyek minden áron Erdély autonómiáját óhajtják. Ez csak a 48. előtti korszakra vezetne, melyet egy becsületes ember j sem kívánhat vissza. „En — mond czikkező — min­dig ellene voltam, vagyok és leendők Erdély autonómiájá­nak, mert abból átalán véve Erdélyre, de különösen a ro­mánokra nézve semmi hasznot sem látok. Mire való egy nemzet autón omája? Hogy hazájának nevet adjon, függet­lenül intézze bel- és kiilüg-yeit s függetlenül rendelkezzék j az ország vére s vagyona fölött.“ Czikkező pontonkint ki­mutatja Erdély autonómiájából a románokra háromolható előnyök képtelenségét, mert ha létesülne is egy önálló er­délyi országgyűlés, az 1791, sőt az 1848-ki választó tör vények alapján a magyarok és szászok 35 szótöbbséggel rendelkeznének, az 1863—4-ki törvény pedig nincs szen- tesitve, s igazat szólva: a n.-szebeni országgyűlés a 48-ki 1. t. ez. után — nem is volt törvényes! Politikai szemle. A január 21-én megjelent „Vedette“ bécsi katonai : lap igen jajgat hogy a Cislajthán Landwehr szervezése lanyhán megy. Mig magyarország a pénzkérdésre nem te­kintve h'onvédsergét oly ern y ed vétlenséggel, mondhatni szén - vedélylyel szervezte mintha Hannibal ante portas állana, és ezen hadsergét a múlt évi hadgyakorlatokkor oly csata készen hozta működésbe, hogy átalános elismerést nyert, — addig mi Cislajthánok ott maradtunk hol a védtör- vény kiadásakor állottunk. — Nincs oly Landwehrünk a milyen honvédekkel Magyarország bir ; fegyverzet, töltény készlet és öltözék hiányában vagyunk, derék harcz képes tisztjeinek sincsenek, mert pénz mind erre nem szavazta - tik; úgy látszik leginkább hiányzik nekünk egy Land wehr ezredes mint miniszterelnök! — Halommal állnak a táviratok, melyek oly mohón fejezik ki: „szerencsésen és gyorsan megoldatott,“ t. i. a franczia kormány válságnak szerencsés megoldását, a mennyiben a nemzetgyűlés bizalmi szavazata folytán Thiers visszavonta demmissióját. A válság azonban min­dennap visszatérhet, ha Thiers ezután is minden fonto­sabb vitába bele avatkozik s a dolgot maga részére csak úgy hiszi kedvezően eldönthetni, ha attól hivatalban ma­radását teszi függővé ! Még két olyan kérdés vár elinté­zésre, melyek újabb vélemény eltérésre adandnak alkal­mat. Ilyenek : a nemzetgyűlésnek Párisba való visszatéré­se és a katonai törvény. A romániai koimány makacsságból elmarasztaltatott. Ugyanis a romániai kormány Stroussberg ellen pert indít­ván, a porosz törvény szerint ennek vitele végett 50 ezer tallért tett le. Ez egy részvényesnek tudomására jött s ennek lefoglalására Berlinben a kellő lépéseket azonnal megtevé, a mit azzal indokolt, hogy a romániai kormány az általa biztosított kamatokat nem fizeté meg. A törvény­szék a panaszt elfogadá s a bukuresti német követ által a román kormányt megidézteté. Ez azonban a dolgot nem akarta komolynak tekinteni, s a kitűzött napra nem kül dött képviselőt, ennek folytán a törvényszék kimondá a makacssági Ítéletet. Az osztrák réichsrath jan. 23-iki ülésében az elnök tudatta, hogy a császár elfogadta az alsóház feliratát. Ezu­tán Weber és társai interpellálták a bel- és az igazságü­gyért az olmützi érsek által állítólag eszközöltetett anya könyvi törvény ellenes változtatás tárgyában. — Kuranda melegen emlékezik meg az elhunyt Grillparzerröl s a ház gyásza jeléül felemelkedik. Ezután a közokt. bizottság meg­választása vétetett eszközlésbe. Vegyes* (SejíSi-SzeDl-OyÖrgy) városból 90 előfizetője van la­punknak. Fölemlitjük|jezt, hogy megköszönjük a szives pártolást és hogy kitüntessük , mily áldozatkész a szé- kelység, ha méltónak Ítél vatamely ügyet. Ha városunk­ban és vidékünkön mindenütt igy pártolnák lapunkat, könnyű volna megmutatnunk, hogy a „Nemere“ semmi­ben sem marad más lapok megett. Most azonban a szentgyörgyiek meglepő pártolása még nagy részben mások mulasztásait fedezi. Különben mi bízunk, hogy a szentgyörgyiek kezde­ményezése nem marad követük nélkül ; addig is üdvözöl­jük derék szentgyörgyi polgártársainkat. (Tlll’űsevei’inböl) egyik hazánkfia a következő soro­kat Írja : Hogy az osztrák-magyar consulatusoknak a du­nai fejedelemségekben mennyi bajjal kell küzdeni, annak a jó isten a megmondhatója. íme egy eset. M. év decz. 28-án az itteni consul egy elhunyt megyar alattvaló ha­gyatékát leltároztatta és lepecsételte. A mint az esetet megtudta Mihaesco procusor, azon­nal letépte a consul pecsétjét, a sárba dobta s a kiküldött consulatusi szolgát bezárás- és botoztatással fenyegeté, ha el nem távozik. S a consuli eljárás e megsértéséért a con­sul mind e mai napig nem kapott elégtételt. Hogy lehes­sen itt a consulnak tekintélye, midőn román hatósági sze­mélyek igy bánnak vele? (Grillparzer Fd'CDCZ) e hó 22 ikén meghalt Bécs- ben. Még csak pár nap előtt halmozták el kitüntetésekkel 81-ik születés napja alkalmából. Nem is kinos betegség, hanem aggkori elgyöngiilés vetett véget az ősz dráma költő életének. Környezete a legszomorubbra volt elkészülve, ő azonban mindvégig megtartá derültségét. Vasárnap is szo­kása szerint a reggeli után szivarra gyújtott, de a szivar kihűlt kezéből, karszékében hátradőlt és elszunyadt örök­re, s Ausztria egyik legneveze.tesb költőjét veszti el benne. (Nagy.ljlai KovilCS István,) a nagy tudós, az erdélyi legfőbb törv. nyug. tanácsosa Írja a K. K. nincs többé. A hazai történelem fáradlnitlan mivelője, az adatok élő káp­talanja, az okmányok páratlan gyűjtője, rendezője nagyaj­tai jószágában élni megszűnt. Kincseket érő ludornányos gyűjteményét, mely a siculicuin és unitariumokban párat­lan, az unitárius statusnak hagyta. A nagy székely tudós elhunyta hazai töaténelmünkre kiépülhetleu csapás, gyászt hozott hazai irodalmunkra, még nagyobbat a székelységre, melynek kiváló disze volt — szellemi nagyságánál fogva. A nemzeti kegyelet virasszon az érdemes nagy hazafi po­rai fölött. (Angliában a kancsuka) büntetés elhatároztatott. E barbar határozat már magában feltűnő ; de feltűnőbb az, hogy a lapok nem hogy ellene szólnának e barbárságnak, | hanem panaszkodnak, hogy nem szolgáltatják ki elég szi- , gorun. S nemrég egy ily felszólalása után a „Daily News“ ! megköszöni a City hatóságnak, hogy czikkét figyelemre méltatván a legerősebb embereket küldötte ki a kancsu- kázás végzésére, minek következtében a gonosztevők most jól elpáboltattak s igazán fájdalmasan jajgattak. A végte­lenül demokrata s teljesen socialista Internationale a czi- vilizálatlanság ilyen sötét tényeit elfeledi, mert sem ha­talmat, sem pénzt nem szerez az ellene való fellépés. (Scliakkjátsznm.) Bécsben a schakk barátaira e hó 26-i'a nem mindennapi látvány várt. Dr. Fleiszig behunyt szemekkel hat külömböző játékossal verekedett meg. Oly mutatvány, melyre eddigelő csak Morphy Paulsen vagy Blackboune lángesze válalkozott. (Az OI'OSZ CZár) csak személyes hidegvériiségének és elszántságának köszönheti, hogy nagy életveszélyből meg­menekült. A legutóbbi udvari vadászaton ugyanis egy megsebesült és a legfőbb dühre ingerült medve egyenesen a császári állásra tört és megtámadta a czárt. A czár bá­tor nyugalmának és lélekéberségének azonban sikerült a dühös állatot egy lövéssel leteriteni és igy a fenyegető veszélyt magától elhárítani. Ü felsége a király az orosz czárnak táviratilag fejezteté ki szerencse kivánafait a fe­lett, hogy a czár a veszélyből szerencsésen megmenekült. (liakódy Lajos) elismert zongoraművész e hó 24- ikén tartá első hangversenyét Kolozsvártt. Onnan távozva Károly-fehérvártt, Szebenben és végül városunkban fogja tartani hangversenyét. (Az ipar- és kereskedelmi kamra) elvégre nálunk is 9 havi pihenés után nagy gyűlést tartott-e hó 23 ikán. Elnök Gött János rövid beszédben üdvözölvén a tagokat, megkezdődött a tárgyalás két igen fontos ügy felett. Első: az 1873-ik évi bécsi világkiállítás. A közfigyelmet meleg szavakban hívta föl az elnök, hogy tömörüljenek úgy a helybeli mint vidéki iparosok és kereskedők, hogy ezen or­szágrész, az őtet megillető helyet foglalhassa el a világ­tárlaton. Választatott egy 6 tagú bizottmány, melynek fel­adata kezdeményezni, a kiállítandó anyagok el és vissza- szálitásáról ha lehet úgy gondoskodni, hogy az ingyen történjék, és készített terveiket időről időre a gyűlés elé terjeszteni. Második tárgy : a romániai vámszerződés meg- állapitasa és reformálása. Ennek elintézésére viszont egy bizottságot nevezett ki a gyűlés, hogy az előmunkálatokat megtegye haladéktalanul. Egyéb aprólékos ügyek tárgyalása után az elnök ur magába szálva — mintegy bűnbánó — megígérte ünnepé­lyesen, hogy feledve hanyagságait, az az e nagy horderejű kamra elnökségének mulasztásait, ezután többszörös tevé­kenységgel fogja kipótolni, és egyszersmind azt is Ígéri, hogy hivatásának annyira megfog ezután felelni „mint a magyar birodalomban senki más“. (Vajha úgy lenne!) (A bolOZflS CS biliííCS) eltörlését úgy látszik hiába hirdetjük. Közelebbi pénteken újból nyak-bilincscsel kisér­tek a vásárosok között egy szegény falusi embert. Töb­bektől lehetett hallani e kérdést: hát Brassóra nem vo­natkozik a bilincs eltörlés? Ily példákat látva még elhi­szik a vidékiek, hogy Brassó ebben is kiváltsággal bir. A közönség köréből. A jelen tél folyamáu több Ízben tapasztaltuk a hely­beli rendőrség jóakaratát, hogy minket brassaiakat a láb­törés veszélyei ellen óhajt vala megőrizni, midőn még a „Nemere“ hirdetményei közt is hatalmas szózatát olvas­tatta, melyszerint azon házi gazdák kik a járdát be nem hintetik, a havat einem lapátol tátják, és a jeget feinem vágatják 5 azaz szóval öt forintig fognak biintettetDi. Oh be szép összegecske gyűlt volna be ha ezen Írott vagy nyomatott rnalaszt megtestesül ! — bizonyára többet jövedelmezett volna a szegények pénztárába mint a lefolyt „Armen bál;“ — de még nem késő a lábficzamitó fiók korcsolyázó egylet jegét fenntartó házi gazdák ellen szólló corpus delicti még mindig feltalálható és különösen a bel­város 16. 17. 18. 121. 210. 321. 325. 368. 369. 370. 371. 372. 399. 489. 515. 523. 566. 584. 586. 601. 640 és- még a 641. számú házak tulajdonosai még mindig fe­lelőségre vonathatok a rendőrség buzgó rendeletének nem telyesitése miatt, kik ha 5 forintjával büntettetnek meg 110 forint tiszta jövedelem foly be a szegények pénztárá­ba, mit a „Frauen-verrein“ XIV. Lajos franczia öltözetét utánzó Zietbea huszár amazonokkal csinosított bálja se fog mint tiszta jövedelmet felmutathatni. A múlt napokban midőn a fagy kissé megengedett, éjjeli órákban szagló érzékünk által elvitázhatlanul győ­ződtünk meg, hogy még mindig a régi Brassóba va­gyunk, s nappal is van ezen szédítő bűznek egy pótléká­ról gondoskodva az átal, hogy a várutezában lakó és házaiknál vágó hidat tartó tekintetes mészáros urak udva­rairól a hónapok óta meggyűlt marha vér most felenged­vén az utczára csapoltatik. Brassóba már rég plánizálnak vágó hid és tudja is­ten mi mindenféle iráut, de az biz csak épen olyan pa­píron száradó plánum mint a milyen a fennidézett rend­őrségi hirdetmény, mely a rendőrigazgató ur szép de sok tekintetben legalább ad hoc kivihetetlen pláuumának te­kinthető. — Közgazdászán rovat. Brassói piacz Január 26. 1872. Tiszta búza köble (64 kupás) ft. 9. —9.40. — Elegy búza ft. 6.40. — Rozs ft. 5.40—6.40. Агра ft. 4,40 _4.60. — Kukurieza frt. 5.40—5.60. —Borsó ft. 10 1 1,_ — Fuszujka ft. 8.40 — 9. — Lencse frt. 11—12 F ekete borsó fr. 4.—. — Zab feber frt. 2.70 — 2.80, fe­kete frt. 2.70. — Lenmag frt. 11—11.50. — Kendermag 5. — .— Pityóka fr. 2.80 — 3.50. — Haricska frt. 5.40. — Köles ft. 5.—. — Köleskasa 11. 12. pakása frt. 12. —13.—. — Gyöngykása frt. 13—20.—. ;— Zsemlekása ft. 12.50 — 13. Kukuriczaliszt mázsája fr. 6.—. — Búzaliszt Nr. 00 fr. 15, Nr. 0 fr. 14, Nr. 1 fr. 13, Nr. 2 fr. 12, Nr. 3 fr. 11, Nr. 4 fr. 10, Nr. 5 frt. 8.50. — Kender má­zsája frt. 17 — 27. — Keményítő fehér brassai másza frt. 22 — 23. — Szurok fekete frt. V2. — Repczeohj mázsa 38—40. — Firneisz fr. 40—41. —. — Photogen fr. 14.50. — Petroleum I. 15.—, И. frt. 15.50. — Deget vastag frt. 3.20, vékony frt. 7.-8. — Gyertya fagyu fr. 30-31. Takarék-Gyertya ft. 32.50. — Szappan sárga fr. 23. — .

Next

/
Thumbnails
Contents