Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-09-19 / 75. szám

Másod évi folyam 75. szám. Csütörtök, szeptember !!> Brassó, 1IS7Ü. .Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csütörtökön és vasárnap. Á г a : Effész évre . . 6 ft. — kr. Félévre 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 It. 50 kr. À szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása: Bolg-árszeg I425sz. NEMERE Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garinond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (I —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy obi) hirdetéseknél a lka szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségnél. A fogarasi képviselőválasztás ügye. Hétfőről arról értesítenek, hogy Bruszt Ignácz ur Fogarasban elmondotta programmját és magyar-, szász-, román választók által képviselőjelöltnek kitüzetett. E kérdésben Császár Bálint képviselő, a ház f. hó 13-án tartott ülésében a következő interpellatiót adta elő. „Fogaras vidék alsó és felső választó kerülete, noha a vidék képviselete föl lett szólitva, hogy az or­szággyűlésre képviselőket választasson : az országgyű­lésen képviselve nincs, daczára annak, hogy mind a kormány, mind Fogaras szab. kir. város, mely a vidék egyik választókerületébe van keblezve, eleget sürgették, kogy a képviselők megválasztása végett központi vá­lasztmány szerveztessék. Fogaras vidék képviselete a kormány, úgy Fogaras város minden intézkedését figyel­mén kívül hagyta, rendeletéit nem teljesitette, s a mint értesülve vagyok, a kormány rendeletéivel szemben bot­rányt botrányra halmoz. Meg vagyok győződve, hogy, ha a kormány másnemű intézkedéseket nem tesz az eddigieknél, Fogaras vidék ez országgyűlésen képvi­selve nem lesz. Hogy itt a kormánynak semmi tekin­tete, és a törvény lábbal tapodtatik, minden kételyen fölül áll. Azért bátor vagyok a belügyminiszter úrhoz a kö­vetkező kérdéseket tenni: 1-szÖr: Van-e tudomása a mondottakról? és 2-szor: Ha van, minő intézkedéseket tett a törvény tizzteletben tartása végett; úgyszintén arra, hogy Fogaras vidék két választókerülete ez or­szággyűlésben haladéktalanul képviselve lehessen ; és végre 3-szor: Ha még nem intézkedett volna, haj lan dó-e intézkedni, és miképen? Ezen interpelláld kiadatott a belügyminiszternek. A „Korunk“ czimü lap pedig ugyanaz napi szá­mában egy fogarasi levelet közöl,, mely következőleg ismerteti az ügyállást: A képviselöház Ítéletét váró választási ügyek közt a fogarasföldi képviselőválasztás kérdése tudtunkkal egyetlen a maga nemében. Nálunk még hozzá sem kezdettek az összeírás­hoz; és nem is szándékoznak hozzá kezdeni, a mig a kédviselöház nem dönt egy vitás kérdésben, a mely a belügyminiszter és Fogarasvidék hatósága közt föl merült. A kérdés ez : Fogarasvidék bizottmánya képviselő választási mun­kálkodását azzal kezdette — mint más törvényhatósá­gok is — hogy megállapította a két kerület számára a két választási 'székhelyet. Fogaras város. is belé esik az egyik választó ke­rületbe ; mindamellett egyik kerület választása sem té­tetett ide, hanem két falura. A belügyminiszter azonnal rendelkezett, kívánván, hogy egyik kerület választási székhelye Fogaras legyen. Fogarasvidék választmánya visszairt, hogy nem ismer olyan törvényt, a mely a választási székhely meg­határozási jogát az illető megyei hatóságtól elvenné és a miniszterre bízná. Hivatkozott e mellett arra, hogy másutt és sok helyt fordult elő azon eset, hogy a vá­lasztási székhelyet nem a választó-kerületben fekvő vá­roshoz, hanem valamely faluközségbe tették. Hivatko­zott továbbá arra, hogy épen itt 1848 óta egy válasz­tás sem történt Fogarasvárosban, — mindenik vala mely falun. A miniszter mindezek daczára fenntartotta ren­deletét. A törvényhatóság sem engedett: választási köz­ponti bizottságát nem alakította meg; az összeíráshoz nem kezdett. Ez azon kellemetlen ügy, a mely miatt képviselő­választásunk isten tudja meddig elhalasztatott ; a mely miatt románjaink közt az elégedetlenség és passivismus megint túlsúlyra jutott; s a mely egyszerű személykér- désböl mérgesedett enynyire. A nélkül, hogy tévedéstől félnék, merem állítani, hogy a román urak azért tették falura és nem a vá­rosba a felső kerület választási székhelyét, hogy Benedek Gyula vtdt képviselő rnegne választassék. A miniszter pedig Benedek ur folyamodására meg­rendelte a székhelynek Fogarasba helyezését. Engem részemről annál kellemetlenebbül érintett ezen ügy elmérgesedése, mivel egy idő óta azon re­ményt tápláltam, hogy tapintatos és helyes eljárás által románaink megnyerhető к a mi politikai irányunknak. A „Korunk“-ot értesítettem volt a tavaszon, hogy itt annyira kedvezőre fordult a románság politikai han­gulata, miszerint a hires passivista agitator Autonelli még a vidéki bizottmányba sem juthatott be; továbbá, hogy azon szebeni értekezletet, a mely kimondotta az ac- tivismust és határozottan a Deákpárt-felé hajolt, épen a fogarasiak kezdeményezték. Most Antonelli megint tért nyert; a passivismus terjed; sőt hajói következtetek, úgy tapasztalom, hogy a romániai veresek is újból szórni kezdették a magot az itteni románság közt. Nem tudom, hogy a brassaiak, a kik először kez­deményezték ezen ■ hazafias irányú mozgalmat a román­ság között, ki birják e sokáig csüggedés nélkül, miu­tán úgy tüntetik föl, bogy elhirhedt választási ügyük­ben a belügyminisztérium kirívó részrehajlással járt volna el a szászok iránt. Mert a románok megnyugvásának legnagyobb’4aka- dálya hagyományos bizalmatlanságuk irányunkban. Még egészen közönyös állami intézkedésekről is nehéz meg­győzni, hogy azok nem ellenük vannak irányozva, kp azért a mily nagy érdemet tulajdonítok azoknak, a kik ezen bizalmatlanság legyőzésében sikeresen működtek — azok közt gr. Andrássy ez irányú működésének — annyira szerencsétlen politikának tartom, lia bizalmat lanságuknak minden ok nélkül uj tápanyag nyujtátik. Nem tüdőm elképzelni, hogy akármi tekintetben előnyös volna államiságunk megszilárdulására nézve, ha belügyi terheinket még egy román kérdéssel szapo­rítjuk. — Ha horvátok, szerbek elégedetlenkednek, mond­hatjuk, hogy a panslavismus, — ha szászaink, mond­hatjuk, hogy a pangermanismus csábítja őket. De a románságot ép úgy fenyegeti ezen két pan-ismus akár­melyiké, mint bennünket. Ali lesz teliát Europa véle­ménye, ha mindemellett ezek is panaszra fakadnak a : magyar uralom ellen ? Én részemről ezen véleményt nem tartom egyedül irányadónak; s ha a közállam javára irányzott méltá- j nyos intézmények ellen indul fol a románság, éretlen­ségből, vagy félre húzásból, akkor számba sem veszem. De Benedek Gyula személye miatt éleszteni föl az al- , vásnak indult ellenséges indulatot : valóban, politikai 1 hibának tartom. Még más forma személynek sem volna szabad te­kintetbe jönnie ekkora állami czél mellett, annál kevésbé egy Benedek Gyulának; a kiben ugyan nem sok nye­resége lehet a törvényhozásnak. Különben még egy magyar jelölt lépett föl Bene­dek ur mellett: Bruszt Ignácz törvényszéki biró, váro­sunk sziitötte, a ki polgármestere is volt Bogarasnak. Mi magyarok számosán mellé állottunk ; a fogarasi szász- ság egyetemlegesen. A románság, ha passivismusba nem vonul és románjelöltet nem állít, ezerszer inkább csat­lakozik Bruszthoz mint Benedekhez. Benedek pénzzel az elszegényedett oláh nemesség közt csinálhat pártot. Attól függ minden, hogy kapott e, vagy fog-e kapni pénzt valahonnan erre a czélra. Különben közte és Bruszt közt épen mérges hír­lapi polémia foly a miatt, hogy utóbbi állítja, miszerint Benedek az ultramontánokkal volna összeköttetésben. Részemről csak meg akartam ösmertetni ezen el­mérgesedett kellemetlen ügyet. Országgyűlés. A képviselöház ülése szept. 11-én. Elnök jelentést tesz az újonnan beadott megbízó levelekről. Trefort és Szapáry Gyula képviselői állásuk­ról lemondnak. — Ezután a bizottságokra történik a szavazás. Felolvastatván ő Felsége elhatározása a delegatiók összehivatását illetőleg, következik a 9 osztály kisorso­lása. — A közelebbi ülés napi rendjének felolvasása után az ülés feloszlatik. Szept. 12-iki ülés, A jegyzőkönyv hitelesítése után elnök jelenti, hogy Tisza László a kézdi-orbai képviselőségről lemond. Hoff­mann Pál 72 község tanítóinak kérvényét nyújtja be anyagi helyzetük javításáért. Gull József indítványozza, hogy a német nyelven irt választási jegyzőkönyvek ne tétessenek a törvényes kifogás alá eső képviselők sorába. Trauschenfels Emil pártolja. Ellene szólnak Ghyczy, Huszár Imre, Dániel Ernő és Csernátony Lajos mire Gull visszavonja indít­ványát. N i к о 1 i c s Sándor a szerb congressus feloszlatása irányában interpellálja a miniszterelnököt. GyÖrffy Gyula indítványozza, hogy a ház uta­sítsa Udvarhelyszék központi bizottságát Ugrón Gábor és Orbán Balázs megválasztott képviselők jegyzőköny­veinek kiadására. Várady Gábor indítványozza, hogy az ország- gyűlési irományok a tanintézeteknek megküldessenek. A megválasztott bizottságok tagjai leteszik az esküt. Trefort felkéri a házat, hogy a tanügyi kérdé­sek elöleges tárgyalására válassza a szokásos 15 tagú bizottmányt. A gyűlés délkor eloszlott. Szept. 13-iki ülés. E1 n ö к jelentése után Kerkápoly Károly pénz­ügyminiszter kijelenti, hogy Zalamegye Tapolcza vá­lasztókerületének képviselőséget fogadja el. Szende Béla a lugosi kerület képviselőségét fo­gadja el. Hód-Mező - Vásárhely megválasztott országgyűlési ! képviselőjének Kossuth Lajosnak a választási elnök­höz intézett lemondása folytán uj képviselő választás I elrendelését kéri. Már a mar os közönsége a kolozsvári egvetemröl ° e a v szóló tvjavaslat tárgyalását kéri. Császár Bálint : Miután nincs kilátás arra, hogy Fogaras vidéke egy hamar képviseltessék, azon kérdést intézi a belügyminiszterhez, van-e tudomása arról, hogy : a központi bizottság nem teljesiti a törvény rendeletét, ; s ha van, minő intézkedéseket szándékozik tenni, hogy ! Fogaras vidéki az országgyűlésen mielőbb képviselve legyen ? Ezután elnök bejelenti, hogy az állandó igazoló bizottság és a 9 bíráló bizottság megalakultak. Az állandó igazoló bizottságba elnöknek Szirmay Ödön, jegyzőnek Szögyényi László választatott meg. Az 1-sö bíráló bizottság elnöke Paczolay János, jegyzője Radó Kálmán; a 2-ik elnöke Madas Károly, jegyzője Bittó Béni; a 3-ik elnöke Vodjáner Béla, jegyzője Kvassay László ; a 4-ik elnöke Lónyay János, jegyzője Molnár Antal ; a 5-ik elnöke Bothos Kálmán, jegyzője Dániel Ernő ; a 6-ik elnöke Muszlay Sándor, jegyzője Jurka Bazil ; a 7-ik elnöke Viszolyi Gusztáv, jegyzője Lukács Béla ; a 8-ik elnöke Tolnay Károly, jegyzője Kubinyi r Árpád ; a 9-ik elnöke Prileszky Tádé, jegyzője Dőry Jó­zsef lett. Ezután a delegatió, függő államadósság ellenőrző és mentelmi bizottságra adatnak be a szavazati jegyek. A szélsőbal tagjai kijelentették, hogy nem szavaznak. Szept. 14-iki ülés. A jegyzőkönyv hitelesítése után elnök több kér­vényt mutat be, igy Udvarhely székét, melyben Három­szék kérelmét a mármarossziget-brassói vasútvonal ki­építése s a költségek kamatbiztositása iránt pártolja. Sopromnegye sürgeti a kolozsvári egyetem tárgyalását.

Next

/
Thumbnails
Contents