Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-01-28 / 8. szám
— 31 Mint magyar polgártársaim nyilatkozataiból tudom, ők csak annyit kívánnának egyelőre, hogy egy 3 elemi osztályú iskolának és annak tanító személyzetének helyiség megszerezhetésére nyújtson segélyt a kormány; egyéb szükségesekről, p. о. a tanitók fizetéséről stb. önmaguk gondoskodnak. Ha e hiányt tekintjük, kétszeresen fájó lehet az ránk nézve, midőn tudjuk, hogy minden más nemzetiségű lakósoknak — habár oly idegenek is ott mint magyarjaink — van oskolájuk, és saját nemzet feleiktől a segé lyezés nem marad el. Ott van a németeknek jól berendezett elemi tanintézetük, egyenesen porosz segélyből tartva fenn. — A román kormány mint tudjuk , hazánkban levő nemzetfeleinek nyújtja évenként iskolai czélra a tetemes segélyt. Azért, ha magyarjainkat azoknak kívánjuk tudni, és mint olyanokat fenntartani, csak is segélyezés által tehetjük, és pedig első helyen a kormány nagy befolyású mindenoldalú segélyezése által. A mely nemzet nyelvét elveszítette, az létét veszítette el. Es most kérdem: vájjon ha magyar gyerekeinket növeltetui kivánjuk az olasz pap kathekájának, a németének vagy románénak dobjuk oda? Vájjon azok akármelyiké nem saját érdekeiben növeli-e növendékeit, tís ha anyanyelvűket elveszítették, vájjon a nemzetiségi öntudatot birják-e? Bizonyára nem! így van ez nem csak Bukurestben, hanem Plojesten, és minden többi városban hol magyarok vannak. Isten után van még egy kapocs, mely összetartja őket, a templom, de a legfőbb mindenütt hiányzik : az iskola. Kászoni István. Román lapszemle. A „Federatiunea“ egy levelezője tévesnek nyilatkoztatja azon felfogást, mely szerint némelyek minden áron Erdély autonómiáját óhajtják. Ez csak a 48. előtti korszakra vezetne, melyet egy becsületes ember j sem kívánhat vissza. „En — mond czikkező — mindig ellene voltam, vagyok és leendők Erdély autonómiájának, mert abból átalán véve Erdélyre, de különösen a románokra nézve semmi hasznot sem látok. Mire való egy nemzet autón omája? Hogy hazájának nevet adjon, függetlenül intézze bel- és kiilüg-yeit s függetlenül rendelkezzék j az ország vére s vagyona fölött.“ Czikkező pontonkint kimutatja Erdély autonómiájából a románokra háromolható előnyök képtelenségét, mert ha létesülne is egy önálló erdélyi országgyűlés, az 1791, sőt az 1848-ki választó tör vények alapján a magyarok és szászok 35 szótöbbséggel rendelkeznének, az 1863—4-ki törvény pedig nincs szen- tesitve, s igazat szólva: a n.-szebeni országgyűlés a 48-ki 1. t. ez. után — nem is volt törvényes! Politikai szemle. A január 21-én megjelent „Vedette“ bécsi katonai : lap igen jajgat hogy a Cislajthán Landwehr szervezése lanyhán megy. Mig magyarország a pénzkérdésre nem tekintve h'onvédsergét oly ern y ed vétlenséggel, mondhatni szén - vedélylyel szervezte mintha Hannibal ante portas állana, és ezen hadsergét a múlt évi hadgyakorlatokkor oly csata készen hozta működésbe, hogy átalános elismerést nyert, — addig mi Cislajthánok ott maradtunk hol a védtör- vény kiadásakor állottunk. — Nincs oly Landwehrünk a milyen honvédekkel Magyarország bir ; fegyverzet, töltény készlet és öltözék hiányában vagyunk, derék harcz képes tisztjeinek sincsenek, mert pénz mind erre nem szavazta - tik; úgy látszik leginkább hiányzik nekünk egy Land wehr ezredes mint miniszterelnök! — Halommal állnak a táviratok, melyek oly mohón fejezik ki: „szerencsésen és gyorsan megoldatott,“ t. i. a franczia kormány válságnak szerencsés megoldását, a mennyiben a nemzetgyűlés bizalmi szavazata folytán Thiers visszavonta demmissióját. A válság azonban mindennap visszatérhet, ha Thiers ezután is minden fontosabb vitába bele avatkozik s a dolgot maga részére csak úgy hiszi kedvezően eldönthetni, ha attól hivatalban maradását teszi függővé ! Még két olyan kérdés vár elintézésre, melyek újabb vélemény eltérésre adandnak alkalmat. Ilyenek : a nemzetgyűlésnek Párisba való visszatérése és a katonai törvény. A romániai koimány makacsságból elmarasztaltatott. Ugyanis a romániai kormány Stroussberg ellen pert indítván, a porosz törvény szerint ennek vitele végett 50 ezer tallért tett le. Ez egy részvényesnek tudomására jött s ennek lefoglalására Berlinben a kellő lépéseket azonnal megtevé, a mit azzal indokolt, hogy a romániai kormány az általa biztosított kamatokat nem fizeté meg. A törvényszék a panaszt elfogadá s a bukuresti német követ által a román kormányt megidézteté. Ez azonban a dolgot nem akarta komolynak tekinteni, s a kitűzött napra nem kül dött képviselőt, ennek folytán a törvényszék kimondá a makacssági Ítéletet. Az osztrák réichsrath jan. 23-iki ülésében az elnök tudatta, hogy a császár elfogadta az alsóház feliratát. Ezután Weber és társai interpellálták a bel- és az igazságügyért az olmützi érsek által állítólag eszközöltetett anya könyvi törvény ellenes változtatás tárgyában. — Kuranda melegen emlékezik meg az elhunyt Grillparzerröl s a ház gyásza jeléül felemelkedik. Ezután a közokt. bizottság megválasztása vétetett eszközlésbe. Vegyes* (SejíSi-SzeDl-OyÖrgy) városból 90 előfizetője van lapunknak. Fölemlitjük|jezt, hogy megköszönjük a szives pártolást és hogy kitüntessük , mily áldozatkész a szé- kelység, ha méltónak Ítél vatamely ügyet. Ha városunkban és vidékünkön mindenütt igy pártolnák lapunkat, könnyű volna megmutatnunk, hogy a „Nemere“ semmiben sem marad más lapok megett. Most azonban a szentgyörgyiek meglepő pártolása még nagy részben mások mulasztásait fedezi. Különben mi bízunk, hogy a szentgyörgyiek kezdeményezése nem marad követük nélkül ; addig is üdvözöljük derék szentgyörgyi polgártársainkat. (Tlll’űsevei’inböl) egyik hazánkfia a következő sorokat Írja : Hogy az osztrák-magyar consulatusoknak a dunai fejedelemségekben mennyi bajjal kell küzdeni, annak a jó isten a megmondhatója. íme egy eset. M. év decz. 28-án az itteni consul egy elhunyt megyar alattvaló hagyatékát leltároztatta és lepecsételte. A mint az esetet megtudta Mihaesco procusor, azonnal letépte a consul pecsétjét, a sárba dobta s a kiküldött consulatusi szolgát bezárás- és botoztatással fenyegeté, ha el nem távozik. S a consuli eljárás e megsértéséért a consul mind e mai napig nem kapott elégtételt. Hogy lehessen itt a consulnak tekintélye, midőn román hatósági személyek igy bánnak vele? (Grillparzer Fd'CDCZ) e hó 22 ikén meghalt Bécs- ben. Még csak pár nap előtt halmozták el kitüntetésekkel 81-ik születés napja alkalmából. Nem is kinos betegség, hanem aggkori elgyöngiilés vetett véget az ősz dráma költő életének. Környezete a legszomorubbra volt elkészülve, ő azonban mindvégig megtartá derültségét. Vasárnap is szokása szerint a reggeli után szivarra gyújtott, de a szivar kihűlt kezéből, karszékében hátradőlt és elszunyadt örökre, s Ausztria egyik legneveze.tesb költőjét veszti el benne. (Nagy.ljlai KovilCS István,) a nagy tudós, az erdélyi legfőbb törv. nyug. tanácsosa Írja a K. K. nincs többé. A hazai történelem fáradlnitlan mivelője, az adatok élő káptalanja, az okmányok páratlan gyűjtője, rendezője nagyajtai jószágában élni megszűnt. Kincseket érő ludornányos gyűjteményét, mely a siculicuin és unitariumokban páratlan, az unitárius statusnak hagyta. A nagy székely tudós elhunyta hazai töaténelmünkre kiépülhetleu csapás, gyászt hozott hazai irodalmunkra, még nagyobbat a székelységre, melynek kiváló disze volt — szellemi nagyságánál fogva. A nemzeti kegyelet virasszon az érdemes nagy hazafi porai fölött. (Angliában a kancsuka) büntetés elhatároztatott. E barbar határozat már magában feltűnő ; de feltűnőbb az, hogy a lapok nem hogy ellene szólnának e barbárságnak, | hanem panaszkodnak, hogy nem szolgáltatják ki elég szi- , gorun. S nemrég egy ily felszólalása után a „Daily News“ ! megköszöni a City hatóságnak, hogy czikkét figyelemre méltatván a legerősebb embereket küldötte ki a kancsu- kázás végzésére, minek következtében a gonosztevők most jól elpáboltattak s igazán fájdalmasan jajgattak. A végtelenül demokrata s teljesen socialista Internationale a czi- vilizálatlanság ilyen sötét tényeit elfeledi, mert sem hatalmat, sem pénzt nem szerez az ellene való fellépés. (Scliakkjátsznm.) Bécsben a schakk barátaira e hó 26-i'a nem mindennapi látvány várt. Dr. Fleiszig behunyt szemekkel hat külömböző játékossal verekedett meg. Oly mutatvány, melyre eddigelő csak Morphy Paulsen vagy Blackboune lángesze válalkozott. (Az OI'OSZ CZár) csak személyes hidegvériiségének és elszántságának köszönheti, hogy nagy életveszélyből megmenekült. A legutóbbi udvari vadászaton ugyanis egy megsebesült és a legfőbb dühre ingerült medve egyenesen a császári állásra tört és megtámadta a czárt. A czár bátor nyugalmának és lélekéberségének azonban sikerült a dühös állatot egy lövéssel leteriteni és igy a fenyegető veszélyt magától elhárítani. Ü felsége a király az orosz czárnak táviratilag fejezteté ki szerencse kivánafait a felett, hogy a czár a veszélyből szerencsésen megmenekült. (liakódy Lajos) elismert zongoraművész e hó 24- ikén tartá első hangversenyét Kolozsvártt. Onnan távozva Károly-fehérvártt, Szebenben és végül városunkban fogja tartani hangversenyét. (Az ipar- és kereskedelmi kamra) elvégre nálunk is 9 havi pihenés után nagy gyűlést tartott-e hó 23 ikán. Elnök Gött János rövid beszédben üdvözölvén a tagokat, megkezdődött a tárgyalás két igen fontos ügy felett. Első: az 1873-ik évi bécsi világkiállítás. A közfigyelmet meleg szavakban hívta föl az elnök, hogy tömörüljenek úgy a helybeli mint vidéki iparosok és kereskedők, hogy ezen országrész, az őtet megillető helyet foglalhassa el a világtárlaton. Választatott egy 6 tagú bizottmány, melynek feladata kezdeményezni, a kiállítandó anyagok el és vissza- szálitásáról ha lehet úgy gondoskodni, hogy az ingyen történjék, és készített terveiket időről időre a gyűlés elé terjeszteni. Második tárgy : a romániai vámszerződés meg- állapitasa és reformálása. Ennek elintézésére viszont egy bizottságot nevezett ki a gyűlés, hogy az előmunkálatokat megtegye haladéktalanul. Egyéb aprólékos ügyek tárgyalása után az elnök ur magába szálva — mintegy bűnbánó — megígérte ünnepélyesen, hogy feledve hanyagságait, az az e nagy horderejű kamra elnökségének mulasztásait, ezután többszörös tevékenységgel fogja kipótolni, és egyszersmind azt is Ígéri, hogy hivatásának annyira megfog ezután felelni „mint a magyar birodalomban senki más“. (Vajha úgy lenne!) (A bolOZflS CS biliííCS) eltörlését úgy látszik hiába hirdetjük. Közelebbi pénteken újból nyak-bilincscsel kisértek a vásárosok között egy szegény falusi embert. Többektől lehetett hallani e kérdést: hát Brassóra nem vonatkozik a bilincs eltörlés? Ily példákat látva még elhiszik a vidékiek, hogy Brassó ebben is kiváltsággal bir. A közönség köréből. A jelen tél folyamáu több Ízben tapasztaltuk a helybeli rendőrség jóakaratát, hogy minket brassaiakat a lábtörés veszélyei ellen óhajt vala megőrizni, midőn még a „Nemere“ hirdetményei közt is hatalmas szózatát olvastatta, melyszerint azon házi gazdák kik a járdát be nem hintetik, a havat einem lapátol tátják, és a jeget feinem vágatják 5 azaz szóval öt forintig fognak biintettetDi. Oh be szép összegecske gyűlt volna be ha ezen Írott vagy nyomatott rnalaszt megtestesül ! — bizonyára többet jövedelmezett volna a szegények pénztárába mint a lefolyt „Armen bál;“ — de még nem késő a lábficzamitó fiók korcsolyázó egylet jegét fenntartó házi gazdák ellen szólló corpus delicti még mindig feltalálható és különösen a belváros 16. 17. 18. 121. 210. 321. 325. 368. 369. 370. 371. 372. 399. 489. 515. 523. 566. 584. 586. 601. 640 és- még a 641. számú házak tulajdonosai még mindig felelőségre vonathatok a rendőrség buzgó rendeletének nem telyesitése miatt, kik ha 5 forintjával büntettetnek meg 110 forint tiszta jövedelem foly be a szegények pénztárába, mit a „Frauen-verrein“ XIV. Lajos franczia öltözetét utánzó Zietbea huszár amazonokkal csinosított bálja se fog mint tiszta jövedelmet felmutathatni. A múlt napokban midőn a fagy kissé megengedett, éjjeli órákban szagló érzékünk által elvitázhatlanul győződtünk meg, hogy még mindig a régi Brassóba vagyunk, s nappal is van ezen szédítő bűznek egy pótlékáról gondoskodva az átal, hogy a várutezában lakó és házaiknál vágó hidat tartó tekintetes mészáros urak udvarairól a hónapok óta meggyűlt marha vér most felengedvén az utczára csapoltatik. Brassóba már rég plánizálnak vágó hid és tudja isten mi mindenféle iráut, de az biz csak épen olyan papíron száradó plánum mint a milyen a fennidézett rendőrségi hirdetmény, mely a rendőrigazgató ur szép de sok tekintetben legalább ad hoc kivihetetlen pláuumának tekinthető. — Közgazdászán rovat. Brassói piacz Január 26. 1872. Tiszta búza köble (64 kupás) ft. 9. —9.40. — Elegy búza ft. 6.40. — Rozs ft. 5.40—6.40. Агра ft. 4,40 _4.60. — Kukurieza frt. 5.40—5.60. —Borsó ft. 10 1 1,_ — Fuszujka ft. 8.40 — 9. — Lencse frt. 11—12 F ekete borsó fr. 4.—. — Zab feber frt. 2.70 — 2.80, fekete frt. 2.70. — Lenmag frt. 11—11.50. — Kendermag 5. — .— Pityóka fr. 2.80 — 3.50. — Haricska frt. 5.40. — Köles ft. 5.—. — Köleskasa 11. 12. pakása frt. 12. —13.—. — Gyöngykása frt. 13—20.—. ;— Zsemlekása ft. 12.50 — 13. Kukuriczaliszt mázsája fr. 6.—. — Búzaliszt Nr. 00 fr. 15, Nr. 0 fr. 14, Nr. 1 fr. 13, Nr. 2 fr. 12, Nr. 3 fr. 11, Nr. 4 fr. 10, Nr. 5 frt. 8.50. — Kender mázsája frt. 17 — 27. — Keményítő fehér brassai másza frt. 22 — 23. — Szurok fekete frt. V2. — Repczeohj mázsa 38—40. — Firneisz fr. 40—41. —. — Photogen fr. 14.50. — Petroleum I. 15.—, И. frt. 15.50. — Deget vastag frt. 3.20, vékony frt. 7.-8. — Gyertya fagyu fr. 30-31. Takarék-Gyertya ft. 32.50. — Szappan sárga fr. 23. — .
