Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-09-12 / 73. szám

Brassó, 1872. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csütörtökön és vasárnap. А г a : Egész évre . . 6 ft.— kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. Másod évi folyam 73. szám. Csötőrfök. szeptember 12. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. flirdetesi díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak.helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségnél. В г a s s ó , szejot. 11. Az országgyűlés megnyitásától a mult hét végéig a fii sió, pártjaink egyesülése volta fó- kérdés Pesten. A balközép és a Deákpárt lapjai egyaránt kijelentették, mennyire kívánatos a két nagyobb hazafias pártnak kiegyezése. Csütör­tökön és pénteken a „Reform„Pesther Lloyd“ és „Pesti Napló“, mindhárom tele volt olyan hírekkel, a melyekből csaknem bizonyosnak le­hetett tartani ezen kiegyezés megtörténtét. Hogy magok legelső rendű államférfiaink foglalkoztak ez eszmével, a melytől — mint annyiszor kife­jeztük — hazánk ügyei fejlődésében egy boldo­gabb korszak kezdetét remélnők, — azt eléggé kiderítik az alábbi közlemények. Fájdalom, ezekből az alábbi közlemények bői az is kiderül, hogy most még nem sikerült a nagy mű, akármennyire óhajtották mindkét oldalon, s igazán mondva országosan. Nevezetes, hogy nemcsak a Deákpárt és balközép közt folytak a kiegyezési kísérletek ; hanem a szélsőbal is felszólította küldöttségileg a balközépet, hogy egyesüljön vele. Az egész ügy mostani állását teljesen föl deríti a „Pesti Napló“ és „Hon“ vasárnapi szá­maikból átvett két közlemény. A „Pesti Napló“ ezt Írja: A jelen országgyűlés megnyitása alkalmá­val a baloldal köréből többen keresték föl gróf Lónyay miniszterelnököt, beszélve a pártok kö­zötti közeledés lehetőségéről s ajánlva gr. Lá­nyainak, hogy erre Ghyczy Kálmánnal szemben Ő tegye meg az első lépést. A miniszterelnök erre azt felelte, hogy a maga részéről szívesen hozzájárul, a mennyire azt csak teheti, a pártok közötti közeledés előmozdításához,minthogy azon­ban ily kezdeményező lépése a múltkor nem ara­tott sikert, ezúttal kezdeményezőleg semmiféle ajánlatot sem tehet; de szívesen látná, ha Ghyczy Kálmán őt meglátogatná és legszívesebben, ha Deák Ferencznél találkoznának. Ghyczy Kálmán erről tudósittatván, egy levélben felelt, melyet gr. Lónyayhoz intézett. A levélben Ghy­czy kijelenti, hogy nem akarván félreértésekre alkalmat adni, ezúttal nem látogathatja meg gr. Lónyayt, s nem vehet részt semmi találkozás­ban. Tudósitni fogja azonban e dologról elv- társait, s egyúttal arról is értesité a miniszter- elnököt, hogy a maga részéről alkalomszérütlen- nek tartja azt, hogy a trónbeszédben a közjogi mű liangsulyoztassék. Gr. Lónyai e levelet Deák Ferenczczel közié, s abban történt megállapodás hogy bevárandó, mit fog tenni Ghyczy Kálmán s a baloldal, és Ghyczy levelére a miniszterel­nök egyelőre nem adott választ. A „Hon“ a balközépnek szombaton tartott nagy értekezletéről értesít, a melyen Ghyczy előterjesztette a fusióra vonatkozó indítványát. A közlemény ez : A baloldali kö г nagy érdekeltség és számos tag jelenlétében tartotta meg ma esti 5 órakor értekezletét. Ghyczy Kálmán nagy fon­tosságú nyilatkozatát — annak terjedelménél fogva — csak lapunk keddi számában adhatjuk, s ez alkalommal csupán a határozatot közöljük, melyet a kör a Ghyczy Kálmán által elmondot­takra hozott s mely következőleg hangzik: „A kör nem tartja szükségesnek, hogy azok­nak, a miket Ghyczy Kálmán tisztelt barátunk előadott, tárgyalásába bocsátkozzék és irányuk­ban véleményét nyilvánítsa. Már 1867-ben kiadott programmjában kife­jezte a balközép-párt elveit, kijelölte a czélt, mely felé törekedni kötelességének ismeri; kife­jezte azt, hogy megválasztva az időt, körülmé­nyeket és az eszközöket, fog elvei valósítására működni. Most is ezen elveket tartván helyeseknek, ezen czél felé törekedni ismervén kötelességének, ja tisztelt barátunk által előadott vagy azokkal rokontermészetü nézeteknek megvitatása és az I azokkal szemben követendő eljárás megállapítása ; csak akkor lenne szükséges és időszerű, ha a képviselőházban többségben levő párt egy részé­től jönnének hozzánk oly ajánlatok, melyek el­veink legalább egy részének azonnal valósítá­sára nyújtanának bizonyos feltételek mellett ki­látást.“ Ezután a 48-as párt által a balközéppárt- hoz intézett felhivás vétetett tanácskozás alá. Erre ; nézve a kör abban állapodott meg, miként a bal­középpárt mai napon s határozatában újólag ki - j ! mondotta, hogy pártállását, melyet már az 1867. esztendőben körvonalozott, jövőben is fen tartja, a hozzá intézett felhívásnak nem felelhet meg, és erről a 48-as pártot küldötttségileg értesíteni rendelte. Ezen közlemény nagyon tanulságos; s ha­bár egyelőre megszakadottnak látszik a tárgya­lás, mi a helyzetben reménytámasztó pontokat J látunk. Először is jelentékeny, hogy a szélsőbal felhívását egyszerűen eldobja a baloldal, mig aj Deákpárttal szemben —- a mint látszik — csak az első lépés megtétele képez nehézséget. Mint már elébb értesülve voltunk, ugyanis Tisza Kálmán ép úgy helyeselte a kiegyezési törekvéseket, mint Ghyczy, csak a volt a kü­lönbség köztök, hogy mig Ghyczy kezdeményezni akart, Tisza azt kinvánta, hogy kezdeményezzen a Deákpárt. A ,,Hon“-nak fentebb közlött nyilatkozata tehát azt jelenti egyszerűen, hogy Tisza nézete győzött a Ghyczyé felett. Igaz ugyan, hogy a ,,Pesti Napló“-nak elébb közlött czikkéből a látszik, hogy a kormányel­nök sem akar kezdeményezni. Ezzel azonban még nincs elvégezve a dolog, mert kezdeményez­hetnek mindig a Deákpárti képviselők. Igazán fájdalmas, hogy midőn mindenki belátja, bevallja, hogy ezen kiegyezés a haza javára szolgálna, azzal akasztják meg, hogy min- deniknek ambitiója a másik féltől várja az első lépést. Lesz talán, a ki be fogja látni, hogy azé. a dicsőség, a ki ezt az első lépést sikeresen megteszi. * A trónbeszédből. Más lapok megett megkéstünk a trónbeszéd köz­lésével; mindamellett kötelességünknek tartjuk közölni annak főpontjait, ha kivonatosan is, mert a trónbeszéd- ; ben adja a kormány terveinek programmját. Miután megemlitette о Felsége, hogy a közjogi ki­egyezés bistos alapja hazánk fejlődésének, mindenek- ' előtt azt említi, hogy a képviselőház tanácskozási eljá­rását rendezni, szabályozni kell. Es aztán a következő reformok soroltatnak fel: Már a múlt országgyűlés megnyitásakor kiemel- Itük, mennyire fontosnak tartjuk, hogy a rendi-alkot­mány átalakítása következtében, a főrendek házának j szervezete is korszerüleg módosittassék. A választási mozgalmak újabban is igazolták, meny­nyire mulhatlanul szükséges az 1848-iki választási tör- ! vények hiányainak javítása és pótlása. A közigazgatást illetőleg, az alkotmányos intéz­mények alapján, a rend és a törvények pontos végre- j hajtásának minden iránybani biztosítása végett nagyfon- ! tosságu és sürgős feladat vár a jelen országgyűlésre. A múlt országgyűlés rendezte a törvényhatóságo­kat és községeket; azonban még hátra van az ország fővárosainak és a a Királyföldnek rendezése. Képesekké kell tenni a törvényhatóságokat, hogy saját közigazgatási költségeikről önállólag gondoskod­hassanak. Az uj birósági szervezet jótékony hatása csak akkor fog teljes mértékben mutatkozni, ha elhárittat- nak az akadályok, a melyeket az alaki és anyagi tör­vények hiányossága gördít a birák gyors és biztos mű­ködése elé. Kormányunk az igazságügy rendezését tárgyazó egyéb javaslatok közt elő fogja terjeszteni a büntető­törvénykönyvre valamint a polgári és büntető eljárásra vonatkozó törvényjavaslatokat. Mint a múlt országgyűlés megnyitása alkalmával, jelenleg is utalunk arra, hogy a sajtószabadság bizto­sítékainak sértetlen fentartása mellett gondoskodni kell a sajtótörvények mind alaki, mind anyagi részének azon hiányai pótlásáról, melyeket az eddigi tapasztalás kimutatott, Az államok jólétének és felvirágzásának legfőbb biztosítéka a polgárok miveltsége. Ez okból, azon nagy fontosságú intézkedések után, melyek a népokta­tás érdekében történtek, halaszthatlan szükség immár a közoktatás ügyének továbbfejlesztése, a közép és fen- söbb oktat ás országos rendszerének megái lapít ása által Ä kolozsvári egyetem és a Ludovika-akadémia felállítására vonatkozó törvényjavaslatok a limit ország­gyűlésen nem tárgyaltathatván, a nevezett országos tanintézetek felállításának siettetése tekintetéből, ideig­lenes intézkedésekre hatalmaztuk fel kormányunkat, meghagyván egyszersmind az érintett törvényjavasla­toknak újólag az országgyűlés elé terjesztését. Az ország közmivelődési ügyeinél nem kisebb mértékben fogják igénybe venni önök törvényhozói mű­ködését az állam anyagi érdekei. A múlt országgyűlés az ipartörvénynyel megve­tette alapját az ipar egészséges, szabad fejlődésének átalában. Az ipar egyik fontos ágának s a kereske­désnek előmozdítása végett kormányunk rendszeres bá­nya- és keresk. tjavaslatot fog előterjeszteni. Fontos közgazdasági érdekek sürgetik az erdőszeti viszonyok szabályozását is. Az ipar és kereskedelem felvirágzására ezek fö­lött szükséges, hogy a rendes pénz- és értékforgalom az ipar és kereskedelem érdekeinek megfelelőleg bizto- sittassék. A közelebbi országgyűlések sok áldozatot hoztak az állam közlekedési eszközeinek fejlesztésére. E köz­lekedési eszközök nagy részben megfelelnek a belfor- galom igényeinek; nagyobbszerii lendületet azonban csak akkor vesznek, ha kelet és dél felé is gondoskodva lesz a vasúti vonalak czélszerü összeköttetéséről a nemzet­közi nagy hálózattal. Átalában szükséges a közlekedési eszközök háló­zatának törvényhozásilag megállapítása s törvényes in- ! tézkedés annak mind létesítése, mind fentartása iránt. Örvendetes jelenség, hogy közelebb többrendbeli vasút kiépítésére tétetett ajánlat állambiztositék igény - bevétele nélkül. Kormányunk előterjesztéseket teend a czélból, hogy a közadók minél arányosabban oszoljanak meg, s hogy az adóztatás minél helyesebb alapokra fektet- tessék. Az országgyűlés berekesztése után egyik legelső feladatunknak tartottuk, atyai gondjainkat a viz által károsult alföldi vidékekre fordítani. Ennek folytán tör­vényjavaslatok fognak előterjesztetni, melyek jövőre az ily károsodásoknak lehetőleg elejét vegyék, a társu. lati működés menetét biztosítsák. Az 1868. XL. XLI. és ХЫГ. törvényczikkek meg­állapították az általános védkötelezettséget és az or­szág védrendszerét. Ezen törvények kellő végrehajtá­sának biztosítása végett, e törvények alapján és rész­ben azok rendelete következtében, szintén többrendbeli javaslat fog az országgyűlés elé terjesztetni. Határőrvidékünkben a két varasdi határőrezred, Zengg és Belovár katonai község és Ivanics vára, to­vábbá Sziszek község polgárosítása befejeztetvén, e kö­rülmény a horvát-szlavon országgyűlés által a magyar országgyűlésre küldendő képviselők, egyezményileg meg­határozott, számának aránylagos szaporítását teszi szük­ségessé. E tárgyban a magyar országgyűlés országos bi­zottságával tartandó értekezés végett a horvát-szlavon országgyűlés bizottságot küldött ki. Egyszersmind óhajtását fejezte ki előttünk a társ-

Next

/
Thumbnails
Contents