Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-09-12 / 73. szám
egy jelenleg szabadlábon levú tolvajtársa megszólítja: „Hová mégy te?“ — „Vadászni !" volt a valasz. „Hat a puskád hol van?“ — „Ez itt (a poroszló) mögöttem hozza utánam“ felelt a rab. (A franezia pCDZpiaCZI'ÓI) Párisból Írják: A roppant vagyonosság, melyet Francziaország most a világ elé tár, méltán magára vonhatja a közbámulatot: Csak most tűnik ki igazán, hogy a Napoleon-kormány az anyagi jólétért mennyit tett. A franezia pénzpiacz ugyanis most azt a különös látványt nyújtja, mintha a francziák nyerték volna a hadi bírságot s nem ök fizetnék. Tudva van, hogy a legutóbbi kölcsönre mily óriási aláírások történtek, s most azt tapasztalhatni, hogy Németország az aláirt rentét mind a franezia pi- aczra hozza, s az itt mind a legnagyobb készséggel elhelyeztetik. Ezenkívül a legújabb spanyol kölcsönt Francziaország fedezi, s a török kölcsön nagy része itt talál elhelyezést, mig a török sorsjegyek nevezetes felülfize- téssel kerestetnek. De óriási is a bizalom, melylyel Francziaország találkozik, s melyet roppant soliditása által a legteljcsben meg is érdemel. Az oly állam, melyben a eomune forradalma alatt is, minden szelvény és kötvény a legpontosabban kifizettetett, melyben a nagy csapások daczára a bankjegy agio nélkül kel, valóban megirigyelhető. (t Felsthal Miksa) ki több évet Brassóban tartózkodott mint zenész és journalista, igy mint a rövid életű „Ostgrenze“ segéd-szerkesztője, működve — nemrég halt el a tepliczi fürdőn. Szép tehetségeit és ismereteit nem használta mindig kellően. Nyugtalan szelleme végre nyugalomra talált; legyen könnyű neki a föld, mint a hogy könnyen vette az életet! Folyó lló 7-ÓH Grünfeld photogen-gyárában tűz ütött ki. Ez alkalomból Hausmann, az önkénytes tűzoltók parancsnoka panaszkodik a „K. Z tg. “-ban a városi tüz- védintézmény hiányosságáról és a tűzoltók rész vétlenségéről. A tüzvédintézet fölötte fontos ügye bizonyára több figyelmet érdemel mind a városi hatóság, mind a közönség részéről. Vidéki tanulók eltartására tisztességes házat ajánl a szei’kesztöség. Jó bizonyítványokkal ellátott praeparandista neve- lőségre és privát órákra ajánlkozik. A kolozsvári egyetem. (Vége.) E gondolatok foglalkoztatnak minden igazi emberbarátot, kinek az emberiség valódi érdeke szivén fekszik. Különösen most nyomulnak előtérbe, midőn nemsokára megnyílik városunkban a magasb tudományok második csarnoka. A kormány az egyetem felállításával egy országrész szükségletének teszen eleget, Erdély hő reménye megyen teljesedésbe általa. Sok tehetség porlott el, sok nemes törekvés hiúsult meg, — melyek külömben nagy dolgok véghezvitelére lettek volna hivatva, — azon nagy menyiségü költségek hiányában, mikkel a pesti egyetem látogatásé jár. Gon dőljünk csak specialis erdélyi viszonyainkra. Nem mondok nagyot, mikor kimondom, hogy kishazánk magyar részei közül főleg a székelyföld az, melyhez komoly reményeket kötünk. Természetes ész, józan gondolkozás tekintetében ma páratlanul áll. Az akarat, a nemes törekvés a komolyabb tudományok iránt minden időben eras volt nála, de tájdalom az akarat csak akaratnak maradt, mert apró birtoka elégséges ugyan a család szegényes fentartására, de nem arra, hogy fiának neveltetését a pesti egyetemen kibírja. — Itt feneklett oka annak, hogy miért van a pesti egyetemen oly kevés székely fiú. Nem az akarat, a komoly törekvések hiánya, Iranern a nyomasztó anyagi viszonyok tartották vissza. Ma e tekintetben is uj nap derült reánk. A felsőbb tudományok kolozsvári temploma közel fekszik a székelyföldöz, az összeköttetések megkönnyittettek, s meg vagyunk győződve, hogy a székely ifjak serege nem az utolsó contingenst fogja szolgáltatni egyetemünkön. — Hisz eddig is a jogakadémia, az orvos-sebész tanintézet, a három főiskola ifjúsága nagyobb részt a székely földtől telt ki. Nem hisszük, hogy máskép legyen ez az egyetemen is. A székelyföld addig is úgy tekintetett., mint hishazánk méhkasa, honnan fáradhatlan szorgalommal repülnek szét a rajok az egész országba. Meg vagyunk győződve , hogy ez áramlat nem fog megszűnni különösen most, midőn városunkban e szép virágos kert létezik hová csak elkeli jönni, mert biztos a mézgyüjtés sikere. Ily fontos, ily életbevágó lévén az egyetem felállitásának ténye, bámulatos az egykedvűség, és közöny, ; melylyel ez ügy a napi sajtótól részesül. A legnagyobb rész, — különösen a pestiek, — mint egyszerű tényt I registrálta, s azzal napi dolga után látott. Vagy kettő komolyabb figyelmére méltatta, s közlőit egy két czikk- sorozatot, de ezek is inkább személyes érdekeket szel- j löztettek, mint magát az ügy érdemét. A legnagyobb rész fájdalom csak elsiklott fölötte. Vagy nem elég ; fontos talán e kérdés a komolyabb tanulmányra, fejtegetésre? Bármint álljon a dolog, nem a legjobb sziliben tüntet fel a tudományos világ előtt. A berlini találkozásról , a belgrádi eseményekről bezzeg tudunk \ papolni hónapokon keresztül, pedig mindezek oly múló j események, melyek semmi belbecscsel, semmi igazi értékkel nem bírnak, s ha építünk a tudományoknak I egy hajlékot, mely nemcsak arra van hivatva, hogy j gyakorlott jogászokat, orvosokat, természettudósokat I adjon, hanem arra is, hogy magát a tudományt önálló vizsgálódások, kísérletek nyomán előbbre vigye, hát ; akkor szépen meghunyászkodunk, s elhallgatunk, mint a nyúl a bokorban. Mily máskép teszen a külföld? A strassburgi egyetemen csak egy tanári állás jött üresedésbe s oly tollharczot idézett elő a politikai úgy, mint a szaklapokban, mely valóságos szellemi forradalom volt. A bécsi egyetemen Oppolzer halála után hónapokon keresztül folyt a csata a sajtóban úgy mint a nyilvános életben, a különböző nézet - árnyalatok között, melyek mind megannyi jeles körül csoportosultak. — Nálunk nem egyik vagy másik ember cándidátiójáról J van szó, sokkal nagyobb, fontosabb érdekek érintetnek I mint a személyi érdekek; egy egyetem felállításáról van szó, melynek jó vagy rósz hatása a szerint hagy : nyomokat művelődési történelmünkben, a mint most megteremtjük. Egy intézmény akkor lesz tartós, ha a kivitelben, a rendezésben is meghajlik a közvélemény kívánalma előtt. Nem elégséges az, hogy a közérzület valaminek a szükségességét csak nyilvánítsa, s aztán a kivitelt másokra bízza, nem törődve azontúl semmivel. Gyakran a legmagasztosabb ügy gyümölcstelén, mert az azt létre hozók nélkülözték a közvélemény nyilvánulását a kiviteli módozatok iránt. Nyilatkozni kell tehát a sajtónak. Csak igy lesznek a hiányok, a fogyatkozások feltüntetve, csak ez által lehet a bajon segíteni, mig nem késő. Ha a közvéleményt képviselő sajtó nem teszi ! meg a maga kötelességét, ha nem teszi meg a maga ! tájékozó észrevételeit, ne csodálkozzék aztán, ha egy ember nem tud tökéletest, minden részleteiben kifogás-1' ; talant teremteni. Ne csudálkozzék, ha majd később hibákat, fogyat- Î hozásokat fedez fel, melyeket a maga idejében kimu- ! tatva, mind el lehetett volna kerülni. Egy ember csak ; egy ember. Egyre bizni ez óriási feladatot, megvonni j tőle minden útba igazitó felvilágosítást, nagy könnyelműség. Igazán szomorú tény, mit nem örömest constata- ; lók, hogy a magyar sajtó nem tette meg kötelességét | : a kolozsvári egyetemmel szemben. Hunt y. j Közgazdaság. Egy Kézdi-Vásárhelytt állítandó takarék-pénztár érdekében a következő íelhivás küldetett be hozzánk: I Kereskedelem, ipar, gazdászat, egyes- mint köz vagyonosodás, csak társulási utón, erők egyesítése ál- j j tál eszközölhető legbiztosabban. — Európa felvirágzott ! j nyugati országai élő példaként állanak előttünk, hol! i minden vállalat társulási utón eszközöltetik s ezért áll 1 ezen országok vagyonosodása oly szilárd alapon. Hazánk is felébredt tetszhalottaiból és ez utón indult uj életet kezdeni. — De a haza érdeke kívánja, ; hogy egyes vidékek is kövessék példáját. Különösen j nekünk, e végvidéken, a közös érdek mellett életkérdésünk a társulati útra térni, hogy az idő rohanó árja 1 el ne sodorjon , hogy a közlekedési utak megnyíltával nyugat felől jövő kereskedelem-, ipar- és vagyonoso-1 dással kiállhassuk a versenyt, s az minket helyünkből ki ne szorítson. K.-Vásárhely városa községi képviselőgyülése ez I intőszót megértette, midőn kebeléből egy tekintélyes bizottságot nevezett ki oly utasitással, hogy adjon terv- javaslatot, miként lehetne egy „takarék-pénztárt“ felállítani Kézdi Vásárhelyen, más vidékek példájára, mely emelje hitelünket, olcsó kamat melletti pénzforgalma által; emelje elmaradt gazdászatunkat, kereskedelmünket, és iparunkat, hogy ezek által a közvagyo- nosodást előmozdítsa. _____Ezen bizottság munkálatát megkezdette, az alapN youial'ü! Ilöni^r «н Kainnvrnél. szabályokat kidolgozta, egy Kézdi-\ ásárhelyen székelő Háromszéki takarék-pénztár felállítására az utat megegyengette. — Nincs egyéb hátra, minthogy az alólirt bizottság bizalommal hívja fel háromszéki tisztelt honfitársainkat az aláírásra, hogy a kellő számmal jelentkező aláírások után legottan alakuló közgyűlést lehessen összehívni, hogy az intézet életbeléptetését rövid időn eszközölje. Az alapitói, aláírási, felhívó s kötelező erejű ívek aláírás végett le vannak téve Hanko Lásztó gvógvsze- rész, Fehér Lukács, Csiszár Mihály, Balog Sándor és Szöts József kereskedő honfitársainknál. Az aláírás következő feltételek mellett történhetik : • Egy részvény 100 frt o. e., mely 100 frtos részvényből csak 40 frt. fizetendő be ; és pedig a 40 forintból 10 írt. az aláíráskor biztosítási pénzül, elöleges költségek fedezésére ugyancsak az aláíráskor l irt. o. é. A felülmaradt harinincz forint azutáni lesz befizetendő, ha az ipar- és kereskedelmi m. k. minisztérium-* tói az alapszabályok megerősítve leérkeznek és életbeléptetése kezdetét veszi, ekkor minden aláirt egy részvény után a 30 frt. 30 napra teendő felszóllitásra legottan befizetendő. Mihelyt 200 alapitói részvény alá lesz írva, alólirt bizottság hazafiui kötelmének ismeri közgyűlést hivni össze a további teendők intézése végett. Tisztelt honfitársaink! az egyesülésben van az erő, az erőben az élet. Egyesüljünk azért, hogy uj életet kelthessünk gazdászat-, kereskedelem-, ipar- és Intelben. Egyesüljünk, hogy ezen utón kifejtett erők által segítsük élő köz vagy onosodásun kát ! Egyesüljünk minél számosabban, hogy hazánk e végvidékéről adjunk hatalmas életjelt! Egyesüljünk anyagi és szellemi érdekünk felvirágoztatására, mutassuk meg, hogy a székely nemzet mindig megértette és teljesítette a kor intő szózatát! Kézdi-Vásárhely, május 23-án 1870. Pap András m. k. Balogh Sándor m. k. ideiglenes elnök. T ó t II S a in u m. k. bizottmányi tag. II a n к о L á s 11 ó m. k. bizottmányi tag. ideiglenes jegyző. C S i s z á r M i li á I y m. k. bizottmányi tag. F ej c r L n kacs m. k. bizottmányi tag. Szerkesztői izenet Gy. L. urnák, S.-Szt.-Györgyön. Az ottani honvéd gyakorlatokról már vettünk tudósítást, melyet e számban olvashat. A „Nemere“ magán távirata. Lapunk bezárta után a következő nevezetes táviratot vettük : Ghyczy Kálmán elfogadja a közjogi alapot, szükségesnek nyilatkoz * tatja a delegaliól és a közös minis- teriumot; önálló magyar hadserget és független magyar bankot kiván. A balközép mindezt csak ekkor akarja tárgyalni, ha erre a deákpárt által felbivatik. A képviselőhöz megalakul!. Elnök Bittó, alelnökök Perczel és Bánó. Becsi tőzsde és pénzek Brassóban szepternb. 11. Pénz. Osztr. nemzeti adósság- ezüstben...................................... 71 40 „ „ „ papírban...................................... 66 40 1 860—ki sorsj. kölcsön 100 frt..................................................104 80 Nemzeti bank részvény . . •...................................... 883 — H itelintézeti „ ..................................................... 340 — London ............................................................................ 108 75 Ezüst................................................................................. 167 65 Napoleond’or .......................................................... . 8 70 c s. k. arany................................... 5 24 '/2 Lira ................................................................................. 10 08 M agyar földteherm......................................................................81 75 Bánáti........................................................................................81 — Erdélyi . 80 50 ________Ideiglenes szerkesztő : Hermann Antal.______ Á rlejtés. Az al-torjai községi iskolaház felépítésének árlejtése — vállalkozók hiányában — múlt hó 26-ról f. hó 16 dikára halasztatván, felkéretnek illető' szakértők, a kitűzött nap délelőtti 10 órakor sepsi-szent-györgyön a tanfelügyelőségi irodában megjelenni. Tanfelügyelő ur megbízásából : 126 1—1 Molnár Sándor, tanf. tollnok.
